Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-01 / 97. szám

repül la "négye tne Is Magasságból. A pesti po'gar felemeli II fejét, majd egy pillantást vc< a Mellette lehnlló gerendára, hidegvdrücn átlépi ás továbbmegy. MegMokta már. A gyenge idegzetű szegedi Wl t,| ,1—11 -•• A, ... J utdlkinso atjfsvrm. Különös 06 megdöbbenté esoporMc tűnnek fel egyre gyakrabban. Férfink és asszonyok, batyukkal, roskadozva, emberi roncsként, a meghatódottságtól, örömtől, aggodalomtól szinte megdermedve. A Becs környékéről hazatérő deportáltak. Ha Budapest képe már kezd is konszolidálódni, ezek az embercsoportok mindennél hangosabban emlékeztetnek •rra, hogy itt valami olyan tőrtént, •minők nyomát évszázadokig nem lehet lemosni. A pestiek saját bőrükön ismerték meg a nyilasokat é« meggyűlölték őket. Nap nap után előfordul, hogv egy járókelő felismer pgy volt nyilast, akit nemrégen még avilas karszallaggal és géppisztollyal látott, aki talán éppen őt kisérte la a Dunapartra. Valaki elkiáltja magát: HM Mag a MdáaysmatU én nyalnak M « karok a Mepieaett nyilas irtán, hallanak as (Kések és csak rendőr tudja megvédeni a tömeg dó bétől as ertmnK véres idők banditáját A romok által ekoeott letargiát laaleiváltja a felépüléshez fűtött remény. Az ajra feszülő rlllanyresetékefe, a háztetőkön dolgozó munkások, a felköltözött minisztériumok, a* utcán végigvonuló magyar katonák, az egymásbakarolva, barátságosan sétálgató angol, amerikai és erese tisztek, mindez és ezer más tünet garantálják a szebb jövőt. Es ad erőt a pestieknek, ez segíti őket ahhoz az emberfeletti teljesítményhez, melyet napról napra kifejtenek. Az égő romhalmazok füstje mögül feltűnne a reménysugár, mely a felszabadító Vörös Hadsereg emlékére a Szabadság-téren felállított emlékmű arany csillagáról szétáradva pompás fénybe borítja a szabadon lélegző, elpusztíthatatlan Budapestet. (k- m —oOo— Hogyan vcgezie* KI 1941-ben Kiss Ernőt és Gaisin Grozdát a Csillagbörtön udvarán Kiss Ernő a bitófa alatt is Szovjetoroszországot éltette A 2i éves Gaisin Grozdát még kegyelemre sem ferieszícHe fel az osztálybiróság A rötfteaitéK tárnics két vérbirája a szegedi rendőrség fogságában van. F.mrfjtlfi Irt a j«*elen«é*l*R' a «•»'• •**» sírját. •tatáriális uak. Ax MM (Szeged, április 3U) Megírta a' Délmagyarország, hogy a szegedi rendőrség politikai osztálya letartóztatta dr. Putnoky Miklós törvényszéki elnököt ós dr. Újvári Islván itéiőtáblai birót. Putnoky elnöke volt annak a rögtöni telő tonéoimak, amely 1941-ben a sze-, «

>di törvényszéken hajálra Ítélte iss Ernő zombori kommunista Munkást,' Újvári pedig mint szavazóbíró működött közre a halálos itélet mMdioaaialáaál. Kisst, Mintán kedvelnu kérvényét Horfcy kormányzó elutasította, két bét múlva a Csillagbörtön udvarán kivégezték. A bitófára hurcolt jön tudatos, fiatal kommunista kivégzése annakidején mindenkit Megdöbbentett, mert a háromnapon statá-iális tárgyaláson elhangzott vallomásokból kiderült, hogy Kiqst igazságtalanul ítélte el a legnagyobb mértékben elfogult •sztálvbiróság. Az igazságtalanság •tt kezdődött, hogy jogtalanul indítottak ellene statáriális eljárást, ügye tulajdonképpen rendes biró•ág elé tartozott volna, mert a •yomozás során nem találtak nála fegyvert és nem lett volna rá alkalmazható a társadalmi rend erőszakos felforgatására vonatkozó törvényszakasz, ugyanis Kiss és társai tulajdonképpen csupán német•llflhes szabadságharcot szerveztek a Délvidéken. Éppen ezért nem érdektelen, ha a mostani első szabad május elseje alkalmából és • birői letartóztatások kapcsán felelevenítjük Kiss Ernő, a munkásmozgalom hős harcosa elitéltetésének, kivégzésének történetét s helyes megvilágításba helyezzük az egész »bünpcrt«, hiszen az elnyomatásnak abban a sötét korszakában a cenzúra éberen vigyázott rá, hogy csak olyan tudósítások |elenjenek meg a tárgyalásról meg a kivégzésről, amelyek az elitélt Win ősségét domborítják ki i vad Fellapozzuk a Délmagyarország JS41 szeptember 10.-1 számát. Még a cenzúra által alaposan >meghozott* tudósításból is döbbenetesen bontakozik kt, hogy.yi vaJhutott armaVtrloién o -ro-ndArs gyan tárgyalt, Hogyan ílelt a m és a nemzet lelkes, ártatlan har cosai felett az osztálybiróság. A tudósítás tanúsága szerint a tárgyalás iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg Szegedefa. Már a kora reggeli órákban hatalmas, főkép munkásokból álló tömeg lepte el a törvényszék épületének környékét, í» nagy készültséggel felvonult rendőrség azonban feloszlatta, „a gyülekezőket, nyilván tüntetéstől tartva. A rendőrkordonon csak azt bocsátották belül, akinek a tárgyalásra szóló belépőjegye volt. Kiss Ernő négy társával került a vádlottak padjára. Az volt a vád ellenük, hogy Zortiborhan, Bácsgyulafalván éc Bordán ban kommunista mozgalmat szerveztek és ezzel az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló cselekményt követtek el. Szász Dezső ügyész a vádirat felolvasása után elmondotta, hogy Kiss és társai előszór munkásegyesületeket alapítottak, később pedig megalakították a kommunista szervezeteket. Vázolta az egyes vádlottak tevékenységét és megállapította, hogy a legmegbízhatóbbnak és legképzettebbnek Kiss Ernőt ismerték. Kiss nemcsak röpiratokat terjesztett, hanem felszólította a sejteket, bogy ha szovjet ejtőernyősók érkeznek, lássák el őket polgári ruhával és rejtsék el őket. Ha nagy számban érkeznének, vezessék őket a rendőrségi épületekhez, hogy lefegyverezhessék a karhatalmat. Ezenkivül szabotázscselekményekre hivta fel a tagokat, hogy rongálják meg n vasutat, telefonvonalakat kénes gyufával és kenderkóccal gyújtsák fel a termést. Azt mondotta Kiss: meg kell akadályozni, hogy csak egyet1(511 szem buza Is a németekhez kerüljön. Ott kell irtani, ahol lehet — hangzott utasítása. — Csak azokat a cselekményeket tettem vád tárgyává — mondotta az ügyész —, amelyeket áprilistól, a magyar honvédség bevonulása után követtek el. Valamennyi vádlott tevékenysége kendetnényező éa vezető volt. Semmi akadálya a Eladnék a 32 évea, BŐK, kárpitos, hat elemit végzett, kommunista tevékenységért már egy Ízben büntetett Kiss Ernőt hallgatták ki. Nyugodt, határozott hangon mondotta el vallomását, öntudatosan vallotta magát kommunistának, látszott rajta, hogy mint minden jó mozgalmi ember, a vádlottak padját szószéknek tekinti, ahonnan a világba kiálthatja a maga igazát. Az igaztalan vádakkal azonban szembefordult. Kilencven százalékban hamisak a vádak — mondotta. — A csendőrség előtt tett beismerő vallomásomat verések kényszere alatt tettem. Magamra vállaltam olyan dolgokat ie, amiket nem én csináltam, vagy egyáltalán nem csinált senki. Elmondotta még, hogy a magyar honvédség bevonulása után mint ismert kommunistát rendőri felügyelet alá helyezték. Amikor kitört az orosz-német háború, eltávozott falujából, mert félt, hogy letartóztatják. A vallomás után az elnök ismertette az orvosi szakértő jelentését, amely szerint Kiss mellén és combján zöldeskék foltokat találtak, a vállizületek érzékenyek voltak, amikor Szegedre szállítása után megvizsgálták. A többi vádlott és a tanuk kihallgatása után másnap került sor a perbeszédekre, majd harmadnapon az ítélethozalaira. Feszült csendben hirde'fe T>,itnoVv el;* .<>.. Ki* vényszéfc mint rögül dlHf bíróság Kiss Ernő 92 évea kár pitoss rgedet bűnösnek mondotta ki az állam és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettben és ezért kWélállati halálra Kélte. Amig az itélet felolvasása tartott, minden szem Kiss Ernőre irányult. Kiss mozdulatlan arccal nézett előre, egyetlen arcizma sem árult el izgalmat, mint igazi, harcos kommunista viselte sorsát. Amikor az elnök közölte, hogy a többi négy vádlott ügyét rendes bíróság elé utalták és az itélet felolvasása befej««ődött, Kiss jeladására a vádlottak valamennyien eltették a kommunizmust és a forradalmat s ezt csak akkor hagyták abba, amikor szuronyos őreik kivezették őket. A Déhnagparország tudósításának ezt a részét a cenzúra természetesen förölte Két hivégeés egy napon A tárgyalás után a bíróeóg kegyelmi tanáccsá alakult át és Kiss Ernőt kegyelemre terjesztette fel a kormányzó kabinetirodájához. Két hét múlva leérkezett a válasz a kabinetirodától: ia legfelsőbb hely nem találta kegyelemre méltónak Kiss Ernőt és szabad folyást engedett az Ítélet végrehajtásának. Szeptember 14-én már ujabb kommunista pert tárgyalt a törvényszék statáriális tanácsa, két fiatal szerb lány, Gaisin Grozda és Slankov Natália ügyét. Ez a két lelkes fiatal teremtés rwhbHMrítuiyagol helyesett el egy ujviacai német kftnyvkerevkwlés és egy ugyancsak német poreaJttbabareeffbflfs IrfrafctMUMti. A tárgyalás ebédszünetében, déli 11 órakor, szinte csak ugy mellékesen történt meg Kiss Ernő kivégzése. A kivégzéshez kirendelt bírósági funkcionáriusok, akik nagyjában azonosak voltak a statáriális tanács tagjaival, kivonultak a Csillagbörtön udvarára. ösaszekőtőzőtt kézzel kisérték elő a börtön őrök Kiss Ernőt Itt hiányos a D élm agyaromság tudósítása. mert a cenzor piros ceruzája most it alaposan beleazántott a kéziratba. A tudósítás ugyanis hi•en beszámolt róla, hogy Kiss, amig a bitófa alá kisérték, han-' gosan kiabálta: — Halál Herthyrat Éljen a forradalom! Éljen a kommunizmus?; Éljen Sztálin! Éljen Oroszország! Amikor Bogár János Ítéletvégrehajtó a kötelet a nyakára hurkolta, tűzben égő szemmel még akkor is a kommunizmust éltetteA Délmagyaroraeáimak a kivégzésnél jelen volt munkatársa megrendülten számolt b« a szerkesztőségbe való viaazatéráse után a munkásság hőaáuok példás magatartásáról. Mindnyájan éreztük akkor, hogy Kiss Ernő pere az itélet végrehajtásával még rom fnjeződött be. t A »független mamrar burását;<• tagjai viszont umr Orozták, hogy,) ez at egy kivégzés még nem ele-, gendő a mai napra ós visszatérve a törvényszékre, a folytatólagos' tárgyaláson halálra ítélték Gaisin Grozdát is, Slankov Natáliára pedig 14 k évi fegyhóant laiMÉ U. \ tárgyalás bővelkedett tragikus) részletekben. Amikor elhangzóit a halálos itélet. a 19 évea makov,| Natália rémülten, sírós areeai néki zett át 21 éves barátnőjére, G.iisia Gs-ozda azonban mer.dulnílaa veMMokkal tekintett előre mrkor társa bangán zebguMMn tört ki, rónámét barátnőbe és csak a fejével intett. Áuflwr Paraszkay elnfk magárával e, kir ván-e kegyelemért gWiai nihg, halkan mondotta, hogy igaa. ÍmÍIc » birák tanáét keoáera léttdWlb vis sza. az egrik njaágjró az ból odasúgta az elttátt bojeae Grozda!* (Ne NH A sópadtarcu lány mrt: tettel nézett hátra. A kegyelmi tanács zárt ajtók* mögött háromnegyed dián át te-; nácskozott. Fél 4 órakor beÜktáfa a hir ói szobába Száaz Dezsői ügyészt és Deroeoter tolmácsot. Néhány dermedt psreutáirj Doroszlay tolmáes kfflm, odalttpett a halálraítélt lányhoz és kőnöltal vele. hogy nem lerjeenttk M ke-/ £y elemre, az llálelet kél éeáu belül végrehajtják. A hőslelkt leány er.t is elszántan, mocditiatlaaal velte tudomásul éc eenpán két kérése volt: hogy idegedbe pfeé iajekciót adjanak neki 06 hogy etttélt társával. barátnőjével beeoélheaoen. Néhány perc múlva mhedket tőjüket visszavitték a Csillagba, öt órakor, kisérték Gaiun Groadát a kivég-í zés színhelyére, ut is nrugodtam viselkedett, lehajtott fővel, sáand-j *an. szó nélkül fogadta a liífcáll. Holnap május elsejét ünnepli a szegedi munkásság. Áz első szabad munkásünnep diadalmas, vidám hangulatában komoruljon el egy percre az arcotok és gondoljatok a munkásmeagRlom két tragikus sorsú hősére: Kiss Ernőre; és Gaicin Grozdára. És ha elmúlik a szép, erőinket felfrissítő májusi ünnep, keressük meg a mártírhalált halt hőseink sírját ás emeljük ki a hantokat a jcítd—fgből. Vigyük el a májusi virágokat hőseink stt-bebnáral Ferenc. Ml lud róóa? Keresem gyermekeimet, Gulyás Icát Jóskát ás Lacit ás Rostás Máriát aki szintén velük ven. Art kér özv. Gulyás Józsefné, Hódmezővásárhely, Itt!., OkiftHtoaár-n. 11 a.