Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-13 / 106. szám

H943 öiajos 13. D£LM AfiYAKORSZXfl Az eísodort egyetemi ifjúság útja Petőfi Sándortól — Kémeri Nagy Imréig és vissz; 'A debreceni diákok ulán á Sze i egyetem hallgatói is akcióba lépik az "elmúlt bélen. Polilikai nagy karitást, uj, egészséges szellemet kőetel az Ifjuság az áporodott leve. bőjü tantermekben, laboratóriumokban és klinikákon. Az egyetemi hallÍ

;atók megmozdulása, erélyes fellé>ése nem az aula háziügye, nem paolaforradalom, lianem jelentős orkzágos ügy és nemzeti érdek. Nem (mindegy, hogy kik és hogyan irányítják majd az uj, haladószellemü Magyarországon a közeljövő középoszlályát, azt a müveit népréteget, amely vezetőszerepre hivatott és amely hafnarosan feltöltődik, megujliódik a fel lörckvő munkás- és parasztoszlály ifjúságával, l Annak a szellemnek, amely eddig pz egyetemeken uralkodott, gyorsan lel kell tűnnie a történelem süllyesz főiben. A felső és középső tízezrek Í

rivilegizált kasztja tartotta mostanáig ezében az ifjúságot, amelyet tudatosan félrenevelt, gyűlöletre tanított (és féltékenyen őrködött, nehogy a baladás szelleme betörjön az egyelem falai közé. Az előnevesekt, kivéte les joguak, gőgös klubtagok szükkörü társaságát nevelte igy a rövidlátó osz tályérdek, amelynek az ellenforradalom és fasizmus 25 esztendeje alalt [ikerült szembeállítani a magyar egyelemi ifjúságot a néppel és megtagad tatni vele a márciusi hagyományokat, I 48-as forradalom dicső örökségét is a dolgozó tömegekkel vállalt szóld arilását. A •Horlhy-jugend* az elmúlt sötét 15 év alatt inkább a bikacsököf s a [ulyakorbácsot forgatta, mint a könyrek lapjait. Kiálltak a főiskolák kapuéba és véresre vertek mindenkit, aki íem tartozott az ő hetyke klikkjükt>e és mégis inni óhajtott a tudomány kelvhéből, amelyből ők Inkább kalarkafröccsöt ittak, mint tudományt, tfinden reakciós mozgalom, amely az ítóbbi két és fél évtized alatt végig pusztított ezen a szerencsétlen orszá|on, fellegvárat talált az egyetemeken, az ifjusági egyesüIetcKben. Suhogtak a Turul-legények bunkói, de fc csapások sohasem irányultak a zsarnokság, az elnyomók ellen, hanem következetesen az elnyomottak s védtelenek hálára zuhogtak. A magyar fcgyetemek melegágyai voltak a nép1 társadalomellenes, kullurgyalázó és fc magyar nevet megcsúfoló fasiszta mételynek. Az egyetemi ifjuság hangadó része taegtagadta a 48-as vezért, Petőfi Sándort és felesküdött Kémeri Nagy Imre bikacsökjére. A Pilvax-kávéház Ifjn hősei annakidején a budai vár Uéinet zsarnokainak ágyni ellen vonullak fel, hogy kiszabadítsák börtönéből a munkásság mártírját, Táncsics Mihályt és a Nemzeti dallal az ajkukon törték le a sajtó bilincseit. Horthy és Kémeri Nagy Imre diákjai viszont állandó készeniélben voltak, hogy a munkásság minden megmozdulásával szembeszálljanak, tevékeny készt vetlek az ellenforradalom véres teli ér terrorjában és a Nemzeti dal helyeit az »Erger-Berger« hangjaimét Irta: GARDOS SÁNDOR / a kilengéseknek és szentesítette nz erőszak tőrvényeit. Bűneik nagyok és nehezen helyrehozhatók. Megmérgezték generációk telkét és a magyar közéletre olyan elemeket szabadítót tak, amelyek ime sikeresen s tökéletesen telték tönkre Magyarországot. A bajtársi szövetségek >világnézeti, és osztályharcának nevelő hatása formálta, illetve deformálta az átkos emlékű 25 év vezető rétegét gyáva, kapzsi s műveletlen masszává, tímelyet kénye-kedve szerint használha tott fel saját önző céljaira a teuton imperializmus. Ez h tervszerűen elbutított és emberi érzéséből kivetkőztetett »intelligencia« kritika nélkül tette magáévá a hangosan puffogó jelszavakat és engedelmes bábja lett minden sváb kalandornak. Hogy a középosztály tekintélyes és élen haladó része ilyen poltron-magyarrá lett, azért elsősorban az egyetemek tanári kara felelős. És most következett el a lelelősségrevonás ideje 1 Nem engedhetjük, hogy a közoktatásügyi hatóságok elbagatellizálják ezt a nemzetmentő fontosságú és generációk fejlődésére messze kihaló felelősségrevonást. Nem tűrhetjük, hogy az egyetemi autonómia bő és sokmindent eltakaró köpenyébe burkolózva igy suba alatt és kollegiális nyájaskodás közben egymást igazolják a tanár urak. Olyan igazoló bizottságokat kell megszervezni, amelyek a demokralikus pártok kiküldötteiből, a diákok képviselőiből és a közismerten haladó szellemű, gerinces egyetemi tanárok megbizottaiból áll. Ezeknek az igazoló bizottságoknak sürü rostára kell helyezni minden előadó professzort, megvizsgálni nemcsak a múltját, a magatartását, cselekedeteit, hanem ki kell forgatni a lelküket is, górcsővel vizsgálni » lélek legelrejtettebb zugait is, nem maradt-e benne valahol a fasiszta kórságnak csak egyetlen bacillusa is. Könyörtelenül el kell távolítani az egyetemi katedimt^gaksfc^ggfleages-:; rákról mindazokat, akik tovább gezhetnék az ifjuság lelkét. Ha no. titi'hi egy-egy ilyen »fcrtőzött« pra< fesszor prominens tudósa szakmáj nak és elvesztése érzékeny csapó-.1 jelentene az illető tudományágra, akkor is távol kell tartani a nevelői funkcióktól és pusztán tudományos működésre szoilani a laboratóriumi ..a vagy az Íróasztalnál. De ne engedjük őket a katedrára I Hiszen bőségesen vannak tudósaink, művészeink, íróink, akik éppen gerinces magyarságuk megalkuvásl nem lürő haladó szellemiségük következtében nem juthattak eddig katedrához, nem kerülhettek az egyetemi ifjuság közelébe sem. Még ha a tanárt kar 80 százalékát kell kicserélni, akkor is hajtsák végre ezt az .őrségváltást*. Uj, tiszta szándékú, demokratikusan magyar nevelői karra van szükség, mert az ő feladatuk lesz visszakanyarítani az elsodort ifjúság útját Kémeri Nagy Imre vértől csuszamlós korcsmájából Petőfi Pantheonjába. Az ő feladatuk lesz az is, hogy megtisztítsák, éltetővé tegyék az ••gyetemek levegőjét addig is, amig a* aulától gondosan távoltartott, de most nekilendülő munkásság, parasztság erőtőt duzzadó ifjúsága is felérkezik a tudományok csarnokáig. Takarítsák ki addig az egyetemekről a 25 év alatt fe'gyülemlett fasiszta szemeteti Sózsef Attila és a szened! eaveieia Olvashattuk a Déltnagyarországban a szegedi egyetemi ifjuság mozgalmat indított, hogy egyetemünk József At tiláról, az ujabbkori magyar lírai költészet tüneményes üstököséről nyerje uj nevét. József Attila a szegedi egyetem hallgatója volt s ezenkívül is sok ok van rá, hogy n kapcsolat, amely a húszas évek ^égén kezdődött, aztán hamarosan megszakadt az egyetem és a költő között, most njra kezdődjék és soha el ne múljék. József Attila annakidején nagy kedv vei készült a tanári pályára. Hogy nem lett belőle >oktatő«, nem rajta, hanem az egyetemen múlott. Igy vall erről Cnrricutum vítae-jében: •Elhatároztam, hogy végképpen író leszek és szert teszek olyan polgári foglalkozásra is, amely szoros kapcsolatban áll az irodalommal. Magyar-francia-filozófiai szakra Iratkoztam a szegedi egyetem bölcsészeti karán. Felvettem heti 52 órát és 20 órából kollokváltam kitűnően. Napokat nem ettem, verseim honoráriumából fizettem lakásomat. Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos profeszszorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított. De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal profeszszor, akinél magyar nyelvészeiből kellett volna vizsgáznom, magához hivatott s két tanú előtt — ma Is tudom a nevüket, ők már tanárok — kijelentette, hogy belőlem, mig ő meg van, soha nem lesz középiskolai tanár, mert »olyan emberre* — Úgymond —, »ki ilyen verseket Ir* ezzel elém tárta a Szeged c. lap egytk példányát, .nem bizhaljuk <1 jövő generáció nevelését*. Ez az »ilyen vers* H • Tiszta sziv vei* cimü költemény volt, nemcsak József Attila költészetének, de az egész magyar lírának egyik legtökéI W o r*J - — - I AUM^J U* 1AL U11UU ö • ^ lett vadásztak védtelen, magányos sdetesebb remeke. Talán felesleges is Ijedt emberekre. Ez volt a különbség K két korszak egyetemi ifjúsága kölölt. 1 ° « Hogy Kémeri Nagy Imre borgőzös taelleine elhatalmasodhatott a magyar egyetemeken, azért elsősorban k tanári kar a felelős. Az a tanári kar, amely elnéző mosollyal szemlélte * bikacsökős Turul-fiuk duhajkodó-' sát és szolgai alázattal feküdt a germán »Drang nach Oslen* rajiunk átdübörgő szekerének kerekei alá. A tanárok nagyrésze lelkesen helyeselt idézni, ma már nagyon sokan ismerik, könyv nélkül tudják ezeket a hallxa tatlan sorokat, mégis ismételjük Csak el emlékeztetőül: Nincsen apám, te anyám; m istenem, se hazám, se bölcsőm, se szcmlcdomt, se csókom, se szerelőm. Harmadnapja nem eszek, se soka!, se fccvesef, Unsz esztendőm hatalom, husz esztendőm eladom. Irta: Szász Ferenc. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szivvel fce!üriifc, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, ild'ott földdel elfödnek • halált hozó fii terent gyönyöröszcp szivemen. ' Persze Horger Antalnak az ősi nyolcas csárdásritmusban (kettőt jobbra, kettőt balra) elénktáncoló sorai iránt érzéketlen, idegen füle nem tudta ki hallani ebből a versből annak az ártatlan, durcás, mégis derűs, tiszta szívnek a dobbanását, amely az alig 20 éves költő mellében verdesett. Nem tudta kiolvasni belőle azt sem, hogy hencegése, hivalkodása nem őszinte, nihilizmusa gyermeki fenyegetőzés, Cinizmusa, jókedve fitogtatott dac csupán és ez a 20 éves magányos fiatalember arra vár, hogy valaki kezet nyújtson neki és erősen tartva elvezesse az irrealitások talajáról a realitások világába. Horger Antal megtehette volna ekkor, ha nem elutasító, hanem megértő József Attilával szemben, hogy megszünteti egyedülvalóságáf, kontaklushiányát az emberek kel. Ehelyett kijelentésével növelte ebbeli érzéseit s fokozta hangulatingadozásait, amelyek végül a létekhasadás katasztrófájába vitték a tragikus sorsú fiatal költőt. Talán kár, talán nyereség, hogy mindez így történt, mindenesetre József Attila sorsa másként formálódott volna, ha tanár lesz belőle. A Horger-affér után még sokáig nem mondott le tervéről. Amikor 1930-óan Hódmezővásárhelyen egy nyári estén megismerkedtem vele, még mint tanárjelölt mutatkozott be. Később derült ki még ugyanaznap este, amikor valaki verseit kívánta hallani, hogy több, mint egyszerű tanárjelölt: csodás szépségű, uj hangú, uj ritmusu versek irója. Ebben az időben még többször emiitette, hogy szakvizsgára készül, a vizsgára azonban mégsem került sor, mert Horger Antal fenyegetésére gondolva azt hitte, úgysem kapna állást. Hogy mennyire fájl neki később is mindig, amiért nem lehetett tanár, mulatja »Szüíc!ésnspoinra« cimü verse, amelyben felhánytorgatja a horgeri fenyegetést és a régi kamaszos daccal, egyszersmindt érett öntudattal mondja oda., hogy igy majd, egész népét fogja oktatni. cu — Harminckét éves leltem meglepetés c költemény, csecse becse: ajándék, amellyel megtépem e kávéházi szegleten magam, magam. Harminckét évem elszelelt • még havi kétszáz sose lei!. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem leltem, meri Szegedén eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen éti - . a sNincscn apám« versemért, . 4 a honi kivont szablyával óvta ellenem. Idézi szellemem hevét s nevét: »ön, amig szóbél értek én, nem lesz tanár o féllckén« — gagyog a ragyog. na örül Horger Antal nr, hogy költői:k nem nyelvtant fanul, sekély e kéj -< En egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanitani! Határozottan volf József Attilában sok tanári vonás. Szenvedélyesen szeretett oktatni, magyarázni, meggyőzni. Nem volt olyan ember, lett légyen az intellektuel vagy munkás, egyetemi tanár vagy szeszügynők, akivel az első szóváltás után nyakig benne ne lett volna valamely társadalmi, irodalmi, bölcseleti, esetleg valami egészen köznapi aktuális kérdés megvitatásában. Olyan szenvedélyesen, higgadtan, páratlanul éles logikával magyarázott, olyan csiszoltán, mintaszerűen fos-