Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-05 / 100. szám

1945 május ft. DÉLMAGYARORSZÁG 3 n dsbreceni egyeten törölte elméből a „Tisza István" elnevezést Révész püspök javaslatára a többi egyetemeket is felszólítják, hogy hasonlóképen járjanak el Megírta a Dél magy arország, hogy a debreceni egyetem ifjúsága sztrájkba lépett, mert többszöri kérésük ellenére nem változtatták meg a Tisza István Tudományegyetem nevét, nem tisztí­tották meg az egyetemet a fasiszta ele­mektől és nem ismerték el klinikai üzemi bizottságát. A debreceni Nem­zeti Bizottság a napokban foglalkozott az egyetam ügyével és ezzel kapcso­latban Révész Imre püspök javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság lejezze ki helyeslését Tisza Isiván nevének az egyetem nevéről való törlése leteti, de ugyanakkor irjan át a többi egyetemeknek, hagy a neve­ket az egyetem neveiből tő­röljék. Nincs szükség Ferenc József, Jó­zsef Nádor, Horthy Miklós, Erzsébet Tudományegyetem elnevezésre, de Pázmány Péter tudományegyetem el­nevezésre sem. Bodnár János egyetemi rektor vá­laszában kifejtette, hogy az egyetemi igazolások folynak, azonban olyan he­terogén elemekből álló intézménynél, mint az egyetem, ez természetesen lassú. Bejelentette, hogy a pénteki egyetemi tanácsülésen az összes kér­déseket meg kivánják oldani. Az egyetemi hallgatóság klinikai üzemi bizottsága elismerését célzó kö­vetelése már nyitott kapukon dönget, mert ezt — ténylegesen — intéző bi­zottság néven már elismerték. —oOo— 0 szegedi Bogár László tragédiája Emlékezés a múltra, figyelmeztető a jövőre Szegeden mozgalom indult meg a demokratikus ifjúság körében, hogy méltóképpen megörökítsék Bogár Lászlónak, a nyolc éve tragikus körül­mények között elhunyt főiskolás ifjú­nak az emlékét 1937 őszén egv szegedi főiskolás diák, Bogár László felakasztotta ma­gát, mert fenyegető levelet kapott a berlini Gestapo-tól. A 22 éves diák tra­gédiája mögött megdöbbentő, sötét képe húzódik meg az akkori életnek. Bogár László mint harmadéves egye­temi hallgató német állami ösztöndíj­jal kijutott Berlinbe a nyári egyetemre. Alig néhányhetes németországi tartóz­kodás után váratlanul hazaérkezett és itthon reszkető izgalommal beszélte el, hogy a nyári egyetem helyett horog­keresztes propagandaiskolába került, ahol pángermán agitátorokat képeztek ki a dunavölgyi országokba. Tiltakozá­sára az egyik német tanár igy pró­bálta meggyőzni a magyar diákot: — A te fajtád pusztulásra, halálra van ítélve, legjobb ha közénk állsz és vállalod azt a szerepet, amit reád osztunk . . . A nemzeti önérzetében vérig sér­tett szegedi diák élesen viszzeutasitotta a náci tanár szavait Másnap ujabb Izgalmas jelenet után mint nemkívá­natos elemet kiutasították Német­országból. Bogár László hazatérve többé nem találta meg nyugalmát. Társait állan­dóan arra figyelmeztette, hogy oda­kintről súlyos veszedelem fenyegeti Magyarországot. Hazájáról Berlinben csak mint „Knlturbeden"-ről, egy hó­ditó faj gyarmatáról beszélnek, isbert berlini egyetemi tanár „tudományos" könyvében és térképén, amelyet ké­sőbb Bajcsy-Zsilinszky Endre is szóvá tett a parlamentben, "a Harmadik Bi­rodalom határai a Balatonig húzódnak, sőt más túlzók szerint benyúlnak egészen Erdélybe is. A szegedi diák itthon megpróbált harcolni a veszély ellen. Egyik nap fenyegető levelet kapott a berlini pro­pagandaiskolától. Mi volt a levélben, pontosan sohasem lehetett megtudni. A szerencsétlen diák még aznap vég­zett magával. Szegeden azóta nem felejtették el Bogár László emlékét. Az ifjúság most mozgalmat indit, hogy diáktársuk éle­téből és halálából örök intő figyel­meztetőt emeljenek a jövendő szá­mára. Májusi verseny helyett juniusi versenyt rendeznek a szegedi üzemekben A nyersanyaghiány akadályozta eddig a termelést. Hasznos munkával föltfk Idejüket a Béke-uicában őrizé be vett foglyok A nyilas, illetve fasiszta ügyek tár­P alásával kapcsolatban gyakran hall­k Szegeden: „Béke-utca, Béke-utca" eimet. Minden városnak meg van az a Jellegzetes utcája, ahol a bűnösök, il­letve valamilyen bűntettel vádoltak előzetes letartóztatásukat töltik Szege­tfen a rendőrség politikai osztálya itt tartja őrizetben a háborús bűntettel, aépellenes vétséggel, általában fasiszta tevékenységgel vádolt személyeket. A Béke-utca valóban csendes helye Szegednek, fi politikai osztály autója is iziiite hangtalanul gördül egy barna lakapus, emeletes, sárga épület elé. Komócsin Illés, a politikai osztály ve­aetője kalauzol bennünket és értékes megvilágításban mutatja be ezt a köz­ismert gyűjtőfogházai. A tágas udvar emberektől népes. Egv részben baltások hasogatják a tüzre­való fatönköket, a másik oldalon gon­dozzák a szépen megművelt kertet. A középen autó áll, amely körül többen foglalatoskodnak, láthatóan javítják. — Nem lehet ráismerni erre a hely­re — mondja Komócsin Illés. Nemrég gaz és szemétdombok ékte'.enitették az ndvart. Ma liszta, barátságos, semmi tordságol nem mutál. Az udvar szélesebbik oldalán föld­izinles épületek húzódnak egymás mel­lett. Műhelyek. Sorban járunk. Az első autójavító műhely. A munkavezető vi­gyázzt vezényel, amikor belépünk a tá­gas, tiszta helyiségbe, jelenti a létszá­mot, azután ismerteti a munkát. Lehe­tetlen autóroncsokat alakítanak át hasz­nálható kocsikká, tönkrement motor­bieikliket látnak el vázzal, faülésekkel, motoralkatrészekkel. Ugyanígy a többi műhelyben is. Ko­•ái ionok, asztalosok dolgoznak a mun­kapadoknál, a szabómühelyben egymás mellett sorakoznak a kész nadrágok, öltönyök, a cipészeknél sürün koppan t kalapács, szalad a szegecs, forog a iikics, talpalják a lyukas cipőt, szab­ják az ujat. Végigjárva a műhelyeket önkénte­lenül is elgondolkodunk. Vájjon hol tartana most az ország, ha ez a sok •mber, aki itt Szegeden, Budapesten, vagy máshol várja büntetését, a munka­padnál maradt volna, becsületes, szor­galmas munkása maradt volna a ma­gyar népnek, ahelyett, hogy az áruló náci, vagy a nemzelölő fasiszta politika ármányaiba került és katasztrófába -rántotta az országot. Elhagyjuk a műhelyeket, átmegyünk a togdák épületébe, ahol ideiglenes közös cellákban helyezték el a foglyo­kat. A cella említésekor azonban ne a régi dohos, sziih, egészség­romboló lyukakra gondoljunk, nini a fasiszta társadalom szo­ciális életének volt egyik jelképe. Utcára nyílé, magasföldszinté* szobákban nyerlek elhelyezést azok az emberek, akik közül sok lalán emberek éleiéért felelős. Komócsin Illésnek mindenkihez van szava, megkérdezi, milyen a koszt, mi­lyen a bánásmód, felírja egy-egy em­ber nevét, aki kéri a kihallgatást, vagy egyéb kívánsággal hozakodik elő. — Nemsokára megkapjuk az eme­leti helyiségeket emberek — mondja Komécsin —, akkor majd kevesebben lesznek egy szobában. Addig vigyázza­nak a tisztaságra, nehogy tetüt kapja­nak, mert az ugy elterjed itt, hogy sose gyógyulnak ki belője. A szobaőr jelenti" hogy erősen tiszlálkodnak és naponta vizsgálják az alsóruhát. A folyosó végén különszobákban he­lyezték él a nőket, Előadják kivánsá­jaikat, kihallgatást kérnek, nagyobb­részt nem súlyos természetű váddal kerüllek a rendőrség kezére. A pa­rancsnok külön-külön érdeklődik a bá­násmód és ellátás iránt, de kifogást senki sem emel, legfeljebb sürgeti a tárgyalás kitűzését. A folyosó sarkában rendezték be az orvosi szobát. Az ügyeletes orvos jelentkezik. Könnyű betegek vannak Éppen, akik kinn tartózkodnak a kert­ben. Egyébként a barátságosan fehér bútorokkal berendezett orvosi terein nagyértékü gyógyszerkészítményekkel is rendelkezik, úgyhogy a foglyok egészségügyi szempontból sem szen­vednek hiányt. Igy élnek a Béke-utcában a foglyok. Itt várják büntetésük kiszabását, itt van alkalmuk meggyőződni a demokra­tikus Magyarország igazságosan sújtó, dc mindig emberséges Ítéletéről. O. L. (Szeged, május 4.) A fasiszta irtó­hadjárat alatt lerombolt és kifosztott ország kezd magáhoztérni. Ha lassan is, de mindenütt uj élet indul a ro­mokon. A föld dolgozó népe és az ipari munkásság érzi át legjobban, hogy milyen gigantikus erőfeszítésre van szükség, ha uj életet akarunk terem­teni a vegetáció helyébe. A lőldek megmunkálása hatalmas erőfeszítés­sel folyik s az ipari munka is a leg­nagyobb nehézségekkel küzdve, de megindult. Budapesten — ebben a szomorú romvárosban — májusi versenyt ren­deztek az ipari üzemekben és gyá­rakban I A kifosztott és csaknem tel­jes egészébén tönkretett gyárak, üze­mek munkássága hősies küzdelmet folytat a termelés megindítása ér­dekében s már ott tartanak, hogy egymással versenyre kelhetnek. Sze­geden abban a tekintetben sokkal jobb a helyzet, hogy a gyárakat és ipari üzenteket kevesebb háborús vesz­teség érte. Hogy a szegedi ipari mun­kásság rendez-e májusi versenyt, arra vonatkozólag kérdést intéztünk a Sza­bad Szakszervezetek titkárához: Tom­bácz Imréhez, aki a kövclkezőket mondotta: — Szegeden az üzemek és gyárak nagyrésze üzemképes állapotban ma­radt meg. ezzel szemben nálunk sok­kal nagyobb a nyersanyaghiány, mint a fővárosban. A májusi verseny azért nem Indulhatott meg, mert nincs nyersanyagunk. A gyárak és üzemek eddig is megfeszített erőkifejtést al­kalmaztak azért, hogy a földhözjut­tatottakat megsegítsék. A városi köz­tisztasági üzem például a saját vas­mühelyében lapátokat, ásóikat s egyéb földmunka áshoz szükséges szerszámot készített, hogy ezzel a földmunkáso­kat ellássa. A többi ipari üzem is erősen dolgozik annak érdekében, hogy a mezőgazdasági munkásságot a meg­felelő ipari cikkekkel elláthassa. A föld dolgozó népe adja a kenyeret, az ipari munkásságnak ezt viszonoznia teli olyan iparcikkekkel, amelyekre nekik van szükségük! — Májusi verseny helyeit majd Jnninsi versenyt rendezünk — foly­tatta nyilatkozatát Tombácz Imre. — Ehhez azonban elsősorban a hajtó­erő szükséges. Mindén remény meg­van arra, hogy villanyáramot kapnak az üzemek. A hajtóerőhiány oka egye­lőre a szénhiány s annak oka — mint köztudomásu — a szállítási esz­köz hiánya. Reméljük, hogy juninsra mindez rendeződik s addig ugy meg tudjuk szervezni az üzemeket, hogy egymással versenyre kelhetnek. — Hogyan működnek az üzemi bi­zottságok? — kérdezlük a szakszer­vezeti titkárt. — Az üzemi bizottságok gondoskod­nak arról, hogy a gyár teljes kapa­citását kihasználják — mondotta Tom­bácz Imre. — Ezek a bizottságok rt legtöbb helyen a vállalat tulajdonosai­nak is a legnagyobb megelégedését nyerték el. A vállalatok tulajdonosaí­nak az a véleménye, hogy ha az tizcini bizottságok nem működnének* akkor sürgősen fel kellene állitaul őket! Az üzemi bizottságok fenntart­ják a munkafegyelmet az üzemeken belül és a termelés nyugodt menetét biztosítják. H I R FK Szolgálatos gyógyszertárak Borbély József, Tisza Lajos-körul 20. Telefon: 22—68. Nagy Gy. örök K. Hangay Levente dr, Boldogasszony­sugárut 31. Zakar örök. Máthé Mihály, Valéria-tér 1. Telefon: 16—95. —oOo— Vas Zoltán letöri a fuvardijuzsorát is (Budapest, május 4) A közellátási kormánybiztos harcot kezdett a fuvar­dijuzsora ellen. A közönség (alán még az élelmiszeráraknál is jobban sérel­mezi a magas fuvardijakat, amelyeket nemcsak közvetlenül fizet, hanem az élelmiszer és közszükségleti cikkek árain keresztül is. A közellátási kor­mánybiztos az élelmiszerárak ellen áruval dolgozik, a fuvardíj uzsora el­len pedig fuvarozási eszközök beszer­zésével veszi fel a harcot. Megszervezi a lóálloinány pótlását és ennek kap­csán egyéb segítség mellett 4 mi 11 í pengőt állított a fenti cél szolgálatába. Hárommillió pengő értékben maga ií vásárolt lovakat, amelyek közül 34 pom­pás muraközi ló már útban is van Bu­dapest felé. — Csak iparjogosilvány birtokosat folytat itatnak kereskedelmet. A Ma­gyar Távirati Iroda jelenti: A buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara közli a kereskedelmi miniszter egy ujabb intézkedését, amely szerint ellenőrzik és szükség esetén megfelelő eljárással biztosítják, hogy a kereskedők tevé­kenységüket bejelentett Uzlelhelyükőii kizárólag szabályszerű iparjogosdvány birtokában folytassák, illetve csak azokat a cikkeket árusítsák, amelyek­re iparjogosilványuk szól. Kötelezi a kereskedőket, .hogy az üzlet külső meg­jelölésére. az árusitott cikkre, árának feltüntetésére vonatkozó rendelkezések, nek, valamint a közegészségügyi köve­telményeknek is kellően tegyenek ele­get. — Elrendelték Szegeden a gyein metek kőtelező himlő elleni védőol­tását Szeged város polgármestere el­rendelte a himlő elleni kötelező védő­oltásokat minden gyermek számára, aki 1944 március 1. és 1945 február 28, közötti időben született. Azon szülők és gondozók, akik ilyen korú gyerme­keikkel a város területén tartózkod­nak, a lakásuk szerint illetékes kerü­letben az alábbi időben és helyen jelenjenek meg gyermekeikkel az oltás foganatosítása végett: Újszeged, Taní­tóképző el. isk. május 13. délelőtt 9—10, Dugonics-tér, Szegedi Napló házában, belv. iskolában május 13 délelőtt 9—10,' Református el. isk. Fodor-u. 7. május 13. délelőtt 8-9. Felsőváros, Szilléri­sugáruti el. isk. május 13. d. e. 9—10. Rókus, Hunyadi-téri óvódában május 13. délelőtt 9—10. Móra«rosi kultur­ház (Kálvária-sor) május 12. délelőtt 9—10. Alsóváros, Bécsi-köruli siketné­ma intézet május 12. délután 3—4-ig, Somogyitelep május 13. délelőtt 8—J. x Orvosi hir. Dr. Dénes Ernő orvos/ fogszakorvos rendelését megkezdte Kossuth Lajos-sug. 3. x A Teleki-utcai állami óvoda is megnyilik május 4-én a többi állami óvodával együtt. Az óvodák vezetősége. x Asztalosok figyelmébe. A legújabb óramunkabér 3'50-től 8 pengőig van megállapítva, mely május 5-én lén életbe. Szakosztály elnöksége. x Házasság. Bohnné Végh Marika és Huszta Ferenc házasságot kötöttek. x Esküvő ifj. Kindl István és Fa­ragó Erzsébet 5-én este fél 7-kor tartják esküvőjüket a Fogadalmi templomban (Minden külön értesítés helyett.) x A füszerkereskedőket értesítjük, hogy az általunk gyártott és szabadal­mazott Szegedi müélesztő nagyban be< szerezhető Munkások Szövetkezete, Ke­reskedők Szövetkezete, Hangya Szövet­kezet, Danner Péter és Fia, Hegedűs Nándor cégeknél. Joó és Nacsa Sze­gedi müélesztő üzeme, Szikra-utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom