Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-29 / 119. szám

DÉLMAGYARORSZAO Í1913 JuNIuS 3. ISaiíaLls3aas tiSmecj veit ré&zt a IComiimiiilsíaL Párl Farit a s Mihály, a Magyar Kommunista Párt központi vezetőségének tagja ismertette Szegeden az ország ujjáépitésének programját Hatalmas és lelkes tömeg gyűlt ünnepség szónokát. ssze vasárnap este a Dóm-tércu a fagyai* Kommunista Párt népgyülé­§n. A Kommunista Párt lobogóival feldíszített terel félig megtöltötte a lömeg. — A kémiai intézet er­kélyein helyetíoglaló vezetők és elő­fedók között megjelent Szeged város kalonni parancsnoka is. A hallgató­ság az előadó Farkas Mihályt és a város katonai parancsnokát lelkes él­(enzésscl fogadta. A felvonuló tömeg magával vitt táblákon hirdette a Ma­gyar Kommunista Párt országos kon­ferenciájának uj jelszavát: Újjáépít­jük az országot! Rohammunkával hajt I uk végre Rákosi Mátyás programját! linden erőt az épités szolgálatába! Kői eleijük a bányák államosítását I Kereskedők, vállalkozók, szabad ér­telmiségek, polgárok álljatok az ujjá­épilés szolgálalábal A tömegben kó tusok alakulnak és ezek ütemesen él­tetik a Kommunista Párt vezérét, Rá kosi Mátyást és Farkas Mihályt, az! Rákosi Mátyást az egybegyűlt tö­meg szűnni nem akaró tapssal és él­jenzéssel ünnepli, amikor a gyűlési megnyitó Tombácz Imre javasolja, hogy a népgyűlés válassza meg disz­elnökéül Rákosi Mátyást. Lelkes taps kiséri végig Farkas Mihály beszámo­lóját, a tömeg érli és helyesli az is­mertetett feladatokat. Megtapsolják Groza román miniszterelnököt, Tito tábornagyot, Jugoszlávia és Románia demokratikus népeit, hosszú percekig tart a Szovjetunió és Sztálin marsall ünneplése és a szovjet-magyar barát­éltetése. A szegedi dolgozók a vasárnapi nép­gyűlésen megértették Rákosi Mátyás tanításait, vállalták az ország gyors ujjáépilésc érdekében az áldozatos munkát, hogy — az elfogadott hatá­rozati javaslat szerint — Szeged népe is hozzájáruljon munkájával a magyar ság éltetése. Farhas Mihály beszéde Farkas Mihály, az ünnepség szó­noka emelkedik ünneplő lapsok kö­zölt szólásra: Tisztelt nagygyűlés! Elvtársak, Sze­led dolgozó népei Amikor futótűzként bejárta orszá­bnnkal az az órömleljes hir, hogy Hitler Németországa teljes katonai és politikai vereséget szenvedett és en­nek következtében véget ért a háború, lijrn béke van, nz egész magyar nép érezte, hogy uj korszak vetlo kezde­tét. Ez a korszak az újjáépítés kor­szaka. Ila békés viszonyok között Is, de nehéz csatát kell még megvívnunk, hogy kiemeljük hazánkai a romokból és mcgröviditsUk a magyar nép szen­vedéseit. A nemzetpusztitó háború kö­vetkeztében Magyarország Európa egyik legszegényebb országa lett. A Horlhy-rcakció és a nyilasok jóvoltá­ból hosszú éveken keresztül a magyar Ipar, a magyar munkás nem a ma­gyar nép számára dolgozott, hanem a német fasiszták részére. (Vesszen Horthyt) A reakciósok, nyilasok jó­voltából a magyar paraszt nem a ma fyar nép számára szántott, vetett, íratott, hanem Hitler rabló csordái számára. — Ml, kommunisták minden hely­zetben, bármilyen legyen ls az, őszin­ién és nyíltan feltárjuk a nép előtt a való helyzetet és ezért most Is nyíl­tan megmondjuk, hogy Magyarország gazdasági helyzete sohasem volt olyan rossz, olyan nehéz, mint ma. A fiatal magyar demokráciára hárul az a nagy feladat, hogy ebben a súlyos helyzet­ben megoldja az ország újjáépítésének nagy és bonyolult kérdését. Sokan ta­nácstalanul állnak az újjáépítés prob­lémája előtt. Mint mindig, amikor a magyar nemzet, a magyar nép súlyos kérdés megoldása előtt állt, jelentke­zik a Magyar Kommunista Párt (él­jenzés és taps), hogy megmutassa azt az utat, amelyen haladva meg lehet birkózni a legnagyobb nehézségekkel is. A felszabadulás uláni első napok­ban a Magyar Kommunista Párt vilá­gos nemzetmentő programmal lépett a magyar nép elé. Az a program, amellyel a magyar nép elé léptünk, Magyarország újjászületését és fel­emelkedését szolgálta. Szeged város falain jelent meg először ez a prog­ram 1944 novemberében. Magyar­ország újjászületését, felemelkedését füzlük ki programunk céljává, ezt el­fogadták az összes demokratikus pár­tok és ez a program képezi a Magyar Függetlenségi Front munkájának alap­fát. — Ml, magyar kommunisták szeret­jük sokat szenvedett nemzetünket. Éppen ezért mi. magyar kommunisták mindig a magyar nemzet érdekeit tartjuk szem elölt és minden tettünk ben a magyar munkásosztály, a ma gyar nemzet érdekeit képviseljük. A Magyar Kommunista Párt pünkösdi országos értekezlete kidolgozta az új­jáépítés nagy promramját. Pártunk nagy vezére, Rákosi Mátyás elvtárs (éljenzés, taps — ütemes éljen Rá­kosi-kiállás) az országos pártértekez­letünkön tartott történelmi jelentő­ségű beszédében az újjáépítés döntő politikai és gazdasági érdekeit Ismer­tette és megadta a kulcsot azok meg­oldására. — ElvtársakI A Magyar Kommu­nista Párt minden döntő kérdést a néppel akar megtárgyalni. Pártunk vé­leménye szerint az újjáépítés korsza­kában ki kell mélyitenünk és meg kell erősítenünk a nemzeti demokra­tikus erők összefogását. Amikor még Magyarország a német fasizmus Igája alatt szenvedett, pártunk kijelentette, hogy mindenkivel együtt harcol, aki kész a német elnyomók és csatlósai ellen harcolni a magyar szabadságért és a magyar függetlenségért. Sokan azt hitték, hogy ez a politika pártunk részéről manőver és a többi pártok megtévesztését szolgálja. Sokan azt hitték, hogy pártunk e politikája rő vid életű lesz és végeredményben pártunk monopolizálni fogja a magyar politikai élelct. Az események igazol ták, hogy pártunk halálos komolyan veszi a nemzeti demokratikus erők összefogását. Pártunk ezt a politikát hosszú éveken át folytatni akarja mert fndja, hogy csak ez az nt Jár ható. ha mosf kl akarjuk hazánkai a romokból emelni és ha meg akarjak rövidíteni a magyar nemzet, a magyar nép szenvedéseit. A felépités korsza­kában továbbra ls erősíteni kell a Magyar Függetlenségi Frontba tömö rült pártok együttműködését. Különö­sen ápolnunk ke'f a két mnnkúspárf, a Kommunista Párl és a Szociáldemo krata Párt harcos együflhaladásái. (Éljen a munkásosztály harci egy­ségei) A munkásegység megszilárdí­tása a nemzett erők összefogásán be­lül egyik döntő előfeltétele az ujjá­épilés sikerének. Pártunk véleménye szerint nz újjáépítés korszakában ki kell szélesíteni a nemzeti erők Ösz­szefogásának frontját. Be kell vonni az újjáépítésbe az ipari körök és vál­lalkozóknak azl a részét, akik az ipar, a termelés megindításán fáradoznak. Pártunk helyteleníti azt az álláspon­(ol, hogy minden vállalkozó, minden tőkés a nép ellensége és reakciós. A akciós nyilas vállalkozókkal szemben pártunknak az az álláspontja, hogy vállalatukat el keit kobozni és az újjá­építésre felhasználni. Mi harcolunk a felépités minden szabolálója ellen, de hathatósan támogatni akarjuk azo­kat, akik a termelés megindításán fá­radoznak akkor Is, ha az tőkés, vállal­kozó vagy bankár. Ha valaki vállal­kozó, az még nem bűn, sőt ha becsü­letesen dolgozik, akkor tisztelni és be­csülni fogja őket a demokratikus Ma­gyarország. Sok becsületes, hazafias vállalkozóra, kereskedőre, kiskeres­kedőre, Iparosra, kisiparosra van szük­sége a demokratikus Magyarország­nak. Az újjáépítés érdekében fogjon össze munkás, paraszt, értelmiség, technikai érte tniség,kiskereskedő, kis­iparos, nagykereskedő, vállalkozó és alkossák meg a magyar felépítés több­milliós, munkakedvtől duzzadó nagy hadseregét. (Éljenzés.) Az újjáépítés öl döntő kérdése — Az újjáépítés csucskérdésc a vasút helyreállítása, a közlekedés biz­tosítása. Vasút nélkül nem tudnak szállítani szenet, nyersanyagot és élel­miszert. A vasút ezért a nemzetközi gazdasági életben is elsőrendű gazda­sági fontosságú. Vasút, posta, táviró nélkül megáll az ország vérkeringése. Pártunk e döntő feladat megoldására beküldölte a kormányba egyik legki­válóbb vezetőjét, Gerő Ernő elvtársai. (Éljenzés és taps.) Gerő Ernő elvtárs pártunk országos értekezletén progra­mot adott arranézve, hogy mit kel) tenni a vasul helyreállításának érde­kében. Az év végéig 10.000 vagonnal és 500 mozdonnyal kell emelni a .Ma­gyar Államvasutak vagon- és moz­donyparkját. Nem könnyű feladat, elv társak, de meg kell és meg lehet oldani. Országszerte megindult a ma­gyar vasutasok között a vasutas mun­kaverseny. Megindult azért, hogy dc cemberben átadhassa az ország a vas­útnak a 10.000 uj vagont és az 500 mozdonyt. A vasúti főműhelyekben, vagongyárakban dolgozó munkásságra tekint az egész ország. — Az újjáépítés második döntő kérdése azoknak az üzemeknek és gyáraknak megindítása, amelyek a vasút számára dolgoznak. — Az ujjáépilés harmadik dönlő kérdése a bányaipar megindítása. Pár­tunk véleménye az, hogy a bányákat minél előbb államosítani kell (éljen­zés és taps), mert csak a bányák ál­lamosításával lehet eredményesen be­kapcsolni a bányaipart az újjáépítés nagy munkájába. — Az újjáépítés negyedik diinlö kérdése azoknak az iparágaknak meg­indítása, amelyek mezőgazdasági fel­szerelést termelnek. Srgf'.cni, támo­gatni kell az nj kisgazdákat mező­gazdasági felszereléssel. — Az újjáépítés ötödik dönlő kér­dése az építőipar megindítása. Fel kell építenünk a rombadőnlölt falva­kat és városokat. Fel kell építenünk a házakat, gyárakat, üzemeket, kór­házakat. Mindezekben az iparágakban meg kell indítani a munkaversenyt Állami áron lássák el élelemmel és ruházattal a foniosabb ipar­ágak munkásait. — Tisztelt nagygyűlés! Az ujjáépi­tés eredményes megoldása megköve­teli a dönlő iparágakban dolgozó munkások bérének gyors és kielégítő rendezését. A béreket fel keli emelni, azonban u. n. béremelési kötelezett­ségek nem oldjuk meg a munkások helyzetét. Helyes az az elv, hogy több munkáért több bér jár, de a munká­sok helyzelének megjavítását nem az dönti cl, hogy pár papirpengővcl töb­bet kap a munkás, hanem az, hogy mit tud a bérért vásárolni. (Éljenzés és taps.) Ezért pártunk álláspun'ja, hogy a vasutasokat, a vssuíra és me­zőgazdaságra dogozó munkásakat, bá­nyászokat, épi!őmun!riso!ial és ezek­ben az iparágakban dolgozó tisztvi­selőket állami áron el keli látni élel­miszerrel és iparcikkekké?. Biztosítani kell az élelmiszerrel és iparcikkek­kel elsősorban azokat, akik nz ujjá­épilés frontján az első sorban dol­goznak. (Éljenek a rohammunkásoktt Pártunk álláspontja, hogy meg kell vonni mindazoktól az é'e'ni'szerjegye­ket, akik nein végeznek hasznos mun­kát. Az újjáépítés előfclléteic a reakció maradékné'.küli felszántóiása. — Az újjáépítésnek meg vannak a maga óriási előfeltételei, amelyek, ha nincsenek adva, nem sikerül az újjáépítés. Az ujjáépilés óriási elő­feltétele a reakció elleni harc, a reak­ció maradéknélküli felszámolásai (Él­jenzés és taps.) A leigazolási eljárás — valljuk be őszintén — csődót mon­dott Leigazollak nyilasokat, háborús bűnösöket. Erélyes kézzel bele kell nyúlni a köz- és állami hivataloknak reakciósoktól való megtisztításába. Nem lehet tűrni, hogy mialatt a mun­kás fokozott ütemben dolgozik a gyá­rakban, a reakciósok szabadon ga­rázdálkodjanak. Nem lehet túrni, hogy a népbiröságok kisnvilasokat halálra Ítéljenek, vezető nyilasokat pedig csak néhány évre ítéljenek el. (Vesszenek a fasiszták 1) Nem lehel túrni, hogy ha­lálra iléll nyilasoknak megkegyelmez zenek.. — Fárlértckezlelünkön kritizáltuk a demokratikus rendőrségei. Sokan azt hiszik, hogy mi azért kritizáltuk a rendőrséget, mert talán az ujjáépilés korszakában tompítani akarnánk a reakció elleni harcot. Ez tévedés. Mi azért kritizáltak a rendőrséget, hogy megszabadítsuk a rendőrségei hibái­tól, hogy még erősebhé, még harco­sabbá tegyük a rendőrségei, liogy ínég jobban, alaposakban, eredményeseb­ben tudjon harcolni a reakció el­len. Az ujjáépilés megköveteli, hogy azokat, akik nem veszik erélyesen n reakció elírni harcot, azokal a rend­őrség kötelékéből ei kell távolítani és hrtvükbe harcos demokratákat keil állítani. örök, széttöi hetetlen barátságot akarunk az orosz néppel. — Tisztelt nagygyülésl A magyar, zősen akarunk harcolni a közős cl­demokrácia kétségkívül mcgizmoso-l lenség ellen. dott, különösen azáltal, hogy végre J — Hasonló a helyzet a hősles Ju­hajlotía a földreformot és földhöz. goszláviával is (éljenzés és taps) és juttatta a falu nincstelen népét. A kül- tudjuk, hogy Tito marsall a magyar föld, a szomszéd államok uéprf látják,'néppel a legszorosabb baráti viszony hogy a feudális Magyarország rom­jain az uj Magyarország alapjait rabja le a magyar nép. Látják, hogy az u], szabad, demokratikus Magyarország dolgozik már itt és ezért a szomszéd népek bizalommal fordulnak felénx. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy Groza román miniszterelnök Kolozs­várott kibontotta a román-magyar ba­rátság lobogóját. (Éljenzés és taps.) Mi üdvözöljük a demokratikus Romá­nia demokratikus miniszterelnökét és ban akar élni. MI is a legőszintéb­ben akarjuk helyreállítani legbelsőbb baráti viszonyunkat a hősies jugo­szláv néppel. Tito marsall nagy népé­vel. — Reméljük, hogy a demokratlkiíi Csehszlovákia államférfiúi ebben tl szellemben meg fogják találni a leüe­lőséget arra, hogy megszilárduljon u magyar-cseh barátság Is. (Éljenzés és taps.) — Külpolitikai helyzetünknek leg­kijelentjük, hogy a magyar nép együtt- érdekesebb momentuma, liogy. mind­erez a román demokráciával, és kö- jobban megszilárdul a mogyar-orosa

Next

/
Oldalképek
Tartalom