Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-15 / 84. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1945 április 15 Rövidesen ie'ör?k az élesztő-feketepiacot Nalláslisztből és kukoricalisztből készül az élesztőpótló A háztartásvezetés legnagyobb problérmja már hónapok óta az clesziőhi ny. Élesztőt csak „feketén" á usitanak és a kerestet és kinálai közötti nagy eltérés olyan helyzetet teremtett, hogy az élesztő ára a kö zelmu tban szinte csillagászati számokkal volt csak kifejezhető... Hus vét előtt megtörtént, hogy lelkiismeretlen feketézők 1000 pengőt is el kértek egy kilógtam élesztőért, a élesztő dekáját 10 pengőért árusito ták. Ez az áralakulás a város ke nyérellátásában is nagy nehézségeke o ozhatott volna s ezért a város Ka tonai Ellátó Hivatala közbelépett, hogy az élesztő-fronton gyökeres változás' teremtsen. Kél élelmes szegedi keres dedő Joó Sándor és Nacsa Sándor jelent kezett szabadalmával a Katonai El látó Hivatalban. Elmondották, hogy nulláslisztből és kukoricalisztbö élesztőpótlót tudnak előállitani. A Katonai Ellátó Hivatal hozzásegítette ők.et, hogy üzemüket megnyithassál és az éiesztőpotló gyártásához hozzá lá hassanak. Tiz napja működik a két ötletes szegedi ereskedő élesztőpotló-üzenr a Tisza Lajos-körut végén, a voi> Górgyán-féle ecetgyár h lyis igében S ez alatt a tiz nai alatt több, miir 10 má;sa éles? . eó ló anyaggal lát s el az üzem a város péküzemcit és i közönséget. Az egyik kárászutcai füszerüzle' kirakatában napokon keresz'ül törne csoportok csodálták meg azt a béke beli színben mosolygó, gyönyörű cipót, amely a kin at disze volt ma d friss n sült, pirosló fánk és fonott kalács jelent meg a kirakatban. ín csi landó és békebeli han gulatot elővarázsoló lálvány! S mind ez a gasztronómiai tökéletesség élesztőpótlóval készült 1 Az élesztőpótló bevált és ma már a katonai üzemnek nyilvánitott pékségek legnagyobb része tisztá ezzel a kitűnő pótanyaggal dolgozik — Szebb kenyerem sült az élesztő pótlóval, mint a méregdrága erdélyi élesztővel! — mondotta az egyik pékmester. Ilyen előzmények után kerestük fel a Joó és Nacsa-féle élesztőpóilé üzemet. Naponta száz kiló élesztöpótiót állítanak elő az üzemben. A város szükséglete minimálisan 200 kilogramm volna, — mint Joó Sándor, az üzem vezetője elmondja, — de ennek előállításához szükséges lenrr mégegyszer annyi munkaerőre és anyagkiulalásra. A világos, minden oldalról hatalmas ablakokkal körülvett, cementpadlóju helyiségDen falemezekre kiterítve szárad az éleszíőpótló. For máia selyeiigubókta, a szárítási mó pedig a tarh mysszaritásra emlékez tet. Az üzem hálterében hatalma asztal mellett dolgozik négy munkás nő. G.urják és nagy darálógépet keresztül kinyomják a tésztához ha sonló masszát. — Nyolcvan százalék nullás lis? bői és husz százalék kukoricalis bői állit uk elő az élesztőpótlót, magyarázza az üzemvezető. — Az előállítási mód gyártási titok. Most utazott cégtársam Budapestre hogv szabadalmaztassa. Hatalmas tál masszával a kezébe elékerül az üzem legodaadóbb mun kásnöje: Joó Sándorné is, aki el magyarázza, hogyan használja a háziasszony az élesztőpótlót, hogy szépen kelt kenyeret, vagy foszlósbélü kalácsot, fánkot süthessen: — Egy kiló liszthez egv deka lesztőpótlót alkalmazunk, ha kenye ret akarunk sütni. A kenyér éppen annyi ideig kel az élesztőpótlóval mint az élesztővel. Az élesztőpótló ól meg kell áztatni s ezzel kovász' césziteui. A további eljárás ugyanaz, nint a sörélesztőnél. Kalács, fáik s egyéb tésztához egy kiló liszt már 2—3 deka élesztöpótiót igényel s az élesztöpótiót langyos folyadékban ell megáztatni. A szokott módon lagasztunk s öt óra hosszáig hagyjuk kelni. Az élesztőpótló ára békebeli . ., — m gvarázza az üzemvezető. A pékek 2 pengő 40 fillérért kapjál kilóját az 500 pengős élesztőve -"Mtiben! A na^v creskedői ár 9 nengő 30 fillér ki'ogrammonként kiskereskedők 10 pengőért kapják nig a fogyasztók 12 pengőért vásá rolhatják. — Igy törhetjük csak le a fekete liacot! — mondja az üzemvezető. A másik nagy előnye a sörélesz ővel szemben az, hogy hosszú idei.-, esetleg évekig tárolható, akárcsak ; arhonya. A baktériumtelep ugy lát zik, a levegőn való szárítás követ <eztében be.okosodik s igy megma ad mindaddig, amig fel nem áztat ák s akkor megindíthatja az erjeszlési folyamatot, amely az élesztőben évő baktériumtelep funkciója . kenyérsütésnél. A pékek már kora reggel sorakoz nak élesztőpótló-adagjukért. Sajnoc \z üzem jelenleg munkaerő- / nyaghiány miatt nem tud annyit el/ illitani, amennyire a város közönsé (ének kenyérellátásához szüksé /olna. Az a pék, aki 20 kilót vinn ;sak 6 — 10 kilót kaphat s a kere kedésekbe is csökkentett mennyisé ut. Legalább nyolc munkásnőre éf dupla anyagkiutalásra van szüksége az üzemnek, hogy teljes energiává dolgozhasson és győzelmet arathas son az élesztő-feeetepiac frontján A hatóságok — mint értesültünk — ebben eréllyel támogatják s igy rö'idesen remélhető, hogy a „fekeíeMesztő" eltűnik a forgalomból. Csánvi Piroska A kiütéses fyphus Irta : A kiütéses typhus ma Szegednek a'án egyk legaktuálisabb problémájú Zppen ezért szü' ségemek tartjuk, ogy a be egséget a város közönségei megismertessük. A ki Jiéses typhus, régi nevén éhphus súlyos járványok formájábar igy háb íruk és ínségek idején már i iegré.í ibb idők óta többször végigeperte Európát. A legsúlyosabb ilyen árvány 1919-ben Oroszországban volt, amikor majdnem 7 millió embei betegedett meg kiütéses typhusban (Brugsch.) A betegséggel szemben álta.aban véve mindenki fogékony, aki nem esett míg át rajta. Különösen ki vannak téve a fertőzésnek az orvosok és az ápoló személyzet. A betegség kórokozója a Rickettsia Prowazeki (nevét Rickett és Prowa:ek kutatóktól nyerte.) Igen kicsiny, lekerekített végű bunkó alakú élő csira viius, a lázas szak idején a beteg vérében kering. A betegséget egyik emberről a masikra a tetű viszi át. \ csipés által a kórokozó a kiszivott érrel együtt a tetű béltractusába kerül a tetű maga is megbetegszik, de ujabb emberre kerülve abba átoltja a betegséget. Nemcsak a csipés, haíem a fertőzött tetünek a bőrön való szétnyomása, vagy a tetű székletének a bőrbe való bedörzsölése vakaródzás közben is beolthatja a betegséget. Minden tényező, ami a tetű el szaporodásának és szóródásának kedvez, elősegíti a betegség terjedését, agy a járvány kirobbanását. Ilyen íényező a zsúfoltság, nagy nyomor, Ínség, rossz tisztálkodási viszonyok, iz enyhébb tavaszi idő fellépése, mikor a vastag téli ruha lekerül az nberekről. A betegség a csipés után 12 napi ppangási idő elteltével hirtelen lé; fel. Legtöbbször hidegrázással, vag) inélkül magas láz kezdődik, a láz csakhamar 40 fokot is elér. JellemDr. Bcnkő Sándor vők a derektáji és a lábikra fájdatnak. A lázas szak általában 2 hétij tart. A lázmene et hidegrázások, ki ugró igen nagyfokú hőemelkedések /agy a hőmérsékletnek hirtelen val eesése zavarhatják. A láz vagy kritikusan, vagy 2—3 napi oidódás szakkal szokott megszűnni. A beíe^ igen elesett, nagy fejfájás és légszom sinozza. A szem kötőhártyája belövelt, duzzadt, a beteg fénykerülő. A gara képletek is erősen gyulladásosak. Gyakori az orrvérzés. A légző szervek hurutja is hozzátartozik ezekhe. a tünetekhez. A betegség főtünetei a bőr, az idegrendszer és a keringés részéről jelentkeznek. A bőrön a láz 4—6 napián kiütések (roseolák) lépnek fel Ezek gombostü-fejnyi,lencsényi nagyságúak, sokszögletüek, kezdetben rózsaszínűek később lilás-barnásakká válnak. A kiütés 1 —2 nap alatt viágzik ki az egész testen a mell, ? has, a hát bőrén és a végtagokon is A kiütéses folt területén gyakran be vérzés támad. A kiütések után a bőr hámlása figyelhető meg. Igen súlyos tüneteket észlelünk a? idegrendszer részéről. A beteg rész vétlen, aluszékony, súlyos deliriumol és haüucinátiók gyötörhetik. Sokszor öngyilkosság fordulhat elő ebben a> önkívületi állapotban. Idegbénulások is jelentkezhetnek pl. szájpad bénulás, arcideg és hallóideg bénulás. A keringés részéről fellépő nagyfokú vérnyomás-esést is legtöbbször a ke ringést szabályozó idegközpont su lyos mérgezése, vagy ér elváltozáson alapuló bénulása hozza létre. Jellemző tünet még a vastagon bevont leped ékes száraz nyelv és a ápnek jól tapintható megnagyobbodása. Szövődmények a következők: hörg hurut, gócos tüdőgyulladás, szivizoirgyulladás, fültőmirigy gyulladás, viszszamaradó idegbénulások, a bőrön tolfekvések, az erek elzáródása köze ikezm ínyeképen végtag részeknek M. ujjpercnek az elhalása. A kiütéses typhus elleni védekezés ulajdonképpen a tetű elleni védeke. sből áll. A beteget rögtön elkülöliljük és tetütlenitjük. A tetütlenités e/jobban hőhatással vihető keresztit, ugyanis a tetű, valamint a serje 80 fokon néhány perc alatt riztosan elpusz'ul. Az egészséges : tibereknek arra kell ügyelniök, hogy íagukat és lakásukat a tetütől meg udják védeni. A kiütéses typhus ellen van védő)ltás is. Az oltóanyagot vagy a tetű reléből állítjuk elő, vagy pedig a ;órokozót tenyésztjük és a tenyészetlói készítünk úgynevezett vaccinát. \ védőoltással szerzett védettség kiI 'gitő. A gyógykezelés tuladonkíppel ondos ánolásból és a tünetek kezeiséből áll. A deliráló beteget magára hagyni nem szabad. A láz miatt láz. csillapítókat és vizesborogatásokat dunk. Fontos a vérkeringés támogatása, ezt sziverősitő és vérnyomás :tnelő injectiókkal érjük el. Olyan <ülönleges gyógyszerünk, amely a letegséget magát gyógyítaná, vagyis » rickettsiát a beteg szervezetben elölné, nincsen. Az utóbbi időben iróbálkoznak gyógyuló betegektől /ett vérsavó adagolásával is. Amint a betegség ismertetéséből látjuk, az orvosoknak és az ápoló személyzetnek óriási és igen veszéyes munkát kell végezni kiütéses yphus járvány idején Reméljük, hogy ez a heroikus munka, amit most a zegedi orvosi kar végez, sikeres lesz •s a betegség terjedésének ha marO^n cltq 1 • rr-u-ij 0 lég; teherforgalom fehelőségel a háború uián Budapest szerepe a jövendő interkontinentális forgalomba Kétségtelen, hogy a háború után i világrészek sokkal szorosabb kapcsolatba kerülnek majd egymással, mint eddig voltak. Sokszoros arányokat fog ölteni a nemzetközi forgalom és a világ javainak elosztása sokkal tervszerűbben és arányosabban fog történni. A megnövekedett igények íem ismernek földrajzi korlátokat, a í világ minden része megköveteli majd, hogy számára a legtávolabb előállított termékek és nyersanyagok is ugyanolyan hozzáférhetőek legyenek, mint a termőhely lakosságának. Ebben a megnövekedett áruforgalomban az eddigi szállítóeszközökön kivül uj lehetőség merült fel: a légi szállítás. A jövő szállítóeszközei a folyami hajó és a vasút, illetve a engeri hajó és a repülőgép lesznek, eddig utópia volt a levegőben való szállítás gondolata, mert a technikai problémák megoldhatatlanok voltak. Ma már úgyszólván minden műszaki akadály ki van küszöbölve, az USA ís a Szovjetunió gyárai nagy menylyiségben gyártják a nagy szállítógépeket, melyek egyelőre hadicélokat szolgálnak. Legnagyobb jelentősége a légiszállitásnak a világrészközi forgalomban rejlik. Első pillanatra igen tetszetős a gondolat, de közelebbről megvizsgálva kiderül, hogy korántsem olyan egyszerű a kérdés, mint azt a repülés hivei elképzelik. itt van tehát a probléma: a JAs® teheráru-világforgalmában az eddig