Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-01 / 73. szám

ft Vörös Hadsereg hátországa Irta: l. Gatovszhy processzor A Vörös Hadsereg ragyogó győzelmei, amelyek a hitleri Né­metországot már a szakadék szé­lére taszították, sohasem lettek volna elérhetők, ha szovjet hát­ország nem aratott volna fényes győzelmet a német hátország ft lett Ezt a gazdasági győzel­met a szovjet nép 1941-1912­bon hihetetlen nehéz viszonyok közepette készítette elő. ismeretes, hogy a fém- és fü­I anyag a háborús gazdaság fun­damentuma. 1941—42-ben pé­ti a németek kezébe kerültek ; >k a szovjet területek, ame­ly í a háború előtt a Szovjet­i. ió egész szén- és fémtermelé­h nek kétharmadát adták. Ne­héz túlbecsülni ennek a teny­r.r < a jelentőségét! A legkülön­bözőbb tűzfegyverekben óriási s anbeli fölénnyel rendelkező eil nség Moszkváig és Lcnin­g. „dig nyomult előre. Élet és 1 ; Iái kérdése volt a Szovjetunió és az egész haladó emberiség szamára a szovjet ipar azonnali gijár.zi fellendítése, hogy ellát­hassuk a Vörös Hadsereget az elengedhetetlenül szükséges ha­t. .más erejű tüzgépekkel. S ép­pen ebben az időben vesztette el a Szovjetunió államháztar­t. m ipari területének ama ré­szét, mely a fém termelés két­harmad részét feldolgozta. 1941 őszitől ki rdve a szóiét gépipari és hadiüzemek „mozgásban" vollakf átszállították azokat a Távoli mögöttes területre. Majd, az ellenség átvágta a szovjet or­s: { legfontosabb vizi országút­j: l. a Volgát és ezzel megaka­dályozta a bakui kőolaj szálli­t at ugy a front, mint a hadi­üzemek számára. 4 Szovjetunió legjobb ter­mőföldjéből többmillió hek­* rnyi föld került az ellenség kezébe: Ukrajna, a üonmente, n K ubán, Észak-Kaukázus és igy t íbb. A Szovjetunió elvesz­tet. e vasutvonalainak kéthar­m: lát. A vasúti közlekedés nn "maradt részének kellett a 1 tő legrövidebb idő alatt 1 millió kétszázezer vagon ler­liet keletre szállítani és ezzel egy idejüieg biztosítani a csapa­tok stratégiai felfejlődését. Sok n. lli4 munkást bevontak a liad­s i ; gbe és ugyancsak néhány r illióra rugóit azoknak a szak­í unkásoknak a száma, akik az i: mek elszállítása miatt ideig­cnesen nem végezhettek ter­melő munkát. A Szovjetunió saját erejéből küzdötte le azokat a nehézsé­geket, mivel a szövetségesektől kapott anyagi segítség, főleg a I <oru első szakaszában, a há­lru szükségleteihez viszonyítva v szólván jelentéktelen volt. ] -cdül viselve a hitteri Né­ni' ország ellen vívott háború ni tlen terhét, a Szovjetunió s ját erejéből olyan hatalmas e. ü hadiipart létesített, amely bi. osilani tudta a Vörös H ad­$( reg történelmi győzelmeit, megmentve ezáltal az euróvai civilizációt a fasiszta barbá­roktól. A Szovjetuniónak egyidejűleg három óriási gazdasági felada tott kellett végrehajtania: a működő üzemeket, a gyárakat hadiüzemekké átszervezni, az ellenségtől veszélyeztetett terü­leteken levő üzemeket átszállí­tani keletre az ország belsejébe és uj, hatalmas, korszerű hadi­üzemeket létesíteni. Ezeket a feladatokat a lehető legsürgő­sebben kellett végrehajtani, mert a háború sorsát hónapok, de esetleg hetek döntötték el. S mig Amerikának és Angliá­nak a háború folyamán két év állt rendelkezésére, hogy terme­lésüket a háború követelmé­nyeinek megfelelően átszervez­zék, a Szovjetunió ezt a felada­tot megoldotta 3—4 háborus hónap alatt. A hitleri Németország átszer­vezte egész gazdaságát a mo­dern háború követelményeinek megfelelően már néhány évvel azelőtt, hogy meglepetésszerűen megrohanja a Szovjetuniót. Nagy tartalékokat halmozott fel a legfontosabb nyersanyagok­ból és azonkívül felhasználta a Szovjetunió elleni háborúban egész Európa, sőt nemcsak Eu­rópa nyersanyag tartalékait. Az európai vazallus, megszállt és az úgynevezett „semleges" országokból Németország „ágyú­tölteléket" szállított a frontra és sok millió rabszolgát hadi­ipara számára. Németországban s a német­megszállta területeken 1941 — 1942-ben öfszöranngi acélt dol­goztak fel, mint a Szovjetunió­ban, több munkás dolgozott, több volt a nyersanyag, fűtő­anyag, gép és különböző üzem és gyár. S a szovjet-nép mégis elérte azt, hogy gyökeres változás ál­lott be a háború menetében. A német fasiszta csapatok előbbi technikai fölénye megszűnt. A szovjet hadigépek teljesen át­vették az uralmat a harctereken. Nézzük meg, hogyan történhe­tett ez meg, miben gyökeredzik a Vörös Hadsereg bátorságának eme rendkivüli ereje. Mi a tit­ka a Szovjetunió által Német­ország felett aratott gazdasági győzelemnek ? Mindenekelőtt s ez még jóval a háború előtt, az ötéves ter+ vek idejcn ment végbe, — az ország gyökeres társadalmi és technikai átépitése. .4 szocializ­mus győzelme az egész gazda­ság teljes iparosítását, a mező­gazdaság kollektivizálását és általános kulturális forradalmat, a szovjet állam gigászi méretű politikai, társadalmi, gazdasági és ipari fejlődését jelentette. Ilyen módon a Szovjetunió ha­talmas alapot teremtett a hadi­gazdaságnak a háború folya­mán való kifejleszlésére. A szovjet rendszer és a szoci­alista gazdaság lehetővé tet­te. hogy a legnagyobb fokú racionalizálás alkalmazásával használják ki az ország anyagi és emberi erőtartalékait, rend­kívüli következetességgel alá­rendelve az ország egész gazda­sági életét a front ellátása nagy feladatának. A szovjetrendszer tervszerű gazdasága lehetővé tette, hogy a nép minden erejét az ellenség legyőzése nagy feladatának el­végzésére mozgósítsák. A szovjetrend szülte a mun­kás, paraszt és a szellemi mun­kások tömegeinek munka-hős­telteit. A dolgozó tömegek való­ban önfeláldozó, hősies munká­val küzdötték le az összes ne­hézségeket és vállaltak minden nélkülözést a győzelem eléré­séért. Minden ipari üzem és válla­lat tulajdonosa a szovjetállam. A föld a föld méhe, a bankok, vasutak stb. szintén a nép, vagyis a szovjetállam tulajdonát képezik. Bármely üzem munka­tervét és termelését bármikor gyökeresen meg lehet változ­tatni az állam szükégleteinek megfelelően. A szov jelállamot üzemeiben nem akadályozzák a magántulajdonban levő termelő­eszközök szűk keretei, sem a monopóliumok, vagy az egy­mással versengő magáncégek, amelyek csak a saját hasznuk­ért versenyeznek és leggyakrab­ban nagy károkat okoznak az állam, a nemzetvédelem érde­keinek. A szovjetállam érdekeinek nem kell vitatkozniok a külön­böző magánvállalatok megbi­zottaival az árak, az adók, a jövedelem kérdésében, nincs szükség arra, hogy rábeszéljék egyik vagv másik vállalatot arra, hogy megváltoztassa min­táit, ha az adott vállalat ezt nem találja eléggé jövedelmező­nek s nem kell összeegyeztetnie az egymással versengő vállala­tok, bankárok, közlekedési és szállítási eszköz tulajdonosok ellentétes érdekeit sem. A szovjet államnak nein kell kérlelni az egyes magánvállalatokat, hogy kezdjék meg szabadalmazott ta­lálmányaik gyártását. A Szovjet­unióban nem ismerik a magán­tulajdonnal kapcsolatos úgyneve­zett „kereskedelmi titkot". A gya­korlati találmányok a Szovjet­unióban soha sem hevernek ki­használatlanul, az állam azon­nal megvásárolja azokat és meg­kezdi gyártásukat A Szovjet­unióban az állami rendelések­elvégzésénél az egyes üzemek között egymás kölcsönös segíté­sének elve uralkodik. Haladéktalanul és tervszerűen terjesztik és népszerűsítik azo­kat a munkaeszközöket, vagy módszertökéletcsitéseket, ame­lyeket az egyes üzemek feltalá­lói egyszer sikeresen alkalmaz­tak. A szovjet rendszer alatt na­gyon felvirágzott a tudományos technikai tervező gondolat. Eb­ből fakad az a tény, hogy a szovjet géptervezők ragyogó győ­zelmet arattak a német feltalá­lók felett a fegyvergyártás te­rén. Ez elsősorban azzal ma­gyarázható, hogy a szovjet fel­találók, géptervezők működése kizárólagosan a szovjet állam érdekbinck van alárendelve, vi­szont a szovjetállam minden módon elősegíti és támogatja ezek munkáját A Szovjetunió dolgozói min­dent megtesznek, hogy többet és jobban dolgozzanak, mint a háború előtt. A háború alatt a hadiüzemekben a munkaterme­lékenység 2 és félszeresére emel­kedett, a kolhozokban fjedig egy és fél—kétszeresére. S ebi­ben a legfontosabb az, hogy ezeket a nagyszerű, eredménye­ket nem egyes, kiváló munká­sok, hanem a fiatal munkások és munkásnők milliói érték el, akik nemrég jöttek a hadiüze­mekbe. A szovjet hazafiak erőt és fá­radságot nem kiméivé dolgoz­nak szovjet hazájukért. Ezzel magyarázható az a csodálatos tény, hogy ha a háború elölt valamely szakma elsajátítására két év volt szükséges, most erre néhány hónap elegendő. A szovjetállam óriási gazda­sági ereje és a szovjetnép tö­megeinek hősies munkája tet­ték, hogy a Szovjetunió a há­ború néhány hónapja alatt egész gazdaságát átépítse a há­ború követelményeinek meg­felelően. Mert a Vörös Hadse­reg hátországának ereje, ugyan­úgy, mint magának a Vörös Hadseregnek az ereje fai a szov­jet rendszer szilárdságában, o szovjetnép teremtő erejében rejlik. —«Oo— a budapesti Nemzeti Bzoltsága demokratikus egysemért A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetom tanácsa meg­jelent a Nemzeti Bizottság előtt, Farkas Ferenc, a bizottság fő­titkára beszédében rámutatott arra, hogy a rektor tisztjének betöltésénei sugalinazás érvénye­sült. — A kultuszminiszter befo­lyásának eredménye a választás — mondotta a főtitkár többek között. — Amidőn ezt a tényt demokráciaellenesnek bélyeg­zem, felhivom a tanács >t, hogy az autonómián esett csorbát sürgősen köszörülje ki és a rek­tor méltóságát tiszta választás utjáu töltse be. Az egyetem őu­kormányzását régi teljességében vissza kell állítani, mihelyt a % egyetem megtisztul azoktól a« elemektől, akik az elmúlt gyá­szos emlékezetű rendszer ki > túráiként még ma is a helyükön i vannak. IS nácik már mene­külnek Sváfc felé London, március 3l. A Reuter iroda jelenti: A német közéleti személyiségek nagy tömegekben menekülnek a német—svájci határra. Ribbentrop vezetőségi kara is oda tette már át szék­helyét. Hitler háziorvosa is oda érkezett. Ezzel kapcsolatban a svájci szövetségi elnök elren­delte a hntárőrsée megerősí­tését (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom