Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-01 / 73. szám

ft Vörös Hadsereg hátországa Irta: l. Gatovszhy processzor A Vörös Hadsereg ragyogó győzelmei, amelyek a hitleri Németországot már a szakadék szélére taszították, sohasem lettek volna elérhetők, ha szovjet hátország nem aratott volna fényes győzelmet a német hátország ft lett Ezt a gazdasági győzelmet a szovjet nép 1941-1912bon hihetetlen nehéz viszonyok közepette készítette elő. ismeretes, hogy a fém- és füI anyag a háborús gazdaság fundamentuma. 1941—42-ben péti a németek kezébe kerültek ; >k a szovjet területek, amely í a háború előtt a Szovjeti. ió egész szén- és fémtermeléh nek kétharmadát adták. Nehéz túlbecsülni ennek a tenyr.r < a jelentőségét! A legkülönbözőbb tűzfegyverekben óriási s anbeli fölénnyel rendelkező eil nség Moszkváig és Lcning. „dig nyomult előre. Élet és 1 ; Iái kérdése volt a Szovjetunió és az egész haladó emberiség szamára a szovjet ipar azonnali gijár.zi fellendítése, hogy elláthassuk a Vörös Hadsereget az elengedhetetlenül szükséges hat. .más erejű tüzgépekkel. S éppen ebben az időben vesztette el a Szovjetunió államháztart. m ipari területének ama részét, mely a fém termelés kétharmad részét feldolgozta. 1941 őszitől ki rdve a szóiét gépipari és hadiüzemek „mozgásban" vollakf átszállították azokat a Távoli mögöttes területre. Majd, az ellenség átvágta a szovjet ors: { legfontosabb vizi országútj: l. a Volgát és ezzel megakadályozta a bakui kőolaj szállit at ugy a front, mint a hadiüzemek számára. 4 Szovjetunió legjobb termőföldjéből többmillió hek* rnyi föld került az ellenség kezébe: Ukrajna, a üonmente, n K ubán, Észak-Kaukázus és igy t íbb. A Szovjetunió elvesztet. e vasutvonalainak kétharm: lát. A vasúti közlekedés nn "maradt részének kellett a 1 tő legrövidebb idő alatt 1 millió kétszázezer vagon lerliet keletre szállítani és ezzel egy idejüieg biztosítani a csapatok stratégiai felfejlődését. Sok n. lli4 munkást bevontak a liads i ; gbe és ugyancsak néhány r illióra rugóit azoknak a szakí unkásoknak a száma, akik az i: mek elszállítása miatt ideigcnesen nem végezhettek termelő munkát. A Szovjetunió saját erejéből küzdötte le azokat a nehézségeket, mivel a szövetségesektől kapott anyagi segítség, főleg a I <oru első szakaszában, a hálru szükségleteihez viszonyítva v szólván jelentéktelen volt. ] -cdül viselve a hitteri Néni' ország ellen vívott háború ni tlen terhét, a Szovjetunió s ját erejéből olyan hatalmas e. ü hadiipart létesített, amely bi. osilani tudta a Vörös H ad$( reg történelmi győzelmeit, megmentve ezáltal az euróvai civilizációt a fasiszta barbároktól. A Szovjetuniónak egyidejűleg három óriási gazdasági felada tott kellett végrehajtania: a működő üzemeket, a gyárakat hadiüzemekké átszervezni, az ellenségtől veszélyeztetett területeken levő üzemeket átszállítani keletre az ország belsejébe és uj, hatalmas, korszerű hadiüzemeket létesíteni. Ezeket a feladatokat a lehető legsürgősebben kellett végrehajtani, mert a háború sorsát hónapok, de esetleg hetek döntötték el. S mig Amerikának és Angliának a háború folyamán két év állt rendelkezésére, hogy termelésüket a háború követelményeinek megfelelően átszervezzék, a Szovjetunió ezt a feladatot megoldotta 3—4 háborus hónap alatt. A hitleri Németország átszervezte egész gazdaságát a modern háború követelményeinek megfelelően már néhány évvel azelőtt, hogy meglepetésszerűen megrohanja a Szovjetuniót. Nagy tartalékokat halmozott fel a legfontosabb nyersanyagokból és azonkívül felhasználta a Szovjetunió elleni háborúban egész Európa, sőt nemcsak Európa nyersanyag tartalékait. Az európai vazallus, megszállt és az úgynevezett „semleges" országokból Németország „ágyútölteléket" szállított a frontra és sok millió rabszolgát hadiipara számára. Németországban s a németmegszállta területeken 1941 — 1942-ben öfszöranngi acélt dolgoztak fel, mint a Szovjetunióban, több munkás dolgozott, több volt a nyersanyag, fűtőanyag, gép és különböző üzem és gyár. S a szovjet-nép mégis elérte azt, hogy gyökeres változás állott be a háború menetében. A német fasiszta csapatok előbbi technikai fölénye megszűnt. A szovjet hadigépek teljesen átvették az uralmat a harctereken. Nézzük meg, hogyan történhetett ez meg, miben gyökeredzik a Vörös Hadsereg bátorságának eme rendkivüli ereje. Mi a titka a Szovjetunió által Németország felett aratott gazdasági győzelemnek ? Mindenekelőtt s ez még jóval a háború előtt, az ötéves ter+ vek idejcn ment végbe, — az ország gyökeres társadalmi és technikai átépitése. .4 szocializmus győzelme az egész gazdaság teljes iparosítását, a mezőgazdaság kollektivizálását és általános kulturális forradalmat, a szovjet állam gigászi méretű politikai, társadalmi, gazdasági és ipari fejlődését jelentette. Ilyen módon a Szovjetunió hatalmas alapot teremtett a hadigazdaságnak a háború folyamán való kifejleszlésére. A szovjet rendszer és a szocialista gazdaság lehetővé tette. hogy a legnagyobb fokú racionalizálás alkalmazásával használják ki az ország anyagi és emberi erőtartalékait, rendkívüli következetességgel alárendelve az ország egész gazdasági életét a front ellátása nagy feladatának. A szovjetrendszer tervszerű gazdasága lehetővé tette, hogy a nép minden erejét az ellenség legyőzése nagy feladatának elvégzésére mozgósítsák. A szovjetrend szülte a munkás, paraszt és a szellemi munkások tömegeinek munka-hőstelteit. A dolgozó tömegek valóban önfeláldozó, hősies munkával küzdötték le az összes nehézségeket és vállaltak minden nélkülözést a győzelem eléréséért. Minden ipari üzem és vállalat tulajdonosa a szovjetállam. A föld a föld méhe, a bankok, vasutak stb. szintén a nép, vagyis a szovjetállam tulajdonát képezik. Bármely üzem munkatervét és termelését bármikor gyökeresen meg lehet változtatni az állam szükégleteinek megfelelően. A szov jelállamot üzemeiben nem akadályozzák a magántulajdonban levő termelőeszközök szűk keretei, sem a monopóliumok, vagy az egymással versengő magáncégek, amelyek csak a saját hasznukért versenyeznek és leggyakrabban nagy károkat okoznak az állam, a nemzetvédelem érdekeinek. A szovjetállam érdekeinek nem kell vitatkozniok a különböző magánvállalatok megbizottaival az árak, az adók, a jövedelem kérdésében, nincs szükség arra, hogy rábeszéljék egyik vagv másik vállalatot arra, hogy megváltoztassa mintáit, ha az adott vállalat ezt nem találja eléggé jövedelmezőnek s nem kell összeegyeztetnie az egymással versengő vállalatok, bankárok, közlekedési és szállítási eszköz tulajdonosok ellentétes érdekeit sem. A szovjet államnak nein kell kérlelni az egyes magánvállalatokat, hogy kezdjék meg szabadalmazott találmányaik gyártását. A Szovjetunióban nem ismerik a magántulajdonnal kapcsolatos úgynevezett „kereskedelmi titkot". A gyakorlati találmányok a Szovjetunióban soha sem hevernek kihasználatlanul, az állam azonnal megvásárolja azokat és megkezdi gyártásukat A Szovjetunióban az állami rendelésekelvégzésénél az egyes üzemek között egymás kölcsönös segítésének elve uralkodik. Haladéktalanul és tervszerűen terjesztik és népszerűsítik azokat a munkaeszközöket, vagy módszertökéletcsitéseket, amelyeket az egyes üzemek feltalálói egyszer sikeresen alkalmaztak. A szovjet rendszer alatt nagyon felvirágzott a tudományos technikai tervező gondolat. Ebből fakad az a tény, hogy a szovjet géptervezők ragyogó győzelmet arattak a német feltalálók felett a fegyvergyártás terén. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a szovjet feltalálók, géptervezők működése kizárólagosan a szovjet állam érdekbinck van alárendelve, viszont a szovjetállam minden módon elősegíti és támogatja ezek munkáját A Szovjetunió dolgozói mindent megtesznek, hogy többet és jobban dolgozzanak, mint a háború előtt. A háború alatt a hadiüzemekben a munkatermelékenység 2 és félszeresére emelkedett, a kolhozokban fjedig egy és fél—kétszeresére. S ebiben a legfontosabb az, hogy ezeket a nagyszerű, eredményeket nem egyes, kiváló munkások, hanem a fiatal munkások és munkásnők milliói érték el, akik nemrég jöttek a hadiüzemekbe. A szovjet hazafiak erőt és fáradságot nem kiméivé dolgoznak szovjet hazájukért. Ezzel magyarázható az a csodálatos tény, hogy ha a háború elölt valamely szakma elsajátítására két év volt szükséges, most erre néhány hónap elegendő. A szovjetállam óriási gazdasági ereje és a szovjetnép tömegeinek hősies munkája tették, hogy a Szovjetunió a háború néhány hónapja alatt egész gazdaságát átépítse a háború követelményeinek megfelelően. Mert a Vörös Hadsereg hátországának ereje, ugyanúgy, mint magának a Vörös Hadseregnek az ereje fai a szovjet rendszer szilárdságában, o szovjetnép teremtő erejében rejlik. —«Oo— a budapesti Nemzeti Bzoltsága demokratikus egysemért A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetom tanácsa megjelent a Nemzeti Bizottság előtt, Farkas Ferenc, a bizottság főtitkára beszédében rámutatott arra, hogy a rektor tisztjének betöltésénei sugalinazás érvényesült. — A kultuszminiszter befolyásának eredménye a választás — mondotta a főtitkár többek között. — Amidőn ezt a tényt demokráciaellenesnek bélyegzem, felhivom a tanács >t, hogy az autonómián esett csorbát sürgősen köszörülje ki és a rektor méltóságát tiszta választás utjáu töltse be. Az egyetem őukormányzását régi teljességében vissza kell állítani, mihelyt a % egyetem megtisztul azoktól a« elemektől, akik az elmúlt gyászos emlékezetű rendszer ki > túráiként még ma is a helyükön i vannak. IS nácik már menekülnek Sváfc felé London, március 3l. A Reuter iroda jelenti: A német közéleti személyiségek nagy tömegekben menekülnek a német—svájci határra. Ribbentrop vezetőségi kara is oda tette már át székhelyét. Hitler háziorvosa is oda érkezett. Ezzel kapcsolatban a svájci szövetségi elnök elrendelte a hntárőrsée megerősítését (MTI)