Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-17 / 61. szám

6 IKKHMBBngFKi mmmmn 1945. március 17 Az oroszok a keieiporoszor­szági terepzsákof is kettévágták Moszkva, március 16. A TASS iroda jelenti: Magyarországon a németek a Balatou mellett immár kilencedik napja erős ellentámadást hajtanak végre, de mind emberben, mind hadi­anyagban súlyos veszteségeket szenvednek. A gépesített gya­logság által támogatott támadás során a németek 100 tankot ve­tettek harcba. A szövetségesek megsemmisítettek, vagy harc­képtelenné tettek ebből 50 tan­kot. Szovjet repülőgépek az éj­szaka Veszprém vasúti csomó­pontjait s repülőtereit támadták. Csehszlovákiában a szovjet csapatok Zólyom városát fog­lalták el. A szovjet kötelékek kétfelé szelték a keletporoszországi te­repzsák,ot 'A Vörös Hadsereg már csak nyolc kilométerre van Königsbergtöl. Az itt duló csa­tok során 1500 német halott ma­radt a csatatéren és ezret fog­lyul ejtettek. Stettintől északkeletre meg­semmisitették a kolbergi német támaszpont legénységét. Hatal­mukba kerítettek egy vasúti hangárt, amelyben tiz mozdony és szás vasúti szerelvény volt. Ezenkívül hatszáz foglyot ejtet­tek. A keletitengeri flotta repülő­gépei öt német hajót elsüllyesz­tettek, amely összesen 110 ezer tonna hajótért jelent. Königsbergtöl délnyugatra a 3. fehérorosz hadsereg csapatai a Frisches Haff felé özönlenek és számos helységet elfoglaltak, közöttük az egyik Königsberg­töl 8 kilométerre délnyugatra fekszik, Ezzel az oroszok ujabb két részre vágták a Kelet-Po­roszországban bekerített német erőket. Tegnap ebben a körzet­ben az oroszok több mint ezer foglyot ejtettek. A' Balti tengeren orosz re­pülők elsüllyesztettek öt német szállítóhajót, összesen 35 ezer tonna súlyban. Tegnap*az egész frontszaka­szon 4)00 német pusztult el. A nyugati offonziva a Saar-vidékre is átterjedt London, március 16. A Reuter je­lenti: Tegnap hajnalban Patch tábor­nok 7. hadserege offenzívát indítót meg egy 80 kilóméteres frontsaaka szon, Saarbrücken es Hagenau kö­zött Az amerikaiak eddig öt kiló­métert nyomullak előre és elfoglal­ták Gellingent, Saarbrückentöl dél­keletre. A 3. hadsereg egvségei v. Mostlen létesített hídfőállásukat Küb­limtől délnyugatra kiszélesítették és hat kilométert nyomultak előre, el­foglalva Machent. Koblenztől északra a 3. hadsereg csapatai egy tiz kik) méteres fronton három kilóm étert womultak előre. Trier körzetében a német ellenál is egyre erősödik, a szövetségese.* gnan öt ellentámadást vertek vissza i /árostól délre. Az 1. amerikai hadsereg kötelékei 'gyre szélesítik és erődtik a rema­7eni hídfőállást és 8'JO méterre kö­zelítettél; meg a Kölnből Frankfurlb vezető orsz igutat. A hídfőállás movi már tiz kilométer mely és 24 kilo­méter széles. A szövetséger sk szörnyű hatású uj tiztonnás bombái London, március 16. 1000 angol nehézbombázó támadta ma a Biele­eld-i vasúti viaduktot. Ez az utolsó l etlősvágányu német vasúti össze­köttetés a Ruhrvidék és a hátország tözött. Ez alkalommal hacználtaki különlegesen épített Lancaster angoi bombázók tiztonnás bombákat. Ed djg is alkalmazott az angol légierő kii, ön leges célponté k ellen 6 és 8 tonnás bombákat, azonban tixtormá: Irombák alkalmazására még eddig sor nem került. A hidor® eli^fen ei sem tudiák képzelni, hogy agy regfclö­cp 10 tonna, azaz egy vdggof,,te.-­V' maoával tudjon vinni. Felderítő­gépek tanúsága szerint a Bielefeld i vasúti viadukt több ive teljesen szét­romboiódott ugy, hogy a németek­nek egyetlen nagyteljesítményű vasut­vonáFsem áM rendelkezésre a Ruhr­ml való kapcsolatra. Amerikai nehézbombázók a 7-ik hadsereg támadásának támogatására lét kis várost támadtak a Saar­nedeneében, éspedig Zweibrückenl s Neunkirchent. Mindkét városban gen jelentékeny német csapat- es 'adiariyagösszipontos/tások vannak. A CtmadSőák feóTokM okoztak és a tornádók nagy tüzeket figyeltek meg. —oOo­Nagyfontosséeu ügppek a politikai bizaüsiág ülésén A Politikai Bizottság legutóbb' fllésén Zscdényi etnök Skjelentetti. hogy a politikai pártok "varttői;: Rákosi Mátyást, Tttdy Zoltán], Sza kasits Árpádot az ülésekre 'tanács­kozási joggal meghívják. A Politikai BizptE'ág javasolj), hogy az ideiglenes nemzetgjfdtéa'kr bővítése után a bizottságot njwyá lasszák, tagjai szómát 35-ben álla­pítsák mag s az iűeiglenes nátháét-j gyűlés elnökségének tagjai éa a mi-fi » tói terek a politikai büott®3cmk§ tanácsboaási fpggoi ilyenek ragjai. Az. tMamfői joggk kérdésének tisz­tázásira busotísügót küktepek ki. A nüú^ü/.f^siiács ta^MMHC tagjául sz^pjígeW* nema^^ílléi^iegészi ­tcééj^ Gmi Erső,nemzetgyűlési kép­vise^ j^ysef kép­ífe^Jöt. váiR^ztSÜrt meg. Kérik n ttk'jgta.TW oeniwj^ülós elittá&éséi vicelOk ssásna IÖ8, a választásokat leíiefiSegfnrafcltti" 20-ig ejtik* meg. |i vaslatot kér a bizottság az állam fői jogok tisztázására kiküldött bi rottságtól a felszabadított és félsz )aditandó területekről behivan topviselők számára nézve. Kérik a ideiglenes nemzetgyűlésnek áprili első napjaiban Budapestre való ösz behívását s ennek lehetősége érdé rében a fegyverszüneti ellenőrző bi zottságnál közbenjárást. A Politikai Bizottság a szövetsé <es nagyhatalmak és Magyarország között kötött fegyverszüneti szerző­lést bemutatás végett az ideiglene­nemzetgyűlés elé terjeszti. Ugyan a k­Kor köszönetet mond a fegyverszü­net bizott-:ág tagjainak. Tudomásul v zi a bizottság, hogy Magyaror­>ng és Németország között 1944 !, cember 26-dval a hadiállapot be­lőtt s felhatalmazza a kormányt, 'togy rendeletileg hajtsa végre mind­izokat az intézkedéseket, amelyekre ' fegyverszüneti szerződésben magát iötelezte. Felhitalmazást ad a nem­etgyülés elnökségének, hogy a par­imén! helyreállítási költségeire » íénzüiyminiszlerlöl hitelt vegyen igénybe. —oQo— A szegedi népbiróság halálra ítélte Fülöp Imrét, az egyik budapesti nyilas ház gyilkos kapuőrét A szegedi Népbiróság első Ízben Jlt össze szerdán, hogy ítélete nondjon a nyilas rémuralom egy gonosztevője felett. A tárgyalás nagv érdeklődés mellett folyt le az Ipar­kamara zsúfolásig megtelt közgyű lési termében. Tiz órakor vonult b. i Népbiróság L tanácsa: Bozsó Fe renc vizsgálóbíró, mint tanácsvezetö, Bozóky Lajos, Csányi Piroska, Ju hdsz János, dr. Nagel Dénesné és Pipicz József, mint a demokratikus a irtok által delegált népbirák. A vádlott Fülöp Imre 33 éves íyárimunkás, nös, két gyermek atyja. \ vád szerint 1944. december 29-en 5 óra után, mint nyilas karhatalmi :gyén, a nyilas házból három férfit kisért a Marglt-hid előtti Dunapartra, ott társaival rálőtt az áldozatokra, mire azok a Dunába estek s a megsebesült emberekre addig lőttek, amig él­ném merültek a vízben. Pontban tíz órakor vezetik a te­embe a vádlottat, aki egy székei foglal helyet, szemben az emelvény­nyel. Tanácsvezető: Fülöp Imre, álljon fel. Megkezdődik a kihallgatás. Eű/öp.-Ezerkilencszáznegvvennégy szeptember 3-án megsebesültem Uk­rajnában, november 8-a táján kerül­em Pestre. A Pannonia-u. 17. sz, htt vettem ki lakást. Tanácsvezető: Mi történt a nyila­sok felhívása után ? Fülöp; December 20-a táján je­lentkeztem a Hotlán-utcai Duna mo­ziban. Beosztottak alakulatba, d<. fájt még a lábam, ezért a Szt. Ist­ván-krt. 2. alatti nyilas ház kapu­jrségébe kerültem. Puskával az ut­cán teljesítettem szolgálatot, na­Dűnta kétezer négy-négy órát. Tanácsvezető: Mit tapasztalt e* ,z idő alatt? Mi történt ott a ház­ban? Fütöp: Hozlak be többször zsi­dókat és kommunistákat. Mi négyen voltunk sebesült katonák, a többi nyilas volt. Tanácsvezető: Hová vitték az em­osreket ? Fütöp: Az első emeletre . . . Tanácsvezető: Nem a pincébe ? Fülöp: Nem. De volt ugy, hogv ehallatszott a jajgatás, kiabálás. /altathatták őket . . . A tanácsvezető kérdésére elmondjb •zután, hogy többször látott embe veket kivinni a házból. A kiséróktő udja, hogy a Dunapartra vitték a? ildozatokat s ott agyonlőtték. Tanácsvezeto: Hát nem sajnált* l eliiurcoitakat ? Fülöp : De sajnáltam őket... (A Tiegrőkönyödés moraja fut át a, .ermen.} — Fülöp maga próbil.czk itt, le a hurok nagyon szorul — mondja Tanácsvezciő. Fülöp ugyanis meg­t lkodoltan tagadja, hogy résztvett olna emberek kisérésében, illetvt argöletésében. Arra hivatkozik, hogy i felveti nyomozati jegyzőkönyvbe® rotfakat kényszer alatt vallotta. \ gverték. Tanácsvretó: Honnan vette akkor i pontor ac :at ? „Huszonkilen­cedikén, 0. órakor, a vtz szélér® i"itótták ök't, lőttek rájuk, mtnd­rt nem I iiak meg újra lőttek... Fülöp: V-iunit kellett mondaai. Ezután elmondja, hogy zsidó lakód kapott a hatóságtól, vaskazettdlHin arany ezüst-éksze­reket talált, valamint számos értékes holmit, köztük 11 szőnye­get, ágyneműt, damaszt teritőket. Mielőtt elhagyta Pestet, kettőt érté­kesített s c-upán egy órát s 1000 jeugöt hozott magával. A vaskazettát zs egyéb holmit kéménylyukban, pincében helyezte el különböző hi­-akban. Szegeden csak átutazóban .árt, Dombovárra igyekezett a fele­iégéhez. Az állomáson igazoltatták, ügy került a politikai osztályra, ahol )e vallotta rémtetteit. A Tanácsvezető ezután felkéri a Népbírókat, hogy kérdéseket intéz­zenek a vádlotthoz. Népbiró: Mit csinált voln®, ha egy ilyen ember, akinek a jajgatását hallotta, ki akar jönni a házból ? Fülöp zavartan hallgat, m«jd hal­; in mondja: — Csak igarolványosokat enged­ettem ki . . . Népbiró: Maga vallásos ember? Magyar ember? Ismeri a tízparan­csolatot? Az ötödiket? Hogyan szól? Fülöp: Ne ölj! Népbiró : Tudta-e azt, hogy a ma­ok nyi magyar népnek mennyire meg <ell becsülni minden életet ? Tudta-e ízt, hogy mindazokért a dolgokért, amit a nyilasok véghez vittek, az egész világ utálata árad felénk ? Miért nem szökött meg, amikor az első jajgatás! hallotta, ho magyar ember, vallásos ember ? Fülöp: Én elszöktem. Népbiró: De miért akkor, amikor nár Vecsésnél volt az orosz had­.ereg? És ha nem ölt embert, miért /állottá azt? Fülöp: Még az apám meggyilko­lását is magamra vállaltam volna. Népbiró : Félt ? Maga ? Volt elég eikiereje a jajgatások elhallgatásá­hoz, tudta nézni ezt és egy olyan ember, mint maga, egy ütésre, po­fonra elvállalja, hogy az apját, any­ját megölte ? >' FiHép konokul tagad s bár elis­meri, hogy az ügyész előtt is beis­merte a gyilkosságot. Azt álliti*, ott

Next

/
Oldalképek
Tartalom