Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-23 / 66. szám

II. évfolyam 66. szám. Szeged, 1945. március 23, péntek Egyes szám ára 53 Ml!ér Szerkesztőbizottság: Balogh István dr. Erdei Ferenc Révai József Független Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Magyar Kommunista Párt Lelketlen uzsorások csoportját fogta el rendőrségünk. Ezek birói uton elnyerik méltó büntetésüket. Személyes ügyük ezzel lezárul, a közönség szempontjából azon­ban a spekuláció kérdése nem rendőri ügy többé. Kinőtt eb­ből a keretből, az újjáépülő ország egyik legsúlyosabb prob­lémájává lett; nemzetgazdasági és politikai kérdés. . Ezek azok, akik ötszörösére rerik fel az élelmiszerek árait, akik felvásárolják a városban fellelhető textilárukat és elzár­ják mindezek elől a hetjbérü, vagy havidíjú kisembereket. Ma Szegeden mindent lehet kapni; kölnivizet, selyemharisnyát, an­golszövetet, sonkát és feketeká­vét, Szimfónia cigarettát, ciga­rettapapírt és mindenféle más lót, de csak zugban, lehetetle­nül magas árakon. _.E.z.?k azok, akik százpengőkért hozzák forgalomba a cukrot, 15 pengőért árusítják a barna lisz­tet, ezeken keresztül lehet zsír­hoz, húshoz, cipőhöz, cipőtalp­hoz jutni, de csak zugban, dol­gozó emberek által megfizethe­tetlen árakon. Ezek azok, akik a gazdaságilag porig sújtott, nyí­lás bandák által kirabolt orszá­got még mélyebbre akarjákfzül­leszteni, akik meg akarják aka­dályozni az uj gazdasági rend kialakulását, anarchiát, szétzül­lést akarnak. A nyilasok, a hit­leristák bérencei ezek, akik gá­tat akarnak emelni a demokra­tikus épités ellen, akik az elé gedetlenség magvát hintik el tu­datosan, Hitlerek, Szá/asiék meg­bízásából Aranyat vásárolnak és valu­tával, órákkal, ékszerekkel üzér­kednek, hogy tovább rontsák a pengő vásárló értékét. Leront­ják a magyar pénzt, kisibolják aprópénzünket az országból, kereskedés tárgyává teszik a rubelt és valutáris üzleteik ér­dekében bizalmatlanságot kel­tenek a különböző pénznemek iránt. Izgatás ez, aljas akna­munka, amelynek célját ne ke­ressük az egyéni meggazdagodás vágyában, mert tudatos politi­kai és gazdasági szabotázs ez. Pénzrontás és árdrágítás, amelynek célja most nem a jólétre törés, nem a vagyon­szerzés, hanem a magyar nép demokráciára, szabadságra és rendre törő munkájának tuda­tos akadályozása. Az uj Magyarország ellenségei ezek. veszedelmes politikai bű­nözök. Ezekkel szemben nem Az amerikaiak Ludwigshafenbe^ harcolnak Székesfehérvárt visszafoglalták az oroszok A keleti arcvonalon a 3. fe­hérorosz hadsereg parancsnok­ságát, amelyet eddig a fiatalon hősi halált halt Csernyakovszki tábornok töltött be. most Sztá­lin marsai! Vaszilijevics tábor­nagyra ruházta át. Az uj had­seregparancsnok 45 éves fehér­orosz parasztcsaládból szárma­zott, aki korábban már nagy j érdemeket szerzett mint Zsukov marsall vezérkari főnöke Moszk­va védelmében. Vaszilijevics tábornagy rohammal indult se­regével a keletporoszországi Frischess-Jlaffnát m .szorult né­met terepzsákok végleges fel­morzsolására. Jelenleg a Kö­nigsbergtől délnyugatra fekvó Heiligcnmald birtokáért folynak elkeseredett harcok, melyek he­vességére jellemző, hogy itt a németek egy nap alalt csaknem 5000 halottal vesztetlek. Nagv sikert könyvelt el az uj tábornagy Brannsberg fontos erődváros elfoglalásával, ahol a németek rendkívül erősen kiépitótt sündisznóállásban aka­dályozták a szovjet csapatok felvonulási és utánpótlási sza­badságát. Zsukov táboonagg csapatai megkezdték a döntő támadást Stettin ellen. Altdamm elfoglalásával a németeknek az Odera keleti partján levő utolsó védőbástyája és hídfőállása is az oroszok kezére került. A szovjet csapatok a dunántuli arcvonalon ujabb jelentős elő­rehaladást érlek el és a néme­tektol visszafoglalták Székes­fehérvárt. A támadások éle itt már elérte a Bakong előterét is. A Times katonai munkatársa külön is behatóan foglalkozik a dunántuli hadihelyzettel és meg­állapítja, hogy a német offen­zíva kétheti véres áldozatokkal, teljes, súlyos harcok után szá­nalmasan összeomlott. A lap megállapítja, hogy Tolbukin marsallnak most is sikerült a kezdeményezést ismét a ke­zében tartania és bravúros visszavágássat a németek eről­ködését egycsapásra a szovjet csapatok javára fordította. Nem kétséges, hogy a németek előbb­utóbb itt is teljesen kénytelenek lesznek visszavonulni és ez a visszavonulásuk a jelek szerint kiterjed majd az egész horvát­országi és boszniai frontra A nyugati arcvonal nagy ese­ménye a 7, amerikai hadsereg bámulatos irama előretörése, amellyel Mainz titán tegnap Ludivigshafen városába betör­tek. Fronttudósitók elmondják, hogy a félnap alatt 20 kilomé­teres gyorsasággal előnyomuló amerikaiak gyorstankjaikkal és páncélos egységekkel szinte át­vágtattak a németek áltál még megszállva tartott Ludwigsha­fen utcáin, nem törődve azzal, hogv a házakból és az utcake­reszteződéseknél heves elhárító tüz fogadja őket. A cél az volt, hogy minél gyorsabban elérjék a város túlsó felén a Rajna partját, azonban minden gyorsaságuk dacára sem tudták megakadá­lyozni, ho-'v a németek itt fel­robbantsák Ludwigsh ifen Mannheim árosokat összekötő Rajnahida \ gyors előretörés­nek az letl -\7. eredménye, hogy a németek két tüz közé szo­rulva' kénytelenek most har­colni Ludxvigshafenbau, amely­nek sorsa* akárcsak Mainzé, ezzel meg is pecsételődött. A 3. és 7. amerikai hadsere­gek most már több ponton is csatlakoztak egymáshoz, aminek eredményeként az itt harcoló 80 ezer németnek már több mint felét fogjyul ejtették. A Rajna nyugati partján a búszko és bevehetetlennek híresztelt Siegfriéd-vonaiból márcsak egy rövid, alig 70 kilométeres sza kasz van a németek kezén. A Rajna túlsó pariján ezalatt a remageni hídfőállásból egyre mélyebben nyomulnak a biro­dalom szive felé az amerikai csapalok. amelyek már egyes helyeken elérték a Sicg folgócs• \kát is. A nyugati arcvonal északi szárnyán periig Montgo• mery tábornagy seregei készül­nek ujabb hatalmas és végzete' csapásra a náci birodalom ellen. A szovjet csapatok elfoglalták Braunsberge^ Moszkva, március 22. A TASS­iroda jelentése szerint a 3. fe­hér orosz arcvonal csapatai folytatva harcukat a németek keletporoszországi csoportjai­nak megsemmisítésére, elfoglal­ták Brannsberg városát.; a Fri­scheshaf-öböl partvidéken, vala­mint negyven más helységet. A március 19-én és 2ü-án lefolyi harcokban foglyul ejtettek négy­ezernél több náci katonát c­300 ágyút zsákmánvoltak. ­harcokban csaknem ötezer né­. met esett el. i Az 1. fehérorosz arcvon a az uzsorabiróság egyesbirója kell, hogy eljárjon és nem hó­napokra vagy pénzbüntetésre kell őket elitéltetnünk. Ezekkel szemben a népbiróság illetékes, mert bünük népellenes, politikai bűn, ténykedésük célja éppen ugy a nemzetvesztés, mint a háborús bűnösöké. Az ellenük hozott ítélete^ sem lehetetnekkö­nvörületesebbek. Ezekkel szem­ben sem mutatkozhatik megér­tés, velük szemben ma netn al­kalmazhatók ^nyhitő körülmé­nyek. Az átalakulás, a harc idejében a közösség ellen elkövetett bű­nök mindig politikai jellegűek és célúak, a spekuláráó és ár­drágítás is az. Éppen ezért a közösség egészének kell harcol­nia ezek ellen a bűnözök ellen Le kell őket lepleznünk, át kell őket adnunk a néobiróságok­nak. A közösség érdekeinek vé­delméért, az épités nyugodt fo lyamatának biztosításáért, azért hogy megtisztítsuk az országo? minden nyilas és egyéb szemét­től, nyuljunk radikáti-abb esz­közökhöz is : kérjük az Ideigle nes Nemzeti Kormányt, vezesst be minden népellenes bűnözővei szemben a statáriális eljárást. (Sz. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom