Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-03 / 50. szám

II. évfolyam 50. stám. Sreqed, 1945. március 3, ssombaf Egyes szám ára 50 fillér Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Fereno Nemzeti Parasztpárt Révai József Magyar Kommunista Piri A munka (avaszi offenzívája Nemcsak a napiári idő for­dul tavaszba Magyarországon, (íanem a történelem ideje is. Nemcsak a természet erői ké­szülnek a föld képének átala­kítására, hanem az emberi erő ís felkészül a nagy épitőmun­kára. amely uj alaprajzot, uj képet ád az országnak. Minden akadályon keresztül erre készül az idő és minden nehézséggel .küzdve ezt munkálja az ember. A nyiló tavasz ujabb hatal­mas területét tárja fel a harc­nak. Parlagon maradt földekre süt a nap, gazdátlan maradt nagybirtokok várják az uj gaz­dasereget, a tegnap még cseléd­sorban robotoló szegényparaszt­ságot. A mezőgazdasági terme­lési bizottságok végzik munká­jukat, rendezik, elosztják a a meglévő termelőeszközöket, a földreform végrehajtására is bizottságok alakultak minden faluban s ezek már tudják, kik a földigénylők és hol jut­nak majd földhöz. A nagybir­tokot — addig is, mig a telek­könyvben nevére nem irják, — bérbe veszi a dolgozó paraszt­ság és bérlőszövetkezelbe tö­mörül. Mindez készülődés volt eddig: ma vagy holnap rálép a földre a parasztság és meg­kezdi a munkát, amelynek ettől a pillanattól kezdve politikai értéke lesz. Ez a munka lesz a hatalmas paraszüöinegek szigorú igazoió­bizoüsága, ez fogja kiválasztani és elsöpörni a hitványakat, meg­büntetni a gyengéket, ellenőrizni az erkölcsi és politikai tiszta­ságot. Csak az a földműves fog bizó reménységgel munkába ezen a tavaszon és az dolgozza végig erejének végső megfeszí­tésével is a következő nyarat, aki mélyen meg van győződve róla, hogy nemzet és nép ma egyet jelent s a munka és a harc ezért a nemzetért folyik. A liszta célért indult küzde­lemben a parasztság testvérként tudja maga mellett az ipari munkásság szervezett tömegeit. Bizalommal, okulással és többé meg nem ingatható bizonyos­íággal ismerte föl, hogy az a munkásság, amely fegyverrel védte meg üzemeit a pusztító düh ellen és a műhelyekben, gyárakban végzett nehéz mun­kája mellett volt ereje a szer­vezett küzdelemre, gyakorlatot tzerzett a harcban, iskolázta magát a tisztánlátásban, — ez R. munkásság testvére a pa­rasztságnak nemcsak az elren­delt sorakö'össőoben, hanem a Rokosovszki csapatai a pomerániai öböl partján Megkezdődött Köln és Düsseldorf ágyazása A keleti front nagy eseménye, Rokosovszki tábornagy seregé­nek áttörése rohamos tempó­ban fejlődik a kibontakozás felé, hogy a háború egyik leg­súlyosabb csapását mérje a nácikra. A 2. orosz hadsereg csapatai óriási ütemben halad­nak a pomerániai partvidék felé. A hivatalos jelentések ugyan még nem adnak róla hirt, de a haditudósítók már jelentik, hogy három orosz hadoszlop nyomult a nyugat felé kivezető egyetlen és utolsó vasútvonal csatlakozó pontjai ellen. A tá­madásban ismét nagy szerepe jutott a legendás hirü kozák lovasságnak, amely bravúros rohamával egyszerűen átvág tatt az e llenséges vonalakon, hogy nyomban utána a tankok hatalmas tömege és a roham­gyalogság zuduljon. a német állásokra. Az előrelendült csapatok már a stettini vasutak lövik és tudó­sítói jelentések szerint az Odera­torkolat és Danzig közt már el­érték a tengerpartot, valószínű­leg Iiolberg közelében. Ez az előretörés azt jelenti, hogy ez­zel Danzig és az itt lekötött né­met erőcsoportok teljesen el vannak vágva a birodalomtól. Ezzel már olyan tekintélyes te­rületet szakitotlak le a biroda­lom testéről, amelynek elvesz­tése már letagadhatatlanul sú­lyos kiesést jelent s amelynek hatása a birodalom lakosságá­nak további ellenállási készsége szempontjából sem lesz közöm­bös. Danzig városa és kikötője, amely körüli vita tulajdonkép­pen az egész háború kitörésé­nek ürügyét szolgáltatta a nácik számára, most belekerült Kelet­poroszország mellé a nagy kat­lanba, ahol az összes bezárt német erőkre a biztos megsem­misülés vár. Ezeket a német erőket semleges becslések sze­rint mintegy 35 hadosztályra teszik, amiből csupán Königs­berg és Danzig között fekszik 40 diviziő. A Stettin felé való elő­retörés egyben azt is jelenti, hogy ez a mozdulat Berlint észak felől is teljes elszigetelés­sel fenyegeti. Amig Zsukov frontszakaszán uiabb súlyos csapások vannak előkészületben a nácik számá­ra, addig Boroszlóban a leg­rombolóbb utcai harcok foly­nak az ősi várost kimélet nél­kül feláldozó nácikkal. Ugvan­akkor pedig a német rádió jelentése szerint óriási tank­csata tombol Boroszló és Drezda közölt, amelynek nem vitás ki­menetele Drezda sorsát is rö­videsen eldönti. A semleges tudósítások szerint a nácik már itt is megtettek minden előké­születet az utcai harcokra, ami azt mutatja, hogy Boroszló után ezt a nagy várost is hajlandók áldozatul dobni lelkiismeretien „védekező" módszerüknek. „Csak éppen az a gonoszul furcsa —> irja a Svenska Dagbladet —, hogy akkor tulajdonképpen mit védenek meg Németországból, ha igy egymás után minden ér­téket ők maguk feláldoznak?" A nyugati front hadműveletei­nek legújabb fordulatai azt mu­tatják, hogy Rundstedt vissza­vonul a Rajna keleti partjára. A szövetségesek Kölntől délra már 59 kilométeres összefüggő frontszakaszt foglaltak el a Rajna nyugati partján. A né­metek oly gyorsan vonulnak vissza, hogy a szövetségesek gépesített egységei gyakran nem képesek őket követni, irja egy frontlevelező. A kanadaiak át­törték a Siegfried vonal utolsá erödhálózatát is és már a védő­vonal mögöttes területein har­colnak. Köln és Düsseldorf kö­zelből irányított ágyúzása már megkezdődött. A rajnai és ruhr­menti városokban mindenüti sáncokat ásnak és barrikádokal emelnek. Nagy orosz előretörés a Keleti-tenger felé Moszkva, március 2.. A TASS iroda jelenti: A Vörös Hadse­reg február 28-án Königsberg­től délnyugatra támadó harca során több helységet elfoglalt. A 2, fehérorosz arcvonal csa­patai február 28-án elfoglalták Neustettin városát, fontos vasúti csomópontot és a németek pomerániai védelmének fontos támaszpontját. Elfoglaltak még 50-nél több más helységet. Boroszlóban tovább folynak a harcok a városban körülzárt ellenség megsemmisítésére. Königsbergtől délnyugatra összébb szorult a gyürü a né­metek körül. Egyik szovjet kö­telék több jól megerősített né' met állást elfoglalt. Nagy hadi­zsákmányra is szert tettek, As ellenség vissza akarta szerezni nemrég elvesztett állásait éa több ellentámadást inditott éj­tudatos politikai harcban is. A demokratikus Magyaror­szágért uj fronton indul meg a küzdelem: a munka frontián. A földeken, ásóval, kapával( a férfierő mellett asszonyaink, gyermekeink, öregeink erejével, megfogyatkozott igásállataink erejével. És ujabb erőre kapva folytatódik a harc az üzemek­ben, gyárakban a munkás szak­értelmével, kemény akaratával. És vállaljuk a harcot a má­sik adott módon is: fegyver­rel. A munka szelleme rokon a harc szellemével. A kéz, amely a szerszámok nyelet markolta, meg tudja fogni a puska agyát is; a szem, amely a barázdák összetartó csíkjait figyelte, vagy a munka­pad szerszámai közt válogatott, messzire lát a célgömb fekete pontja fölött is; a test, (ímely a munka emésztő lázában is fölismerte az életveszélyt és cl tudott kopni lassan, munkában, — az a test meg tud halni a lövészárokban is, egy pillanat alatt, évszázadokért. A nép tud dolgozni és harcolni Magyar­ország szabadságáért. A nemzeti hadsereg, amely a Dunántul még pusztító iiáci had ellen in­dul, a magyar nép hadserege Az itlhonmaradók pedig, akik bevetik a földet, üzembehelye­zik a gyárakat, a munka had serege. Sem a történelem, sem ai évszakokat váltó idő nem szok­ta becsapni a dolgozó embert. A télre tavasz következik akkor is, ha áprilisban még hótól fe­hér a föld, s a folyón megin­dult jég a semmibe úszik akkor is, ha rosszindulatú akadályok torlasszá emelik és árvizet nő' veinek az olvadás bő zuhata­gából. Március a tavasz hónapja ét a történelem sem csapja be­dolgozó embert. Erdei Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom