Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-18 / 62. szám

6 DCLMAUYARORSZiG 1945. március 18 matlanná tette minden kulturális megnyilatkozás iránt. A kultarálh fejlődés tehát teljesen elzárult a ma­gyarsug és igy ma óriási hiányok • ezzel kapcsolatban óriási feladalo vannak ezen a téren Sok elmaradó, sággal, hiánnyal, de különösen nagy fokú bizalmatlansággal és közönnyé is kell számolnunk, aniik mind * mult nyomai népünk gondolkozásán. Most a felszabadulással új kultur munkának kell megindulnia. Egye lőre c háború okozta nehézsége*; a sajtó és a könyvszolgálat hiányos sága és elégtelensége, könyvtárak dc vezetők hiánya is akadályozz, a nagyobbarányú és összefogó kul­unrunkát. De ezeknek a kezdeti nehézségeknek nagy hátrányai mel lett előnyei is vannak. A kulturmun­kának egész új módjai indulhat meg. a közművelődésnek áj lehetőségei nyílnak és sokkal szélesebb és egész ségesebb alapokon indulhat meg a kuliurmunka. — Először is ez a kulturai un ka elválaszthatatlan lesz a népfelszabadító demokratikus moz pólómtól s már ezzel határozott irá nya lesz, ami eddig hiányzott. Már indulásakor nem lesz élettől, politikai öntudattól és mozgalomtól elválasz tolt levegőben lógó, szintelen-szag­taJán általános műveltség, hanem a mai politikai helyzettel összefüggő határozott antifasiszta irányú, demok­ratikus szellemtől áthatott népi köz­művelődés. — Másodszor a kuliur­munka nem lesz kizárólagos, nem rgyes kis csoportok dolga lesz hanem a széles népi rétegek közös munkája. Az Egységes Front, az AFZs, a? antifasiszta ifjúság adnak majd enne' zéles keretet. Nem egyes vezetők érdemszerző, kitüntetést- kereső, elő­léptetésért szorgoskodó statisztikai ki­mutatása lesz a közművelődés, hanen magának a népnek kultur szomjából takadó épitő munka. — Harmadszot n aga a nép határozza meg a kultu­munkának nemcsak tartalmát hanetr formáját is, ami legjobban megfelel neki. Tehát tárgya, tartama a nép szükségeihez és éideklődéséhez sza­bott, formája pedig nem a katedrr lekezelő, oktató tudománya, hanen megbeszélő, lelszóbló, vitatkozó ösz­Urejövetel, ahol az egész nép cselek­vö[eg és birálólag résztvesz a kultur­munkában. — Végül ez a most induló, nem felülről s kívülről irányított kul­mrmunka új tehetségeket fakaszt majd, az összes elrejtett vagy elnyo­mott s megszólalásra váró népi tehet­ségeket felszabadítja és a kulturális életben aktivizálja. Mire a körülmények megengedik, nogy átfogó szeivezetet adjunk a magyarság kulturális munkájának, addigra már nagyon sok egészségei kezdeményezés, népünk gondolko­zásából kiinduló, szükségeinek leg­jobban megfelelő formája merül f 1 a kulturmunkának. Ezt a kezdemé­nyező, önálló kulturmunkát kell min­denütt meginditani és támogaírr Akármilyen kevesek is a külső lehe­tőségek egyelőre, akármilyen kévé/ a könyv, vers, színdarab, kotta kezdjük el a munkát. Induljon el szabadon, kötetlenül a népi kultur munka és teremtse meg uj formáit népünk szellemi emelkedésének. Igy inául az éíet Budapesten Brit-Guyanában közös angol —amerikai tudományos bizott ság vizsgálja meg annak a ké­szítménynek az alkalmazhatósá­gát, amellyel a tífuszt igyekez­nek leküzdeni a tudósok. A ké­zitmény neve egyelőre DDT és eddig Nápolyban folytattak vele igen sokatigérő kísérleteket. (i Délmagyarország kiküldött mui, katársáíól.) A moszkvai Tass, a lond<­Reuter, az amerikai A s s o c i ed Press munkatársainakhos/ lie'ek óia drámai témája Budape ­Je a legborzasztóbb élmény mé. i magyar újságíróé, aki saját ottho nának romjai közül küldi háború/ udósitását. Kiégett házak kőzött, dalomba gyűjtött téglakupacokoi, mászkálva jutottam Soroksár felől a fővárosba. A korai sötétségben hosz­szu félórákon át egy gyenge mécse/ fénye sem szűrődik ki az utat sze­élyező bérházakból s csak közelrői vettem észre: az ablak helyén sötét d r tátong, belül nincs is ház, a külső fal csak keret, határa az életne1- . i.uelyen belül otthon, család, szép. ség, csúnyaság, jóság, rosszaság, ha­rag, békesség s ezek minden kis tar­tozékaelpusztult, megsemmisült, ön­kéntelenül is felötlik a kérdés ben­nem : hol va.n a sok lakó, a gyere­kek, a vice ?... Idegen a város, az üres, leomló foltokban feltünedező Ferenc-körut, a pompás Horthy-hid megmaradt első pillére. Hordókba deszkákba, emberekbe ütközöm. Nappal Budapest zsúfolt i munkába siető emberektől. Szinte biztató a körúti tömegek hullámzása. Növeiik a sokaságot a lakóházat előtti járdán, utközépen közmunkát végző férfiak, nők csoportjai, ame­lyek havat, szemetet, a bombázott házak előtt pedig a téglákat és 0 törmelékeket kupacba hordják, aztán kiskocsikon a megjelölt lerakodó­helyekre szállítják. Mintha Budapes1 már szépitené magát, szabadulni akarna már a szennytől, piszoktól. Ahogy a város belsejébe, különösen í Belváros felé közeledem, annái észbontóbb a pusztítás képe. Majd­nem statisztikus pontossággal meg­alapítható, hogy ablak nem létezik sértetlen ház nincs. Egyetlen nyitót) üzletet sem látok — a lakosság ki­zárólag megmaradt kicsi készletének roncsaiból él. Bámulatos azonban a segíteni akarás. A szomszéd, az is­merős, de gyakran vadidegen egy kis babhoz, néhány tuskó fához, taggvudarabhoz juttatja a nélkülö­zői. Sok nehézséget okoz a közleke­dési eszközök hiánya is. Sokan a külvárosokból gyalogolnak be .a váró/ másik részébe, ami mind erőbe)1 mind időben veszteséget jelent. A Pest közeléből reggelenkint bejövő munkások megsegítésére az orosz parancsnokság a magyar hatóságok kai karöltve gőzmozdonnyal vontatott villamoskocsikat állított be, amelyek több irányból jutnak a város belse­jébe. Budára még nehéz az átjutás. Csupán Újpest felé van egy rögtön­zött fahid. Szociális viszonylatban nehéz lenne képet alkotni Budapest­ről. A lakosság között bensőséges csereviszony alakult ki: az üzleteket, a boltokat a körutakon orosz-magyar szótárt, citrompótlót, cipőfűzőt kínáló árusok helyettesítik. A hivatalok szakszervezetek nagyrészt már mű­ködnek s lehetővé teszik a szabá­jdabb élet kialakulását a munkássá?. de az értelmiség számára is. A vi rosi szervezet hatalmas munkát fe ki Budapest lakosságának élelmiszer ellátásáért. Ezt az óriási horderejű feladatat Budapest közeilátási kor­mány biztossága vállalta, mélynél élén Vas Zoltán emberfeletti küzde­lemmel intézi a már felállított é; még felállítandó létfontosságú nép konyhák ügyét, az egész ellátás gető kérdését. Szociális életről beszélve a min­dennapi élettel velejáró visszásságok ról is említést kell tenni. Igy a parányira lezsugorodott feketepiac­ról, amely őrületes árakon etetí a korlátlan pénzzel rendelkezőket Az uj közellátási rendelet erre is kitér, amikor szigorúan elöirja az árukészlet bejelentési kötelezettségét A Pestről Budára és vissza köz­lekedő csónakosok kicsin csoportja 100-1000 pengőig terjedő összegért viszi át a túlsó partra a hozzátarto­zók után kutató lakosságot. Naponta történnek tömeges szerencsétlensé gck a csónakokba bepréselt emberek között. A fővárosnak keHene kezébt vennie ezt a forgalmat. Sajté, rádió iosI. ról beszélt Karády Katalin is. A szín­házi élet megindulását várja Csikós Rózsi is, akinek férje Fényes Sza­bolcs vezeti újra a Fővárosi Ope­rettet. A Városi Szinház továbbra is Kulturház szerepét tölti be. Igy indul Budapesten az élet. Az mberek — amikor lapáttal, kisko­csival munkába sietnek — maguk •: érzik: Budapest tisztasága, szépsége / életet jelenti. Örvös Lajos. SPORT nélkül nem éihet, nem képzelhető e. Budapest. Az emberek jóformán még elő sem bújtak a pincékből, a Dar­vas József, K$llay Gyula és Zilahy Lajos szerkesztette „Szabadság" cimL naptilap már befutotta a pesti utcát. Eltelt néhány hét, azóta megjeleni! a „Népszava" Szakasics Árpáddal a cimlapon. Most jelenik meg a „Sza­bad Szó", Bajcsy-Zsillinszki Endre vértanú halált halt magyar képviselő bátor hangú néplapja napilap for­májában. Megjelenik még a „Pilla­nat" cimü hetilap s röplapszerüen a Film, Szinház, Irodalom, — ismert szerkesztőjét, Egyed Zoltánt Sopron kőhidán gyötörték halálra a nyilasok. Rövidesen újjáéled a „Kis Újság", Dessewffy Gyula demokratikus napi­apja és tervbevették irodalmi heti ap kiadását is. Mozi már játszik, óriási tömege ;et vonz az Urániában naponta háromszor levetített nagysikerű oros? film: a „Tovaiis P". Szervezés alatt áll a rádió és előre­áthatólag egy-két hónapon belül o" is megindul az élet. Nagy erővel folyik a szinházi éle 'alpraállitása. Az összelőtt színházak­ban gyülekeznek a színművészek éí náris bekapcsolódtak az uj, fiatal erők. A színházak élére kinevezték az igazgatókat: A Nemzeti Színházban Major Tamás, az Andrássy-uti szín­házban Várkonyi Zoltán, a Vígszín­házban Jób Dániel, a Zeneművészeti Főiskolán pedig Kodály Zoltán ve­zetése alatt folyik a munka. A Nem­zeti Szinház épületének erős sérü lései miatt a Magyar Színházban tartja előadásait. Major Tamás és Gobbi Hilda — ahogy sietve elmon dották — már próbálnak a Nemzeti Ka maraszi nbázban. A körúton láttam Básty Lajos1 karán a „Tyeatr" felirattal, beszél­tem Greguss Zoltánnal és Pataki Jenővel is. Orsolya Erzsi, a Vigszin ház tagja s több neves színész szí­vesen lejönne Szegedre, ha megfe leló közlekedési eszköz állna ren Helkezésre. Ugyanilven "problémái­Az orosz futball nagysága Majdnem ismeretien volt előttünk a nagy orosz birodalom futballsportja, csupán a sportsajtó egyes eredmé­nyei, amelyek elvétve jutottak hoz­zánk, sejttették, hogy az oroszok ia serényen sportolnak. Szemben ül velem a győzedelmes Vörös Hadsereg egy tisztje, magas, vállas sportember, régi futbalista, a Leningrádi Krasnaja Zaria (Villámot vállalat) volt játékosa, most a had­sereg sporttísztje. A mellén sportki­tüntetés díszeleg, egy nagy vörös csillag, közepén a labdát rugó fut­balista. Csillog a szeme, amikor az orosz futballról beszél... — Óriási arányú fejlődést láttam nálunk — mondja a tiszt —, hatal­mas tömegeket vonzott e szép sport, támogatva a hatóságok által. Szinte a földből nőttek ki az óriási stadio. nok, a tömegek befogadására tervezve s (a legmodernebb berendezésekkel ellátva. Kimondottan profiegyesiiletek is működnek, igy csupán Moszkvá­ban legelsősorban az orosz birodalmi bajnok, a SPARTAK, majd a DINAMÓ s azután a C. D. K. (Centralni dom Krasni Armi a hadsereg csap?.ta), a TORPEDO, a LOKOMOTÍV (Vasuti csapat), a KR1LÍA SOVJETOV, a repülők csapata és a STALINEC. Ezenkívül Leningrádban 5 proficsa­pat, Kievben 2, Odesszában 2, Ba­kuban 2, Tifliszben 2, Charkovban !, Rostovban 1 és végül Dnyepro­petrovszkban is működik 1 proficsa­pat. A legnagyobb stadion Moszkvá­ban, a fővárosban van, a DINAMO-é. Ennek a befogadóképessége ÍOO.OOCX ember, de ezenkívül még 7 stadion van a legmodernebb berendezések­kel. A legkisebb sporttelep is 30.000 nézőt tud elhelyezni. Az elmúlt idők legjobb játékosa Michail Buíusov, a Leningrádi DINAMÓ középcsatára volt, aki ma edzője a csapatnak. A mai fiatalok közül a legismertebb Fidotov, a Moszkvai C. D. K. és egyúttal az orosz válogatott közép­csatára, ennek a tudása megüti az európai klasszist. Az összes csapatok W-formáció­ban játszanak és ismerik e rendszer minden előnyét és hátrányát. Tech­nikailag képzettek — mondja a tiszt, — gyorsak és főleg kitűnő kondíció­ban vannak. Arra a kérdésre, hogy a profibajnokuk tudása felér-e a magyar profibajnokéhoz, azt vála­szolta : Nem ismeri a magyar fut­ballt, dc már rövid magyarországi tartózkodása alatt sok jót hallod róla. A SzAK egyik edzését végig­nézte. Dicsérte a szép Vasutas­stadiont, amely persze miniatűr az orosz stadionok méreteihez. Elismerte a játékosok jó labdakezelését, gyor­saságát, csupán a livőkészséget ki­fogásolta. Persze a csapat még az t-é<ck elején van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom