Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-17 / 61. szám

Itttó március 17. Dr. intflcs Erzsébet, \3SSi! Tffir „® munkásosztály és a nemzet" I A 1 Án n > VXM n IL.? A W U /% MA MM1TTA I ' A**l .WAff Artl WJA W A • néphez és Mri annak segítségét, ez az egység megvan a nemzetközi méretekben A magyar szabadság­harcoknak a történelem folyamán a? •ott a legnagyobb tragédiája, hogy amikor az emberi haladás első so­rában harcolt, gyakran vele szemben állott a világ vagy a szomszédos nagyhatalmak politikája. Ez volt az 1848~-49-es gyönyörű forradalmi megmozdulásnak is a katasztrófája. Nem azért böktünk el akkor, mert a magyar bonvéd nem jól harcolt, hanem mert olyanok voltak a nem­zetközi eróviszonyok, hogy bármily hősiesen is harcolt a honvéd, a sza­badság ügye mégis elbnkott. Ma ez íppen fordítva áll. Az az aj magyar szabad hadsereg, amely átmegy a Dunántúlra, bogy felszabadítsa ha­zánkat, hogy kiverje a németeket, ez a hadsereg vállvetve fog harcolni a világ legjobb, legnéptob hadsere­gével, a Vörös Hadsereggel. (Éljen­zés és taps). Ezt a hadsereget ugyremz • szel­lem hatja át, ugyanaz -a vezetés fogja Irányítani, amely az orosz nép nagy vezérének Sht t á 1 i n (Éljen­zés, taps) megadja a kegyelem­döfést a német fasiszta rablóknak. Nemcsak a Vörös Hadsereg, nem­csak a Szovjet nép áli a fiatal ma­iga; demokrácia oldalán, hanem ott |U a hatalmas Angol birodalom, olt ,4fcoak az Egyesűit Államok és az ögéaz baladó emberiség.. Először fór­étól elő a modern magyar történe­lemben, begy ilyen a nemzetközi Mpet. Aki szfles ffitókörtJ és aki- hazá­jftt szered, az megérti, hogy ezt ^helyzetet kit készei kell meg­a (adnia a magyarságnak. At­, amit a legközelebbi hetek­ben teszünk, hossza évtizedekre függ a magyar jövő. Ha létre tudjuk hozni az erős ha aafias, demokratikus, ütőképes had sereget, ha jól megtudjuk oldani a földreformot, ha ki tudjuk,alakítani a demokratikus államszervezetet, egy­szóval, ha megtudjuk mutatni, hogy « magyar nép igazi arculata a de mokrácia, akkor óriási győzelmet aratunk, akkor hosszú évtizedekre biztosítani fogjuk a magyar nép he­lyét a haladó nemzetek között és ak­kor néhány hét vagy hónap alatt le­mossuk az a rengeteg gyalázatot, amit a huszonöt esztendő reakciója, a nyilas métely és a fasiszta méreg rákent a magyar nemzetre. Én arra kérem Szeged népét, hogy egy emberként támogasson bennün­ket ebben a munkában. Legyen ne­künk segítségünkre, ne kimélje iz­mait, se agyát. Mindenki támogas­son bennünket, segítsen nekünk és akkor együtt fel fogjuk épiteni azt, amiért harcolt Petőfi, Kossuth, a ma­gyarság legjobbjai, ami mindnyájunk ideálja, eszményképe, az uj, erős, szabad, demokratikus Magyarorszá­got. (Éljen és nagy taps) A tapsok között ismét felzug »z „éljen Rákosi" kórus, ezt csak Lehotai Árpád előadó mü vészete hallgattatja el. Most Petőfi „Talpra magyar-ját sza­valja, — tomboló sikert arat. Dr. Balogh István államtitkár, a szegedi Nemzeti Bizottság elnöke emelkedik szólásra. lát éa elvár a M.gyar Kommunista Párt szegedi sxcrrexctc. Baiogh István ér. b*f*fs*6 beszéd* — Eiöször is köszönetet mondok Rákosi Mátyásnak, ünnepi szóno­kunknak. (Hosszantartó étjeimé* és taps. Éljen Rákosii) Nemcsak a sregedi Nemzeti Bizottság nevében mondok köszönetet, nemcsak Szeged népe nevében, hanem a Kormány nevében is, mert az elhangzott be­széd az eleó betűtől aa ntotnóig olyan volt, hogy ha mindannyian megfogadjuk teljés elhatározással és szándékkal, akkbr tökéletes prog rammja lehet a Nemzeti Kormány nak, a demokratikus pártoknak és ha megvalósul, záloga és bfatosítoka lehet a szabad éa független demok­ratikus magyar Jövendőnek. — Egyeden gondolatét még kifejteni, azután ect a ünnepélyes és lelkes nagygyűlést be­rekesztem. 1848-ben, amikor a ma­gyar szabadságért• lángolt és vérzett a nemzet, az a hatalom, lowly cl"* len a nép harca irányult, nem volt képea legyűrni a szabadságharcot Idegenből kellett erőt hoznia, ide­genből, olyan helyről, ahol akkor íz önkény tobzódott, ahol akkor az önkénynek végrehajtó szervét, az akkori imperialista erőszakos had­sereget küldték a magyar szabadság elfojtására. Most peőég, akkor Önkény uralkodott, moet ott a szabad­ság ét és most ugyanonnan nem az elHprdst, az erőszakot, ha­nem a felszabadítást, a szabad­ságot hozza neküiik a szabad­ság hadserege: a Vörös Had­sereg. (Éljenzés és taps. Éljen Sztálini) Igen mondhattuk és mondanunk is kell, bogy fejűn * Sztálin, de nemcsak mondanunk kell] Az nem khet, hogy csak másoknak köszönhessük sza­badságunkat, akármennyire jóbard­taink, és akármilyen jóindulattal is viseltetnek Irántunk. Kelt, hogy ex a picinyke virág, u nemzeti hadsereg kezdődő alakulata mennél hamarább nemcsak nagy is erős legyen,'hanem mennél hamarább oit legyen Ma­gyarország míg fel nsm szabaditól! részeinek felszabadításánál. Mi vi­gyük meg az ottani lakosság sza­badságát is, a Vörös Hadsereggel rgyütt, annak segítségével — Testvéreim, ugy menjünk el innen, erről a nagygyűlésről, hogy erős és megingathatatlan legyen ben­nünk az elhatározás, hogy mindent megfogunk tenni, nemcsak ami jól esik és ami nekünk előnyös, hanem •zt-is, ami részünkről áldozatot, ta­lán lemondást jelent. Éljen most már bennünk a szolidaritás, ne legyenek társadalmi különbségek. Érezze min­denki, hogy magyar és testvér a má­sik ts, magyar, akinek jogai is kö­telességei vannak és egyenlő Jogai és kötelességei most már. A szabadságban minden más korláto­zás nftkfl önként és áldozatosa: akarjuk szolgálni a szebb msgy jövendöl, ezt a fiztad, most épülő, de htaozűk mindig mienk maradt demokratikus Magyarországot. A negwouezer főnyi tó meg ünnepli Rákosit és Balogh ál­lamtitkárt, majd felhangzaiwüc a Szózatnak az ünnepséget be­záró hangjai. A szónókok el­hagyják az emelményt, elindul* nak a városháza felé. A tömeg is odasorakozik a városháza elé, követi Rákosi Mátyást, akf március 15-én uj hitet, harcj erőt adott, neki és megtanította Szeged népét teendőire. Díszközgyűlés a városházán Kamara Szinház: március 17 : Bárczy Kató felléptével, ifjúsági előadásban, mérsékelt helyárak­kal: Mattftre: DANIM* GYÖRGY, a tar* csalóit férj. Komédia. Ax előadások fél 4 órakor kezdőd­nek a Városi Zeneiskola nagytermében. Jegyek elővételben a Délmagyarország kiadóhivatalában A teUhnfeett nagyteremben egyet­'en haíy aem maradt üresen. Az er­kélyen állva szorong a közönség, a padsorok között sem lehet mozogni A terembe lépő Rákosi Mátyást a közgyűlés felállva lelkes étjemésse! és tapsa* tagadja. A zenekar Bán* Bén nyitányát játsxa, majd Karácsonyi Ferenc fő­ispán nyitja meg a díszközgyűlést és Rákosi felé fordulva, külön üd­vözli öt — Rákosi Mátyás Szegeden ne­velkedett. — mondotta, — tok kel­lemes és kellemetlen emlék fűzi őt i városhoz. Babits a nagy magyar költő is tanárai közé tartozott és barátai voltak, juhász Gyula éa Móra Ferenc. Kellemetlen emlékei között felemiithetem, hogy tiz évet töltött a szegedi Csillag-börtönben azokért az eszményekért, amelyekért harcott egész Hetében. ^ — Amikor Szeged város díszpol­gárrá választását a legteljesebb egy­ség jegyében elhatározta, meg kell említenem, begy ez a Független Kis­gazda Párt kezdeményezésére tör tént és az egész város népének osz­tatlan helyeslésével találkozott — Az a meggyőződésem, hegy Rákosi Mátyás díszpolgárrá válasz­tása aa egész magyar nép javát szolgálja és ö ngysnaxsat a kitartás sal és meggyőződéssel viszi tovább a zászlót, mint eddig. Est a zászlói több évtizeddel eaetött ragadta me* és igen sokat szenvedett érte. Donászy Kálmán a Nemzeti bízott ság elnöke szólalt fel: — Az államfők, ha valamely alatt­valójuk kiváló szolgálatét el akarták * merni, — mondotta — Iritüutetéi adományozásával fejelték ki köszöne­lüket. Ez a kitüntetési forma azon­ban mindenkor csupán egyetteu em­ber leereszkedő kegyéi jelentette, ami­hez nem Járntt semmiféle közösségi elhatározás. A törvényhatóság, h* különösképen ki akart tüntetni vala­mely arra érdemet kivételes egyé­niséget, akkor ezt azzal fejezi ki, hogy díszpolgárrá választja. Nyilván­való, hogy ez a kitüntetési fomu sokkal értékesebb, mint az államfők kegyosztó leeresxkedése, mert a dísz­polgárrá választásban mindig maga i közösség akarata ét elhatározása nyilvánul meg. A közösségnek, a polgártársaknak egyhangú bizalmánál és elismeréié­rvél pedig lehet e valami szebb, felemelőbb és nagyobb rangot adó kitüntetés?! Rákosi Mátyás most ebben a ki­vételes és ritka kitüntetésben része­sül Szeged város népének a törvény­hatósági közgyűlésben kifejezésre jut­tatott egyhangú lelkes elhatározásá­ból. A megújhodásra kiszülő új ma­gyar demokrácia első törvényha­tósági képviselete őszinte öröm­mel ragadta meg a legelső t mat, hogy nagyrabecsülésének, ragaszkodásának és bizalmának ebben a formában is kifejezést adjon a magyar demokrácia otyan kimagasló és rendkMU politikai értékével szemben, mint Rákosi Mátyás. Mert Szeged vényhozása felismerte azt a téaytíj hogy, Rákost Mátyás nemcsak len pártnak a kiválósága és rendkívüli egyénisége, büszke­sége, hanem kimagasló ritka értéke ő az egész magyar poli­tikai életünknek, aki hősi U­lldsdval, a mdrtirsorsot is kész­ségesen vállaló önfeláldozásával teljesttette az ó küldetéses tör­ténelmi feladatát az igazi ma­gyar demokrácia úttörő és alap­vető munkájának elvégzésénél. Bizonyos ugyanis, hogy Rákosi Mátyás kivételes politikai tehetségé-! nek, rendkívüli szervező erejének ízen úttörő közreműködése nélkül i szabadság friss levegőjére kijutott fiatal magyar demokrácia sokkal tanácstalanabbul, sokkal nzertehul­ióbban és viszályokkal terhsttebta formában jelentkezett volna a tör­ténelmi változás órájában. Az ő messzi horizontokat átte­kintő politikai bölcsessége volt az, amely kijelölte a magyar ki­bontakozás és a jövő egyetlen helyes ú'.ját, az összes nemzeti és népi erők összefog fsával. Ennek eredménye volt aztán ug összes demokratikus politikai pártott igyüttmflködése a Nemzett Függeí­ensigi Front testvéri összhang®, koalíciójában. Rákosi Mátyás mfeységes áfiam­féífinl mérséklete döntő biztonsággal felismerte, hogy igazi új magyar lépi közösséget csakis egymás támo­gatásával és az összes demokratikus irtékek felhasználásával lehet tar­ósan és biztonságosan felépíteni. A forradalmak történetének nagp irója, Carlyle azt mondja hogy min4 len forradalom csakis annyiban! bizonyul vívmányaiban éietképesneki hogy mily mértékben képes a for­radalmi lendület által a lehetősé-, geken mindig túlhajszolt kereteket az építő bölcsesség pozitív tartat-i mával is megtölteni. Rákosi Mátyás politikai zsenijében éppen a forra­dalmi lendületnek és ugyanakkor azi épltó bölcsességnek ezt a harmónM kusan együttható kivételes képes­régét értékelte ét juttatta elismerés-, hez Szeged törvényhatósága, amikor, öt díszpolgárrá választotta. Ez a< kitüntetés azonban egyben a törvény-­hatóságnak azt a bizakodását ér meggyőződéses reményét is magá-j ban foglalja, hogy Rákosi Mátyáaj \

Next

/
Oldalképek
Tartalom