Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-15 / 60. szám

rt. énfiot^Aui 60. szám. Sztgad, 1945. március 15, csOtártök Egyfes szám ára 89 8IIW A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front l a o < n Balogh István dr. FaggdlM Khgiidtpiri Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Ifnutil Pvratpárl Révai. József Mafivar KommnnUla Páti ; •• "r.I'V f tfS.wr-Irta: RÉVAI JÓZSEF Március 15-« a magyar nemre ti függetlenségért és a magyar demokráciáért vivott harcnak az ünnepe. 1848 március 15-én « budapesti nép felkelt a magyar függetlenség és szabadság külső és belső ellenségei: a németek és magyar cinkosaik ellen. Március 15-e a néptömegek müve volt és azt bizonyítja, hogy a néptömegek megmozdulása, harca, bátorsága és elszántsága nélkül a magyar függetlenség és szabadság külső és belső ellenségei ellen nem lehel eredményt elérni. Ma is azért kell talpra állnia a néptömegeknek, amiért 1848 március 15-én: a magyar függetlenségért és szabadságért. A harc célja ma is az, ami volt 1848 március 15-én: a németek ellen kivívni a nemzeti függetlenséget és a magyar reakció ellen kivívni a demokráciát. Az n feladat, hogy befejezzük azt, amit Kossuth, Petőfi és Táncsics megkezdett, de amit a magyar nagybirtokos urak árulása következtében befejezni nem tudtak. Uj szabadságharc, uj jobbágyfelszabadítás van napirenden. És mint 1848-ban, ma is elválaszthatatlan egyik a másiktól: aki földreformot akar, aki demokráciát akar, aki meg akarja semmisíteni a fasiszta és feudális reakciót, annak szabadságot. harcot kell hirdetnie és vivnia a német elnyomók ellen és megfordítva : aki nemzeti függetlenséget akar, aki uj magyar szabadságharcot akar, aki azt akarja, hogy feltámadjon Kossuth Lajos,. Damjanich .íános, Klapka György, Perczel Mór honvédsége, annak uj jobbágyfelsznb.idttást kell akarnia és végrehajtania, annak a németek belső szövetségeseinek, a nyilas hazaárulóknak és reakciós cinkosainak kiirt ásó! kell akarnia, annak a magyar demokrácia győzelméért kell harcolnia. Ma is azért kell harcolnunk, mint 18l8-ban a budapesti népnek, a márciusi ifjúságnak, de ne felejtsük el, hogy ma más a magyarság helyzete, mint 1848ban volt. Legyőzött ország vagyunk, Hitler zsoldosai voltunk, eddig még vajmi keveset tettünk saját szabadságunk kivivásáért. 1848ban a világ szabad nemzeteinek élén harcoltunk, ebben p háborúban a világ szabad népei ellen fogtunk fegyvert. Ha valaha igazak voltak Petőfi szavai, akkor ma: la kell mosni magunkról a gyalázatot, mit ránk kentek — nem századok, — hanem az a három és fél esztendő, mely alatt a német fasiszták oldalán háborúskodtunk. Végre elszakadtunk Hitlertől, de ezzel még nem mostuk le magunkról a gyalázatot. Felszabadultunk a nemetek igája alól, de még nem a magunk, hanem a Vörös Hadsereg jóvoltából. Amig mi magunk nem küzdünk és áldozunk saját függetlenségünkért és szabadságunkért, addig nem bizonyítottuk be magunknak és a világnak, hogy Kossuth Lajos népe osgptink. hogy nem felejtettük el 1848 március tő-ének nagy hagyományait. „Drága áru a szabadság mondotta Petőfi Sándor — nem ingyen, de pénzért adják, drága pénzéri, piros vérért". Vérünket kell ontanunk a magyar szabadságért, ngy mint 1848-ban ontotta vérét a magyar nép. Uj magyar hadsereget kell teremtenünk, mint Kossuth teremtett 1848-ban. Harcba kell szállnunk a németek ellen, mint ahogy harcba szállt ellenük l*48-ban a magyar nép, a magyar honvéd. Ez ma könnyebb, mtnt 1848ban. Akkor egyedül álltunk, ma a világ legjobb hadserege, a Vörös Hadsereg a fegyvertársunk, Akkor nem volt szövetségesünk, ma a világ minden szabad nemzete mellettünk áll. Akkor a német elnyomó nagy és hatalmas volt, ma a végét járja. Akkor kétséges volt, hogy a magyar szabadságharc gyozhet-e — ma esak győzhet. 1848 népéhez kell méltónak lennünk, de ehhez nemcsak az kell, hogy harcba szálljunk a németek ellen. Ehhez az is kell, hogy ugyanolyan kérlelhetetlenül lesujtsunk a németbérencekre, mint 1848-ban a nép. „Lamberg szivében kés, Latour nyakán kötél*, hirdette és helyeselte Petőfi, Görgei felakasztatta Zichy grófot, mint haza árüló németbérencet. Ha 5848ban nem intézték volna el Lamberget, I^atourt, Zichy grófot, akkor nem lett volna szabadságharc. Aki fedezi, kiméti a mai Lambergeket és Latru rókát és a mai Zichy grófokat, az nem akar uj szabadságharcot. Az 1848-m pesti nép, Petőfi Sándor, a márciusi ifjúság szellemében követeljük ma is: népbiróság elé, akasztófára a hazaárulókkal, pusztuljanak azok. akik fedezik a nyilasokat és a reakciósokat Nem mi, Petőfi mondta: „Könnyű bánni külső ellenünkkei, ha kivesznek a belső bitangok..." De maguktól nem vesznek ki, csak ha kiütjük őket! Ebben a kérdésben nincs megalkuvás! Es nincs megalkuvás abban sem, hogy a „belső bitangok", a fasiszta és feudális reakciósok láha alól egyszersmindenkorra ki kell hnzni a frdajf Erre való a földreform! Az uj jobbágyfelszabadítás, az azonnali földreform! 1848 március i5-én a márciusi ifjúság 12. pontban foglalta össze a magyar demokratikus és függetlenségi programot, ma ezt a programot ü v.o szó foglalja össze: Főid. Kenyéri Szabadság! Mint Kossuth, Petőfi és Táncsics, mi is harcot hircleíCink a megalkuvók, a „fontolva haladók", a reakció támogatói ellen. Ahogyan Petőfi és Táncsics, mi is sürgetjük és előre hajtjuk a demokratikus átalak11'ástésmint ók, mi sem vágynák megelégedve azokkal, akik vissaafeté pislognak, fékeznek, egyhelyben topognak, ahelyett, hogy bátran előretnennórtek. Mi azt akarjnk, amit a márciusi ifjúság akar. hogy: a nép maga vegye kezébe a nemzet és az ország sorsa intézéséi. Nem félünk a néptömegek kezdeményezésétől és cselekvésétől, ellenkezőleg, ettől reméljük a magyar függetlenség és szabadság ügyének diadalát — minden külső és belső ellenség ellen t Art akarjnk. hogy a néptömegek demokratikus szervei az Ideiglenes Nemzetgyűlés, a Nemzeti Bízottságok, a föUligéaylc. és üzemti bizottságok, demokratikus önkormányzatok erélyben, bátorságban, következetességben méltók legyenek na;.v elődjeikhez, az 1848-as márciusi közcsendi bizottmányokhoz Azl akarjuk, hogy az ideiglenes Nemzeti Kormány erélvben. tettvágyban, a nehézségek leküzdésében, nagy elődjéről, Kossuth Lajos ideiglenes kormányáról a honvédelmi bizottmányról vegyen példát. Ha ez igy lesz, akkor újra Kossuth, Petőfi és Táncsics népévé lesz a magyar, lemossa magáról a gyalázatot és 97 esztendő . után megvalósítja 1848 március 15-énelc programját a független, szabad, boldog és erős Magyarországot. Március