Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)
1945-03-02 / 49. szám
II. évfolyam 49. sxám. Szeged, 1949. március 2. péníek Eyyes szám ára S'J Miéi Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai József Magyar Kommnnlsla Piri 4 Magyar Nemzeti Függetlenség! Front Lapla Fokoznunk kell a tempót az épités minden vonalán, amit eddig tettünk az nem clcg és amit teszünk, nem tesszük elég gyorsan. A nekiindulás négyhónapos lendülete után, amikor már pontosan tudjuk, mi is a teendők, lelanyhult az iram, szinte megálltunk. Az élet nem vár ránk, szervezi önmagát tudatos cél és irány nélkül, az események túlhaladnak bennünket és félő, ha nem gyorsítjuk a tempót, mi magyarok ismét lemaradunk. Pest már január közepe óta szabad és azóta tudjuk, amit már ezelőtt is sejtettünk, hogy Pest népe éhezik. Hat hete szervezzük már Budapest ellátását és ezalatt az idő alatt összesen 120 vagon élelmiszer futott csak be a fővárosba, Egy millió éhes embernek ez legjobb esetben két napi élelem csupán. Pedig van honnan élelmezni Budapestet. Van elég kenyerünk, van elég zsírunk, fel is tudjuk már szállítani és mégsem tudunk még napi 10 deka kenyeret sem juttatni a pestieknek. Eddig a szervezés körül is hiba volt, a közellátási kormányzat nem készült fel a főváros ellátására, holott volt erre ideje elég. Intézkedései elégteleneknek és tehetetleneknek bizonyultak. Ezt a sokhetes tehetetlenséget sinyli ma Budapest népe. Ma már erős és jó szervező kezekben van Budapest ellátása, meg is indultak a vagonok, de pótolnunk kell gyorsan az elmulasztott közel másfél hónap mulasztásait. Friss energiákkal, megujult lendülettel kell folytatnunk a gyűjtés, vásárlás és szállítás munkáját, hogy megmenthessük a romokból legalább az életet. A pénzügyi kormányzatnak is lemaradt. Messze hátul kullog oz élet mögött, amely pénzt, elsősorban aprópénzt követel. Városaink, üzemeink nem tudják fizetni munkásaikat, a munkások nem tudják megvásárolni mindennapi kenyeradagjukat. mert nincs csak ezres és azt nem tudják felváltani. A városok sora gondol már arra, hogy városi szükségpénzt bocsájt ki és meg is fogják tenni, még ha tudják is. hogy ez nem hoz megoldást, legfeljebb csak pillanatnyi könnyebbséget, Kénytelenek ehhez az eszközhöz folyamodni, mert pénzügyi kormányzatunk tehetetlen, nem képes országos megoldást találni. Inkább türi azt a pénzügyi anarchiát, ami letagadhatatlariul van, éppen pénzügyminiszterünk erélytelensége vagy hozzánem-J Hatalmas orosz áttörés Nyugatporoszországban A szövetségesek Düsseldorf és Köln ellen Annak ellenére, hogy most már a nyugati arcvonalon is nagyfontosságú események játszódnak le, az orosz hadvezetés gondoskodik arról, hogy az elsőség mégis csak a keleti frontot illesse meg az események krónikájában. Most Rokosovszki marsall 2. fehérorosz hadseregének uj, nagyszabású áttörése a Balti tenger irányában az orosz jelentések nagy szenzációja. Sztálin marsall külön napiparancsban jelentette be a nagyfontosságú eseményt, amelynek következményei " a hadjárat további fejleményei szempontjából ma még áttekinthetetlenek. A szovjet csapatok Konitztól nyugatra indultak az uj táraadásra és hatalmas pergőtüz után áttörve, 4 nap alatt több mint hetven kilométert nyomultak előre. Az előhaladás útját a jelentésekben felsorolt néhány városnévből lehet csupán következtetni, mint Schlochau, Hammerstein és Bublitz, amely utóbbi már meglehetősen távol északnyugatra fekszik a csapatok kiindulási pontjától. Haditudósítói jelentések ennél még többet árulnak el, amikor arról számolnak be, hogy egyes orosz kötelékek már oly mélyen nyomultak előre, hogy csak néhány kilométer választja el <"'M a Balti-tengertől. Ez az uj orosz előretörés annál értékesebb, mivel a szovjet csapatok valóban igen nehéz terepen, erdős, lápos vidéken, folyókban és tavakban bővelkedő területen törtek előre. A terep tehát a térkép szerint egyáltalán nem kedvez az ilyfajta gyo~s müveieleknek s ha mégis négy nap alatt ily nagy távolságra haladt az offenzíva, akkor az csak az orosz csapatok példátlan támadó szellemének és lendületképességének a nagyszerű bizonyítéka. Az a körülmény pedig, hogy az oroszok most Danzigtól messze nyugatra jutnak ki ujabb pontokon a tengerhez, minden eddiginél nagyobb csapással fenyegeti a német haderőket. Keletporoszországban már egyébként is el van vágva harmincnégy hadosztály, Rokosovszki uj hadmozdulata most nemcsak hogy végleg rászorítja a kriptafödelet ezekre az elzárt nagy erőkre, hanem még ujabb hatalmas erőcsoportokat is teljes hekeritéssel zár el a főerők zömétől. Ekkora csapásokat még egy teljesen intakt és ereje teljében lévő hadsereg sem birna el súlyosabb következmények nélkül, nem hogy a nácik egyre jobban szétmállő hadereje. És amikor a birodalom helyzete nyilvánvalóan egyre katasztrófálisabb, amikor ujabb óriási néraet erőket kerítettek be, amikor Boroszlóban utcai harcok folynak, nyugaton pedig szintén megindult a halálos végső roham, amikor Hitler a náci párthoz intézett üzenetében legalább annyit már beismer, hogy „most már kitűnik, mekkora drámai fontossággal bírnak a folyamatban lévő eseménj'ek". Most merte tehát első izben kiejteni a „drámai" szót, amikor a dráma már befejezéséhez közeledik. Az pedig már nyilvánvalóan a pszichiáterek elbírálására tartozik, hogy ezek után teljes logikai törekvéssel egyszerre minden átmenet nélkül a végső győzelemről beszélt. A Daily Mail fel is veti a kérdést, hogy „vájjon mikép vélekedhet ezekután a német nép vezéréről, aki megígérte, hogy egy angol katona sem fogja átlépni az atlanti falat, s aki ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy az orosr hadsereg ugy meg van verve,' hogy többé nem számit!?" S miközben Hitler még amiti a népét, a szövetségesek nyugati offenzívája mind hatalmasabb körvonalakban kezd kibontakozni. Az 1. amerikai hadsereg csapatait már csak néhány kilométer választja el Kölntől, mig más seregreszek talán már 15 kilométerre sincsenek Düsseldorftól. A legnagyobb szenzáció azonban nyilván Si.msoc tábornok 9. hadserege Szaka', szán készül, ahol biztonsági okokból elrendelték a közlési tilalmat. Ezt a rendszabályt csak igen kivételes esetekbea szokták alkalmazni s utána mindig valami rendkívüli fejlemény kerül rendszerint nyilvánosságra. Hogy itt is ilyesmiről van szó, azt beismeri Runstedt kiáltványa is, amelyben felhívja csapatait, hogy „minden elveszett, ha nem véditek állásaitokat a végsőkig!" A német katonák azonban ugy látszik ennek ellenére sem hajlandók már a vesztett ügyért ujabb áldozatokra, mert amerikai jelentések szerint egész friss kötelékek is egyre nagyobb tömegben, szinte fásultsággal adják meg magukat. Az oroszok nagy előnyomulása Nyugafporoszországban Moszkva, március 1. A TASS iroda jelenti, hogy Rokosovszki tábornagy 2. fehérorosz hadserege megtörve az clleuség ellenállását áttört a német vonalakon és Konitzlót 70 kilométerre előnyomult. Az arcvonal kötelékei heves harcok után elSchlochau, Schlegen foglalták és Bublitz városokat és még lüü-nál több helységet. Kiverték a németeket Hammerstein városából is. A szovjet csapa; tok közelednek a Balti tenqci partjához. Csehország területén, Losonctól nyugatra a Kárpátok övezetében nehéz, hegyes-völ gyes terepen orosz csapatok értése folytán. Helyi vonatkozásokban is sok területen csökkent a tempó. Szeged példát mutatott népbirósági rendeletével. Ezen a téren lendületesen élen jártunk, a végrehajtásban mégis elakadtunk. Pedig már van kormányrendeletünk, már vannak kinevezett bíráink és ügyészeink, már van helyiségünk és vaunak népbirósági Ítéletre váró bűnöseink. Miért nem ül hát össze végre a népbiróság Szegeden ? Mire yárunk? Ha várunk, még jobban elburjánozik Szegeden a nyitás suttogás, amely már is állítja, hogy nem merünk eljárni a reakcióval szemben éa egyre merészebben és hangosabban támadja a fiatal magyar demokráciát. Érjük utói gyorsan az életet, amely frissebb tempót, több és lendületesebb munkát kiván, hogy megszabhassuk útját éa gyors an cé 1 h oz is érj ünk. (Sz.)