Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-07 / 53. szám

IV. évföryam 33. utóm. Szagod, 1945. március 7, szerda Egyes szám ára 59 fillér MJl A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapfa Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Paracztpirf Révai József Magyar KommnnMta Pírt A reakció minden ulat megpróbál, hogy akadályozza a demokratikus kibontakozási, hogy késleltesse, meghamisítsa azokat az életbe­vágóan fontos reformokat, ame­lyeket a Nemzeti Függetlenséf i Front programiába vett és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megvalósít. A nép körében igyek­szik bizalmatlanságot kelteni az újjáépítés iránt, ismét a fal­vak és tanyák dolgozó népét ekar-a fölhasználni nemzetelle­nes céljainak elérésére és most is régi tőkéjét, a tudatlanságot és a tudatosan szított félelmet szeretné gyümölcsöztetni a ma­ga iavára. A parasztság létérdeke, hogy a magyar föld teljes egészében a kezére jusson cs ez az érdek a nemzeti újjáépítés alapja is. A földreform végrehajtására, a feudális nagybirtok végleges fel­számolására javaslatot tett a Nemzeti Parasztpárt s az a Ma­gvar Kommunista Párt hozzá­járulásával és a többi demokra­tikus párt hozzászólása után a nemzeti kormány programja, rövidesen törvénye lesz. De mit tesz ezalalt a reakció a föld­reform elgáncsolására? Többet akar. Nem clcg neki. hegy a magyar föld végre azok tulajdona lesz. akik megműve­lik hanem ékesebb akar lenni a nincstelen zsellérnél, radiká­lis: bb a földért századok óta vérével harcoló szegényparaszt­ságnál és azt suttogja,' terjeszti a Kép közt: „Minek a föld ma­gántulajdonban? Minek a kis­birtok ? Ugy kell csinálni, ahogy a Szovjet csinálta! Kollektiviz­mus kell ide, kolhozokat kell szervezni Magyarországon Igen, mi jól ismerjük a föld­tclen nép akaratát, tudjuk, hogy a nyomoruságnak és elkesere­désnek milyen mélységeiből táplálkozik a föld utáni vágy. I)e nem gunyoljuk ki, nem ért­jük félre ezt a vágyat, hanem érthetően kimond uk : a paraszt­ság magáénak akarja a földet. Ennél nem akar többet, de ke­vesebbet sem. l\i hiszi cl most már, hogy őszinte a volt uradalmi intézők­nek, a tavalyi rabszolgaha csá­X'oknak, a nép zsírján élt elcsa­pott jegyzőknek, a nép közölt bu káló bankügynököknek me­séje a kollektivizmusról ?Iíi nem ismeri föl bennünk a zavaros­ban halászét, aki az igények valóságos kielégítése helyeit tovább is ábrándozásra akarja birni a népet és a ködben, za­varLan a maga ispánságát akarja valóban megmenteni? De vannak más utjai is a reakciónak. A feudális uri Ma­Zsukov és Rokosovszki seregei a tengerparton egyesültek Az amerikaiak Köln ulcáín harcolnak Rokosovszki marsall haderői óriási ütemben haladnak a po­merániai partvidék mentén elő­re. Ennek a hadseregnek a mozgási irányára csaknem me­rőlegesen, délkelet felől Zsu­kov marsall hadserege zudul előre a pomerániai síkságon. E támadó két orosz hadsereg most végigsöpör Északkeletné­metországon és a Keleti-tenger vidékén. A két hadsereg három hadoszlopban zúzza szét a né­met védelmet és hatalmas, 200 kilométer hosszúságú csapdába szorítja bele a náci hadakat, széles frontszakaszokkal választ­ja el őket egymástól és a nyu gatra yezető országutaktól. Már­is három hatalmas katlant ala­kítottak itt ki, amelyekben ösz­szesen mintegy 200—250 ezer németet vágtak el. A nagy tá­madás lendületét most még az is fokozza, hogy a két marsall serege már egyésült a tenger­part közelében és fokozott iramban kerítik hatalmukba Pomeránia középső részét. Sztálin tábornagy tegnapi hadparancsában jelentette, hogy a Zsukov-hadsereg 100 kilomé­tert nyomult előre két nap alatt Pomerániában és Kolberg alatt elérte a tengerpartot, miközben tönkrevertek három SS gyalog­hadosztályt. Ez a hadsereg fő irányában Slellin ellen vonul fel és előnyomulása közben el­foglalta Stargardot és utána Neugard városát is, amivel már 20 kilométerre közelítette meg keleti irányból is a nagyfon­tossága balti kikötőt, Stcttint. A sereg déli szárnya már el is érte a város alatt az Oderát. Ugyanekkor Rokosovszki tábor­nagy csapatai délkeletről észak­nyugat felé nyomulva távolabb keletre jutott ki a tengerpart­hoz. elfoglalta Köslin városát, a fontos vasúti csomópontot, ahol szintén nagy német erőket sza­kítottak el törzsüktől. Ezeket az elvágott német erőket háttal a tengerhez szorították és igy azok a biztos megsemmisülés­nek néznek elébe. A két hadse­regnek ezzel a pompásan együtt­működő mintaszerű hadmozdu­latával győzelmesen fejeződött be a háboru eguik legnagyobb­szabásu bekerítő hadművelete. Az igy kialakult helyzetnek másik veszedelmes következmé­nye a németekre az is, hogy a szovjet csapatok az Odera alsó folyásánál 25 kilométeres fron­ton felzárkózva 50 kilométerre sorakoznak fel Berlintől észak­ra. De riasztó híreket kapnak a nácik Kelctporoszországbó! is, ahol a bekerítő orosz sere­gek már csak 700 négyzetkilo­méternyi szűk területre szorí­tották össze az itt bezárt 22 német hadosztályt. A hatalmas területek elvágásával pedig elő­állott az a furcsa helyzet, hogy az oroszok az elvágott Danzig elfoglalására egyidejűleg kelet­ről, délről, sőt most már nyu­gat felől is előnyomulóban vannak. A nyugati arcvonal szén* záciőja a 1. amerikai hadsci-eg bravúros nekilendülése, amely* lyel hétfőn hajnalban páncélo saival benyomult Kölnbe, ahof városszerte máris nagy utcai harcok tombolnak. Hitler „vé­dekező módszere" tehát nem kímélte meg a pusztulástól ezt a történelmi várost sem, a je­lentések szerint az egész város klasszikus szépségű gót székes• egyházával együtt máris lángok* ban áll. A város eleste a jelen­tések szerint csak rövid id® kérdése, miután a szövetséget seregek a várostól északra mái 50 kilométeres szakaszon meg­szállták a Rajna partját. Rend* kívüli jelentősége van a 3. had­sereg frontszakaszán elrendelt hírközlési tilalomnak is. A ko­rábbiakból már tudjuk, hogy minden ilyen tilalom mögött a harctereken roppant horderejtl események játszódnak le. Bi­zonyosan várhatjuk tehát, hogy a hírközlési tilalom feloldásával ujabb nagyfontosságú szövetsé­ges győzelmek híreiről számol­hatunk be. Köslin és Sfargard eleseti Moszkva, március 6. A TASS iroda jelenti: A szovjet csapa­tok március 4-én Kőnigsbergtől délnyugatra folytatták harcukat az ellenség keletporoszországi erőinek megsemmisítésére s el­foglaltak számos helységet és vasúti csomópontot. A 2. fehér­orosz hadsereg csapatai kijutot­tak a Balti-tenger partjára és elfoglalták Köslint, a fontos vasúti pontot. Az arcvonal csa­patai elvágták az ellenség kelet­pomerániai kötelékeit a nyugati erőktől, s birtokba vettek több mint 50 helységet. A frontáttö­rés körzetében a németek erő; sitéseket vetettek be a harcba; egy SS gépesített hadosztályt és egy Hoízstcin páncélos hadosz­tályt. Időközben más osztagaink elvágták az ellenség valamennyi vi.szavonulási útját. A németek huzamosabb védelemre készül­tek Köslin városában, a szovjet csapatok azonban keletről, dél­ről és északról egyszerre tá­madva, még délután folyamán bevonattak Köslinbe, „ Iíelet­Pomeránia nagy ipari központ­jába. Foglyul ejtettek 2500 ka­tonát és tisztet s elpusztitoltak gyarországnak ugyanezek a csatlósai, a nagybirtokok szö­késben lévő gazdáinak szolgái és itlmaradt barátai máskor az aggodalom és a részvét álarcát veszik magukra és azt mondják a falu szegény népének: „Miért igényelsz földel? 50 60 pengős napszámot fizetünk neked a tavasszal, jobb kereset ez, mint az 5 10 nyomorúságos hold föld, amit ugy sem tudsz meg­művelni.^ Nevezhetjük-e még a magyar föld gazdáinak azokat, akik igy beszélnek? Akik bért Ígérnek azért, bogy a föld munkása le­mondjon vérrel és verejtékkel szerzett jogáról, lemondjon méltó emberi, politikai és tár­sadalmi rangjának valóságos biztosítékáról ? Tudjuk, bogv ezek az urak szivesen tizein'-! nek százpengős napszámbert is azért, bogy két-három év gulva ismét jobbágyként, fillé­res napszámban lássák dolgozni a parasztot cukoTépaföldiei­ken, mesgyétlen kaszálóikon. A parasztság azonban ma nem bérért, hanem a jogaiért, a szabadságáért dolgozik. És nincs szüksége arra, bogy vágyait túllicitálják, s nem hisz olvan tál lencsében sem, amiért el­adná elsőszülöttségi jogút. El­lenben szüksége van földre, hisz a földben és akarja a be­csületes földreformot. (E. S.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom