Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-27 / 69. szám

27, tésére kefl törekednünk. Keleten kel fel a nap, nyugaton nyugszik. Kelet felé gondolunk, a forradalom uj országa, a proletárság hazája felé és egészen uj fejezetet kezdünk irni Magyarország történelmében. A két proletárpárt egységének fontossága — Nehéz üldöztetések között, de felismervén, hogy az egyesült munka, az együttműködés a két párt között történelmi szükségesség, politikai kényszerűség, mert hogyha mégegyszer előfordulhat a magyar történelem során hogy a két hatalmas párt egymást rágja, akkor újra a fasizmus, újra a kapitalizmus fog úrrá lenni felettünk és vájjon a történelem során melyik állam fizetett vesztett háborúja után olyan hadisarcot, amilyet a parasztság, a magyar munkásság vesztett forradalma után. Munkabérekben, terményárakban, szabadságnak, kulturának, szabad életnek, demokráciának elvesztésében. Még egyszer akarjátok, hogy ebben az országban járótok és papok uralkodjanak (Nem, nem), szolgabirák (le velők), csendőrök és detektívek? Szabad országban akartok élni, szabadon, demokráciában, abban a reményben, bogy gyermekeitek egy uj ragyogó nagyszerű földön élhetnek majd vértől, haláltól nem fenyegetve. Ha ezt akarjátok, akkor a kct pártnak életre-halálra együtt kelt masíroznia. Szakasits Árpád beszéde program, tanítás volt Szeged munkásaihoz, akik hálás melegséggel ünnepelték őt ezért. Dr. Vatentiny Ágoston néhány rövid mondatban ismerteti a kormány munkájának nehézségeit, majd Vörös József elnök a gyűlést lelkes taps kőzött bezárja. Szeged város polgármesterétől. "őmniiö. E sr Téegy: Jórráajrvessély. Járványveszély tépeH fel városunkban. ^Mffed népének magatartásától függ i kiütés** tífuszjárvány meggátlása, illetőleg életének megmentése. A betegséget tetvek okozzák Aktt tetücsipés nern ér, nem betegszik meg. Egyetlen védelem a telümentesség, Aki bárhol tetves embereket észlel, azonnal tegyen róluk jelentést a legközelebbi rendőrnél, a városnál, vagy a tiszti főorvosi hivatalban. hogy tetvetlenitésük mielőbb megtörténjek. Óvakodjunk villamoson, hivatalok, vagy üzletek előtt az olyan csoportosulástól, ahol egyik emberről a másikra a letü átmehet. A járvány meggáttisira elrendelem az összes iskolák, színházak, mozik mai naptól számított 14 napig való lezárását Mindennemű gyülekezés, tánciskola, gyűlések, sportünnepélyek, stb. tartása ugyanezan idő alatt tilos. Felhívom a lakosságot, hogy a közérdekre való tekintettel a tetvetlenités régett a tisztifőorvosi hivatalban jelentkezzenek annál is inkább, mert áki ezt elmulasstja és feljelentés alapján vagy bármi más uton a hatóságnak tetvesseg tudomására jut, az érdekelt ellen a legszigorúbb egészségügyi eljárást folyamatba teszi s az illetőkét megfigyelő helyekre szállítja 28 napi időtartamra. Szeged, 1945 március 24. Dr. Pálfy GvCrgy k polgármester. „Követeléseinkben nem alkuszunk és nem engedjük kockára tenni az elért eredményeket" Erdei Ferenc és Veres Péter beszéde a Nemzeti Parasztpárt szegedi nagygyűlésén Szeged környékének parasztsága, a délvidéki mezővárosok fö 1 dmüvésnépének kőldőttségei, ünnepelték vasárnap a szegedi Városi Színházban a magyar parasztság történelmi követelésnek a földreformnak tőrvénybeiktatását. A nagygyűlésen résztvettek Kecskemét, Félegyháza. Kistelek, Hódmezővásárhely, Makó, Orosháza parasztnépének képviselői, Csongrád, Békés, Csanád és Pest vármegye déli részének községeiből a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezeteinek vezetői, hogy a már megindult mezei munka közben és a földosztás megkezdésének pillanatában együtt ünnepeljenek és tűntessenek a parasztság teljes társadalmi és politikai felszabadítása mellett. A nagygyűlést 11 óra után nyitotta meg Vass János, a Parasztpárt szegddi szervezetének elnöke és felkérte Erdei Ferenc belügyminisztert, a párt oszágos vezetőségének tagjat beszédének megtartására. Erdei Ferenc nagyszabású beszédének elején összefoglaló tájékoztatást adott a gyűlés közönségének a Nemzeti Függetlenségi Front eddig végzett munkájáról, jelenlegi és következő fontos feladatairól. — A magyar történelem folytatása a megnyomorított országban ma forradalmi változást, újrakezdést jelent mindazzal szemben, ami volt. Hogy a forradalmi eszme, a demokratikus összefogás politikája elindult Szegedről, ezzel már meg is tett valamelyes utat. Itt indítottuk el a Nemzeti Függetlenségi Frontot, itt alakítottuk meg az első Nemzeti Bizo'* ságot. A Nemzeti Bizottságokkal olyan intézményt léptettük itt életbe, amely a magyar demokráciának múlhatatlanul fontos szerve, szinte az a szerve, amelyen keresztül él és lélekzik a nép. Ezután beszélt arról is a belügyminiszter, hogy egyes Nemzeti Bizottságok igyekezetükben olyan munka végzését is vállalták, amely az állam feladata lenne. Megállapilja azonban, hogy amit nagyon komolyan vállalunk, azt olyan mértékben kell akarni, hogy inkább tul kell menni a vállalkozásban, mint csak egy lépést is innen maradni a szükséges határon. A Szegedről indult demokratikus újjáépítésről tovább beszélve állapítja meg Erdei Ferenc : — Itt, Szegeden jelent meg először a Nemzeti Parasztpárt. Az a párt, amely ugyan már 1939-ben megalakult, de akkor nem volt módja, hogy az ország nyilvánossága előtt szervezkedésbe kezdjen. Most éppen ezekben ax időkben nyilt meg az alkalom, hogy a Nemzeti Parasztpárt nyíltan síkra léphet, kibonthatja zászlaját annak a politikának, amely a szegényparasztság teljes fölszabadítását szolgálja olyan felelősséggel, amely a párt létének alapja. Most már hónapok vannak mögöttünk, tapasztalataink vannak és benne vagyunk a demokratikus újjáépítés munkájában. — A népi demokrácia eszméje olyan újrakezdést jelent Magyarországon, amelyet máskép, mint forradalminak nem nevezhetünk. Ez a Nemzeti Függetlenségi Front programmja, amelyben mindannyian egyetértünk, Vállaljuk, hogy ami ebben foglaltatik, olyan gyorsan végrehajtjuk, ahogy csak lehet. Ezt teszi a Parasztpárt, ezt teszi a többi párt is. Nem lehet tehát hátrálás és megalkuvás. Akik alakoskodnak, nyilván nem is akarják, hogy a magyar történelem uj korszaka bekövetkezzék. Azokkal szemben, akik ma aggodalmaskodnak, mi világosan az uj korszakot akarjuk, tehát minden riadozás, félelem, most amikor már benne vagyunk a munkában, csak akadály, csak gátolja a magyar demokrácia felépítését. — A népi demokrácia forradalmi eszméje nem forradalom. A korszak forradalmi változás állapotában van, de nem forradalom. Meg kell tanulni ezt. Nem hátrálni, nem engedni, de azt tenni, amit az adott helyzet parancsa megkövetel. Ez a kettős, egymással szembenálló és egyformán kötelező parancs az, melyet az ország mostani helyzete előír, a a magyar demokrácia harca megkövetel és ezt a parancsot követi a Nemzeti Parasztpárt is. Több fontos kérdésben, igy a földreform végrehajtása, a közigazgatás és a rendőrség kérdésében is megvilágította a belügyminiszier azt az utat, amelyet ennek a kettős parancsnak a követése megszab. — Nagy a felelősség súlya amely ránknehezedik és a roppant felelősségben közösen kell osztozni. A Nemzeti Parasztpárt nevében bátran mondhatom, tudatában vagyunk ennek a felelőségnek mind a két irányban. Világosan ismerjük tennivalóinkat és nem fogunk megalkudni az akadályokkal. Erdei Ferenc nagysikerű be széde után Veres Péter emelkedett szólásra. — Elvtársaim, barátaim! A Parasztpártban, amely ezidőszerint uj párt, az a társadalmi osztály jelentkezik, amelynek a múltban hazátlan bitang volt a neve és amely végül is, egy bizonyos idő és sok huza-vona után kénytelen-kelletlen maga is beletörödölt ebbe. Nem kell erről sokat beszélni, hiszen itt a szocialista mozgalomban nevelkedett emberek vannak túlnyomórészt jelen, akik tudják, hogy volt Magyarországon agrárszocialista mozgalom, élén Áhim Andrással, Várkonyival, Mczőfi Vilmossal. Tudjátok, hogy ha volt, akkor azért volt, mert a történelmi szükségszerűség parancsolta. Semmi nem született magától, külön sen olvan társadalmi légkörbea és olyan elnyomatásban, mint ami Magyarországon volt. — Tehát ha Magyarországon forradalmi jellegű agrárszocialista mozgalom jelentkezett az elmúlt évtizedekben ennél a lanyha, nehézmozgásu magvai népnél, akkor feltétlenül nagy bajoknak kellett lenni és feltétlenül voltak is nagy bajok. A mult világháborút kővető forradalmat elvesztettük, az ellenforradalmi gondolat legázolta a magyar parasztságot. El szór ugy, hogy nyilt választójogot adott, azután ugy, bogy :> választójogból kirekesztette a/ agrárproletáriátust. Nekem például ma sincs választójog > n. mert nem voltam elég érett rá. vagy túlérett voltam. — A falvak népe ma nem olyan egyszerűen intézi el azt a kérdést, hogy ki a nép ellensége, mint a városban. A városban csupán a nyilas vagy fasiszta az ellenség, a faluban viszont mindenki az, aki az elmúlt korszakban közreműködött abban, kogy a nép ne tudjon saját erejével egységesen fellépni. A nép nem tud nekik felejteni, mert azokat látja közvetlenül ellenfeleinek, akik évszázadokon át ellenfelei voltak. Éppen ezért a Nemzeti Parasztpárt testvéri szövetségben a munkásság pártjával le. akar számolni nemcsak a földkérdésben, hanem egyéb kérdésekben is. — Ez a part természetesen olyan elemeket foglal magában, amelyeket eddig egyetlen mozgalom sem tudott kézben tartani, irányitani és nevelni. Ha tehát a Parasztpárt lassabban mozog, ez azért van mert, mert nem volt módunk, lehetőségünk kinevelni tömegeinket. Ezt a munkát is el kell most végeznünk és éppen a Parasztpártnak sajátos feladata, hogy ne mások végezzék el a parasztság öntudatositását, hanem maga a parasztság váljon végre öntudatossá és végezze azt a munkát, ami reáesik. A továbbiak során a parasztság mai legsürgősebb feladatairól beszélt Veres Péter. A ter melőmunka folyamatosságát csak óriási erőfeszítés árán biztosithatjuk és ebben a tekintetben nagy jelentősége van a szövetkezésnek. Hangsúlyozta azonban, hogy ne erőltessék a szövetkezetet ott, ahol erre nincs meg a hajlandóság A társas termelést csak lélekben előkészült, kob lektiv gondolkodású emberek tudják jól elvégezni, tehát ott, ahol ilyen emberek vannak, segítenünk kell a szövetkezetek megalakulását. A termés sikeréhez tartozik az is, hogy a megmaradt állataival a iehe íség szerint gazdálkodjék a parasztság. Az vezet a kibontakozáshoz, ha a régi szerző és zsugorfialó öszlőuók.ct párositani