Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-25 / 68. szám

4 »«LMá«i*Aft w»itaroHWM>ukfflij»iw»wti».wiiw*wtiwnqoii iwww* iWfminmfinT ÜL honYédő háborn és a ssoFfet irodalom irtat Nihotáj Tihonov, s a Szovjetiróh Szövetségének etnSko A magyar njságolvasó közönség néni isineri a Szovjetuniót A reakciós kormányok 2j esztendőn keresztül tiltották az olyan hirek. cikkek közlését, amelyek a Szovjetunióval, az otl folyó szoeiajista építéssel foglalkoztak. Nem engedték be az orosz filmeket, nem engedték ismertetni még az oroszországi tudományos és irodalmi <•-t hireil sem. Annál több koholt vádat, rágalmat dobtak be a köztudatba a Szovjetunióról Sok olvasónk kérését teljesítjük uj rovatunk „A szovjet népek élete" megnyitásával. Sorozatos ismertető cikkekben kise reljük meg bemutatni olvasóinknak az igazi Szovjetuniót. « Az iró helyét a honvédő háborúban fegyvere határozza meg. Az iró fe yvere: a szó. Az irók ebben a háborúban ugyanugy áldozatokat hozté , mint a harcosok, hogy tömör sorokban njból és újból megküzdjen; 3 a szovjet művészet hajthatatlan igazságáért. A háború első napján felhangzott az irók szava, utitársu! szegödött a Vörös Hadsereghez, a szovjet népit -z s vegigkisérte a harcokban és a hitország hősies munkájában. Az it k a néppel egy életet éltek és élnek. Befolyásuk óriási. Fele'ósségük a néppel és a jövő neírzcdékkel s.emben soha nem volt ilyen nagy, tv int most A szovjet irodaiom égy angol iró szavai szerint a „világ U huismerete lett. A szovjet náp és a Vörös Hadsereg mohón szívja magába az irók s .avait, erkölcsi eröt merít müveikből!, lelkesedést hőseik tetteiből. A háború előtt a szovjet irodalom kíiiönböző müveinek főhőse rendszerint egy-egy fiatal ember volt, a város, a kolhoz uj életének építője, mérnök, aki résztvesz egy nagy épit1 ezésben, ifjumunkás, aki a nagy orosz pusztán az ifjúság városát építi, aki meghódítja a sarkvidéket, v : ;y boidog ifjúságának romantikus világában élő kis pionér, aki mindenáron ki akarja elégíteni telhetetlen tudásszomját. Most cz az ifjú a háború tisztító tílzén megy keresztül, kiállja a leg k gyetlenehb megpróbáltatásokat és biz lommal halad a győzelem felé! é szovjet irók müvei ma a szovjet em erek leghősibb tetteit és legna• obl> győzelmeit tükrözik vissza. A szovjetirodalom főhőse ugy a b kés épités, mint ma, a honvédő í ború napjaiban az igazság. Nem •akarjuk eltitkolni sem a súlyos visszavonulás, sem a kemény harcok n pjait, sem pedig az ország óriási erőfeszítéseit a győzelemhez vezető utón. Mi nem akarjuk harcosainkat, tisztjeinket a mondabeli hősök pom oázó köntösébe öltöztetni, vagy egyes csataképek leírására szorítkozni. Az igazságot a háborúról ugy kell el r. rndani, hogy az belemarkoljon az olvasó szivébe, hogy az behatoljon a szovjetember telke-mélyébe. Az Írónak meg kell mutatni a legyőzhetetlen akaraterőt, kitartást, szívósságot, mély értelmet, áldozatkészséget, öntudatot, mert mindezek sajá !os, jellemző tulajdonságai a szovjei h ircosnak, a szovjet férfinek, nőnek és gyereknek egyaránt. A fenyegető rabság, a halálos ve s'.ély közeledtére lángralobbant a szovjetember szivében szunnyad nemzeti büszkeség. Sztálingrád rom iáinál, a körülzárt Leningrádban Ukrajna mezőin, Bjelorusszia erdei aen, — mindenütt, ahol gigászi küzdelmeket vivtak, a szovjetembert ; döntő pillanatban ez a nemzeti büszkeség fűtötte, midőn életét áldozta országa jövőjéért. Kemény csatákban született a németgyülölel, ádáz, olt latatlan gyűlölet, amely a Vörös Hadsereg és a szovjet nép mozgató erejévé lett. Nézzük meg közelebbről a hábo rus szovjet irodalom legjellemzőbb müveit, amelyeknek jelentősége általánosan elismert és amelyek való ban nagy értéket képviselnek. Konstantin Szlmonov a fiatal Írógárda egyik legnépszerűbb alakja Az irodalomban, ugyanugy mint a művészet más ágaiban az uj nemzedék helyet követel magának. Szimonov a mai fiatal irónemzedéke1 képviseli, azt a nemzedéket, amelyei amelyet az a tisztesség ért, hogv résztvehet ebben a gigászi küzde lemben. Az életerős, mindig tettre kész, erélyes ifjúság nem fél attól, hogy erejét szétforgácsolja. Szimonovot is megtaláljuk az irodalom minden ágában. Ir prózát, riportot verset, drámát, filmet — minden! egyszerre. Ő hozza először szinre az „Orosz emberek" témát. Ezzel nem fedez fel semmi ujat, mert ezek az emberek körülötte élnek, televan velük a hadsereg. Szimonov érdeme azonban, hQgy ő rajzolja meg, ő viszi először szinre ezeket az „orosz emberek"-et. Szimonovnak van egy olyan verse, r melyet a katonák a szivükön hordanak — ez nem túlzás, hanem tény — s azért viselik ezt a verset szivükön, mert e vers sorai kimondják azt, amit ők szivük legmélyén rej •egeinek. S a katonák hálásak a köl lőnek. Ez a szerelem dala: „Vári rám". De van Szimonovnak másfajt verse is, amelyet öles betűkkel nyomtatva ragasztottak ki minden ház* a körü'zárt Leningrádban. Ez a gyű lölet dala: „ölj" Szimonov karco latokat ir, amelyek mesékre hasonli tanak és meséket ir, amelyek olya tok mint a karcolatok. Nem ragaszkodik szigorúan egyik műfajhoz sem Öt a harc, az élet s a győzelem érdekli. Az ő nemzedéke hadjáratokban és csatákban vesz részt. írásai >an a mai idők hangja zeng. Ez a nemzedék megnyeri a háborút és uindőn a háborúra gondol, eszébe jut Szimonov is. Ez pedig sokat jelent. Szimonov elbeszéléseiben, verseiíen, darabjaiban természetesen.hibát is lehet találni. De nem ez a fontos. \ fődolog az, hogy Szimonov saját nemzedékének irója. Ma még nem ir hibátlanul, ezt majd meghozzák az ivek. Szimonov olyan, amilyen; mesélt és verseit azonban a háború éveivel jegyzi Dicső dátumok ezek. «uac Felejthetetlenek. Leonid Szobol/ev egy kötet elbe szélést adott ki „Tengerész lélek' cimen. Ezek az elbeszélések elmond ik az igazságot büszkeségünkre dicsőségünkről, a szovjet tenger székről, akikben újjászülettek a mu dicső hagyományai. Elbeszélés megmutatják Szebasztopolt és szo jet népünket'a vadul tomboló vihar ban. Szoboljev érdeme az, hogy fel fedte a Szebasztopolért vivott harco ádáz, szenvedélyes ereiét. Mihail Solohov nagy regényt i izokról, akik „A hazáért harcoltak" Ebből a regényből egyenlőre cs részletek jelentek meg egyes folyó iratokban és nehéz elképzelni a egészet, mert nem ismerjük a re gény hőseinek sorsát. De látazik, hogy Solohov nagy fába vágta a fejszéjét. Meg akarja mutatni a háború hétköznapjait, a visszavonulás nap jainak fojtó súlyát, amikor a nép zinte megvetően néz védelmezőire ? a harcosok szivében vad düh fa <ad. Mi tudjuk, hogy ez a vad düh hozta meg a sztálingrádi, kievi, varsói győzelmeket: ez a háború igazsága. Solohov annak ideién megirta a „Gyűlölet tudományát". Ezt a köny vet az egész hadsereg olvasta s a mi hadseregünk ma: a felfegyverzett nép Itt látjuk az irót, aki elkíséri a felfegyverzett nép életével kapcsolatos jelenségeket, amelyeknek szükségük van az iró szavára — aki hisz bennük. A népek sztálini barátsága sem elentéezett még soha ilyen ragyogó öntösben a világ szine előtt, min* t honvédő háború napúiban. A nagv kazahsztáni regős, Dzsam 'ml dala: „Leningrádiak — gyerme keim!" a legsötétebb napokban lelesitette Leningrád lakóit, megörvendeztette őket, mint a hatalmas szovjetország távoli szögletéből jövő ^aráti üdvözlet. Mert ez azt jelenti, hogy mi erősek és egyek vagyunk, ha onnan, Kazahsztán magas bér ceinek lejtőiről lelkesítő dalokat zen jenek Leningrád felé. JUMa laArctM*** •*» •MIMI I ir ir II JtiStimaitiMtiMtimtitiMWti Grúziában megjelent a friss, ftatai ;ruz költő, Grigori Abasidze verse r ,A győzelem orma". Egy másik grúz .öltő, Csancsaranli dalát: „Ragyogni >g a'nap hazám felett", egész Gruia énekli, öreg és fiatal költők himnuszokat zengenek a népek vezéré-* íez. Számíatan dalt és verset irtahi Sztálinról a Szovjetunió összes né-* leinek nyel vén. A nép minden bánatának s ané» liadalának éió tanúi: a Szovjetuniói ísszes népeinek költői és irói, őszintti íarcos testvériséget alkotnak, amely-, >en rendkívül nagy az orosz kultur* lemes és természetes befolyása^ ímely gazdagítja a testvérnemzeteli r oda Imát. Ma a fronton a Szovjetunió összes tépei küzdenek. Egy sorban állnak nunkások és tudósok, fiatalok és (regek. Egy sorban állnak oroszokj ukránok, bjelorusszok, grúzok, kazánok. S mind olyan nagyra értékeiül uz iró szavát, mint még soha. Ds nem minden szót értékelnek: a hideg, közömbös, üres, hanyag szói semmibe se veszik. A front a lángoló szavakat sz©-j reti. Ezért <>lv hihetetlenül népszerti Ehrenburg. S Hja Ehrenburg legnagyobb érdeme az, hogy segített leeplezni a „legyőzhetetlen" német* fasisztát, segitelt felismerni a háborít első hónapjának hencegő, pofátlan í -mcljében a kapzsi, a tolvaj, as ostoba, a várszomjas fritzet. Ehrenburg megölte a németektől való félelmet azzal, hogy megmutatta a hitleristák valódi arculatát. A Szovjetunióban mindenki ismeri az egyik partizánhadosztálv 2. zász-j lóaija parancsnokának: „NagyapkM nak" parancsát: „Cigarettapapír ht<H nyában e célra bármely újság feiri tasználható, Ehrenburg cikkeit ki-] véve". Az iró szava — hatalmas szó ti ni országunkban. Az iró, a költw szava vezet bennünket harcba éti győzelemre harcban és munkában! egyaránt. -oQo- J A községek villanyellátásának kiszélesítése a Szovjetunióban A dicsőséges Vörös Hadsereg a fasiszta hódilókra saját barlangjuk ban az utolsó döntő csapásokat méri a szovjet hátország teljes erővel szo: gálja a frontot, de ezzel párhuzamo san halad az országépités a felsza badított és a háborút nem látott te rületeken is. Hatalmas terv készült el eddig még villanyárammal el nem látót községek, telepek, üzemek villamosí ására. A belügyi népbiztosság ren lelkezése értelmében uj erőműve étesülnek és a községek nagy szá mát kapcsolják a már működő telepek hálózatába. Egyedül 1945 első felében 430 ki sebb, összesen 8600 kilovatt ener giát lermelö telep készül el. Ezenkívül ujabb tervek készülő 2565 kisebb, öszszesen 51.300 kilovatt energiái termelő erőmüvek lé esitésére. A felépülő telepek elsősorban ja.ítómfihelyek, aratógépek, öntözőbe rendezések, szivattyúgépek, áilaite nyésztő te epek, és a lakosság szük sé Heteit látják el. Á belügyi n pbiztosság jóváhagyta a kolhózok, szovhózok — és szak szervezetek kezdeményezését, mely szerint 1945 ben maguk erejéből vií l mositják a kolhóz- és állami minta® gazdaságokat. A gorki kerület elváH lalta 80 kis vizi villanyerötelep léto* itését. A molotovi kerület kolhózpa^ rasztjai 32 t építenek fel, a jaroszlavl kerület 20, a szverdlovszki 75 ari Uzbek Szövetséges Köztársaság 3ufli elepet állit fel. A szovjet és pártszervezetek nent-i csak a telepek létesítését vállaltáig hanem a helybeli gyárakban kiseba urbinák és egyéb villanyszerelési cikkek előállását is. A kolhózok által felépített telepíti saját tulajdonukat képezik. Töfch iramfogyasztó üzem költségeit közösen viselik és a villanyeröt arányosan •'•••"iák megos'tani. 1 uiciaországban élő ,-ar Függetlenségi Mozgalom] elhatározta, hogy a kint él(K magyaroknak tevékenységét fe-] lül fogja vizsgálni és aki fasisz-t tabarát tevékenységet fejtett ki,< azt adandó alkalommal át fogják adni a magyar hatóságoknak (MTI)