Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-11 / 33. szám

ÖCIMAriYARORSZJI 1945; február 11 A pétervári szalonoktól a szovjet zenéig Kétségtelen, hogy az európai nemiek nepi zenéi közül az orosz a [jellegzetesebbek közé tartozik, lantiakban rövid áttekintést nyuj»nk az orosz zene fejlődéséről, amiRek során rá fogunk mutatni arra Re érdekes dualizmusra, amely az Rrosz zene történetére egyrészt a Répi jelleget őrző, másrészt az eiiurópaiasodott zeneszerzők mükö Rése következtében rendkívül jellemző. Az orosz zene kezdeti ószláv eleRieibe bizánci és perzsa elemek vegyültek, ez teszi jellegzetessé a többi Izláv népek (szerb, szlovák) zenéjével szemben. Kedvelt megnyilvánulási formája a rögtönzött két- és többszólamú kórus, mely mind a srai napig rendkívül népszerű az orosz nép körében. A mi fülünkne különösen rendkivül megkapó az orosz nepi zene, mert a pentatoni ius hangrendszeren felépülő magyar dallamok a többszólamuságot nem tűrik és épen ezért az orosz kórusokat igen jellegzetesnek találjuk. A müzene a XVI I. században feiIGdött ki Oroszországban, amikoi Vbikov, Bortnyanszkij és más zeneRaerzök működése az olaszos opera jMtlust honosította meg a szentpétervári operaház megalapi ása es oia RSOS jellegű zenei szalonok létesítése pévén. í Az első nagy orosz zeneszerző, Giinka stílusa már a népi zenébe' E

ökerezix, de operái (Ruszlán é« dmilla, Életünket a cárért, stb.) loinnju bán még teljesen olasz sakütsöguak. Egyházi zenéje közeleb |ll a népi ieilegbez; karénekei töbU Rokonságot mutatnak a régi oros? „a capetlák'-kal, mint Palestrina és pövetői olasz egvhizi stílusával. XlX. század eiső felében DargoHrszkij működése forradalmi jelen égtínek lekinthető. Első operái ismeraida) még olaszos jellegűek későbbi művei (Russalka, Köven éés.) már az orosz deklamáló stilus képviselik. Ő az első szláv zeneRzerző, aki a lélektani realizmus áblázolására törekszik, igy az orosz ro Rum \ka megalapítójává válik. Működése nyomán alakul meg Oroszországban a hires „ötök isko jÉja", melynek tagiai a zeneszerzési legnagyobbrészt autodidaktikus u»on sajátították el. Az ötök iskolájának Büköd cse a legmeggyőzőbb ellenérv izoknak a zenetörténészeknek állításaival szemben, akik azt tartják liogy a népi zene sohasem emelhető Sen*-történeti nívóra. Ez a tétel kü |önben most' már hazánkban is meg dőlt Bartók, Kodály és Weiner működése réven. D rgomirszkij első követője Cui Cézár tábornok volt Operái (Kau kázusi fogoy) népi jellegűek és a francia lapokban irott cikkeiben is orosz nemzeti opera mellett tőrt lándzsát. Az ötök iskolájának vezére Batakírev volt. Ugyancsak autodidakta, •ki élete jelentós részét népdaigyü'Rumek szemelte, igy fel becsű hetei lén szo'gáíatol tett «z orosz zenének ftaiakirev és Cui mozgalmához rö fklesen csatlakozott Borodin. Jóbarat •ágba került Liszt Ferencünkkel •enei leve ezésük közismert — kinek tatása alatt müvei a zenei lmpresz Bionizmus felé hajlanak. Liszt progwmzene elmeletével nem azonosítja magát; az 6 és követőinek mükö dése párhuzamos vonalat mutat a nyugaton kifejlődött zenei romantikával. Borodin legnépszerűbb müve a nálunk is jól ismert Igor herceg csak halála után került bemutatásra Az orosz zenetörténet legizmosabb egyénisége s az egyetemes zenetörténetnek is kimagasló alakja Masszorg szkij. Lemond tiszti rangjáról, bogi teljesen a zenének élhessen. Nagv hatással van rá Dargomirszkij mii ködése, csatlakod* az ötök iskoládhoz és Borodin stílusát továbbfejesztve a zenei impressriortizmu* megalkotójává lesz. (Éj a boszor rányhegyen, Képek egy kiállításról.) Müveiben erőteljes kézzel nyul a n^pi motívumokhoz, dalai s híres iperája, a Boris Godunov ízig-vérig n orosz lelek mélységeit tükrözik. Élete végén alkoholizmus, idegba 'esz úrrá fölötte, a Szorocsini Vásár Cui, a nagyszerű Hovanscsinát Rtmsz tij Korzakov fejezi be. Muszorgszkij zsenije egészen rendkívüli. Meghatározhatjuk helyét a 'enetörténetben: impresszionista romantikus, Debussy előfutára, de ez el korántsem méltattuk jelentőségét \ nép szülöttje, aki mindvégig hü <s maradi szülőanyjához; az orosz léleknek, az érző, vigadó és szenvedő orosz téleknek zseniális meg. nyilváni ója. Az ötök isko'ájának legképzettebb muzsikusa Rimszkij Korzakov. Népi szellemben tör utat a szimfonikus 'enének. (3 szimfóniája, zongora versenye, Sadko, Seherezáde, stb.) Müveit fantázia, színes mesehang jellemzi. Az autodidakták müveinek elentékeny részét átdolgozza, hangszereli, ezenkívül népdalgyü téseivei szolgálja az orosz zene ügyét. A népi szellemtől eltér és azoros? :enét nyugati nevelése következtében európiiasabb elemekkel szövi it Csajkovszkij. Zenéje a történészek körében állandó vita tárgyat képezi. A germán zenekultura szolálatában álló esztéták lebecsülik Csajkovszkijt, pátosza és kissé talán latásvadász kifejezésmódja, valam n' rzelmessége miatt. Ezt a felfogást ni azonban nem tehetjük magunkévá, mert pátosza a nagyratörö oros/ ideált, érzelmessége pedig a szláv szentimentalizmust fejezi ki, ami peiig éppen azt mutatja, hogy minden lyugati kulturája mellett is orosz naradt. A romantika szabados tornái között is egys ges, kerek alko "sokra predesztinálja nagyszerű tor naérzéke, hangszerelő művészete pe Jig s szimfonikus zene nagy mesteévé teszi. Az orosz és franciás elemek vegyi'és vei Oroszországban u iskolát teremt; számos követője akadt, amint azt a továbbiakban itni f gj'Jk. Legnépszerűbbek szimfóniái (köztük a h res hatodik .pa étikus" srimfónia), hegedű- és zonoraversen/e, valamint operái. (Pique Dame, Anvegin) Rubinsieln, korának Lfszt mellet' egkiválóbb zongoraművésze, Csaj sovszkij hatása alatt a nagyromantka követőjévé válik. Tanajev, va a mint Glazunov, a kitűnő hegedű nüvész szintén nyugatos hálást tük őznek müveikben, anélkül azonban, nogy a szláv népi elemet ne éreznök égigvonulni alkotásaikon. Lladov teljesen hü marad az orosz hayományokhoz, népdalfeldolgozásai, Baba című népszerű szimfoniku* költeménye népi szellemben gyökereznek. A modern orosz zene első kiváló képviselője, Szkrjdbin, Tanajev növendéke. Szertelen képzeletű, tulfü tőit hangú muzsisája a zenei ex oresszionizmus elöfu'árává teszi. (Zongoraművek, Prometeus, stb.) • Sztravinszkij, a mai orosz zene kimagasló egyéniségének korább alkotásai — Ígr hires balettjei, a Tűzmadár és Pelruska — népi jel egüak. Későbbi szimfonikus és hangszermüvei pedig nyugateurópai neodassziftus irányúak, igv jelentősége rz orosz zeaében hasonlatos abho. i szerephez, melyet a magyar zenében B rtők és Kod ily játszanak. Musszorgsrkij, Csajkovszkij és Sztravinszkij az orosz zen s örténe három alappillére. Rajtuk keresztit u ő általuk megalapozott és képv aelt irányok vonalát követve jutunk el a szovjet zenéhez, melvnek *leg íivatottabb képviselője Szosztakov zkij. Rata kivül Mos«zlov, Dana •evszkij és még sokan mások bizo•íyitják, hogy az a feltevés, meluerint egy politikai és gazdaság forradalom a művészetekben visszafejlődést eredményez, nem nem állj' meg a helyét. Le-alább is nem állj meg Oroszországban, melynek népe a muzsikához mindig hü marad. A szovjet muzsikusok főcéljuknak ártják, ho.y teljesen népi irányba fejlődjenek. Természetesen ma ista hlkozunk orosz zenesze zőkkel, a il 5őleg Sztravinszkij halása alatt nem mentesek a nyugati befolyástól. Ilve nek a késői romantika reminiszcenciáit fel -bresztő Rachmctninov, továbbá Cserennin s a mai orosz ze íészgenerációnak egyik veréregyéni **ge, a nálunk is többször járt M tünő zongoraművész, Prokoftev. ő bár el-elkalandoznak a mult század béliek által szabott népi iránytól orosz mivoltukat sohasem tagad ák neg és az orosz népdalt, valamint a nagys 'erű orosz táncokat művészi formába örrik. Az Európában annyira megbecsült magyar zenei élet leg zebb feladat" volna a germán hatás alatt kissé mellőzött orosz zeiekuhura művelése. Igy tudjuk majd ismertebbé és népszerűbbé termi hazánkban zenetörténészeink s a nagyközönség számára az orosz zenét. A magvar orosz zevei kapcsolat kimélyitése az egyetemes zenetörténet szempontjából is igen nagy jelentőségű volna. Dr. fjnrfior f/fsrl* Anyakönyvi hirak Ax elmúlt héten született 18 fiu és 14 leány. Házasságot " kötöttek: Lucza István Tóth Margittal, Kenyeres János Verskovszkaja Nyevnyilával, Talpai András Magda Etelkával, Bálint Dezső Simon Ilonával, Szabó Sándor Kalafusz Saroltával, Vadas István Kormányos Annával, Gutenkunst Béla Farkas Etelkára!, Teleki János Molnár Juliannával, Rosraann György Varga Judittal, Fodor Ferenc Kordován Annával. Elhaltak: Szomor János 61, Jancsó Károly 4, Horváth Ignácné 51, ózv. Balogh Mihályné 8 , Steiner Miklós 62, Babarczi Ferenc 80, Gyuria Imréné 57, Varga Piroska 31, Oláh Mária 15, Andrényi Jánosné 47, Tóth János 71, ózv. Horváth Andrásné 65, Farkas Lajos 5 í, Lakatos Gyula 45, Gergely Imréné 3'2, ózv Tömörkény Istvánná 73, Kispál Béla 36, Törők Dánielné <6, Hcgtdús Bálintné 55, ózv. Gondi Andrásné 55, Szűcs Jánosné 50, Bánfi Sándorné 57. árlistái, •xejetll Utl)aí-a»>->iVu*»k foglalkoztatás végett jelentkezzenek F.l»« Magyar Ihngrmeflyreadetií és Zenemű Éüaéóvtffaiul, D&vS-slea 51. emelet Z ajtó. Hetesi Gyórgyné 63, Franczia Antal 66, Jójárt István 85, Balázs Anna 71, özv. Koilár Gyórgyné 78, Paplógó István 72, Fodor József 69, Bozóki Imro 3t, vitéz Gábor Dotnonkosné 62, özv. Ilii Istvánné 59, Sebők János 61, ózv. Vékes Istvánné 70 éves korában. Gondoskod,kmh önmaganhróí! A nemzeti kormány rendeletet bocsájtott ki, amellyel lehetővé akaria tenni, hogy a fizikai és értelmiségi dolgozók kerti veteménnyel önmagukat elláthassák. Az ország kifosztása, mezőgazdasági termelő eszkö« zók hiánya előreláthatólag su« lyos nehézségeket fog okozni a termelés folytonosságában. A közlekedési nehézségek meghiúsíthatják egyes éíelmicikkek piacra hozatalát A polgármesteri hivatal felhívást bocsájtott ki a város belterületén lakó munkásokhoz, tisztviselőkhöz és más köz- él magánalkalmazottakhoz, hogy jelentkezzenek, mert a közellátási miniszter a város belterületén az elhanyagolt parkokat, a megvületlen telkeket, -af elhagyott birtokokat a tavasszal kezdődő gazdasági évre konyhakertek létesítése céljából kiosztja. Mód a lesz tehát minden dolgozó családnak, hogy kerti veteménnyel ellássa magát. A telek 200—iOO négyszögöles parcellákban kerül kiosztásra. Mindenki a lakásáhoi közei kap telket. A kiosztásra kerülő telek nagysága lehetővé teszi, hogy kis létszámú családok is megművelhessék. Aki korábban kerti veteménnyel nem foglalkozott, az is jelentkezzék, mert egy hetes tanfolyamon díjtalan oktatásban részesül aMÓl, hogy mit kell tenni s a betakarítás időpontjáig mindenkor tanáccsal és útmutatással fogják ellátni. Az akció vetőmagról is gondoskodik. A telkek kiosztását bizottság végzi, amelyben gazdasági szakembereken kivül a juttatoltair képviselője is helyet foglal. Erdekében áll tehát minden szegedi családnak, akiknek nincs veteményes kertje, hogy a hivatalos hirdetmény szerint jelentkezzék. A Nemzeti Kormány gondoskodása tanubizonysaga annak, hogy ezen az áldott magyar földón senki sem maradhaf éhes 1 Oubfé kar&agprá kapható Aranyat, ezúitót brilliánsot magas áron veszelc Ékszerkészités, javítás. Bár^áczky ékszerész Tisza Lajos aórut 55, t. emelel Mihályi ház