Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-18 / 39. szám

nflmigtarorkzág 1945 február 18 Őrjárat Budapest romjai között Mhtht va'akit egy tulvi'ágl liften I pokolból a mennyországba röpite •ének föl: ez az érzése annak, ak' ma Budapestről S/egedre megér keztk. Ezt a liftet egyenlőre azok ? Irlr-rvonatok helveltesítik, amríyek Monorról kiindulva eldöcögnek Cenlédig, majd Kecskemétig, hogy in Ben végre elérjék Szegedet, — * pesti ember számára az álmok vá tosrí. Hogy mivé tette Budapestet a? őrültek véd^ezése, vaey ha ug letszik, a védekezés őrültsége, an nak leírásihoz uj magyar szótára yoina szükség, mert a régi szavat ezredrészben sem fedik azt a képet ami a főváros utcáin elénkÜruL M n ahogy Swift Gulliverjének ideáltországában nincs sző a hazugságra, mert ez a fogalom ott ismeretlen, r magyar nyelv sem ismerte eddig ? outisá"nak, gonoszságnak elve lemül ségnek azt a gigászi fogalmát ame Ivei a nvilas bitangság elpus? titotta a világ e/yik legszebb vároaát, féltett bílszkesé-ünket, kinCsün ket szerepünket. — tünd'ri Buda S

rstet. Odadobták a megsemmisüsbe csak azért, hogy pokoli urai mvkat három héttel meghosszabbit hassák. íme itt az eredmény: A há-omhe'es pinceélet, amtt a rfl'anynélküli sötét odúkban töltőt tünk el, idegbeteggé te't millió embert. Ivóvízért gépfegyvertűz-en éaknák becsapódása kőzt kellett eibukdácsolnunk a harmadik házba fca ped'g egy fal t kenyeret akartunlszerezni, az ötödik-hatod k utcábvándoroltunk, ahonnan érákig tarU •orbaollás után legtöhbször ü es kéziéi várs/oroglunk vissza a föld alá. Mikor végre a nvilasok és németek megvert seregének maradvá flyai átmenekültek Budára és a íel tzahaditó csapatok birtokba vették iz egész pesti oldalt, hunyorgó szem mel, sápadtan és lefogyva fcljö'tün* a pincékbö', hogy szétnézzünk * városban. Uj'a boldogan vettün lílekzetet, a sz bids^g levegője iárt át a tüdőnket, de amikor körüljártunk az utcákon, a szivünk elszórod és könnyek fojtogatták a tor kunkat. Az uttesteken fagyosan megmerevedve emberi hullák heve tek, lépten-nyomon lovak tetemei zárták e1 sz utat, amríy a lehullott romoktó és leszakadt villamos-vezetékektől tmugy is rehe-en j.áihgtó. A nagvkörutfél bcf *lé a DunaparMg nem maradt ép ház Budapesten! A főposta épülete tövig ktegett, a Városházának csak kormos falai meledez'ek, a Deák-téri református lemolom beszakadt, s emben a Marokkói-udvar an'ik szépségű épü tete romokban, mellette az Adri3> biztositó fehér márványos épülete kié vé, feketén mutatja üres ablak nyílásait. A Váci-utca, Kálvin-tér Petőfi Sándor-utca, Egyetem-tér Kecskeméti-utca legiöbb épülete le omlott, vagy kiégett. De ez csak ev* kis körzet képe. Az Andrássy-uton a Berlini-téren, a Vilmos császár •ton, az Ollói ut körntékén és mindenütt Rzerte a városban ugyanilver f

us/tu'ás képe lá'ható. A Nemze rmházon óriási, p'ncéig hatoló be lövés nyoma, a szemkoz'i házak Rákóczi-uton földig leomolva, fi Franklin Társulat épülete, a Feren fiek temploma, az Egyetemi könvv ttr, az Apponyi téren a királyi csa léd gyönyörű bérpalotája erős be tbvésekkel megrongálódva, a Kossuth La os-utcán végig leomlott házak zagv tátongó lukak a homlokzatokon a járásbíróság épülete több helyér eomolva a Rothermere-utca és Sze nere-utca sarkán egy egész háztömb • földig ieromboltan, a törmeléke* •meletnyi magasságúak és két hét •tán is fekete füsttel égnek. A fölsorolást o'dalakon át folytathatnám i pusztulás képe, mint egv végtelen i'm kisér végig az egész városon, ázon a napon, amikor eljöttem, lát "am. amint a Kossuth Lajos-tér \áÁK palota égett fékezhetetlen lán;okkal. Még a pesti oldal felszabadulása 'lőtt az Egyetem ledőlt kupolája nellett találkoztam egv baráommal ki akkor jött Budáról. S'étnézett a 'omokon és azt mondta: — Ez méf stenes Budához képest. Ott a Mar it- körút és a Krisztina-körut telje en elpusztult, a Mátyás-templom é* a Halászbástya súlyosan megrongá sdott. Ez a találkozás még Buda ostro •rának megkezdése előtt történ* Hogv mi ma'adt Budából az ujabb íégyhetes ostrom u'án, azt elgontolni is szörnyűség. Felhördül bennem a kétségbeeset'érd s: felépülhet-e ez a város, él 'ietnek-e itt újra emberek, van-e a világon annyi állványfa, épitöanvar 's építő kéz, ami ekkora pusztulá•itán újra várost teremtsen a romok heh én? Mert első pillantásra világos, hogv Budapest igy lakha atlan. Ninc? egyetlen ab'aküveg, nincs egyeden üzlethelyiség, áruról nem is beszélve. Nincs élelmiszer és nincs tüzelőanyag. Országos nevű hirlapirókka1 s ügyvédekkel találkozom az utcán amint vödörrel a kezükben olyar altat keresnek, amelyiknek pincé xben még csordogál a viz, — köz ben szemük a romok között kutagy két deszkadarab u'án, amit |ég rideg szobájukba tözeőnek hazavi aetnének. Minden háztartás utolsó aorsószemeit kapargatja össze, hoe\ a pincefolyosón felállított tűzhelyen özhessen valamit, mert kenyeret he ek óta nem látott. A szegénységek és nyomorúságnak olyan foka •z, ameddig egyetlen regényíró fan'áziája sem ért el, az irtózatos szen vedreknek olvan pokla ez, amelynek mélységéig Dante sem szállott le. És mégis, mindezek ellenére bo'togok vagvunk. Semmink sem ma'adt, de túléltük és mindent ujiá founk teremteni. A romok között fel meljük fejünket és azt mondjuk: ime i szabadságot visszakaptuk, a több i mi do'gunk. Elindu unk kelet frlé, hogy meg nézzük, mi van a fölszabadított országban. Cegléden már érezzük »z elet lehel letét, tiszta ágy fogad ér -gy kis élterem jóllakat bennünke' i ovább vándorolunk: Kecskemét dm liaca minden élelmiszert elénk önt, jet, vajit, hust, baromfit, pirosk i mát. Az'án vééül megérkezünk izegedre. Szent-Györgyi Albert, Mór* Ferenc és Juhász Gvula városa a ékének és nyuga'omnak mindet' zinében ragyog, a tavaszias nap ény tiszta utcákra Omlik, avillamo' silingel, a káv ház él, éttermek tiszta abrosszal és kitűnő ételekke várják a vendéget, ártézi fürdő me•ge Udit, a színházban európai hirfi nűvészek lépnek fel hibátlan elő •dasok keretében, a mozikban orosz és francia filmeket játszanak; — Szeged Dóm-terével, szellemével és és kutturáiávat, napilapjával és pottikai életével egy ország fővárosának épét mu'atja. A porig suttotf Budapestre gon•o'unk és abból, amit S/epeden láunk, merit;ük renfénykedésOnket. Jól udiuk, hogy ma nem számitha'unk trra a vi'ágras óló részvétre, amely íz árviz után S'egedet újjáteremted" Hiszen szerte Európában száz me ••>*•» w-o- -r*rn*-i f/orv ezeket mind föl kell épiteni. Elmondhatjuk-e ma, ho"v Budapsst «z"bb tesz, mint volt? N»m, ez4 nem remélhettük. Mege'épednénlr, ha csak ríván lehe'ne, amilven régen volt. D* egvet biztosan tudunk. Itt Szegeden érik az a mag és innen árad szét az a me'egság. amihői Budaién és Magyarország életre kel éf 'virágzik. Dr. Sebestyén Ernő. A szegedi egyetem saját ereféböl fariga fenn önmagát Ma már közel 400 hallgató látogatja az efőadásofcaf Szeged város népe kerek száz eszendeig harcolt az egyetemért, d' csak az első világháború után ko özött falai közé a kolozsvári egye em. A rövidlátó politika ütötte e mindig a főiskolától ezt a városi amelynek ősidők óta annyira fonlor 'uituráhs és politikai szerepe vo' íz Alföld szivében. A kolozsvár 'gvefemet sem kapta meg Szeged ngyen. Óriási anyagi á'dozatokí kellett hoznia érte, de szívesen vál lilt minden áldozatot, mert tudta rogy miiven fontos városi és orszá os érdekek fűződnek auhoz, hogv -gvetem legyen Szegeden. Amiko '7U»án a Ferenc József Tudomány -gyetem visszaköltözött Ko'ozsvárr>. i törvényhozás megalkotta a sze edi Horthy Miklós Tudományegye emet, amely azonban a kultuszkor nány teljesen indokotatlart szük markusáoa következtében csak cson <án. jogi kar nélkül folytathatta mű ködését. A szegedi egyetem életképességé öl, szükségességéről most tett fenes tanuhizonvságot, a felszabalulás óta elte't hónapok alatt, ami <or tehesen magárautal'a, a saji •reiéből, mirden állami támogatás 'élkül óriási nehézségek között folyatta tudományos és oktató mu íkáját. A Délmagvarország munkatársa hogy megismerje az egyetem jelen egi helvzefét, láloga'ást tett az egye em központi épületében. Mindenütt erény munka folyik. A folyósokon önnek-mennek a diákok. A tantér nekból kihal alszik az előadó processzorok hangja, a dékáni hivatalok <örül is eleven élet üktet. Fölkerestük Hermann Egyed rektort, aki a bölcsészetkari dékán tisztséget betölti, hogy tőle kérjünk fölvilágosítást az egvetem működéséről A szegedi egyetem minden anya' segítségétől megfosztva, professzorai agy részenek távollét: ben érte meg \ város felszabndufésát és azzal togy ilyen körülmények között te meg ezdte az uj tanév első félévé'. Metrevalóságáról te>t bizonyságot. Valóban gigászi munka hárult ránk, ie abban egvforma lelkesedéssel vettek részt az ittmaradt professzorok í tanszemélyzet, a tiszwteelötr, a munkások és nem utolsó sorban f szegedi egyelem lelkes ifjúsága is \z egyetem mindhárom fakultás nüködik és bár a hallgatók létszá na még nem érte ei a régi létszá -<ot, de azért már megközelíti ? 40b-at. Megnyitottuk a tanárképzé •öiskolát is, ame>y tanévét januárbar ezdte meg. A szegedi egyetem szellemérő izeket mondotta a rektor: — Bi -onyos, ho >y a mi egyete münk már a mu tban is haladé szellemű volt. Sokszor ért a vái ennünket, hogy a tanári karban ultengenek a baloldali elemek. Rossz néven vették azt is, hogv Szent-Györgyi Albertet, aki tudományos fölfedezéseivel kiérdemelte t legszebb kitüntetés*, a Nobel-dit, büszkén vrilonuk a magunkélak, mert a világhírű tudérsról közudomá»u volt, amit különben maga em titkolt soha, hogy a leeéeseben áll 8'emben az úgynevezett „korszellem "-mel. Elmondotta ezután a rektor, hogy ;zidőszerint a vidéki ifjúság e hevezése az egyetem egyik legsuhosabb problémája. — Dr. Purfesz Béla professzornak köszön heti ük, hogy egye érnünk vidéki hallgatósága ismét szállást raphat az internátusokhan és h >gy újra mükríJ'k a menza. A költsé•ekhez nemcsak a professzori kai s az egyetem, hanem a varos társadalma is jelentós havi támogat 'ássál járul hózzá. Az egyetem anyagi helyzetéről Gönczi Pal gazdasági igazgató adott 'égzietes felvilágosítást. Az egyeemnek jelenleg 600 alkalmazottja ran, akik tel es eg szében megkapják illet mén vüket. Ez a 600 aWalmazo t a c«alád'agokkal együtt köülbeül 1300 lelket jelent, aHknek megélhetési az egye'em biztosítja. — A k'inikák működésé a'kkof •em szünetelt, amikor a legjobban futt a hirc Szeged körül. Annak el enére, hogv összezsufoltan tnü-/ lödnek, beteglétszámuk még ma is 270 és ezek között nagyon kevés a fizető beteg. Az ápolási dijakból je« enleg mindössze 8—10.000 pengő folyik be havonkint, pedig a be-e•ek után a bevételnek el kellena •rnie a 70 000 pengőt Az ambuanciákon naponta 5—60 > kezelés örtenik. Az egyetem tehát óriást .nyagi áldozatokat vállalt magára, le szívesen tette, mert az a gondolat vezérli, hogy most és igy kell iszonoznia azt az áldozatos séget, rmelyet a város népe tanúsított aa egyetemi épitkpzések alkalmával. A szegedi egyelem hősi harcát nyilvánosan, a közönség szeme előtt /ívja meg. Mégis akadnak olyanok, ikik ellenségesen kezelik az egyetem igyét. Nem akariák tudomásul venii, hogv ez a nagyszabású intézmény nennyire növeli Szeged kul'urá'is él :rkölcst súlyát, milyen fon os szereret tölt be a város gazdasági életéén is és igy elsősorban szegedi értek, de ezen keres'tül országos értek is, hogv Szeged egveteme zavartalanul minél biztosabb alapokon o'vta hassa ' f) Libamájat v a s a r ál MeW-fiók Kárász-H.6: l.rnrmann TelitöfiépekliM buzó- él vezelódobokat keresünk. tülmkótcsöuzS Kólcsey-u. i