Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)
1945-02-18 / 39. szám
1945. február 18. » e l. nt a g v a fi o r s z k G 19 Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopai Mélyen megilletődve hajlok meg előtted. Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdém ho-y mellemhői kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, ugy látom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, mint hogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak. Midőn én, az ország teljhatalmú biztosa, s a honvédelmi bizottmány egyik tagja, népfelkelést intézendő, utamban más helyekre bemen'em, azért mentem be, hogy lelkesedést ébresszek; de Szegedre azért jötttem, hogy itt a lelkesedést szemléljem. És én mondhalallan örömmel szemlélem Szeged népében a lelkesedést; mert veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót évkönyveink nem mutatnak s melynek láttára némely kicsinyhitűek a fővárosban azt mondák, hogy a magvar nemzet napjai megszámilvák. De én azt mondám: ez nem igaz. Alkudozásba akartak ereszkedni Jellasiccsal, ama gaz árulóval, kit az ármány, pokoli céljainak kivitelére, arra, hogy csak nemrég visszanyert szabadságunkat s függetlenségünket kezeinkből kicsikarja s a népet újra a szolgaság jármába hajtsa, eszközül szemelt ki. De én azt mondám, hogy mielőtt a nemzet annyi erővel s küzdelemmel kivívott szabadságából csak egy hajszálnyit is lealkudnék, elmegyek és megtekintem a népet. És most, miután Szeged népét látom, látom szemeiben a lelkesedés szikráit, nem késem megírni a fővárosba, hogy Szeged népe az árulóvali minden alkudozás ellen ünnepélyesen tiltakozik. Megirhatom-e ezt? (A nép: „Meg!") Igenis megírom, hogy miután Szegedet s népének ezreit a haza szerelmétől lelkesülve láttam, kőszirtté szilárdult keblemben a hit, hogy e haza, lépjen bár a pokollal szövetségre ellene az ármány, mentve lesz. Krisztus mennyei országát megalapítandó a földön, egynek választottai fcözül ezt mondá: e kőszálra építem egyházamat; és én hasonlóan mondom: hogy Szegedre s ennek lelkes népére épitem nemzetem szabadságát és a pokol kapui erőt nem vesznek azon. Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogy ha felkel és összetart, a ropogva összerogyó ég boltozatait is képes fenntartani erős karjaival. Hazámfiai I Mondhatatianul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán ebben az órában ütköznek vitiz seregeink az áruló csordáival. Ki tudja, mit hoz reánk ez óra? gyözelmet-e vagy veszteséget? De győzzünk bár vagy veszítsünk, én Szeged népére mindenesetre számolok. A népre mindenesetben szükségünk lesz: ha győzünk, hogy a győzelem gyümölcseit learassa; ha vesztünk, hogy a veszteséget győzelemmé változtassa. Tehát e fontos órában, e mondhatatianul fontos pillanatban kérdem: találkozik-e egy fia a hazának, találkozik-e egy polgára e városnak, ki hazája szabadságáért vérét és életét feláldozni kész ne volna? (A nép egyhangúlag: „Nem\") Én es'-üszőm a mindenható istenre, ki védi az igazságot és a hitszegő árulót megbünteti; eszküszüm, hogy hazánk szabadságából egy f ajszálnyit utolsó csepp véremig elraboltam! nem engedek; esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom, mig karomat fölemelhetem. A magyarok istene- ugy segéljen és áldjon meg engemet! (A nép e szavakat hajadon fővel s fölemelt kehekkel lelkesülve mondotta el a szónok után) Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül a hazában s ennek láttára, mint a sasok repültek harcmezőre a vitéz magyarok. Én látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam kezembe, megesküdve, hogy addig nem nyugszom, szegény fejemet nyugalomra nem hajtom, mig az elárult haza fiait szabadságának megmentésére, annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm. De most, miután Szeged népének lelkesedését látom, bizvást összehajtom e zászlót, e zászló nem enyém többé, én Szeged zászlója alá állok. Es én bizok a magyarok isten :ben, bizom Szeged népének lelkesedésében, hogy kevés idő múlva mentve lesz a hon; ha pedig a hadiszerencse kevésbé mosolyogna fegyverünk! e, ha netalán a végrehajtó hatalom, az ármány által a fővárosból kiszorittalnék, azon esetre Szegedet oly pontnak tekintem, melyről a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét megmenthetni erősen hiszem. Szegediek! Testvériség köt össze bennünket. Nincs nemes és nemtelen többé; egy hazának fiai, polgárai vagyunk mindnyájan. Tehát testvérileg összetartva ragadjunk fegyvert az árulók ellen, legyünk készek hazánk oltalmára. Testvérek! Ha ugy jöttem volna e városba, mint valamely rendkivüü ürömnek, boldogságnak hirnöke, igényelhettem volna talán tőletek koszorúkat; de miután avégre siettem körötökbe, hogy benneteket fegyverre, a haza megmentésére hívjalak fel, azon virágkoszorúkat, melyeket lelkes hölgyeitek utamban elhintettek, nem tekinthetem máskép, mint előjeléül azon győzelemnek, melyet a haza ellenségein nemsokára kivivandunk. Egész életem küzdés és szenvedés vala; de e pillanatban jutalmazva érzem magamat, — ám pihenni nem fogok, árva fejemet nyugalomra nem hajtom, mig el nem mondhatom az írás ama szavait: Most bocsásd el, uram szolgádat, mert látták szemeim hazám szabadságát, boldogságát megmentve. Keblem tele érzéssel, még sok mondanivalom volna hozzátok, de az érzés elfojtja ajkamon a szót. Különben egy pár napig körötökben szándékozván maradni, még lesz alkalmam hozzátok bővebben szólani. De most nézzétek — soha nem sírtam — és most könnyezek". Kossuth Lajos mondta el ezt a beszédet kilencvenhét évvel ezelőtt a szegedi Szabadságtéren és húszezer főnvi tömeg hallgatta minden mondatát határtalan lelkesedéssel, a fölindult lélek olyan feszültségével, hogy csak az eskü szavaiban találhatta méltó kifejezését a nagyszerű fellángolás, a nép mélységes hite a magyar szabadságban. Kilencvenhét évvel ezelőtt a nemzet jogot büszkesége táplálta a lei-! kesedétL A nemzetőrség mögött a márciusi forradalom állt, a szabadságért már nehéz harcokat vívott a magyar nép és lehetett végül sikertelen a küzdelem, — de szabad lélek, szabad nép nézett szembe ak kor a veszélyekkel. A történelem kifogyhatatlan a változatokban, sem ismétli önmagát, de létünk alapjaira vonatkozó kérdései mindig egyforma súllyal ismétli meg. 1944 márciusában nem volt más a j kérdés, mint 1848-ban. De a tavalyi (ftárciustnemShónapos nagyszerűküzdelem követte, hanem hosszú, nyolc hónapos rabság, amely harc helyet' csüggedésbe taszitotta a magyar népet. A történelmi kérdésre azonban felelnünk kell. Ha közel egy évszázaddal ezelőtt magunkra maradva kilátástalan harcok elé nézve is a szabadságot választottuk, most, hogy a réakció szörnyű igája már összetört fölöttünk, amikor a szabadsávnak hatalmas védőbástyái vannak Európában s a mi harcunkat pw pillanatig sem hihetjük kilátástalannak, — most sem választhatunk máskép. Nem történelmi érdekesség ma Kossuth Lajos szegedi beszéde, hanem maga az életrekelt magvar tör'énelem. Ma is mondhatatianul fonos órában élünk, ma is azt feleljük a kérdésre: Nem találkozik egyetlen fia a hazának, egyetlen polgára a városnak, ki hazája szabadságáért vérét és életét föláldozni kész ne "o'na. A moszkvai Pravda cikkét közöljük. A cikk a Szovjetunió népeinek álláspontját ismerteti és utat mutat a magyar népnek. A németek és magyar laká./aik kiűzése lehetővé tette, hogy a magyar nép hozzáfogjon a demokratikus Magyarország felépítéséhez. 1848 és Kossuth Lajos óta ez volt a vágya minden magyarnak. A magyar nép most folytathatja és győzelemre viheti szabadságharcát Magyarország több mint három évig résztvett a Szovjetunió elleni bűnös háborúban, A magyar nép árulói, a magyar reakció képviselői, a magyar fasiszták az országot teljesen alárendelték a hódítók érdekeinek. Ok az okai annak, hogy Magyarország elvesztette állami önállóságát és az ország területéből harctér lett. A vörös hadsereg kiszabadította az országot a németek karmaiból és felszabadította a magyarságot a fasiszta járomból. Lehetőséget adott ezzel a magyar népnek, hogy maga intézze sorsát. A fegyverszüneti szerződés aláírása nagy történelmi esemény Magyarország számára. Lehetőséget ad a magyarságnak arra, hogy a németek ellen fordítsa fegyverét és tiszteletre méltó helyet biztosítson magának a szabadságszerető népek között Az Igeiglenes Magyar Nemzeti Kormány megtette az első lépéseket az ország demokratikus felépítésére. Hozzá fogott a hivatalok és a magyar közélet megtisztításához, a fasiszta személyek eltávolításához és felelőségre vonásához. Meg kell kezdjék működésüket a népbíróságok is, hogy ítéljenek a haza ellenségei, a nyilaskeresztes és hungarista banditák felett. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány főfeladattá tette a földreform megvalósítását. Ez a legfontosabb kérdés Magyarország jövő fejlődésének szempontjából. A földreform gyors keresztülvitele lehetővé teszi az egész ország gazdasági és kulturális fellendítését. A földreform gyökeresen ki fogja irtani a feudalizmus maradványait. A földreform végrehajtása azonban csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha a földmives nép egész széles rétegéi figyelembe veszi és a végrehajtás gyors ütemben megtörténik. A régi, csődbejutott alapelveket teljesen hatályon kívül kell helyezni. Szakítani kell a múlttal és uj életet kell kezdeni. A három hatalom vezetőinek krimi nyilatkozata figyelembe veszi a segélynyújtás lehetőst geit a tengelyhatalmak volt európai vazallus országai számára is, a legfontosabb politikai éa gazdasági kérdések demokratW kus megoldásával kapcsolatban. Ez természetesen Magyarországra is vonatkozik. Ezt a nagylelki segitséget azonban ki It kell érdemelnie az országnak. Ez a magyar néptől függ. Mozgósítania kell minden erejét at ország életének igazi és következetes demokratikus átalakítására. Mozgósítani kell minden erejét, hogy részt vehessen é felszabadító háborúban. A Vörös Hadsereg hosszú harcok árán felszabadította Budapestet Ebben a városbau rendkiyül nehézséggel, sulyoe harcokkal kellett kiragadni minden házat, minden városnegyedet az ellenség kezéből. Ez tei* mészetesen áldozatokat is követeit. A Vörös Hadsereg meghozlt ezeket az áldozatokat, mert következetesen teljesiti feladatát hogy felszabadilsaEurópa népen a német fasizmus és militarim mus jármából. A felszabadult Magyarországnak minden erejét mozgósítani* kell, hogy a Németország elleu viselt háboru végső szakaszában méltó harcostársa lehessen a szabadságszerető népeknek. SZIKRA" KÖNYVKIADÓ SZEGED, KIGYÓ-UTCA 1. MEGJELENT: LENIN ÉLETE ÉS TEVÉKENYSÉGE FCZVE 8 PENGŐ KÖTVE 12 PENGŐ