Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-16 / 37. szám

1945. február 10. slÉLMAGYARORSZAb A leigazolt Jugoszlávia népeinek harca Josip Broz-Tiló, Jugoszlávia marsallja 1944 áprilisában a fenli cimen összefoglaló nagy eikkct irt egy angol folyóirat számára a jugoszláv szabadságliarc eddigi eseményeiről, a népfelszabadító hadsereg emberfeletti küzdelméről, a jugoszláv népkormány megalakulásáról. A cikk megjelenésének ide én Magyarország már egy hónapja nyögte a német megszállás igáját, Jugoszlávia pedig ugyanakkor hároméves szabadságharc eredményeit vehette^ számba, hősi áldozatokra lehetett büszke és megpróbáltan, bizakodva nézhetett jövőie elé. Titó marsall cikkét most fü zel formájában magyarul is közzételte a „Szikra" könyvkiadóvállalat. Alig képzelhetünk ma időszerűbb tájékozódási, mint részteleiben is megismerni a szomszéd állam népeinek harcát, a legilletékesebb forrásból szerezni ludo nást a gyűlölt leigázóval szemben vivőit egyenlőtlen küzdelemről. A történelein szine előtt nemcsak ismeretre, banetn jóvátételre is kötelesek vagyunk Jugoszlávia iránt; annál mélyebb az ok az ismerkedésre, annál teljesebb befogadásra kell hogy találjon bennünk minden tanulság, ami a szomszéd nép nagyszerű harcából számunkra mint történelmi figyelmezletés érvényes. Tiló marsall röviden, világosán fogalmazza meg a jugoszláv ellenállás értelmét: „Háromévi emberfeletti harcunksorán olyan megpróbáltatásokon mentünk keresztül, olyan körülmények között harcoltunk, amilyenre talán az egész történelemben nincs példa. Egy kis oázis voltunk Hitler európai erődítményében, amelyet az óriási ellenséges túlerő állandóan megakart semmisíteni. Vájjon mi akadályozta meg Hitler tervének megvalósítását? Elöször: népeink tőrhetetlen akarata és elhatározása, hogy inkább meghalnak fegyverrel a kézben, de netn lesznek a fasiszta hódítók rabszolgái. Másodszor: a mély hit, hogy a szövetségesek a Szovjetunióval az élén győzni fognak. Harmadszor: a gigászi egyenlőtlen harc folyamán létrejött és kifejlődött a mi hősi Népfelszabadító Hadseregünk, amely a legnagyobb ütközetekből is mindig keményebben és edzettebben került ki." Magyarországnak valójában nem kellene történelmi lelkesítő példáért a szomszédba menni, azonban egy vétkes korszak mulasztásai és tudatos hamisításai következtében ugy gázolt ét rajtunk a történelem, hogy multunk legjobb fegyverei nem leheltek a kezünkben Rákóczi Kossuth szabadságharcának emlékét gyáva hazugsággal irtotta az a korszak s mikor a nemzet, legbelsőbb erőinek mozgósitá-| sára és kiképzésére lett volna szükség a legnagyobb veszélvlyel szemben, akkor olcsó győ-| zelmek szégyenleljes mámorát te> esztette, „Nagymagyaror" hiu ábrándját hirdette a kis magyar népet fenyegető valóság leplezésére. Nem lehet elolvasni Tito könwét anélkül. hogy szigorú lelkiismeretvizsgálalot ne tartsunk, hogy egyenes számadásra ne kényszerüljünk multunkról, jelenünkről. Nem gondolhatunk arra, hogy méltó szomszédja voltunk Jugoszláviának, de minden romlásunk közt is megmaradt történelmünk egyellen érvényes hagyoinánva: harc a magyar szabadságért. Nem szavakban szól hozzánk a történelmi figyelmezletés, hanem a tények szigorúságával Titó könyvében nyoma sincs egyetlen frázisnak sem, mikor a jugoszláv népek nagy erőfeszítéséről beszámol; a magyar nép sem tarthatja tragikus páthoszba múltjának hibáit. Éppen ezért nem elég, ha elismeréssel és csodálattal szemléljük Jugoszlávia harcát: követendő példát kell látnunk a nagyszerű küzdelemben. Jugoszlávia négy évi súlyos áldozattal, sokszor csak a távoli győzelem reményével folytatta az ellenállást s igy jutott odáig, hogy ma a dunai államok közül elsőnek tarthat igényt a méltó helyre Európa szabad nemzeteinek sorában. Magyarország ma ott tart, hogy ismeri Kossuth szavainak iga/.ságát: „Összetiport nép újjászülethet, de öngyilkos nemzetre nincs feltámadás." Előttünk az ujiáépités nagy munkája, előttünk a ha>c szabadságunk végleges kivivására és e nagy feladatok elvégzésében Jugoszlávia nemcsak ösztönző példaképünk, hanem a vele való viszony, a méltó szomszédság helyreállítása harcunknak egyik nagy eredménye is lesz. Erdei Sándor. Megalakult a DiSz Egyetemi tagozata Február 14-én, szerdán délután a szegedi egyetemisták nagy lépéssel haladtak előre azon az ulon, amely az értelmiségi, munkás- és parasztifjúság végső nagy összefogásához vezet az uj demokratikus Magyarországban. Az egyetemi hatigalók néhány tagja már régóla foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az egyetemi ifjúságot is állandó szervezelbe kellene tőmörileni. Ehhez az eszméhez azután mind többen és többen csatlakoztak, felismerve azt a nagy feladatot, amely az értelmiségi ifjúságra vár. A DISz örömmel fogadta az egyetemi ifjúság jelentkezését. Vasárnap délelőtt a szövetségben tartott egyetemi nagygyűlés után szerdán délután került sor a tisztikar megválasztására. Elnök Kerényi Károly vegyészhallgató, titkár Honli Géza orvostanhallgató, a kulturális ügyek vezetője Hermán Józser bölcsészhallgató, sattó vezető Laszgallner Zoltán bölcsészhallgató, propaganda-vezető Kenderest Mihály bölcsészhallgató, gazdasági ügyek vezetője Balogh Ilona vegyészhallgató lett. A tisztikar két tagja bekerül a DISz központi vezetőségébe is. A megválasztott tisztikart és a jelenlévőketa DISz vezetősége nevében Forgách István elnök üdvözölte meleg szakkal, kérve az egyetemistákat, hogy minden téren vegyék ki részüket az értelmiségi, munkás és parasztifjúság együttesének áldozatos munkájából. L. Z. Szombaton mufattcozk be a DISz kamarasz nbáza Lelkesitően szép dologra készül a Demokratikus Ifjúsági Szövetség Műkedvelő kamaraszínházat létesítettek, amely szombaton, 17-én délután 3 órakor mutatkozik be a szegedi közönségnek az ifjúsági szövetség Tisza Lajos-körut 1 >. szám alatti székházában, Áhítatos inüvészetszeretet és egyfajta szent láz hevíti ezeket az ifjaKamara Színház (Városi Zeneiskola) Február 17-én A-bérletbeo Helyet az ifjúságnak A Kamara Színház bérletet: Február 17-én A. bérlet, lK-án bárlelszünel, 19-én B. bérlet, 40-án —, 21-én minden jegy elkelt, 22-én minden jegy elkelt, 23-án — 21-én minden jegy elkelt, 2ö-én délelőtt minden jegy elkelt, 25-én délután —, 26-án —. Jaifveh a Dél mag varországnál. kat: bebizonyítani, hogy a színjátszás eszközeivel szolgálni tudják a felvilágosodást, a de mokratikus eszmék fenségét és szabadságát. Az alkotás lázától túlfűtötten, uj utakon próbálnak elindulni ezek a fiatalok. Érzik, hogy a játék áll legközelebb az ősi emberi lelkiséghez s értékelik annak páratlan propagandativ jelentőségét. Műkedvelők a szó legnemesebb értelmében, kedvelik és tisztelel tel, ra ongással szolgálják a művészetet. Szeged társadalmának őszinte szerelettel és megbecsüléssel kell figyelnie munkájukat. Megtekintettük a fiatalok kamaraszínházának egyik próbá ját. Nem a bemutatkozás alkalmával szitirekerülő „Helyet az ifjúságnak l" cimü darabét, hanem a soronkövetkező „IV. Henrik" cimü Pirendello-drámáét. A dráma első rendelkező próbáján vollunk jelen s az, ami meglepett: a fiatal színjátszók imponáló komolysága, amellyel felfogják feladatukat s a jelentkező nehézségeket. A másik feltűnő jelenség egy fiatalember, Rozsos Istv.<n megkapó és egyátalában nem mindennapi színjátszó képessége, ö alakítja majd a Pirendaílodráma címszerepét • már a rendelkező próbán annyi művészi hajlandóságot és kifejezésbeli erőt áruit el, hogy a legszebb reményekre jogosít Éppen ilyen meglepő az az. intelligencia és összefogó sliluskészség, amellyel a fiatal tlorvai István irányítja a próbákat. Rolh Béla, a kiváló lendező vezette be a szinpadi rendezés titkaiba. A fia'al szinjátszó társaság nagyszabású programot tűzött maga elé. A IV. Henrik ut in Hág Gyulának Moszkvában, tavaly megjelent „Németek" cimü drámáját adják elő. A darab l941-brn játszódik le az orosznémet háború kitörésének előesté én. Ezenkívül a „MizanIróp" cimü Moliére-vigjáték, Bernhard Shaw: „Az orvos dilemmája" és Gogoly: „Revizor"-a szerepel még a színjátszó ifjak legközelebbi műsorán. ( i.) Szegedi hirek Szolgálaté* gy Agyszertárak: Takáls István, Klauzál-tér 3. Telefon: l.i—59. huszáry Keresztes Béla dr, Petőfi Sándor sugárul 41 b. Teleionz 17—77. Nemecz Dezső, Csongrádi-sugárul U. Telefon: 13—6L —«oo— — Uj tanácsosokat nevezett ki a megyéspüspök. Dr. Hamvas Endre tnegyésjiüspök „paroclius consuilor"okká, egyházmegyei tanácsosokká nevezte ki» vitéz Kiss Gyula szatymazi. Inczédy László móravárosi, dr. Juhász Kálmán kübekházi és Kleilsch Mátyás kiszotubori plébánosokat. Az uj tanácsosok közül egyidejűleg Inczédy László móravárosi plébános kitüntetésként jogot kapott a vörös óv viselésére. — Felhívás! A Kormányhoz mindennemű Írásbeli közlést, beadványt stbi kizárólag a Délmagyarország kiadóhivatala továbbit Szinházi műsor A Városi Színház előadásai a mai naptól délután 3 órakor kezdődnek. Pénteken délután Radnóthy Éva fel: léptével: Marica grófnő. Szombaton Beregi Oszkár felléptével: Tűzmadár. Vasárnap, hétfőn, kedden Pataky Kálmán a világhírű kamaraénekes éa Radnóthy Éva felléptével: A mosoly országa. Szerdán, csütörtökön, pénteken Pataky Kálmánné Beregi Maria és Beregi Oszkár felléptével: Szókimondó aszony* ság. Mozik miisoras Széchenyi Mozit Ma Karády Katalin páratlan izgalmas filmje: Machita, kémtörténet Belvtrosl linzi: Ma Lángoló fiatatság. Főszereplők Nagy Kató és Georg Richárd. Korzó Mozi: Ma Rablólovag, nagykiállitásn ka* landorfilm. Főszereplő: AmadeoNazzari Villanyáram korlátozása miatt, csak fél 3-kor tartunk előadást Megnyílt müsfoppoló Tisza Lajos-körut 13 sz. tsz. 1. Naponta 9—l-ig. Szakadt, molyrágott kiégett ruhák és öitónyók lát hatatta* beszövései Szabik részére szivarzsebek, gomb. lyukak gyors és Minién les beszövés*