Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-14 / 35. szám

II. évfolyam 35. szám. Szeged, 1945. február 14. szerda Egyes szám ára 33 fillér A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lap) Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemeit Parasztpárt Révai József Magyar Kommunista Piri l Ü ( \ A gyerekekéri Komor fellegek alatt, fekete szárnyakon suhogva jönnek a lűrek Budapestről/ elárult országunk hajdan világszép fővá rosából és amiről beszámolnak, az felülmúlja a legszörnyűbb álmok rémségeit is. Budapest nincs többé. Füstölgő romhalmaz borítja a büszke palotasorok helyét. A karcsú hidak csonkjai bénán meredeznek a vigasztalan februári égre, ame lyen még mindig a gránátok és a bombák fenyegető füstfelhője rejti el a napot és éjszaka a csillagokat. És az üszkös romok közölt nyirkos, hideg odúkban, az állandósult halálfélelemtől remegve, élelem, ivóviz, meleg ruha, fűtőanyag nélkül, halottsápadt arcai bujkál az ember, aki nem régen még, a gyáva árulás előtt, egy büszke világváros polgárának hitte magát. Huhogva jönnek a fekete hirek, kajánul versenyre kelve egymással és mindegyik tnlszárnyalja szörnyűségével az elődjét. A mencküftek, akik valahogyan kiszabadulhattak a budapesti pokolból, vacogó fogakkal, reszketve számolnak be egy-egy rettenetes részletről, a gyáva patkányliad minden képzeletet felülmúló tömegmészárlásairól, az oktalan pusztitásokróí, amelyekben az országveszlő béreneek és idegen fölbujtóik élték ki tehetetlen dühüket. „Át kell szerkeszteni a magyar szótárt — mondta suttogva' az egyik most érkezett menekült, akinek tekintetében még mindig az irtózat és a rémület égett, — mert a régi szavak már nem mondanak semmit. Arra, ami BudaÍ

iesten történt, nem alkalmaztatjuk a ..szörnyű" szót, hiszen egy vihar, egy' felhőszakadás, vagy egy árviz lehet szörnyű. Ami Budapesten és Budapesttel történt, az sokkal, de sokkal több á szörnyűnél..." És a füstölgő romok alatt, az éhhalál küszöbéig eljutott anyák kiszáradt karjai • között,' a még mindig robbanó gránátok poklában gyermekek élnek, ha ideinek lehet nevezni azt, ami szakadatlan remegésben nyilatkozik meg. És apró "emberpalánták ténferegnek ebben a halálvárosban, akik már nem tartoznak sehova és senkihei Fészkűket szétszórta a véres orkán, züleike t, ' főköri a ikat halomra ölte a gránát és a gránátnál is gyikosabb fasiszta ámóktutók vérszomjas veszettsége. Ezer és ezer, tízezer és tizezer budapesti kisgyerek keresi zokogva, halálra éhezetten, lerongyolódva it gondoskodó szeretetet, a melyet htrkóiőrésékkel,: kézigránátokkal, bombákkal és gránátokkal Keletről, nyugatról, északról és délről áj, hatalmas csapások zudulnak Németországra Hivatalos nyilathozat a háromhatalmi konferenciáról London, február 13. London, Washington és Moszkva együttes jelentést adott ki Churchill miniszterelnök, Roosevelt elnök és Sztálin tábornagy nyolcnapos konferenciájáról, amelynek helyszíne a Ivrim-félszigetenlevő Jalta volt. A nyilatkozat felöleli Németország végleges leverésére és együttes megszállására vonatkozó intézkedéseket. Foglalkozik a felszabadított Európa elrendezésével, beleértve a lengyelországi kelyzettel is, foglalkozik ezenkivül a végső világbéke háború utáni megteremtésével.' A náci Németországot feltétel nélkül megadásra kényszeritik. A feltételeket addig nem hozzák nyilvánosságra, amig Németország végkép el nem vérzik. Németországot a háborús károk lehető legteljesebb mértékben való természetbeni jóvátételére kötelezik. Moszkvában bizottságot fognak felállítani-, amely dönt a jóvátétel méreteiről és módszereiről. A nyilatkozat erre vonatkozólag ezt 'mondja: — Hajlithalatlan elhatározásunk, hogy elpusztítjuk a német militarizmust és nacionalizmust, azonkivül gondoskodunk róla, hogy Németország soha többé meg ne zavarhassa a világ békéjét. Eltökélt szándékunk, hogy lefegyverezzük és feloszlatjuk a német fegyveres erőket, feloszlatjuk a német nagy vezérkart, amelynek ismételten sikerült feltámasztani a német militarizmust. Minden német katonai felszerelést birtokunkba veszünk, vagy elpusztítunk; felszámolunk, vagy ellenőrzés alá veszünk minden német iparágat, amely hadianyagtermeléssel foglalkozóit. A háborús bűnötökéi bíróság elé állítjuk. Eltávolítunk minden náci és militarista befolyást a német nép közhivatalaiból, kulturális és gazdasági életéből. Minden olyan intézkedést megteszünk, amelyre még szükség lehet a világ jövő békéjének és biztonságának megvalósítására. Nem az a célunk, hogy Németország népét elpusztítsuk, de a németek csak akkor reménykedhetnek tisztessége* életmódban a szabad nemzetek társadalmában, ha a nácizmust és a militarizmust végleg kiirtottuk. Némeloszág végleges leverésére vonatkozó tervekről ezt mondja a nyilatkozat: A három hatalom katonai szakértőinek tanácskozásai a három szűvetségos had erőfeszítését meg szorosabb egységbe hangolta, mint bármikor. Keletről, nyugatról, északról és délről uj és még hatalmasabb csapások zudulnak Németország leveréserei A náci Németország sorsa eldőlt. A német nép csak fokozza önmaga számára a vereség árát, ha folytatni próbálj* a reménytelen ellenállását Németorrzág meg~ í szállására és együttes ellenőrzésére vo* nátkozóen * nyilatkozat ezt mondja: pusztított ki a fasizmus Magyarország rombadöntött fővárosából. A gránátok szakadatlan üvöltését, a még mindig pusztító és gyilkoló bombák robbanásának dörrenéseit, a földreszabaditott pokolnak ezt a rettenetes hangversenyét kell, hogy tulszárnyalja az éhező, senyvedő és az elárvult gyerekek gondoskodó szeretetért, éltető falatért, meleg fészekért,'otthonért rimánkodó sirása. Szeged népétől már eddig is sokat kértek, sokat követeltek ezek a gonosz idők. De az áldbzathozatal korszaka még nem záródott le, még nagyon sok adni, felajánlani-való vau hátra. A kéréshez, a követéléshez az elárult nemzetnek jogcímet az a tény ad. hogy a történelem vihara viszonylag ezt a várost kímélte meg legjobban. Szeged népe talán a legszerencsésebb minden magyar város és magyar vidék népe közölt, Megmaradt javain a nemzeti erkölcs parancsára osztozkodnia keli Sokkal mostohább sorsú testvéreivel. És Szeged népének kell először meghallania a rettenetes sorsba került ártatlan budapesti gyerekek zokogását is. A már fölszabadult Pest uj polgármesterének követe járt Szegeden és megrázó szavakkal mondotta el * Nemzeti Bizottság ülésén, liogy milyen sors szakadt a budapesti gyerekek tízezreire. A Nemzeti Bizottság mélyen megrendülve hallgatta ezt a jelentést és a Nemzeti Segélyt bizta meg a gyermekmentő mozgalom sürgős megszervezésével. A Nemzeti Segély bizonyára azonnal munkához lát, de munkájának csakis akkor lehet kielégítő és Szegedhez méltó eredménye, ha Szeged népe mélységesen átérzi a kérdés óriási jelentőségét. Most a. gyerekről. van szó. Ártatlan apróságokról. Kicsiny magyar emberpalántákról. Tehát a nemzet, az ország jövőjéről. . Szegedi apák és szegedi anyák, akik magatokhoz / ?.ölelhetitek' gyermekeiteket, ©daszorithsttjétok acc-otök'at. rózsás," lejszagjf arcukhoz, érezhetitek nyakatokon puha karjuk szorítását, akik épen maradt, melegre fűtött családi fészketekben enni adhattok nekik, ha éhesek, megitathatjátok őket, ha szomjasak — gondoljatok kicsinyeitek mostoha sorsú testvéreire, a budapesti gyerekekre. Gondoljatok rájuk és fogadjátok be őket szivetekbe, hajié-' kotokba. Emlékezzetek rá, liogy milyen szeretettel ölelték az első világháború után az idegen hollandusok magukhoz a magyar" gyermekek tízezreit. Mennyivel több szeretetet várhatnak a mostani magyar gyermekek, akik mérhetetlenül többet szenvedtek és vesztettek, a magyar apáktól és a magyar anyáktól. Fogadjátok be őket és igaz szeretettel próbáljátok meggyógyítani kicsi szivük szörnyű sebeit a magatok lelki nyugalma és a nemzet jövendő biztonsága érdekében. Mozduljon meg Szeged népe és tárjon szélesre minden ajtót a bebocs áj tűsért rimánkodó b»d*pe«U gyemafcsfcfelőtt (M)