Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-25 / 19. szám

II. évfolyam 19. szám. Szeged, 1945. január 25, csütörtök Egyes szám ára 39 fillér Balogh István dr. I flíSellea Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzett Parasztpárt Révai József Magyar Kemmaalsla Piri A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapta •kar a magyar parasztság. Ez a cövetelése ma m ír nem a szá­zadokon keresztül kielégítetlen maradt vágy fojtott hangján szólal meg, hanem a hosszú várakozásban, sűrű csatlako­zásban keménnyé edzett akarat végső kijelentéséhen, Földet l Nem tiz-huszéves terveket, nem valamely homályos reform­elgondolás kilencven-száz pont­jának egyikét akaria, hanem a magyar termőföldet a legrövi­debb időn belül saját tulajdo­nába venni a feudális reakció bitorlásából; szabad, egyéni telekkönyvbe jegyzett birtoká­nak akarja tudni azt a földet, amelyen eddig másnak dolgo col t. Elsőnek a Nemzeti Parasztpárt földreform javaslata foglalta pontokba a paraszttömegeknek ezt az elemi erejű követelését. A javaslat nyomán széles ala­pokon megindult a szervező munka és megnyilt a tér a föld­reform kérdésében legilletéke­sebb szó: a parasztság szava előtt. Szerte az országban me zővárosok, falvak és tanyák földlelen zsellérei, törpebirtoko­sai és kisgazdái együttesen tár­gyalják a nagy kérdést, együtt foglalnak állást a javaslat mel­lett és vitatják meg a végrehaj­tás részleteit. Nem ködös elmé­let többé a földreform ügye Ma­gyarországon 1 A határt járó kisgazda végre tágulni érzi a községet fojtogató nagybirtok szoritásá! ; az uradalmi cseléd szeme már most a hótakaró alatt is megkeresi a mesgye kép­zelt vonalát s eleven kisgazda­ságokra osztja a renyhe nagy­birtokot. A szántóföld végre mar nemcsak az emberfeletti mun­kát parancsolja mostoha gyer­mekeinek, hanem teret ád az emberi tervezésnek is, jövőt mu­tat a dolgozó előtt, értéket és fejlődést igér a földműves mun­kának. A parasztság egészének érdeke és hatalmas arányokban meg­nyilvánuló érdeklődése azt bi­zonyítja, hogy a földreform ügye ma nem lehet pártpolitikai kérdés. A nemzeti Parasztpárt előterjesztett javaslatával kap­csolatban számtalan levél, szó­beli kérdés érkezik a többi pár­tok vezetőségeivel is. A Függet­len Kisgazdapárt tagjainak hozzászólása, a végrehajtás rész­leteire vonatkozó okos tanácsa éppúgy elősegíti a javaslat ki­teljesedését, mint a mun Lasság és értelmiség pártjaiból a szak­emberek hozzászólása, az együtt­érzők állásfoglalása. De nemcsak a parasztság férdeke. hanem a maevar nem- i Megkezdődött az oderai csala Sziléziában Rohosovszki serege elvágással lenyegeti Kelet-Poroszországot A keleti fronton egyre jobban romlik a németek helyzete. Amig Keletporoszországban Csernya­kovszki és Ilokosovszki seregei, mint valami óriási harapófogó egymásra merőlegesen záródó szárai roppantják össze Gude­rian ez előretolt keleti bástyá­ját, addig lejebb délre Zsukov serege gyors előretörésében már 90 kilométerre jár a német ha­tárhoz (itt van tudniillik a leg­messzebbi beóblősödése a né­met határnak), még lejebb Szi­léziában Koniev 1. ukrán serege 60 kilométeres vonalon elérke­zett az Oderához, amely az utolsó természetes akadály Berlin felé. Az orosz stratégiai fhüvészet főlényessége ragyogóan mutat­kozik meg ebben a klassziku­san összehangolt négyes had­műveletben. Amig ugyanis Cser­nyakovszki seregei kelet felől tartják lekötve a német erőket Poroszországban, egyre-másra foglalva el a Kónigsberget védő városokat, kőztük Labiaut egész fönt a Keleti tengernél, addig Poroszorszng déli felébea, a keleti hadsereg hátában már­már mélyen bentjárnak Roko­sovszki csapatai, amelyek most Saalfeld és Mohrungen elfogla­lásával már kilométerre kö­clitellék meg itt is a tengerpar­tot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, bogy a keletre küzdő német erők el vannak vágva és igy Königsberg, Braumburg, Pllau és Élbing ebben a zsákban máris ugy tekinthetők, mint a birodalmi védelmi rendszertől elszakadt támaszpontok. A szét­szaggatott német védelmi rend­szer közepén ugyanakkor Zsu­kov hadserege határozott biz­tonsággal tör előre a legrövi­debb uton Berlin felé, amelyet a legújabb jelentések szerint már 270 kilométerre közelitettek meg. Ezalatt Szitéziában Koniev se­rege felsorakozott az Odera mentén, ami már magában is a Breslau és Gleiwitz közti vasúti vonalak elvágását jelenti Ezzel máris megtört e fontos ipari vidék védelmi erejének mozgási szabadsága. Az oderai csata le­hát megkezdődölt. Ha tekintetbe vesszük is a németek elszánt védekezési szándékát, amellyel ezen a vonalon megkísérlik minden erejükkel feltartani az orosz előnyomulást, akkor is azt keli mondanunk, bogy azok­nak a seregeknek, amelyek oly ellenállhatatlanul törtek át a Dnyeszteren és Dnyeperen, nem fog különösebb nehézséget je­lenteni ez az utolsó akadály sem. A helyzet ilyen alakulásánál joggal vetik fel a kérdést az amerikai lapok, hogy mit is re­mél még a német vezérkar, amelynek a Visztulánál fölépí­tett hármas védelmi vonala oly hamar összeomlott, amikor hát­rább még ilyen vonalai sincse­nek. A német hadvezetés azzal hitegetle a népet, hogy legyen nyugodt a birodalomban min­denki, a vezérkar megtett minden ellenintézkedést, ame­lyek eleve lehetetlenné tesznek minden orosz offenzív sikert. Maga Hitler is azt igérte mégl az idei újévi beszédében is,] hogy a keleti front szilárdan fog állni, nincs ok telvát nyug* talanságra. a budapesti csatáról azt je* lentik, hogy Budán most folyik az utolsó házcsoportok meytisz­titása a németektől. Székesfehér' várnál ugyan a németeknek óriási áldozatok árán volt némt helyi sikerük, azonban ennek átmeneti jellege világos, hiszen ennek a frontnak a helyzete is végeredményben a sziléziai ét a keleti német frontnak alakú­lásától függ. Igy teh.it nem so­kat ér a németeknek a roppant áldozatok árán megszerzett ke­vés siker, amikor nyilvánvaló, bogy helyzetük itt is tarthatat' tanná válik egyébként is. Nyugaton Rurtdstádt vissza­vonulása az Ardennekből egye­nesen katasztrófális méreteket* ölt. A tudósítások szerint a né­metek az erős nyomás és a be­kerítés veszélyének clkerüléséra kénytelenek nappal is erőltetett tempóban folytatni a menekü­lésszerű visszavonulást. Ez per­sze a szövetségesek légierejénelf kitűnő alkalom arra, hogy ször­nyű pusztítást vigyen véghez a menekülő országúti oszlopok­ban. Két nap alatt igy több mint. négyezer gépjármüvet pusztítottak el ebben a pánik­szerű visszavonulásban, amely­nek sürgős célja nyilvánvalóan az, hogy minél előbb ismét el­érje a Siegfried-vonalat, ahoj több kilátásuk van az amerikai előnyomulás feltartóztatására. Az oroszok elfoglalták Bromberget Moszkva, január 24. Kelet-1 Mohrungen és Saalfeld városo* Poroszországban Rokosovszki I kat. Nyugatlengyelországbal tábornagy serege elfoglalta' Zsukov marsall serege 80 kilo­zeti újjászületés alapfeltétele is földreform gyökeres és gyors végrehajtása. A Magyar Kom­munista Pártnak lapunk vasár­napi számában közölt nagyjelen­tőségű nyilatkozata kiemeli ezt a létfontosságot: „A földreform haladéktalan végrehajtása nél­kül az ország nem tnd kilá­bolni a gazdasági nehézségek­ből, nem tudja meggyógyítani magyar mezőgazdaságon ütött súlyos sebeketA paraszt­ság külön nagyraértékeli a mun­kásság tekintélyes pártjának ál­lásfoglalását a földreform hala­déktalan megvalósítása mellett és bizalommol tölti el az a tudat, hogy a munkássággal lestvéri szövetségben dolgozhat a ma­gyar demokrácia megszilárdítá­sán. Amilyen mélyen tör fel a pa­rasztság igénye a föld után, olyan széles hullámokat ver a készülődés a nagy reform meg­valósulására. A parasztság tud­ja, milyen óriási munka lesz a földosztás végrehajtása, de a nehézségek tétlen mérlegelése helyett máris az előkészítéshez fosott. A Nemzeti Harasztpárt — együltmüködre a többi de­mokratikus pártokkal — gyűlé­seket tart, ideiglenes bizottsá­gokat szervez, amelyek elöra tájékozódnak a földigénylők é» az igénybe vehető földek helyt viszonyáról; a föbligénylőkbőí küldöttséget alakit, yagy aláirá sukkal beadványt szerkeszt a földművelésügyi kormányhoz. Mindez előkészület és egyetlen célja: hogy a javaslatból minél előbb törvény, a törvényből pe­dig még ebben az évben föld, a paraszt kisbirtokok serege szü­lessen E. S,

Next

/
Oldalképek
Tartalom