Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-19 / 14. szám

II. évfolyam 14. szám. Szeged, 1945. lamiár 19. péniek Hll.ll.l—ll. IHHWMII,— •IIMI Ml Eqves szám ára 30 fillér A. Magyar Nemzeti Függetlenségi Profit Laofa A sebesültek Az utóbbi napokban sürün látunk a szegedi utcákon nagy, csukott omnibuszokat, csapatszállító kocsikat. Oldalukról le-le-kopott a terepszinti sárga festék, a vöröskereszt is csak némelyiken vírit itt-ott piros foltokban. Hangtalanul gördülnek s csak akkor figyel oda a járókelő, amikor a katonák, ápolónők már húzzák ki az első hordágyat átkötözött karu, lábu mozdulatlan emberrel: a budapesti harcokban megsebesült orosz katonával. Szeged népének megértő lélekkel, gondoskodó szivvel kell fogadnia ezeket a néma szállítmányokat. Ne nézzük rossz értéssel az Egyetem előtt kirakott székeket, asztalokat, a Törvényszék épületében történő átalakításokat, a klinikákon foganatosított kiürítéseket, — mert nem lehet fontosabb problémája Szegednek sem, mint a magyar főváros mielőbbi felszabadulása, u magyar főváros hetedik hete tomboló harcában vérző katonák fedél alá juliatása. Nemigen akad szegedi ember, akinek ne lenne féllenivalója Budapesten. Szülő, testvér, feleség, vagy gyerek, akiknek élete éppen ezektől a sebesülten, véres kötésben érkező szovjet katonáktól függ. A Vörös Hadsereg a magyar fővárosért áldozza vérét, amelyre négy héten át meredtek a félelmetes orosz tüzérség ágyúi s csak akkor szólaltak meg, amikor a hitlerista téboly már a tisztességes békét vivő páriámén iaireket is orvul legéppuskázta. Bizonyára sokan láttak Szegeden hordágyon szállított orosz katonát nehéz csizmában, tanksapkájában, oldalt még a tábori telefon szabadon lengő drótjaival — csak hátán jelzi az átvérzett kötés, hogy Budapest utcáin még mindig ádáz harc folyik. Egy kicsit mi is felelősek vagyunk azért, ami Budapesten történik, a sok kiömlött orosz vérért, ennek a hős seregnek magyar földön álélt szenvedéseiért. Minimális kötelességünk a sebesüllek elhelyezése, riiinden kényelmünk feláldozása árán is. Ne csodálkozzunk az orosz tiszt katonás hangján, aki a kiürítésre szánt épületben tárgyal, mert a Pest felől vezető országút csutakjában sebesültekkel megrakott autók közelednek s az eszméletlenül fekvő embert, a sürgős műtétre váró katonát pem lehet 3zahnára, vagy földKe fektetni. Varsó felszabadult Lengyel csapatok is résztvettek a felszabadító harcokban Nyugaton is összeomlott a német offenzíva Tegnap este ismét megdördültek Moszkva ágyúi, hogy rendkívüli hadi esemény hirét ünnepeljék. Varsó eleste valóban ínég ennek a szenzációkban bővelkedő háborúnak is kimagasló nagy eseménye, hiszen a lengyel főváros volt az első, a melyet a németek még 1959 szeptembere közepén elfoglaltak s azóta szüntelenül megszállás alatt tartottak. Zsukov tábornagy csapatai vasárnap indultak el visztulai hídfőállásukból. A tudósítók jelentései szerint az első komolyabb német vonal megrohamozásakor a beásott német gyalogság 79 százaléka elpusztult az öldöklő küzdelemben. Az orosz gyalogság erős tankfedezettel ekkor ujabb rohamra indult és mintegy 69 kilométerre vetette vissza a németeket. A küzdelem talán akkor érte el csúcspontját, amikor az oroszok elérték Raclom városát, amelyet a németek hatalmas erődállássá építettek ki. Ezt az erődvárost lendületes rohammal, súlyos harc közben foglalták el hétfőn este. Innen pompás tempóban hirtelen északra kanyarodtak és egyszerre oldalba kapták a varsói védősereget. Ekkor már látszott, hogy Varsó helyzete tarthatatlan, annál is inkább, miután egyidejűleg északnyugatról is megindult egy tekintélyes seregcsoport, amelyben résztvett az újonnan szervezett lengyel hadsereg is. Sztálin napiparancsa külön is kiemeli a felszabadításban harcoló lengyel csapatok hősiességét. Csak egy pillantást kell vetni a térképre és megállapíthatjuk, hogy Varsó stratégiai jelentősége valóban rendkívüli. Nem csak azért, mert Északkelet-Európának legfontosabb vasuli csomópontja, hanem főleg azért, mert ez a kiindulási pont, ahonnan az orosz hadvezetőség most már tetszése szerint válogathat ez eléje kínálkozó nagyszerű kibontakozási alkalmakban. Innen megindulhat nyombanIvelctporoszország felé, de éppúgy vonulhat rögtön nyugati, mint déli irányban is. Érthető tehát, ha a német hadvezetésben már is mutatkoznak a kapkodás és kezdődő fejetlenség nyilvánvaló jelei. Ez azonban. nem is lehet már máskép, amikor a keleti fronton felsorakozott tizenhét orosz sereg fele máris megindult, hogy elárassza Németországot. Láttuk, hogy a liosszu ideig nagy gonddal épített erős nénémet állások mint omlottak össze most a hatalmas seregek roppant nyomása alatt, nem valószínű tehát, hogy a továbbiakban különösebb akadályok tarthatnák föl az orosz hadakat előnyomulásuk nagyszerű lendületében. A keleti fronton most kétségtelenül gátszakadás történt és az offenzívának az az áradása, ami ezen a szakadáson átzudul, most már a végső katasztrófa hullámait hömpölygeti a németek felé. Ezt érzik már maguk a nácik is hiszen Sertórius, a náci rádió hírmagyarázója tegnap már nyíltan ) bevallotta, hogy „a németek ' helyzete válságos, mert Sztálin a végső döntésért indította meg hadainak áradatát". Ehhez a Német Távirati Iroda azt is hozzátette, hegy „állig felfegyverzett példátlan tömegek hömpölyögnek előre aa arcvonalon és minden szájról csak ez az egy szó hangzik : Berlinbe !" A budapesti harcokról a nagy lengyelországi események miatl csak szűkszavúan emlékszik meg a moszkvai jelentés. Tudósitá-" sok jelentik, hogy a Képzőmű* vészeti Főiskolát nagy harcok után foglalták el az oroszok és hogy a nácik főleg már csak a dunaparti háztömbökben tartanak ki A nyugati fronton is leijei összeomlással végződött a propagandisztikus célú Rundstádtoffenzíva. A szövetségesek most már az egész vonalon kezükben tartják a hadmüveletek kezdeményező irányítását és mái Strassburg környékét is felszabadították a náci nyomás alóL A hadjárat menete itt is megfordult és ezzel megkezdődött Németország teljes katonai öszszeomlásáuak végső drámai fejezete, % Lengyel sereg is részivel! Varsó felszabadításában Moszkva, január 18. A TASS hírszolgálati iroda jelenti: Sztálin tábornagy napiparancsa jelenti, hogy orosz csapatok a lengyel hadsereg hatékony közreműködésével ma elfoglalták Varsót, Lengyelország fővárosát, A napiparancsban Sztálin Zsukov tábornagyot, az első fehérorosz hadsereg vezénylő parancsnokát cs Malién vezérezredes, vezérkari főnököt emeli ki. Varsót a szovjet és lengyel A szegedi közönség nagy többsége már régen testvéreiként fogadja ezeket a pesti utcákról elsőknek ideérkező embereket s megmutatta ezt a sebesültek részére gyűjtött ágynemű önkéntes beszolgáltatásával. Ez természetes is. Ne feledjük: Szegedet is ezek a katonák szabaditolták fel, Szegedért is csak ezek vérezlek, a vöröskeresztes kocsik Szegedről is csak orosz sebesülteket szállítottak kórházba, csapatok a várostól nyugatra megindult lendületes átkaroló támadással foglalták el. Töbh helyen átkeltek a Visztulán és nyugat felől is teljesen elvágták a lengyel fővárost. Egvszerrt északnyugatról, nyugatról megindult kombinált támadással foglalták cl Varsó városát, a Visztulától nyugatra lévő nérael védelmi vonal fő támpontját. A napiparancs elismeréssel emlékezik meg a lengyel hadseregről, amely kitüntette magái. Sztálin marsall napiparancsát követően Moszkvában 324 ágyú 25 üdvlövéssel ünnepelte Varsó felszabadítását. Ilyen üdvlövéseket csak a legnagyobb győzelmek bejelenlésekor rendel el u szovjet állam. Varsónak » háhnrui kitörése-