Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-14 / 10. szám

1915. január 14. SS^SSSBBSIHED O í L M !t;t A U O It 5 /. I (i Kellenek-e Nemzeti' Bizottságo! és mire Sokan csodálkozni fognak ezen a kérdésen. Hoey kellenek-e Nemre Bizottságok ? Hisz mindenfelé goa bamótíra nőnek. A képviselőválasztások az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe hatalmas lökést adtak a Nem/ett B zottságok ala ulasának, a nemze gyűlés után ez az elemi ere;ü nej mozgalom tovább terjedt és mo már alig van olyan csücske az o> szág felszabadult részének, amelye ne volnának, vagy ne volnának alakulóban Nemzett Bizottságok. A né; mélyéből feltörő mozgalmakkal. >•• nép teremtő ere]-! és kezdeménve íéseália^létrehozott szervekkel sze" ben általában nem helyes felvetm Kétkedő kérdést: szükség van-e ró juk? Szükség van-e a nép kezde ményezésére, önsegélyére és teremt erejére nagy nemzett válságok ide v |én? Minden gondolkodó ember szá mára világos, hogy a Nemzeti B zottságok nélkül a magyarság merrhetetlenü! elmerült volna az örvény ben. A Nemzeti Bizottságok kezd é meg a széthullott ország egvesitésé ők vittek rendet a zűrzavarba, ök vették kezükbe (he'yi méretben) a nemzeti főhatalmat, amikor az ga dátlanitl maradi, őz csepegtették be az újjászületés és felemelkedés hite a már-mír reménytelenségbe és le targiába sülyedó népbe. NélkUlU nem született volna meg 87. Ideig lenes Nemzetgyűlés sem. A Nemze Bizottságoknak oroszlánrészük ve • az uj állami főha'a'om megteremt sében : ha nincsenek Nemzeti Bizoh iágok, akkor az Ideiglenes Nemze gyűlést előkészítő bizottság felhívás vissr^ng nélkül marad és aligha tudott volna életre kr.lni az uj magyar demo ratikus népképviselet. A Ideiglenes Nemzetgyűlés képében a magyar nép azért tudta oly gyorsa: és határozottan kézbe venni sorsa intézését, mert a Nemzeti Bizottsá gok előkészítették erre a talajt. Ezt ma már a kétkedők sem ta gadhatják. Ha már a múltra nézv nem vonhatják kétségbe a Nemzet Bizottságok létjogosultságát, kétség be vonjak a jelenre és a jövőre nézve Azt kérdik: kellenek-e még Nem zeti Bizottságok, miután már létre jött az Ideiglenes Nemzetgyűlés, me: van az uj Ideiglenes Nemzeti Kor mány, a Nemzeti Bizottságok hely feladatait pedig átvehetik a városi és községi önkormányzatok? A Nemzeti Bizottságok nem vehe tik át és nem szabad, hogy átve gyék az önkormányzatok feladatait lévén a Nemzeti BizottságűL/ieűi közigazgatási, hanem politikai szervek. A Nemzeti Bizottságok célt téveszt ?nek, ha a közigazgatás aprócseprő ügyeivel foglalkoznak, ha .helyi önkormányzati szerveknek tekintik magukat, nem pedig olya< szerveknek, melyeknek révén a népi, demokratikus erők az országos po litika kérdéseibe szólnak bele, a nem zeti politika céljait valósítják meg A Nemzeti Bizottságok feladata az hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban, az Ideiglenes Nemzetgyűlésben megtestesülő nemzeti egységet begyö erezzék a. népbe és az Ideiglenes Nemzed Kormány támaszául szolgáljanak programmjá nak megvalósításánál. Ha beolvad nának a közigazgatásba, ha azonosulnának az uj, demokratikus önkormányzati szervekkel, akkor eredeti, legfőbb feladataikat nem tudnák megvalósítani. A Nemzeti Bizottságoknak, mint a nemzed egység, a Fü ' etlenséít Front helyi szerveme n kell hozniok az uj, demokra kjs öi'cormanyzati szerveket, 6 OJniök kell azon, hngy az öuko ninyzati szervekben ugyanaz a Vt; eringjen, mint a nemzetgyűlésnél rgyelriiök keil arra, hogy az önko>i tnyzatok tevékenységéi u yanaz a emokratiku? szellem hassa át, mm' i nemzetgyűlést, de ezentúl a nap :özigazgatási kérdések gyakori) íegoldasát át kell engedmök m ukmk az ui önkormányzatoknak Mint poli'ikai szerveknek, a Nem *eti Bizottságoknak egyáltalábat i nc§ szükségük arra, hogy tevékeny segük közjogi szankciót kapjon, hog z államhatalom jogilag „elismerje" VaeL „Ügykörüket" nem jogszabá vok, hanem az élet határozza meg : Nemzeti Bizottságok nem a kornányhatalomtól, hanem a néptő apják insgbizá8ukat. A kormány i m utasíthatja őket, de ami enné sokkal több: támaszkodhatik rájuk iJem függnek a kormánytól, de tá nógatják és összekapcsolják a nép ámegekkei. A N mzafi Bizottságok nélkül nem ehet megoldani a nagy országo-'eladato'cat, nem lehat bevonni meg •idásukba a néptömegeket. Aki ibbé-kevésbbá nyíltan azt vallják iogy a Namzeti B.zottságok meg Mték kötelességüket, most már me telnek, elfelejtik, hogy a nemze' íjjászületés müvének nem végén, tanem kezdetén állunk. Ki fogj negérieíni a néppel, hogy a háború Németország ellen a nemzet szá •iára lét- és becsület kérdése? K figja élőkészitcni a talajt a nóptö negek között az uj nemzeti hader' ámára, ha nem a Nemzeti Btzoli ágok? Ki fogja felgyújtani a lel cekbcn a szabadságharc lángját, h íem ők? Ki fogja önkéntes jelentkezésre, fegyver fagásra buzdítani a 'ép legjobbjait ? Talán az önkor n tnyzatok ? Vagy a pártok különülfin? Nemi Ez a feladat ner közigazgatási feladat és megoldani csak n demokratikus erők együtteset udják. A tavaszi mezőgazdasági munkát •Ivégzése is létkérdés az országra \ kormány dolga, hogy utasi ások cal és rendeletekkel, gazdasági é* özigazgatási rendszabályokkal moz fitsa elő ennek a feladatnak a meg ddását. De utasításokon és rend? eteken tul, a népet meg is kel /yőzni, fel is kell lelkesíteni, egyszóval : politikai eszközökkel kell nozgósitaol a maga és az ország ránti kötelességének teljesítésére <1 fogja ezt a munkát elvégezni, h* mm a Nemzeti B zottságok? Földreformot kell végrehajtani ropoint nehézségek közepette. Végre udjuk-e hajtani a Nemzeti Bizottságok segítése nélkül ? Újjá kell alaktani az önkormányzati szerveket, i kelj S^pVoi á""mf és ftnlín niyzali szervekből a németbarát, pelienes elemeket, árialmatlanna íl tenni az országrontó nyilasok veit és ügynökeit Meg lehet-e /ni a harcot a hazaáru'ókkal, a pelienes reakcióval a Nemzeti Bi •uságok nélkül ? Akik azt hirdetik így a Nemzeti Bizottságokra már ncs szükség, elfelejtik, hogy a • nokraíikus átalakulás legfeljebb 'egindult, de befejezve még nincs. Magyar, Nemzeti Függetlenségi -Vont programmja, melyet az orszá gtőbb Nemzeti Bizottsága elfoga ott, ezt mondja: mA német clnyo nók és magyar cinkosaik elleni harc wn, a fasiszta és feudális reakció zétzuzdsdra is a demokratikus dl lakulds biztosítására meg kell te emteni községenként és városonként a demokratikus pártok megbizottai'ól és kipróbált német-ellenes hadiakból a nemzeti bizottságokat." übböl kiderül, hogy kellenek-e mér s mire a nemzeti bizottságok ? Kellenek, mint harci szervek a fasiszta 's feudális reakció szétzúzására é< i demokratikus átalakulás biztositá vára I Vagy talán már szét van zúzva i fasiszta 03 a feudális reakció éi 'iztositva van a demokratikus átalakulás ? A tények másról beszélnek. A té íyek arról beszélnek, hogy vannak az országnak vidékei, ahol a fasiszta is a feudális reakció nemcsak szét 'uzva nincs, h3nem egyenesen tánad és terpeszkedik I így van er oáldául Szabolcsban, ahol több já ásban még mindig a régi rendszer mberei ülnek a helyükön és nem;sak a helyükön ülnek, nemcsak kadályozzák, hogy a demokratikus önkormányzatok megalakuljanak, ha íem a demokratikus pártok szervez redősét is megtiltják. A tiszalöki főszolgabíró, dr. Puskás ur például ' Po'gár községben decemb?r 25-án uegilakult Nemzeti Bizottság vá asztását „semmisnek nyilvánította", „nem vette tudomásul" I A föszolganró ur ugy látszik még nem ébred el I Azt hiszi, hogy még mindi Sztójay Döme főszolgabirája ! A kis zárdai járásnak a régi rendszerből ít maradt vezetői sem ébredtek még el. ók is azt hiszik, hogy megakadályozhatják az önkormányzatok de mokratikus újjászervezését. Ideje, hogy az urakat felébresszük 1 A szabolcsi példák nem állnak egyedül. Szerte ai országból jönnek i hírek, hogy a nyilasok megvannak, :sak Inget cseréltek. Szerte az országból jönnek a hirek, hogy az önkormányzatok demokratikus meg újítása, a demokratikus pártok szervezkedése növekvő ellenállásba ütrötik: a fasiszta és a feudális reakció (ttmaradt ügynökeinek ellenállásába. M?g keil törni ezt az ellenállást! Ki kell söpörni a reakció az önkormányzatokból, a közigazga 'ásból, az államéletből, a politikából I De ki söpörje ki, ha nem z Nemzeti Bizottságok, a nép szerve rett erejére, a demokratikus pártokra támaszkodva ? Aki fél a Nemzeti Bizottságoktól 17 a nán'őt fél. a d<"noVratilrus á* Városi húzaköíesönt jegyezhet minden szegedi pénzintézetnél és a Délmagyarország kiadóhivatalában alakulás következetes végrehajtását! fél. Aki azt állítja, hogy a Nemzet Bizottságok már betöltötték tisztjü< .<et, az meg akarja állítani a cemok* ratikus átalakulást. Ne féltse senltf az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideig lenes Nemzeti Kormány tekintélyi a Nemzeti Bizottságok öntevékeny ségétől 1 A Nemzeti Bizottságok ö» tevékenysége a demokratikus ótala kulást mozdítja elö, tehát segíti j kormányt programmjának végre ha j« ásában. Minél erősebbek a Nemzeti Bizottságok, annál erösebb az Ideijí enes Nemzeti Kormány, mert ann| erősebb támasza a népben. Lehet, hogy Itt-ott* egyes nemzet bizottságok részéről túlzások, h ugy tetszik „túlkapások" fordulnál elö. A szegcdi Nemzeti Bizottsái legutóbbi rendelete a népbiróságof felállításáról egyes pontjaiban tulzá< sokat tartalmaz, mert szem elöl tét veszti, hogy az állami töhatalomnai ma már nem az egyes Nemzeti Bk zottságok, hanem a nemzet össz* iégét képviselő Ideiglenes Nemzet* gyűlés a birtokosa. Helyes, hogy ( Nemzeti Bizottságok kezdeményezőét lépnek fel a hazaáruló nyilasok fe laiősségrevonásának kérdésében, h( népbirósagokat teremtenek. De e hs» lyes kezdeményezés közben ne fog-j I tljanak le a maguk számára olyaf jogokat — mint például a kegyelné logot — melyek az Ideiglenes Nemt zetgyülést illetik. A Nemzeti Bizottt ságoknak nem az a feladata, hog kettős hatalmat teremtsenek az ow szágban, hanem hogy önálló tevés kenységükkel segítsék megszilárdulta íz egyeden törvényes hatalmat, af IJeiglenes Nemzetgyűlést és az ák tala megválasztott ideiglenes Nem* zeti Kormán) t. Túlzások lehetségesek. 7ulzáso9 vannak és elkerülhetetlenek, ha népi szervek kezdenek müködrtl aelyzelben, kitaposatlan útikon, kormányhatalom feladata lenyess ezeket a túlzásokat, országos irány* elvekkel egységesíteni, közös me« derbe terelni a Nemzeti B;z3ttság<á( helyes öntevékenységét De nem R ulzásokon, hanem az öntevékeny* ségen van a hang*uly I A fasiszta és a feudális reakció elleni harcbaq inkább legyenek egyes tulzásott mint semmittevés. Ne ezeken Ml egyes tu'zásokon siránkozzunk, hanem buzdítsuk cselekedetekre, hars* ra, öntevékenységre a népi egvséf szerveit, a Nemzeti Bizottságokat Révai József. GumihuHadékot minden mennyiségben VÉSZRE DOBó-gumlgyárf BerHni-kArut 30. szám alalt. ^Ég szorcsabli szöveSslrgetieH fimeriIcában az angolszászok és Oraszország közt' London, január 13. Az amerikai kongresszus erősen mcgéCenezte Vandenberg republikánus szenátort, amikor szoroi szövetséget követelt Anglia, Amerika, Oroszország, Franciaország és Kin* között A szenátor szerint a békét ugy kel! iekinteni, mint most a háborut Nem kell mindent a kongreszszus elé bocsátani békében sem, mint ahogy most nem kerülnek a kongresszus elé vülönbözfl háborús tervek,