Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-06 / 4. szám

19lá. január a DfiLMiUYARORSZAM 9 Hegyest János parasztpárti felszólalása Heg>esi János: Tisz.et nem e !

:fü és! Mélységes; n me jhatott lcexkel állok ide én, az egyszeri munkásembtr, hogy a Nemzeti P raszt Part és sok-sok z.'r oolgoz magyar paraszt nevébn hangot ad jak é/százados fájdalmainknak . bennUnret ért igazságia'anságoknj és a jövőt illető vagy un tnak. Mélységesen megindult leiekkel, azt mondottam, hiszen nem laiuitam a szónok Iá st, nem voit mestersé »em. N is várjon tőlem senki ckarnyá szép szonoklatot, legfeljabb elmon doni azf, ami a lelkemből kikiván kőzik. (Halljuk, halljuk!) Tisztelt nemzetgyűlés! Amiko most a hazánkon v g gsöprő nig vihar u án összejőiiü IK, hogy alé rem-erünk életét, vérkeringését ujr megindítsuk és a ronok fe'ettigalágosabb, szüárd.-bb alapra épne ej, demokratikus Ma yaror -zágot lé iesitsünk, nézzünk vissza eiy kies j mutba. Nem azért, mintha anm i rothidó mu'in k erőtlen köveib'i egyet is fel akarnánk használni jövőnk fe'ép tiséhez, de hogy a ja rőt tökéletessé alko hassuk, néha j ylsszanézni a niulbi. mert tagnapból lesz a ma, mából a holnap mu 'ból a jövő. Tisztelt nemzetgyűlés! Nem 'anu ta n felsőbb iskolák t, de azért any nyit megtanultam, hogy a történe lemben bizonyos törvényszerűsége1 varn ak. Ezeket a törvényszerűsége ket In-áok történetében több helye: megt.alá iu'r. Ho-v c ac egyet említsek: a Dózsa Q ör.y-fé'e paraszt lá: adást, (é jenzés, taps) melyne sok-so?s?ázezer migy:r pirt~zt es° áldozatul a leverése miatt. Erap rasz(lázadá3 iniő példa lehetett voln lz u'vor szín ára min fankorra. Kőzbeszé ás: Ma is intőpélda! Jmos: Dózsa üvörty P'VS. kerékbe törették, feln pyeüék, őt magát tüzes trónon meg égették. U ána következett a Wer bőczy-féle megtör ó törvénye* soro lata, ame'yek a magyar p rasztsá got minden emberi jogitól megfosztották, v Jóságos páriává aljasitották A törvénvs e üség nem maradt e' Mi köve'ke et utána? Mohács! Közbeszólás: Hitlcr-hfvő vo'i biz'rf II t A matt rendszerének politikája véghj. munkáséit nes v > t. Az eredmény megmutatbozolt. S'..vaitakfk piln kai gvüésjueu, Vd'asztásokon nem zeti egységről, összefogásról. D kérd 'ze n, hal volt ebben a htzíb n s ne nzeti egység? Sehol sem! Dres frczisvolt az e,ész. Nem vo! nem is lehetett. Mert kérdem : lehetrgy cmtid an testvéri szeretet, ő z izet irtás ot', ahol az egyik fiúna izár z kenyeret < obn ik a ház előt i másiknak p.dig rántottát sütne ic húslevest fáznék bent a szobában 0;t nincs testvéri sztr.tet, ott gyűlölet van Ez volt a mi nemzetünkben is. (Ú y van!) A' erecmény itt !s b ' övdkczeit, má*odik összeomlás, második Mohács lett a vége. Tis lelt N-mze gyü ésf Bár az rlöttem felszólaltak már sokit be izéltek a középosztály hanyagság i ról, bűneiről, szólni akarok néhin tzót erről is. (Hilljuk, halljuk! Nem éppen csak a kő éposztá1 !a°j i vol'a* azok, akik bűnt köve ;ek e! a m ar nép ellen és ez keresztül az egyetemes magvars » !ben, de az úgynevezett tönénel osztály tagjii is (közbeszó'ás: err<" ran szólt, akik vindikálták magú sak az a jogot, hogy ők történet n osztály, de réjen eljátszot'ák, ne Illeti őket ez a sző. A közép osztály tagjai szerintem ennek az i íy.iiveze t történelmi osztá ynrk k. zolgálói voltak. (Ogy van I) Leg ö ib érzük a hivatali 8zolgilaibil kifő ,-ólag hajolt oda mind g a hatalom ébereihez, mert náiun*, amilyet endszer volt, odt h joltak. Lcgjob -in tuinám jelképezni eze.et a szé llen bic,kliző biciklistával: lefe posás, felfelé görnyedés. (Taps) 2oböI állt a: egész politikájú*. Jóllehet voltak a középoszáb •gjai között joéiiésö emberek é olt is, én tud -m. Előttem, ha négy zemkö .t beszéltem velük, elismerték i igy igazságom van, a magyar né,: ifdekében valósággal tetemrehfvtam i igy ny 1 itkozzék, heiyes-e ez a i ilitíka, amit folyrat és ahogyan t-ánnak a mtgytr néppel, ho.-y szoltnak nevelik, hogy ne legyen eg\ eiepp öntudata, a jegyzői iroda elöi iár kint a falyosón vegye le a kapját és gyűri, töpreng, hogy beíenjen e. (Viharos taps.) Mert az egész közigazgatásunk, telpoli ikai életilnk, egész korm myzati endszerünk mind a levegóban iógott, tem a magyar nép széles rétégéire mit építve. (Ügy van!) El keilet ö»e trznie az összeomlásnak. Azért mutatok rá a hibákra, hogy z a jövőben soh3 többé a magya leiben elő ne fordulhasson. Jöjjön kármilyen kornány, soha ne té/essze szén elöl azt a példát, hogy z ügyes, okos, képzeit kömüve íielött az épül :t felrakásához hozzá0;ni, szigorúan megvizsgálja s >tajt és erőssé épfti a funda nen umot, az alapit, mert ha azt eité esztette, ha elhanyagoltak, az épít •t összconlik. (Ú.jy van.) A mi nemze i életünkben ilyen j tJamenlum, ilyen alap a ma ;yar i :p. A magyar nép amely megtarnta Migyarországot magyarnak lert nem a történelmi osztály tar>tta meg! Ezt bizonyította e viharlőtti menekít ési láz, amikor mindzok, akiknek féltemvalójuk volt — sztélét a kevés kivételnek — szed ek a cót nókjukat, a pénzt zsebreágták 8 bár ott volt a drága (ö d melyre mindig büszkék voltak, ot 'olt szép lakásuk, a drága, bútoruk , négis mi idez nem vo t fontos, csat z a nyomo.ult é'et. (Taps.) Az a nyom árult nép pedig, ame [i/iknek alig van annyi főldj-, hogv L sarkát rne;vesse, meghúzódott a ia»a uivarán és azt mondta: tör njék bír ni, ha az ég a földdel -sszeszacad is, ő itt marad. (Vihaos taps.) Tiszieh Nemzetgyűlés! Errői a nagy ^/harról, a nely átsod ódolt felettünk eretnék még néhány szót mondani Halljuk,halljuk!) Ez a vihtrbi:on\ negtjpizott bennün et, kit jobba i ,it kevésbé. De talán azt mondhat nk, nincs olyan ház, nincs olyan (idfede'.es viskó, ahol ne volua iratnivaló. Mégis azt mondom, hog ne(nyu ,vassal vettük ezt a vihart \ dolgozó parasztság úgv tekinteiie nint amikor — nagyon (ólisnerjük i természeti erők és idők változása' a forró nyári meleg n3pok után, mikor szinte olyan tikkasztó a hóig, hagy ember, állat növény, min lenki nehezen várja a felhősödés! :y kis idóválto-'á -t, amikor a p r ríjdnem megfoj'ja az embereket é árják az áldáslhozó esőt. Ez me . jön, de nagy viharnl. El odori házak fedelét, kitépi a fáka1, el eri a termésüket, tehát kárt okoz áégis megnyugvással vesszük és fe' issülten éb ed luk fel másnap, met t vihar u'in mind :n zöldül, megvát őzik, tisztább lesz a levegő. Ilyen /olt ez a vihar is, amely keresztu vonult rajiunk. ÍTÜDS.) MegtépázoU aennünket, othanuakat, de tiszte Tmuetgyülés, elsodort i felőlünk a i gaz rang-, címkórságos úrirenJ ,taps), amelyisnek nyomását évs udok óta szenvedi a szegény do >/ó parasztság. (Ú'.yvan é jenzés) És itt ke'l, hogy a parasztság ne •ében üdvözöljem a győzelmes vö/ö 'ladsereget, amely elhozta számunkra ízt a napot, amikor emelt fejjel, •mberhez méltóan mi is elmondhatju.. i mi kívánságainkat és mi is síkra zállhatunk jogainkért és résd kér hetünk a nemzetépítő munkából. Tisztelt Nemz tgyfites! A Nemz; ?. raszt Párt és a szegény dolgozó nagyar nép nevében a jövőnek ; I-építéséből részt kérünk Jogún / tn ehhez, úgy gondolom. (Ú ;y van! ^incs rals Kívánságunk, cstk a/ togy az igen t s .telt Nemzeti kcnány soha egyedencgy intéz<edés. egyetlen határozatot nc hozzon úgv togy bennünket meg ne hallgatni (Viharos taps.) Nem rés - etezem most a mi kíván 1$ágainkat. Főbb kívánságainkat isme k: a feuddizmus felszámolása é1 jenzés, tapv). az emberek köz' tagyar és magyar közé válaszfalak ilitó cím- és rangkórság teljes kirtása a közéletből. (Viharos taps, é jenzés.) Legyünkmindnyá an egyen ően magyar testvérek. (0 ;y van !) Mi, a dolgozó p arasz -ág, muncásság, nagyon jói tudjuk és isrnerük, hogy mi értelmiségek, iparosok, cereskedők nélkül nem tudunk éln •s országot felépíteni. Nagyon jó! ud,u<, hogy szükség van az országán ért I ni-égre, hivatalnokra, orosra, mérnökre, de miért kell azoit föl bénk helyezni. M ért nem •he'ünk egyenrangú munkásai, d >1ízói az országnak? (Úgy vau!) Is ha ezt megcnnáliuk, akkor meg og szűnni sz ellentét, am ly átkos zéthúzss-a, átkos testvéri! arcra szi>"a mindig a magyarsagot. Az átta'uik jóváhigyott kormáayla íáaból itt aló magyar nemzeti okmány programmpontjiit a Nemei Paraszt P irt nevében ríSílőtez 'S télkül elfog id m. ígérem, mindnny unk nevében, hogy annak minién pontjához teljes erőnkkel, I' ki*sfi erőnkkel hozzájáru unk. Külön 7 kell emelnem az uinnnm meg)lak tandó honvédség szerepét. M\ ':t nagvon fon osnak tartjuk. Meri hiába bzszélü ik a tdig, akár föld- , eformról, akár más felemeléséről a \ nincstelen p irasztságnak, m'g az országunkat kifelé meg nem erős 'tet>ük, míg országunk ellenségeivel vég'eg le nem számoltunk, mert addig i ncs biztonságban semmiféle intézedésönk (Ü v van ) Ez az e ső feladat. Ha tehát ez az első fe'adat, akkor köti lessége mindnyájunknak, hogv a győzelmes vörös hadsereggel vállvetve kiűzzük hazánkból az ellenséget, megteremtsük az igazságos békét és azután meginduljunk a bé -és fejlődés útján. (Úgy van 1) Szabó István szociáldemokrata beszéd? Szabó István: Milyen tisz e 7imz7 jyu és ! Legyen szent frigyünk iz a nap a testvér pártokká kapcso alosan, a kommunista párt nemzet ryűlési tagja által kijelentetekben, ígyen örüií baratsag nimcaaKa k ;:stvérpárt között, itanem a töb • dolgozó osztállyal együtt, a demokitikus, boldog Magyarország fe: .pilisének munkájában a legtisztas iágesebb és legeredményesebb mun rával vehessünk részt. A Ssociálde nokrata Párt nevéber aizalmunkat és támogatási készsé (ünket fejezzük ki az új kormány ránt. Az ország népe fáradt, az ernyelés tünetei mutatkozna* rajta. Fá adttá tette az évszázados reakc ó íz évszázadok öta uralkodó osztá ••sarnoksíga, amety nem sokat törő tölt a nép bajival, gondjával. Mo tácsoknak kellett jonniöi*, törlénce nnek kellett megismétlődiie, hog. i helyzet megváltozzék. ígéretekbe;azdag volt az ország, de soh gyetknegy eset sem fordult elö togy az Ígéreteket tényleg beváltoták volna. E(ész történelmünkön •'égig fú nak a magyar nép becsapását, félrevezelé ét eredményező •lenségek. A régi Magyarország egy .ori főbfráj'nak kijelentését ismétlem, aki D azsa Oyörgy lázad Ssának leveése Ufán nála tisztelgő jobbágyoklakazt mondta: „ Megérd emelnétek, togy mind karóba húzassalak kerékb öresselek benneteket, meg is tenném, csak azért nem teszem, mert szük;égem van munkátok-a " Ez jellenezte történelmünk egész folyását 7őm törődtek a bajokkal, nem irődtek vele, milyen viharok jönnek ailyen viharok szántják végig ? lolgozó lakosság lelkületét és z /írják meg munkaképességét. Ő ::re ügyet sem vetettek. Csak eggyé irőd ek, a végte'en osztályőnzéssel rapzsiságuk kielégítésével. Mindiz zal, ami az orsz g, a nép bajavol, senmit sem törődtek és nem feg alkoztak vale. Természetesen ilyen aörülmények után viharo s szágu'dtak keresztül az országon és szükség•zeiü.n küvőtsezct be, iio^y ezik t viharok döntötték le mindazokat t hitaimis vilaszf-l kit, amelyek t magyar nép és az uralkodó oszily között fennállottak. Megmaradt a dolgozó parasztság, z ipirt és szelleni praletiriitus a 'aga fegyelmezettségévé', m- g na* adt a magyar földmunkás a maga Mdéhségével és a dolgozó városi s szellemi pro'etáná us. Mi szocialisták tartalmi demokrá-a ;át akaiuak. Kózéleiünk jogforrása! iz egyenlőség, szabadság, testvéri-l ég gondolata legyen. A nagy már:iusi gondola'ok, melyek 96 évvel zelőtt születtek, a n gy, históriai •semények után váljanak v<ló«á<?,.>á s legyen vé >re es;yeniösé{r. Törlil;ünk el minden felesleges muzeuml allangot, cim 7 es rangot, ami nevetségessé teszi az embert embertársa 'lőtt. Legyen egy nlő az ember és mber a törvény előtt. Az ezzel együttiiró gazdasági aránytalanságot szüntessük meg. Ne legyenek ebb n az trszdgban tékozlók és nélKÜlözök. ne 'egyenek divatdá nák és mezítlábas munkásasszonyok,gyermekek. (£ ieaés. i ps.) Legyen szabadság minden ooigár számára, legyen szólás- és sajtószabadság, legyen gyülekezési jog, hogy a mult minden korrupcióiát a nép és rend ellenséged ki lehessen irtani, hogy közéletünk tisztaságát, a hazával szembeni kötelességteljesítést a szabad sajtó tudja ellenőrizni és elősegíteni. Legyen testvériség a hazában minden dolgozni sfrető ember otthonában. Hisszük és valljuk, hogy a dolgozó értelmiségek és a városi munkáik együtt működ se örök időkre, szóló szent szövetségben biztosiiják •gy szebb, boldogabb és minden magyar számára biztos megélhetést nyújtó Magyarország életét. A seocuidemotruák váit >zat!anui tilják a megállapodásokat a kommunista, ki-gazda, valamint azokkal a aárt akkal szemben, amelyeknek alapait a dolgozók alkolják. Ezért szükségesnek tartjuk a parasztság szellemi felemelkedését, a gyökeres föld-