Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-06 / 4. szám

tiiiAtítn««/K»íí! 1915. január 6 Tito marsall főhadiszállásán (Llppal **are baazámolója a jugoszláv néphadsereg harcairól és a belső tisztogatásról) A iugaazláv nép te Tito nursrf dicsítójp* hadserege méitín Ali • »i la* J««4ím közenponlfiben Európa nepcinea fasisztaellenes sta batAaájgiiarMten é^genugy pAl iAt mu tátott Tito ée nsym. mint a ffruszu raaiAsaar az»% hrtciu* megsmtmsp tés.ften ét kiirtaMbaa. mé remiéivé! todekes ey suml-us al»öt> baswmolója. A saemlanu, Lippa Imre, ev«k«n at avéfeban <!t ujsígt** kü a a «Met*k sok cr.ar táraival e»u; S-eroi.*)j depóitvíta . A kínyaze. iMtikából és rabságból a ja^aszl-v b^d^erog szab**ltotta meg s a fé taetówaíima iránvitWte. Utiaról r» tkna^z.aiauiaól Liapat Imre, aki Bei aridbni pívet n-httiy nap 4 Szegedei tóitbif, nui i»Hr»«»knak a W5v;tke» ayi atk „zatot adta: — Megérkezésem után a partizta nadusztálynál jeteattwjtein. A p-irancuioksátftez erctofcön és hegyeken kerwutal vezet az ut gyalog izer veszteg közt. Szerbia ulj»L sokféle katonai alakulat mozog. Í> h » psrireánt-ival szemben állta Ckútsa Mih^flovks alakulatai, a eset aikt*, a* arutó Nedics-korntány caapatai és — óriuai túlerővel — a nénet megszálló seregek. A Slab-di /izió egy-egy körlet któonai parancs .tokaá^a. Az etdő szélén egy bt»jrádi méraíik barátom vár. ö márégebben pmizán. Az ő óvatossága abr, terunismereténék köaeönhetem, bojy gy»kr wi cseuftkek, gyakran né n.ei kaionúk között szerencsésen elíu'okuuk célunkhoz. — Egy tisziás szélén néhány pa•asztliaz. Innen irányiíják az eg** környék hídmüve'etei!. Mérnök bira:o n nétwny szót mond az öcnek .beiépünn a héaba. Csupa fiataléin íkt, mint ntaidenü.t a pjttiráumoz^aiumiufn. 16 —17 évetek, a 20 éve 'ak már évek ó a szolgáinak. Etsvrani>u angol egyenru.kák és meg ki i%óbb omsz ismétlőfegyverek. 72 lövéses géppisztolyok. Az egyik szo Fában rf'ViUliullámurádióleddó. Mindenütt ez a kép: legmodernebb fegyverek, rádió vevő-adók, töméntelen muníció, u.ngol kötszer- és feketekávé .'. omagok. De azért nem sz*bud a/; i inntink, hogy a partizánok élet* Könnyű volt. A le«aehwebb körül MÍr^m közt harcoltak. Néha •apókig valtak a hegyek közt, té*n úr syaran f.^té-', tápJók, pihenés nélkül vart. k az elÖrui»lzett német ata aulatot. me»yre aztán lecsaptak. így íi rcol :.'c a pmizánok, fírfwk é lök, hároin és féléven kerewtü! mérhetetlen sok áldozatot hozva, » barmeiy utvonM melfett láthatjuk n rcok nyomait, kilőtt német ianko kat, c.i ókat, ágyukat. — lüéptink a ködetparancsno' ez edes szobájába. Bf*út«fn totknác-o1. Az exedes üdvöiöl, szerencsé kívüli ni<»»r»ei;eküJi>emhez, majd to váL'b irtaiyit a főhadiszállásra. Eg> Kí/izados lép be, tökéletesen basz** t ancPuf, majd itt, a szerb lie^yci közepén, a világ legtermészetesebmozdulatával, londoni „Navy Cuf Lc garettável Wná! meg. Egy óra múlva mau'unk, 45 főnyi „hotonnával". gyalag, o'ym tempóbun, hogy né hány órai gyaloglás után ugy érzem ne öt tudora követni őket. De jól bírtam, tizenegy napon keresztül, mer az ember többet bir, mintsem gondolná Ki kellett kerülnünk a vissza' -ifnuló német csapatokat, s az erdő. ->.éiyén reyőző csetnikeket. Hegyről t^, hegyre fel, úttalan utakon, eidö át. A bozótból itt is. ott is elő bukkan egy partizán, hogy dtvezes sen különösen veszélyes vidéken. Néhol csak pár perccel előttünk jána* a námetek. Eldobott konzervek, kiőtt MgetMritá lövedékek még me eg hüvelyei hevernek az utakon A németek menekülnek. A német *dijelenté« pedig egy rövid mon latban közli a világgal: „A Balkán «ervszerü kiürítése folyamatom van". „A tervszerű kiürítés" a néraet ember- és htdianyag irtózatos, esztelei •>oc«ékolás< értelmetlen feláldozása \ becsapott és gyermekeiktől megfosztott német anyák meg fogják 'udni, hagy Hitler ág bitang szolga < mfüt német véreik életét semmit' <em vették és a vesztett ügy érdekében teljesen feleslegeseit azért áldsz ák fel ttzezre/c életét, hogy néhány tappal tovább jelenthesse a hazug német hadijelentés, hogy Hitler meg tartja a Balkánt. Falvakban és vaosokban számtalanszor láttuk, mi tehek a németek elmeoukülásük előh ha idefük volt rá: minden középület teromboh/a, fölgyújtva, paraszfiázak kirabolva, gyilkosságok, rablás minlenütt. A céltalan ás elvetemült rombolásnak olyan példáját láttam Szerbiában, amit ha nem saját szemsranel látpk, akkor el sem hiszem. — Tizenegyedik napon érkeztünk neg a főhadiszálláséi. Kis fala, olyan, mint a többi, azzal a különb •éggel, hogy emiek a falunak a neve idekerült Jugoszlávia és a vilá^ örté»etébe. A falutól 500 méterre a egwtgyobb nyutjilomntal szálliak L iz orosz és angol repülőgépek, mintha valamelyik békebeli nagy repülőtéren lettem volna. Megértettom, hogy a, i főhadhsaállás, nemcsak a hadmű '/eleteket irányította — s az ered lényekből láthatjuk, kiválóan, ha7em ez volt az összekötő kapocs o szerbiai szabadtágharc és a több. <mbad nemzelck között. — A főhadiszálláson megismer sdtem a jugoszláv felserAadiló had<rők legfőbb vezető tábornokával bftglsmertem a „politkoa" (politikai b'zotlság) tisztjeit, akiket éveken áí épezieK arra, hogy a felszabadult országban ik vegyék kezükbe az ország vezetését, amig az uj államtervezot felépül. Ezan a főhadiszál • >Pon niindcgre gondoltak: szervez ék az eUendfldft, irány ti odúk a had nűveteteket, előkészítették a belscé 'isztogafást. — Október második felében a fő hadisz4itás megindult észak f«lé, •togy áttegye székhelyét az oktérbei 10-án felszabadított Belgrádba. Ut-özben megismerkedtem Kocsa Pa poviccsal, a szerbiai huderők főpvmcsnokival. O együtt harcolt Spa ayolorsaógban Josio Brozszat, aki partizán néven Titonak ismert m*. i világ. A spanyol szabadsógliárc kél katonája köaí* az ngytkjugosz ávia marsatlja, a másik a szerbia .'vaderők főparancsnoka. Tito marsall mont 52 éves, horvát szarmaüisu. Hatalmas katonai és szerveié •meni, kiben a szabad Jugoszláviabizfaskezü kormányost kapott. Po sjovics tábornok 35 éves, tökéletesen -eszel franciául, kemény, de udva -ias fellépésit, határozott, kiváló had-ezér és katonai szervező. — Számtalan magasrangu jugosz-., áv liszttel és politikai személyiségei volt alkalmam beszólni belgrádi •rtózkodásom alatt és azt megáüaüthattam, hogy azok Magyarországgal szemben a lehelő legnagyobb negártéssel viseltetnek, feltéve, hogy Magyarország is be fogja bizonyítani, hogy Jugoszláviában, mint a 'öbbi szomszéd országban őszinte barátot t.eres és ő maga is anna ihar bizonyulni. — Az a nép, amelynek vezetői Tité narsall és Koon Popovics, nem vé ellenül nyerte meg a háborút az óiiási nemit íulerővei sienuCn. vezetők méltók voltak a néphez, a nép pedig mindenben követte hős vezéreit. Tito marsall, egész vezérkara, összes tisztjei és ihinden katonája éveken át állandó életveszély ben harcoltak a nácizmus ellen, saját népük és az összes európai nemzetek szabadságáért. A harc első »xa•rasre Jugoszlávia végtelen erdőségs hegyei közt, győzelemmé végző Jött. A második szakasz most kez lőthk: Tito marsall hadat üzent a Mlleriwiussal és fasizrmimal kacér :odö belső elte őségnek. S e mása lik harci »zakaszban éppily példv ís utmuUtó Tito nurmll és mozgalma, mint az elsőben, a dicsőié psrtiTáoHíhnniban N-iai svám'1 hat kíméletre Jugoszláviában sen -.ki „kollaborált" a megszállókkal, akinek gondolataiban vagy cselekedeteiben a fasiszta befolyás legcsekélyebb nyoma észldhető. Tüzz-I él /ássál irtják ki a fa-ísztákat Jugoszláviában, bármilyen nemzatiségüeli legyenek is. Ez nem azt jeiemi, aiindia Tito marsall kormánya kegyetlen volna, miként a hideristi propagandi híreszteli. Ellenkezőiegt a félrevezéett hazafiakkal sz« uben nagylelkű. Általános kegyeimet adótl Drázsa Mihajlovics híveinek, nohi még néhány héttel erelőtt fegyvereen szálltak szembe a félrevezeieMel i partizánokkal. Könyörle'en a h arcIá in, nagylerfcü a rseybucsátásban megfondolt az építésben, tisst/i él megfczwiibtaet'en népének ii*.- z» répvisoáője: ez Tito mjirsall arcképe, gy ismertem meg őt a főhrd'szál' láson és a felszabadítod Belg ádban. Ilyennek látja egitaz népe él Fnrópi mf»"ter' st h-H n-n-'"Hogyan működnek az orosz mősferlÖYés>ekf akiknek harcmódját a magyar honvédségné is követendő példának állították ? E?y wovjef meatdrlövész fél óv alatt 250 nématet főtt agyon Ennek a kis törlénetnek az eleje j veszi a lövedék legkisebb eltérését ! és rögtön megállapítja, hogy még a -.okra az időkre húzódik vissza, amikor a németaű lesből megró nanva a Szovjetuniót, orasz területre tudtak behatolni. Egy német kiton az előrenyomulás során kis füzetetalált. Éppen el akarta dobni, ami <or észrevaéto, hogy az olyanról &zó', mi nagyon is hasznukra lehet Azonnal feforditották és igy kerüli el a magyarokhoz is, akik a füzet ben rejlő értékos tapasstalatokat tan anyagnak használták fel • mester'ővészek oktatásánál. A könyv szerzője F. K. Tsegodajew törzsőrmecior, aki érdemeiért £• .Szovjeéunló hőse" cimet kapta, az alábbiakban válaszol arra a kérdésre mit kell tudni egy fiatal aesterlö késznek, araftor a tüzeléállást e.foglalja. — A nagy nemzeti háború mesíerlövésze — kezdi Tsegodafew tö«sőrmester — olyan katona, aki két lábu vadállatokat: a német fasisztákat, hazánk történetének legközönségesebb és legvérszontjasabb ellenségét pusztítja. Gyülöid az elfonség&tl Egy mesterlövész cselekedeteit az ellenség iránt érzett égő és engesztelhotetton gyülöletaek kell irányítania, a szhve-4clke tele legyen ezzel a gyűlölettel. A mesterlövésznek mindig Sztálin szavaira kell gondolnia „Az ellenséget nem tudjuk legyőzni, ha nem tudjuk egész lelkünkből gyűlölni". A saovjet mestfrtövésatl pusztító tűzerejiiket már sokszor kipróbálták és bebizonyították. így például Tse godajew törzsőrmester cs«k 1942. kezdetétől 1942. juniusáig 250 né metot pusztított el. Tanítványai pedig, akik sokkal később lettek mes terlövészek, szintén nem dolgoztak rosszul. Saéagow 91 hitleristát pusztított el, Sosulin 74- et, Fjodorownik 30-nál többet. Sok németet pusztítottak cl még Gogodajew, Iwanow és máspk. írt-' " "V Tsogadajöw fanifáia A jő mwterlövész hogy úgy mondjam — eniliti meg füzetében a Saovjetu«ió hőse, szemével követi a lö-< vedéket. amia a célt eléri. Észreaz eltérés saját, vagy a fegyver hibáj-bó xeletkezett-e. A s ovjetunió mesterlövészeinel azonban nemcsak jó szeme, han«n jó szemmértéke is kell hogy legyen nert azok as eredmények, amelye ket elértek, erről tesznek bizony ságot. Minden mesterlövésznek tudni, kell, hogy bizonyos tárgytól áti^gonegviljfcitás mellett milyen tá ol xágrót látszana^. Pl. a táviró és ffllit oszlopok egy kilówiétcr távoiságrí láthatók. Ugyanezen távol gyalogságot alig lenet meifrtilönböz etni a tovasságtéi. Egy gyáogo futása vigy járás közben 7—80 néterre érzékelhető. Az ablakkereaztek 500 méteri láthatók. A ruha szina és részei 3i0 mó térről. Tégla, teh5«erép, fej és vál hö» vonalai 20§^néterről. Kézmozgás, felszerelés részletei gombok 150 méterről. Arck fejezés 100 méterről. A szemet 60 méterrtll lehet fel ismerni. Egyedül egy német gép* pushe^ésaek eJlan Végezetül egy tanulságos párb? történetét adjuk elő, amelyet fsego dajew törzsft-mester €^y ellensége géppuska kezelőszemélyzetével vívok — Néhány eredménytelen és ve6a teségteljes támadás utáa a németéi visszavonultak és csupán egy ollen séges géppuska maradt vissza, atnel oly kiválóan helyezkedett el, hog( megakadályozta saját állásaink át csoportosítását. Én kaptam paran csot a német géppuska megsemmi sitésérc. — Elindultam ahhoz az osztag< hoz, amelyet a német géppuska kft lönösen lefogott. Megvártam az éj» szakát. Éjjel árkaink elé menten* déli 12 óráig feküdtem itt mozdu< latlanul. Amikor később a géppuskt tüzelni kezdett, a hangjából nagy jából megállapíthattam, iiogy melyil irányból lő. Minden figyelmemé arra összpontositottam, hogy meg találjam. Minden bokrot, fát, hullé mot, fatörzset gondosan végin tapo