Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1945-01-28 / 22. szám
4 0elmacyabobszig 5ebs63l$®si3k2bi8m6ésblhbibc5sb^mimbe 1945. január 28. A németek külön népirtó hat járata világuralmi eszményük szolgálatában á német imperializmusnak már Hagy Frigyes 6-a burkolt törekvém tolt az európii hegemónia megszer lése és ezen keresztül később a vi láguralom biztosítása. Ha ennek híz >s német törekvésnek a vonal olykor taktikai okokból el is halvá tyodoít, csak azért történt, hogy i rákövei erőkben annál hatalmasab erővel és még nyilvánvalóbban Ián goljon fel ez a soviniszta germá Vágyálom. Már az elözó világháb >t\ kitörésénél is a németség ezen urai fiti tötekvése játszót a a legfőbb szelepet. A porosz Junker-uMom é katonai arisz okrácia irányítása alai flló nénet ég nem tudott beilleszkedni az európai népek hirnóniku tgyül működésébe és állandó lerleerke "ési törekvésével folytonos fe szült izgalomban tartotta a nemzet közi politika lé .körét. Hiába bukó el Németország és vele együtt a bi lodn'orn hrgemóni t-p ilitikája az első vi'á jli-boriiba i, a németségnek ez lz ösztönössé vált kártékony törek rését kiirtani nem sikerült, csuprövid Időre elfőj-a ni. Ez a népek, békés és harmónikus egyűttmliköJé léből élesen kiütköző germán viliig tilalmi törekvés hozta létre a náci mozgalmat és ezen keresztül a márnáik világkatasztrófát. A billen Németország a legspróJékosabban kidolgozott tervvel ke •zi'ebe elő a németség egyeduraim törekvésének ezt a minden áron va ó árvéryrejuttarisát. Ebből i cé bó ke'tós báhout készített elö. Eg\ faagy katonai háhoiut s egy másik, lalan még veszedelmesebb háború tmely a népesedési statisztikák erő gzakos befolyásolásit célozta. Aho £ yan a k tonat részben kigondolt* t az európai népek lerohanására C rmtosan kidolgozták a vil'á nhái) u tervéi, o!van pontosan és rész let-wen gondolták annak a marii háborúnak a tervéi, is nMy bábotu a ffépiségi fölény biz o-iá-át célozta Ex a másik haboru — amelynek i titkos náci tervek értelmében a ka tonai háborúval egy dejülcg ke' •otyni, sőt német győzelem eseíér. •tég hosszú ideig azon tu> is— sz a pokoli gondolatot szolgaija, hog\ • németség számbeli fölényét Európában, majd később az egész vili fbn tökéletesebben biztosítsák. Ez r szörnyűséges terv legelső feiadatáu 4 németség terjeszkedését skart« minden módon Icbe'övé tenni, En »fel< e'érése érde'-éoen mindenekelö é szomszédos népek erejének vég dókig való lecsökkentésére, majd ké főbb még a teljes kiirtásukra töre kedett. Ezért ragadott meg a nac kormányzat már a háború e.'ött minden eszközt arra, hogy ac európ t fléprkel, különösen pedig a közép etirónsi kis nemzeteket egymás el ken hangolja és uszítsa. Az évszá z-dos nén et expanziós törekvéseknek régi jelszava volt a „Dtvide e' Impera" (oszd meg Aket és uralkeji rejtuk) elvének gyakorlati meevaiösitása. A oáct prop<ganda pedig kitűnően érte'te, hogy ezt a hngyo•ányo-tsá vált rémet uralmi elvet a gyakorlatba átültesse. A különbözöl •mágokban náci pénzen fentártott sajtóorgánumok és a fasiszta párt Irakciók nagyszerűen teljesítették a •épek egymás elleni gyülöle keltéséBek ördögi feladatát. De kü'Onöser alkalmasnak mutatkozott erre a faji elmélet kérdésének a politikai küzdó.tárbe való dobása. A népeknek értétesebb éa kevésbbé értékes fajo zerint való osztályozása és az ez el kapcsolatos faji és öskutalás tö réletessé tette a meghasonlást nem tak az egyes nemzetek és népei özött, hanem még ugyanazon nem zet keretén belől Is az egyes nép elemek soraiban. Ez a pokolian kigondolt elmelet, mint a váiasz'óvú ava bontotta elemeire a nemzeteet, népeket, társadalmakat, sőt mé z egyes családokat is. Az ilyer meghasonlott lelkű társadalmak» ztán már igazán játszi könnvüsé?' /olt a germán felsőbbrendűség md conydval megszédíteni és tgy a né <et politika játékszerévé tenni. Amikor igy lélektanilag kellóei ló volt már készítve a talaj, kö /étkezett az „élettér" elméletének • redebása. A fajilag leértékelt és meg Hantolt népeknek kénytelen-keltette udomtsul kellett ebből venni, hogv a közép- és keleteurópai térségben \ németség hivatott egyedül a gaz asági és politikai vezetés ellátására ;x gazdaságilag annyit jelenteti togy először szép szerével, késóh lyiltan, erőszakkal elszedték lólü gazdasági javaikat, elsősorban élei uszereiket a németek. E'Z*I az akióval a népek tervszerű kiéheztetésé észitették elő. A legyöngült és meg íasonlott népek most már tehát tel rsen Németországhoz voltak kölözve \zután jött a kényszermunka és c németországi munkára való toborzás, najd elhurcolás. Mindez csak srr •olt jó, hogy az érintett népeke írejükben meggyöngítette és pusz ulásukat elösegitede s ami s leg ontosabb, ezzel szaporodásukat hát ányosan befolyásolja. A következő fázisa ennek az alja teprajzi hadviselésnek a legdrasz -kusabban kegyetlen eszközök al almázasa volt. Amit a né netország* nunkatáborok nem tudták tökéiete n e'végerni art m-jrfcették a le Szilézia — Európa egyik legcsolálatosabb tája — az orosz hadserej. viási sikerei folytán ismét történeim dókét él át. A feltartóztat halai la nu lörenyomuló orosz seregek egyrt ugyobb darabot szakítanak le >elOle. Történelmi föld az, ahol most • 'öros hadsereg súlyos harcát vívja ízen a területen folytak a reformá rió nagy harcai Tilly, Wallenstein s Bethlen Qíbor részvételével. A larmtncéves háború, amely jórész tt dóit el, nyugalmat és békessége iázott a világnak, mert két és fé /századra megszüntette l néme -rószakot támadások lehetőségéi Európában. Nagy Frigyes a porosz milítariz nusnak ma is intő emléke volt az •ki Mária Teréziával vívott hábonr<an — Lengyelország akkori felosztása körül ugyancsak harctérr /áitoztatta át a békés Odera mellékét. Napoleon, később Radetzky, a? agg marsall, vezr'ett erre a rru században csatákat. Napoleon átvo íulási útvonalnak is használta orosz országi h idjáratában és nem messze Sziléziától vívta meg a hires jénai csatát. A mull század végén kialakult német egység Sziléziát. mint Paroszlyelországi, ukrajnai és franci ior tági, meg balkáni haláltáborok Milliószámra irtották ki a lengye urasztságot, az usrajnai föld mi ve reket, a közép-európai zsidókat és t francia lakosságot, pusrtán abbó z alj is meggondolásból, hogy eze i né.netáégneK ujában álló nemze-k népi erejükben teljesen legyen {üljenek és hosszú ioótre elmarad .nak a népesedési statisztikák ver enyeben. A tömeges kiirtásokkal kei is célt vélte* elérni a nácik. Előtör is megszabadulnak a szomszé >os népek idővel veszélyessé válhaic iépi erejétől, másodszor pedig » léprajzihg legyöngült területen nagy zerü élettere nydic a német nép ilösleg elhelyezésének. Ennek a kei >s célms az érdeké >sn történt terv oerü eg a nácik minden p irattár kegyetlensége, amelyet ennek a szór iyü néprajzi h iborunak során elkó 'ettek. Hitler maga sem h gy e te mtetben semmi kétséget, a „Mem Kampf" első kiadásaiban még benne /olt az a rész, amelyben „a kör nyező segédnépekkel és akadály-né sekkel való elbánásról" bassélt. E i szöveg nem hagyott semmi ké sé et a tekintetben sem, hogy a ma ryarsdgot is az „akadályozó és seédnépek" kategóriájába helyezi. Mindez bizonyítja, hogy milyen ártékony vaksággal szolgálta ki <orábbi reakciós kormányek alat ily-.atott propaganda mindezeket i émet törekvéseket, amelyek végered nényben diadalra jutásuk esetén u nagyarsdg teljes pusztulását jelen ették vo na. A győ*delmes germán i-almi törekvés a magyarságon is p ugy átgázolt volna, mint ahogy iimélattonül elbánt azon népekkel is. - az oKtrá kokkal, románokkal — melyek még sokkal késwá^eeebben iszotoálták törekvéseit, m nt a ma yarság. Pedig m ndez még az idó •en történ, amikor a né-netekne* nég szüksén&k volt ezeknek a népeknek a támogatáséra. Aztán ped g togy mi történt volna, ha a néme •tzme vt'óbnn diadalmaskodik, an iák elképzelését ugy hisszük, áten.edhetjük a ré^'Vf^nv iróir f-n»á r »iának. Donászy Kálmán orazág egyik tartományát vetle fel a lirodalomoa. A nagyravágyó néme. ervek azonban már az elmúlt háiorut me?élőzö békekorszakban U "int a „Nagy Német Arzenali" tar ották nyilván és mivel Szilézia, nint nyersanyag és Iparvidék, nem feküdt olyan exponált közelségben a határokhoz, mint a Ruhr, fokozol •abban csak hadianyagot termelt, izemben a Ruhr beketermelésevet. \i elmű t há'ioiú "Un Szilézia ha om részre szakadt. Részben lengye1, nlsrészt cseh lett, az oderamenti ugy ipari centrumok pedig nagyob •ára német kézen maradtak. Hogy SzílíziátMk milyen jelentő ége van a hadiipar szempon'jábó ni sem bizonyítja jobban mint az togy mihelyt a náci uralom Német •rszághan megerö.ödött és elkezdő lött a fegyveres zsaro'áa Időszaka 3 német mohóság egyik legfőbb célja ett Szilézia egyesítése a német uralom alatt. Emlékszünk mindannyian mé> rra ti izg Imas küzdelemre, melye i diplomaták vívtak egymáisal Münchenben és amtlynak eredménye demokrata Csehszlovákia feldarabo ása volt, mert a náci Németországnak szükiége volt arra a bányámé dencére, iparvidékre és erőforrásokra. Helyeknek neve együttesen: Szilézia. Mit jelent óxiléz a a ném»t hadi* azdálkodás szempontjából ? A néiet acélprodukció 40 százaléka, a lémet széntermelésnek csaknem kic (pontosan 43 száza'ék) Szilézia bátyáiból kerül ki. És a szfe-éziai szelek közül kerül ki a német müo aj •s mübenzingyártáa alapanyaga, a urnaszén is. Az ipari termelés -izemnontjából sem marad Sziiéz;a i Ruhr mögött. A hírhedt V born>ikat is ott gyártják, rengeteg lokolotiv, vasúti kocsi, tank, ágyú, teneralatijérómotor és a'kairész, repüágép é» teherautó, rádió és vegyi:ikk készület, ezenkívül p>pir- és obbanóanyag gyárak, tex il- ói élellezésiipar, mina-mind helyei talál •ziléziában, talán még fokozottabb nértékben mint a háború elótt. A nyugati iparvidék eben vé^renjio't légitámadások hatékonyan eszélyeztették a német h/borus erőfeszítést. Ezért a náci kormányra! a ladiipar jelentékeny ré*aét áttvlepietíe a „kevé6bé veszélyeztetett" keit! részekre. Hiszen -- és ebből ludjuk legjobban magitélni a vörös udaereg ó'iási teljasitményét — e* v mijuaában a front még 1000 kiométerre állt a sziléziai ipuvidékól, tehát a nématek joggal hihették, íogy az ipar ott nagyobb biztonágban termalhct, mint nyugaton, t Rajna völgyében. A vörös hadsereg ma Breeku előtf IL A nyugati szőve aégavek a Ruhr parának termelését töraáékére csökkentették sorozatos súlyos támadásaikkal. A németek számára Szilézia elvesztése oly súlyos csaodst jelenene, amely a háború igen rövid idő alatti befejezését vonhatná maga után. \ román olaj, a francia szén és vas, i balkáni élelem, a magyar a'umiiium végeredményében c»«k nyersínyagok, amelyeket nélkülözni u^yan tem lehet, de tartalékolni evetteg igvn, azonbin ha nvnuk a fetdolozó közpmtok esnek ki a termeésböl, akkor a leghatalnwMbb tartalékkészlet sem egyább holt tömegléi, értéktelen és felhasenilhatatlan. A Vörös Hadsereg •üenálllwtatlanul tör előre némzt földön, Szilézia véráztalt történelmi földjén. M ndeti egyes kis község, amelyet elfoglalnak az orosz csapajpk. közelebb hozza a háború végét. László Jván. Orosz-magyar mozaikok Szeged melletti kis faluba, mikot ásó nap betoppannak az oroszok, •ninden házba bemegy egy egy és nénet katonát keres. Az egyik házban lekötött fejú nénikével találja magát .zemben és kérdeti: — Némtcki Sóidat? A nénike összocsmpja a kezét: — Nincsen lelkem szódám, mi csak zteet Iszunk. • • Barátnőmhöz, — akinek orosz szőmese még Igen szegényes — be "ér 'gy orosz. Barátnőm bőbeszédű nyelvét m-gindltva, hadar mindenfélét a vatondnak magyarul, mire az legyint •gyet a kezével: — Nye ponyemdj — és faképnél hagyja. Másnap barátnőm felháborodva neséli az esetet: — Édesem, hallottál már Ityet, nég azt mondta nekem, hogy ne povedáljak. Rrivö Mária Hiikarestbvn letartóztattak -.00 személyt, akiket háborús bűnökkel vádolnak.
