Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-24 / 30. szám

UC.LMAC YáRftRSZÍli Á Szovjetfalvak kulfurája Az orosz étet háború előtti, évenként megismétlődő eseménye voh Moszkvában a mezőgazdasági kiál Htás. A legutolsó kiállítás szenzációját „egy falu életének képei* cimfl részlet adta. A kiállítás egészében a mezőgazdaság területén alkalmazott Újításokkal foglalkozott, a 12 hek tárnyi területen kicsiben felépíteti •zovjet falu a kis mezőgazdasági közösségek, uj, szocialista életét mu tatta be. Láttuk az uj kényelmes ér egészséges parasztházakat. Ezek az ország területén millió számra épültek. Olt volt a falu kicsinyített másában a gép és traktorállomás, egy, az országban müködö sok ezer közül Egy iskoh, egy kolhoz telep, kórház, egy bölcsőde igazolták a fejlő iskolába és ezek közül 13 millió középiskolába is eljutott. Az iskolák tanári karának száma megötszörözódött. A könyv és lapkiadás számai minJen időben jellemzőek voltak a la kosság kulturális színvonalára. Az 1913-as Oroszországban a falvak részére nyomtatott könyvek példányszáma nem egész 86 milliót tett ki és ezek közül 3 millió példányú volt a mezőgazdasági irodalom A most folyó háború alatt a Szovjetunióban a falusi lakosság részérc nyomtatott könyvek példányszáma 692 millióra emelkedett és ezek kö '.ül 16 millió példány foglalkozott a mezőgazdasági termelés kérdésévet A régi statisztikák által kimutatott dést, a szovjet falu kuliuráiát. Az itt 859 újság helyett most 8550 jelenik " - meg é8 közü, 3293 kifejezetten a falvaknak készül. A falusi ifjúság 70 százaléka rendszeresen olvas újságot, 63 4 százaléka szépirodalmat, 54*3 százaléka rendszeres könyvtárlátogató. 1940-ben a falusi könyvtárak száma túlhaladta a 60 ezret Minden 100 falusi szovjet lakos közül 85*3 százalék látogatja a mozikat, 74 a színházi előadásokat. A szovjet parasztság 5) százaléka rendszeres látogatója a muzeumoknak, a kiállításoknak, at ismeretterjesztő tudományos * előadásoknak és nézője a sportünnepségeknek. Ami a színházak, mozik, klubok számát illeti azok összehasonlíthatatlanok a multlálott képek összehasonlításban a múlttal, láthatóan igazolták azt a haladás', amely átalak totta a paraszti ,éle» f irmáját, magasra emelte színvonalát. Legnagyobb haladást a földműn kához használt eszközökben látjuk. A forradalom óta a kiállításig, a fackétöl a traktorig jutottak el. Ma már a földmunka minden eszköze gépesfiett. Az 1910 es statisztikák szerint akkor a falusi háztartások ös«zescn 7 millió 300 ezer egyszerű ekével, 2 millió faekével, 4 millió 20U eper vasekével és 17 millió faborouával rendelkeztek. Ezeknek az eszközöknek hektáronkénti értéke hat rubel értéket képviselt. A forradalom után a Szovjetunió a faeke országából a traktorok, cséplőgépek, teherautók és az összes gépesdett ter meló eszközök országává alakult át A háboró előtt a Szovjetunióban már fél millió traktor, 133 ezer orosz mechanikáju arató-cséplö kombinált gép, I9> ezer teherautó és 130 ezer modern cséplőgép dolgozott a mezőgazdaságban. Ez a felszerelés a termelő eszközök hektáronkénti értékét az előbbinek tízszeresére emel te. De a földmüvelés kultúrájának nagymérvű fejlődésére mutatnak a kővetkező számok is: a műtrágya használata tizenhétszeresérc emelkedett, a gabonának kétharmada, a búzának kilenctizede ne mcsliett. A szovjet paraszt felvild gosodott, kulturált termelővé kelleti hogy fejlődjék, hogy ebben a fejlett mechanizmusban megálja a helyét. A falusi lakosság legjobbjaiból lettek kolhoz vezetők, iskola és gé pészklubok szervezői, mezőgazdasági munkacsoportok vezetői. Már a há ború előtt a szovjet államokban egy millió traktorista, 250 ezer kom binált arató-cséplőgép vezető, 20C ezer gépkocsi vezető, 120 ezer traktor-csoport főnök dolgozott. Ezek mind a falusi nép soraiból kerültek ki. A falusi lakosság iskoláztatásának kérdésében is hatalmas eredmények mutatkoznak. A szovjet falu népének Judásszomját a kultura és tudo tnányok iránt kielégíti az állam. A mult statisztikája 93 ezer falusi iskolát, 152 ezer tanitó személyzettel írutat ki. Ez a szám nem tűnik kévé nek, de a 93 ezerből csak 450 a középiskola, a többi elemi. Ma már 150 ezer falusi Iskola van és (biöl 40 ezer középfokú iskola. Még meglepőbb eredmények mu (átkoznak a tanulók számát illetően ! n-l -n 6 millió falusi gyermek |á/t iskolába és ezek közül csak í) ezer jutott el középiskolába is. Szovjetunióban a háborút közvetlenül megelőző statisztikák szerint már 27 millió falusi gvermek járt tal. A forradalom előtt az orosz falvakban összesen 88 mozigép volt, nem volt egyetlen színház sem. Ma 95 ezer állandó mozi működik a falvakban. Tizenhét ezer modern felszerelésű és kiképzésű sporttelep disziti az orosz falvakat és kolhozokat A szovjet hatalom a falu és kolhozok egészségügyi védelme terén is hatalmas eredményekkel dicsekedhetik. Az ilyen irányú gyors fejlődést már az ilyen célra fordított költségvetési tételek összegei bizonyítják. 1932-ben a falvak és kolhozok közigazgatásai, közigazgatási célokra 37 rubel és 64 kopejka fejenkénti összeget költöttek, egészségvédelemre pedig a fejkvóta 12 rubelt és 69 kopejkát mutatott. 194i-ban a háború ellenére az első tétel fejenkénti 127 rubelre, a második tétel fejenkénti 60 rubelre emelkedett. • A hitlerista barbárok gonosz őrületükben nagy területeken oltották ki a felfelé Ívelő orosz kultura tüzeit. Felégették és lerombolták az iskolákat, a kórházakat, a színházakat, a muzeumokat, a falvakat és kolhozokat az egészséges lakóházakkal, klubbokkal és kulturépüietekkel együtt. A szovjet nép kiűzte hazája területéről a barbárokat, és megkezdte az újjáépítést. Az elmúlt 25 esztendő során elért csodálatos teljesítmények újra valósággá lesznek Még szebben és jobban épül az uj orosz élet. jobb lesz az alap és még ?vorsabh a feilö^és. Hogyan képezték ki azokat az amerikai csapatokat, akik oly sikeresen rohanták meg Németországot 1 Ml volt a sikeres angolszász invázió titka? Az egész világot őszinte bámulat tölti el a felett a teljesítmények fe ett, amelyeket az angolszász katonák mutattak be az Inváziótól kezdve egészen a német erődállások megrohanásáig. A kiváló felszerelésen és hadianyagon, valamint emberállományor tivül a mai háborúban a legfontosabb kérdés a kiképzés. Ez volt az, amiben az amerikai haderő a leg ökéletesebbet nyújtotta. Az amerikai commando-csapato' <iképzése „valahol az Egyesült Államokban, aCamp Cordon Jo ntton gyakorlótéren történik. A kiképzés tosszadalmas és bonyolult, mivel a .partraszállási hadművelet még a olyamátkelésníl is kényesebb és így pontosabb, részletesebb előkészítést igényel annál is. A partraszállások végrehajtására kiszemel amerikai úgynevezett „commandotrops" a Oordon Johnston táborban nyerik kiképzésüket. Az idekerülő csapatok teljes harcászati kiképzés után vannak már, a szárazföldi harc ninden egyes fejezetét ismerik és a harceljárást behatóan gyakorolják. Öiheienhéni égy hadosz&áiy A kedvező terep kiszemelése igen IOSSZU időt vett igé íybe. Eleinte a Camp Edvars, majd a Kap Cod területén folyt, mig végül a mostani erületet fedezték fel, amely rendri vüli lehetőségektít nyújtott, meri minden évszakban lehcséges volt a partraszállás gyakorlása. A táborparaucsnok Frank A. Kealing, egy 48 éves dandárparancsnok, aki az Egyesült Államokban közismert gyalogsági szakértő hírében áll. A kiképzé3 az ő elvei szerint folyi. Minden őt hétben egy teljes gyalog nadosztály érkezik a gyakorlótáborba, hogy öt hát múlva behajózásra xerüljön Európába. Keating különösen nagy súlyt helyez a katonák lelki és szellemi hozzáidomulná a a „kétéltű hadműveletek" á'tai okozott különleges követelményekhez. Ez az idomítás az egyes csatár különleges kiképzésé \iván{a meg az akadályfutástól és kúszási gyakorlattól kezdve a közelharc legkorszerűbb fogásainak elsajátításáig. Mindenek előtt fontos a csatár hozzászoktatása az előre nem látható, váratlan fordulatokhoz, harcizajhoz s a háború veszélyeihez Ének a célnak elérése érdekében Keating és kiképző tisztjei olyan eljárást dolgoztak ki, amelyek az észak amerikai haderőben divó kiképzési módszerekül a legjobban közeliti meg a valóságot. Az öthetes kiképzés egy napjára ugyanis úgynevezett ,.beszivárgás! gyakorlat" (infiltration naneuver) van beiktatva, mely tulajionképen kúszó gyakorlat egy kb í03 méter hosszú ,,harctéren" amely gránáttölcséreivel, drótakadályaivai, szilánkokra szaggatott facsonkjaival a valóság tökéletes látszatát kelti. Emellett nem egészen egy méter ma gasaágban állandó géppuskatüzelés filyik éles tölténnyel. Közvetlen gyakorlótér mei'ett őt sir van, olyan katonáké, akik életüket könnyelműen cockára tették és a gyakorlatok alatt estek el. A gyakorlat kezdetének jelzése után röviddel megindul a „kuszóinvázió". Piszkoszöld védőburokban kúszó csatárok százai haladnak előre a gyakorlótér ellenkező széle felé. 1914. december 24 affurmmiiiínru'i'Éír) m n— miközben éles gránátok robbanak él aknák dörögnek. Ezeket egy ellenőrző állásból elektromos u'oa irányítják, hogy a gyakorlatozó csapatok legénysége veszélybe ne kerüljön, Föld- és viz szökőkutak lö-cinek a magasba, a géppuskák vadul dobognak: mintha a pokol szabaduF volna el. Romiam a ,.M ínchen •árosához" címzett ellenállási központ ellen Lélektani szempontból véve ez a kiképzés legkeményebb foka. A csatároknak nemcsak testi épségükre, .le felszere'éáünre is ügvelniuk kell. /\ gyakorlat után minden fegvvert megvizsgálnak, hogy tüzelésre képei állapotban vannak-e. Csa ne,n minden egyes resztvevőm galljaah iyél e-en a vizsgán. Az amerik ii r. kordórület ide is betört. A rekordidő 20 nerc körül morog A gyakorló áborba érkezó minden egyes katona a tábornoktól a szakácsig a'.ettkezen a gyakorlaton. Á gyakorlat kövekező szakasza az utcai harcra való kiköp és, amely rtarberson City kihalt, faházadból álló varoskájiban folvik. Ezt a községet a hadsereg egy német falu mintájára építette fel, még u\ nevel is kapott: Schickli.rubertiafen. it u a valósághoz hiven utánozzák a háborút. Vunnak bo.nb'kől ts tíiz:r ségl lövedékektől szétszaggatott h zak, bombatölcsértől es leom'ou falaktéi átszegdelt u cik. A házak evikbei az egységet az elektromos akoák<a való bánasmódra okrai ák ki, amelyek érintésre robbannak, niá uit i félig összeomlott h izakba va^ > be törést {.anuljas, ameiyeknen a r pas® tálat szerint sokszor kitart az eden ség egy egy el enálió fészke El sajátítják annak mestersége-, hog; az utcákat kerühék, és enel ett liáa tol házig a k riek között 'ék "Őivé nyeken küzdjek ma >ukar előre, i harmadik napon következik a „Mün chen városához" cimzert nagv ellen állási központ megrohan tsa és el foglalása él a tölténnyel, tüzérség és repülőtámogatás mellett. A b* rangoló lövedékek és gránátok mial meglehetősen nagy a sebesülés vo szélye, de eddig még egyetien ál dozatot sem követelt a gvako latnai e szakasza A fenti kiképzésen kívül a jiu-jitsj és a szabadfngasos birkózás m-nd.3 ágában kikéoz st nyernek, nem vév ki a rKarata"-t sem, amelyet a amerikaiak támadó jiu jttsunak nfl veznek. A teljes felszere'éssel vaj úszógyakorlatok is előkelő szerep foglalnak el a gyakorlatok közöl Iti egy 12 méter magas loro-yto való teljes felszerelésben végrehajtó vizbeugrás is gyakorlásra kerül Akik katonavlseltek, de még aze is, akik nem estek túl kiképzése tisztába vannak azzal, hogy milvi ütőképes hadsereg az, amely ily* kiképzésen esik át. Ezzel magyarázhatjuk az an.goj szász és különösen az amerikai esi patok elsöprő támadását az Ailarit >al, a megfordított Maginot vonal j most a Síegfried vonal ellen. Természetszerűleg a fentiek nem a teljes kiképzést jelentik. Tu ják is, hogy miért harcolnak. Szí lemben is felkészültek a hitleri/m elleni halálos küzdelemre. Ez ap, huzamos adottság teszi ezt a h sereget gvőzede'mcssA. Az angolok ujtipusu moszkil gépeket vetnek harcba, amelya 10 kilométer magasságban tué nak repülni