Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-17 / 24. szám

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Szerkesztőbizottság: Balogh Isfván dr. Erdei Fereno Révai Józsel Független Kisgazdapárt Nemzeti ParaszfpárI Magyar Kommonista Párt \ • -- • = . •••'•wx?|.... Lesz magyar újjászületés! összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Erre a hirre a meggörnyedt magyar gerincek újra kiegyenesednek, a lehorgasztott magyar fejek újra felemelkednek. Uj reménység tölti el a magyarok szivét. A ránkszakadt nagy nemzeti Katasztrófa abban fejeződött ki talán legélesebben, hogy az ország gazdátlan volt, hogy nem volt kormányhatalom, hogy az állami szuvex-énitásnak nem volt birtokosa. Az országnak nem volt kormányzója, nem volt országgyűlése. Horthy Miklós a Gestapo foglya, a képviselőhátat, a felsőházat részben terrorizálták, részben szétkergették a németek és hungarista pribékleik. Nem volt senki, aki a magyar nép, a magyar állam, a magyar nemzet nevében beszélhetett. Néma gyereknek anyja se érti szavát. Hiába akarta a magyar nép túlnyomó többsége a szakítást Hitlerrel, a fegyverszünetet a szövetséges hatalmakkai: október 15-ike óta nem J volt, aki a fegyverszünetet megI köthette, a magyar nemzeti erőket a németek elleni szabadságharcra mozgósíthatta volna. Most lesz! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés az ország nevében fog szólni, az Ideiglenes Nemzeti Kormány a nép nevében fog cselekedni. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldöttei a nép választottjai lesznek. Magyarországnak a német uralom alól felszabadított részén a demokratikus, népi szervezetek szabadon, demokratikusan választják őket. Nem volt még népképviseleti testület Magyai országon, mely több joggal vallhatta, magát az állami főhatalom birtokosának. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával a magyar nép maga veszi kezébe sorsa intézését. Ezzel az ország rálépett az újjászületés útjára. Két körülménynek köszönhetjük, hogy ez megtörténhetett. Az egyik : hogy az orosz hadsereg Magyarország kétharmad részéből már kiverte u német elnyomókat. Sosem fogjuk elfelejteni, hogy a magyar demokrácia számára az oroszok telték szabaddá az utat. Az orosz hadsereg csapásai alatt omlott össze az utolsó negyedszázad népelléne?, reakciós politikai rendszere és a nyilas bazaáru'ók rémuralma. Az orosz hadsereg ugy jött Magyarországba, mint ellenséges, ' Hitlerrel szövetséges országba, mégis neki ? A Németországgal kötött katonai szövetség és a német háború súlyos nemzeti válságba sodorták hazánkat. A németek kifosztották, elpusztították az országot. A nácibérenc Szálasi abban a pillanatban döfött tőrt a nemzet hátába, amikor hazánk meg akarta indítani szabadságharcát a német elnyomók kiűzésére, Magyarország felszabadításáért. Horthy Kormányzót elhurcolták a németek. A hatalmat a hazaáruló hungarista söpredék bitorolja, mely kizárólag német szuronyokra támaszkodik. Az országnak nincsen törvényes, szuverén képviseleti szerve, nincsen kormánya. A hazánkra szakadt nagy nemzeti szerencsétlenség indított bennünket, magyar hazafiakat arra, hogy kezünkbe vegyük a kezdeményezést az Ideiglenes Nemzetgyűlés egybehívására, mely megalakítja Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányát. Az ideiglenes Nemzetgyűlés egybehivását — széles demokratikus alapon — lehetővé teszi az, hogy a Vörös Hagsereg már felszabadította az ország háromnegyed részét a gyűlölt német elnyomók és nyilas bérenceik uralma alól. Felhívjuk a városok és községek önkormányzati testületeit, a Nemzeti Bizottságokat, a szakszervezeteket, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezeteket, a kulturális és egyéb egyesületeket, hogy demokratikusan válasszák meg küldötteiket az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés kifejezésre fogja juttatni a magyar nép akaratát: összefogni párt- és társadalmi különbség nélkül a német rablók kiűzésére, az országnak a romokból való feltámasztására, erős, független, demokratikus Magyarország megteremtésére. Éljen az Ideiglenes Nemzetgyűlést Éljen a magyar nép egysége a német elnyomók és nyilas bérenceik ellen! Éljen az erős, független, demokratikus Magyarország! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága: Dr. Vásáry István Debreoea polgármestere, elnök Miklós Béla v?zerezredes Nagy Imré köz azdasz Dr. Bodnár János rektor Dr. Tarisba István orvos Dr. Valenliny Ágoston Szeged poi ármes ere Komócsin Mihály szik zetveze i veze ö Dr. Erdei Ferene szerkesztő Takács Fereno v. orsz. képviseld Vörös János vezerezredes Dr. Juhász-Nagy Sándor v. íjjazságuyyi min. Dr. Révész Imre ref. püspök Kovács János k müve. Dr. Balogh István plébános Gerő Ernő v közíró Gyöngyösi János anar Oláh Mihály k im.ives köszönhetjük, hogy a magyar önrendelkezés valósággá válik. A másik oka annak, hogy ráléphetünk az újjászületés útjára: a magyar demokratikus erők megmozdulása. Hiába verték volna ki az oroszok a német elnyomókat az országból, ha nem lett volna, aki él az alkalommal. De volt! 25 esztendő népcllencs reakciója, 3 és fél esztendő országvesztő politikája meggyengítette, elkábította a demokratikus erőket, de kiirtani nem tudta őket. Igaz, ébreszteni, bátorítani kellett őket, de aránylag rövid idő alatt felébredtek, felbátorodtak. Országszerte megindult a demokratikus pártok szervezkedése, a szegedi példa nyomán összefogtak a hazafias erők, megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, megszülettek a Nemzeti Bizottságok. Ez volt az előfeltétele annak, hnav némfielleaes honvédtisztek és a demokratikus erőket képviselő hazafiak összefoghattak és megragadhatták a kezdeményezést az ideiglenes Nemzetgyűlés összehívására. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a Nemzeti Bizottságok nélkül nem jutottuuk volna idáig Az Ideiglenes Nemzetgyűlés egybehivása a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front eszméinek diadaiát jelenti. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésre a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front eszméinek képviseletében, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban egyesült demokratikus pártok képviseletében fognak összegyűlni a nép választottjai. Az uj Ideiglenes Nemzeti Kormánynak az fog erőt és tekintélyt adni, hogy a ép ál! mögötte, hogy Füt üggetlenségi Frontio és megte szuverén néx a Magyar ban kifejeződő és megtestesülő nemzeti egységre fog támaszkodni. 1707 ós 1819, önöd és Debracen óta nem volt olyan jelentőségű országgyűlése az orszagnak, mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely most fog összeülni. 1707, 1819, 1911: mindhárom évszám a magyar függetlenségi harcoknak egy-egy határjelzője. De ne felejtsük Önód és Debrecen és a most összeülő Ideiglenes Nemzetgyűlés közti nagy különbséget! Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos nagy szabadságharcok vivása közben mondták ki a magyar függetlenséget: ezúttal a magyar • szabadságharcnak csak most kell megindulnia. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának egyik fő mozgatóereje az a feltsmerés, hogy az országnak részt kell vennie a magyarságot leigázó német elnyomók megsemmisítésében, hogy a magyar szabadságharcol magyaroknak kell megvivniok. 1941: 1707 és 18*9 egyenes folytatása, de ne feledjük, 3 és fél esztendő gyalázatát kell lemosnunk magunkról, ki kell érdemelnünk a szabad nemzetek bizalmát és becsülését. A ránkkent gyalázatot lemosni, bizalmat és becsületet kiérdemelni eggyel lehet: vérrel! Áldoznunk, harcolnunk, véreznünk kell a magyar függetlenségért! 1707 és 1849 után vereség jött, a [labancok, a hazaárulók diadalmaskodtak. Ezúttal máskép leszi Rákóczi és Kossuth idejében kezdték a szabadságharcot, de elbuktak, mi későn kezdjük, de győzni fogunk. ónodra jött Szatmár, Debrecenre jött Világos és 18;«7, Ezúttal nem lesz Szatmár és nem lesz Világos, de 1867 sem: Hogy nem lesz annak ne«ncs*fc t