Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-16 / 23. szám

I. évfolyam 23. szám. Szeged, 1944. december 16, szombat Egyes szám ára 30 fillér A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Balogh István dr. Független Kisgazdapárt * Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai Józsel Magyar Kommunista Párt Kisalag elfoglalása a fővárosi elvágta vizelláfásától Az oroszok előnyomulása az Ipoly és a Sajó völgyében Az angol munkáspárt a nagybirtokok kisajátítását követőit A demokráciák őszinte nyilvánossága Szerte Európából a náci meg­szállás alól felszabadított orszá­gokból belső nyugtalanságok hirét hozza a rádió. Belgák és olaszok ntán most a felszaba­dult görög népet is feszülő belső válság emészti. Olyan tünet ez, mint mikor a sokáig sötét rab­ságban sínylődő foglyot szabad napfényre érve a bőségesen ér adó friss levegő elkábitja és megrészegíti. Ezek a felszaba­dult nemzetek is a hosszú né­met elnyomatás minden vissza­fojtott keserűségét és fájdalmát most egyszerre szeretnék lerea­gálni és ezért most felgyülem­lett robbanékonyságuk fokozott tömegizgalmi állapotában egy­szerre szabadsághoz jutván, oly­kor egymás ellen is érvényesitik érthetően mohó megújhodási készségüket. Ezt, a nemzeteket ""gyötrő és türelmetlen aktivitási lázat tehát ugy kell tekintenünk, mint az egészséges nemzet lel­kének hosszú és szörnyű náci terrorra következő természetes reakcióját. Láz ez, de nagyon rokonszenves láz, mert ez mu­tatja, hogy az életképes demok­ráciák szervezetében a hosszú ideig meggémberedett éS elzsib­badt szervek most felfokozott vehemenciával kezdik meg a megújhodás lendületes funkcióit. Churchill miniszterelnököt az nngol alsóházban szenvedélyes támadások érték a brit külpo­litika magatartása miatt, az egyes európai kisnemzetek bel­ügyeit illetőleg. Nagybritannia háborúban áll, de ez mégsem nkadálya annak, hogy ott fon­tos kérdésekben a kritika és közvélemény szava el ne han­gozhassák. Ez éppen a demok­ratikus gondolat legnagyobb di­adala és egyben legnagyobb nemzetformáló erejének bizo­nyítéka. Amig egyfelől a fasiszta diktatúrák elnyomnak minden ellenvéleményt és véres kézzel torolják meg a legcsekélyebb és legszerényebben megkockáz­tatott bírálatot is, addig a de­mokráciák egyenesen megköve­telik a nyilt és indokolt kriti­kát, amelyet még a nemzet legnehezebb óráiban is érvénye­síteni kívánnak. A fasiszta dik­tatúra tehát „csak hódolatot tür és nem bírálatot", mert ezek az eszmenélküli és alap­gondolatban -szegény rendszerek csak a terror által megfélemlí­tett és a propaganda által ha­tug káprázatba szédített töme­geket képesek kézben tartani. Ki ilyen rendszernél a legki­A német hadseregek részére az 1944-es év vége a teljes ka­tonai katasztrófát készíti elő. A szövetséges hatalmak seregei három fronton űzik visssza a német haderőt: nyugaton Hol­landiától a svájci határig, a déli arcvonalon Pisától Bavennátg és a magyarországi harctéren a Kárpátoktól az Adriáig. Az északi és északkeleti fronton ugyan pillanatnyilag csend ho­nol, de ez a viszonylagos nyu­galom csak az ott is elkövetke­zendő ujabb hatalmas offenzíva erőgyüjtési pihenője. Az orosz seregek Magyarországon át Kö­zépeurópa szivébe mennek előre. Egyetlen akadálya még, hogy ennek az előretörésnek a len­dülete meggyorlulion, Budapest ellenállása. Ha pedig ez az utolsó erős védelmi gócpont is elesik, akkor nyitva az ut az orosz se­regek előtt egész Bécsig, Prá­gáig, tekintve, hogy közben al­kalmas védővonal célját szol­gáló természetes akadály már nincs egészen az Alpesekig. Ez­ért védik a németek oly elkese­redetten a fővárost, nem törőd­ve a lakosság mérhetetlen szen­vedésével és a tömérdek pótol­hatatlan érték pusztulásával. Szomorú csak az, hogy ehhez az értékromboló, esztelen véde­kezéshez a némelbérenc kor­mány is segédkezet nyújt A napokban szólította fel a buda­pesti rádió a főváros népét, hogy az utolsó szál embferig jelentkezzen a főváros védel­mére. Ugyanakkor Vágó nyilas mi­niszter kénytelen volt bevallani a rádióban, hogy „élelemmel és fűtőanyaggal nem tudja ellátni a lakosságot, hiszen nem va­rázsló, aki tehát ilyesmit akar, az fogjon fegyvert és vegye el az oroszoktói!" Azt hisszük, ennél gyámoltalanabb és szo­morúbb nyilatkozat még nem hangzott el a magyar rádióban. A nyilasoknak kellett jönni, hogy ez is bekövetkezzék. Köz­ben pedig az oroszok tovább nyomulnak előre a csehszlovák halár mentén, valamint a Sajó völgyében, ahol Sajókazinc el­este a kimagaslóbb esemény. Az Ipoly völgyében, ahol Szé­csény elestét jelentik, nyilván­valóan a pozsonyi rés az orosz előnyomulás közvetlen célja. A főváros közelében elesett Isa­szeg és Kisalag, ahol elvágták a fővárost vízmüveitől. A szö­vetségesek katonai szakértői igy tehát minden pillanatban vár­ják a főváros elestét Nyugaton az 1. amerikai had­sereg Dürennél indított nagy támadást, amelynek iránya Kölnre mutat. A Röhrnél is je­lentős térnyerésről számolnak be. A Saar-vidéken tovább tar­tanak a súlyos harcok Saarlau­tern körzetében. Mariaweiler és Fraulautern eleste jelzik itt a szövetségesek sikereit. Az óriási anyag-felmorzsoló csata mind a Karlsruhe előtti szakaszon, mind pedig a Böhr mentén vál­tozatlanul, lankadatlan erővel tombol. A német hadvezelőség tehát egyre több embert és anyagot kénytelen áldozni, mig az utolsó tartalékait is el nem használta. A jelek szerint pedig ez az időpont egyre biztosabban közeledik. A nemzetközi politikai életnek legvitatottabb kérdése még ma is a görögországi helyzet. Az angol munkáspárt most folyó kongresszusa a Churchill beszéd után ismét foglalkozott ezzel, kihangsúlyozva, hogy nem ért egyet az angol miniszterelnök politikájával. Churchill ujabban a parlamentben elhangzott bí­ráló felszólalásokra diploma­tikus fogalmazásu kijelentéssel válaszolt: „a görög kérdésben állandóan tájékoztatjuk a domi­niumok kormányait és ezek ré­széről egyszer sem kaptam olyan nyilatkozatot, hogy nem helyeselnék a brit kormány gö­rögországi politikáját." Egyébként az éjszaka Athén­ben nyugodtan telt el. Papan­dreu miniszterelnök tanácsko­zott Harold Mac Miilen brit mi­niszterrel. Az ellenállási mozga­lom vezetői eddig nem válaszol­tak Scobey tábornok fegycrle­tételt követelő felhívására. Ugj néz ki, hogy az álmcneli szüne­tet az ellenállási mozgalom fegy­veres erőinek átcsoportosítására használja fel. A munkáspárt kongresszusa háború utáni programjának vi­tájával foglalkozik. A szónokok majdnem egységesen a nagybir­tokok kisajátítását, a nehézipar, vasutak, olajipar, bányák álla­mosítását, a nemzeti bank és a nagybankok, valamint a külke­reskedelem állami ellenőrzését követelik. Belgrádi jelentések szerint ko­rainak tekinthetők azok a hirek,' melyek szerint a végleges ju« goszláv kormány a londoni emigráns kormány tagjainak bevonásával már megalakult volna. Velebit jugoszláv tábor* nok újságírók előtt tett ^ijeleiu tése szerint néhány héten beiüf nagy változások lesznekNa jugo­szláv belpolitikában. Részletkér­dés •— mondja —, hogy Tito marsall, a délszláv népek ve­zére államfő lesz-e, vagy kor­mányelnök. Az államforma el­döntése az alkotmányozó nem< zetgyülés feladata lesz. Ha a ráciának nincs mit takargatni és elleplezni. Erről az egészsé­ges és ellenállóképes nemzeti erőről tanúskodik az európai fölszabadult demokráciák nyik vános és olykor éles politika' mérkőzése és az angol alsóhá: erről folytatott nagyérdekcsségv vitá'a is <dw sebb árnyfolt, vagy repedés is csakis előreléjihet, mert minden katasztrofális következmények- hátrafelé tett lépése a sírjához kel járhat, mert ennek megvi- vezet. A demokráciának a vál­lágitása az igazi, mély alapo- ság legnehezebb idején sem árt­zottság nélkül való és csak hat a bírálat és a dolgok nyil­meslerkélten tákolt politikai vános megvitatása, ellenkezőleg építmény fő szerkezeti fogyaté- éppen cz a minden hátsó ten­kosságait tárhatja föl. Napoleon dencianélkiili nyilvánosság adja mondotta, hogy a diktátor legfőbb cejét. Vrj°rt a demok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom