Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-10 / 18. szám

UWJ. UBWli ti »•. i ÜAUi .v o :t A U Perspektívák Oncélu magyar külpolitikáról II K szló halála óta nem beszélhetünk ekeinket azóta sohasem voltunk K pesek elkülöníteni az osztrák, ille­eg a német érdekektől; Magyar érdekeink tehát csak akkor érvé­E yesüíhettek a németekéi mellett, a azokkal tökéletesen kongruensek toltak. A legcsekélyebb eltérés ese­lén az áldozatot természetesen a K agyar érdekeknek kellett meg­>zniok. Ha ez így volt a régmúlt száza­éck'oan, nem tehetett más 67 óta Km, amikor a Monarchia két alla­tának külpolitikáját Intézményesen azonosították. Ezért kellett a magyar Irdekek ellen Boszniát annektálni, izért kellett Szerbiával olyan keres­kedelmi szerződéseket kötnünk, me­lyek sem Belgrádnak, sem Buda­pestnek nem tetszettek. Trianon jelentett uj fordulópontot, Bmikor évszázadok múlva újra ön­félu külpolitikát kezdeményezhetett K magyar kormány. Bethlen István kormanya volt, mely összeköttetést teremtett az önálló Ausztriával és az Üszigeteltségből utat tört Olaszor­Izág felé. Ugyanakkor — emlékez­tünk Horthy Miklósnak 1926-ban piondoti mohácsi beszédére — me­leg baráti gesztust mutattunk Jugosz­lávia felé. De jött a Gömbös kor­E ány, melynek fajvédő allürjeit tel­sen elszédítette az akkor már itler-Németország fajelmélete és férmitosza; azonnal Németország |e!é orientálódott kezdetben nem jmnyira politikai, mint inkább a tilágnézeti közösség cimén. Külpolitikai függetlenségünk tehát Jlig tiz évig tartott. Újra a néme­)ek szekeréhez kötöttük sorsunkat, rövidlátó modon hozzájuk igazod­tunk abban a hiu reményben, hogy Imperialista törekvéseik hulladéka­iént trianoni veszteségeinkből visz­Jzaszerezheiünk valamií Közben nem andoitunk arra, hogy ezek a vesz­ségek éppen azért értek bennün­et, mert 1914-ben a németek olda­»n indultunk háborúba, amelyből pyerni nem is akartunk semmit, vi­Izont ezért a semmiért egész nem­Kti létünket kockára tettük. A né­tietektől reméltük Trianon teljes re­tizióját. Ezzel szemben, amikor ki­zárólag tőlük függött, merre vonulnak Európa országainak határai, a ma­gyarságot akkor érte történetének legnagyobb csalódása, a németek leggaladsbb eljárásával. Cseh-Sziovákia összeomlása után Uzárólag velünk szemben önálló Szlovákiát csinált. Sőt, hogy teljes legyen szövetségi hűsége, a tisztán nagy ariakta Ligetfalut és Dévényt Németországhoz csatolta. Nyugatma­B 'arországot természetesen megtar tta magának. Jugoszláviával semmi bajunk nem volt, néhány hónapja, íogy a Teleki-kormány őrök barát­iági szerződést kötött a szerb kor­mánnyal, mégis belekényszeritett az ftUene való háhoruba. Bácskát visz­szavehettük azzal a megszorítással, logy minden termeivényét Német­országnak szállítjuk, a Bánság azon­ban a szerbeké maradhatott. Romá­jával való viszonyunkat ugy tette iyugtalanná, hogy Erdélyt megfelez­te köztünk, ezáltal az egyiknek már beggedö sebét feltépje, a másiknak sebet ejtsen. A főcél: a két szomszédot egymás iránti gyűlöletre Ingerelni. Tehát mlrden oldalról visszaadott valamit, néha még akaratunk elle sére is, csak azért, hogy minden aznmsTédunkat ellensáízflnkké tegye. Végül még a Szovjet-Unió ellen is háborúba kényszeritett. Micsoda el­korcsosulása volt ez a magyar kül­politikának vagy micsoda szörnyű terror, amely ennyire saját érdekeink ellen kényszeritett I Az őrület útját végig jártuk. Bűnt bűnre halmoztunk szomszédaink, a nagyhatalmak és — saiát magunk ellen. Alig tudjuk jóvá tenni és ta­lán lesznek újra „politikusok", akik majd a győztes hatalmakat szidják a büntetésért és jóvátételért, nem pe­dig a németeket és áruló kormá­nyainkat, akik ebbe a sirba döntöt­ték a nemzetet A multat meg nem történtté tenni nem áll módunkban, de a jövőre nézve okulnunk kell. Mindenekelőtt: soha többe német orientációt l A háborút a nagyhatalmak a leg­nagyobb egyetértésben fogják győz­tesen befejezni. A béketárgyalásokat a legnagyobb harmóniában fogják lefolytatni. Már is megegyeztek azok­ban az alapelvekben, melyek alkal­masak lesznek az emberiség béké­jének biztosítására. Mindamellett a nemzetközi politika nem fog meg­állni és újra megindul a folyamat, mely különböző érdekcsoportokat te­remt, állit egymás mellé, vagy egy­más ellen. Legyünk óvatosak, ne vál­junk kisebb-nagyob hatalmak sakk­figuráivá, melyekkel játszanak, pilla­natnyi érdekeik szerint ide-oda tolo­gatnak, sőt érdekeik szerint esetleg le is cserélnek. Külpolitikánkban elsősorban a Szovjet Unió felé kell orientálódnunk!Sem függetlenségünk­ben, sem magyarságunkban nem akar bántani, erőszakkal társadalmi ren­dünket sem kívánja megváltoztatni. Tehát a leendő szomszédságot a leg­több szomszédi viszonnyá kell kiépí­tenünk, mivel a győztes nagyhatal­mak barátságát nemcsak most akar­juk keresni, hanem azt mindenkorra megtartani, azért mindenekelőtt a Szovjet Unió felé kell kapcsolatain­kat kiépítenünk, mert éppen közel­sége miatt a Nagyhatalmak tanácsá­ban reánk vonatkozólag döntő szava lesz. A vele való politikai kapcsolat nemzetközi helyzetünket minden bi­zonnyal megerősíti a kiépítendő tudo­mányos, művészeti, gazdasági, keres­kedelmi, financiális kapcsolatok pedig beláthatatlan perspektívákat tárnak elénk. Dr. Balogh István. A szovjet sajtó közlése sze­rint de Gaulle tábornok, Bi­deaux külügyminiszter és a kí­séretükben érkezett személyisé­gek december 4-én megtekintet­ték a Szovjetunió fővárosát és meglátogatták a németektől zsákmányolt hadieszközök rak­tárát. A szövetségesek felhívása szerint Németország a megszállás alatt saját forrásaira tesz utalva London, decemben hő 8. A uövetsé­hadsereg főparancsnoka tegnap ktadta a németországi katonai kormányzat má­sodik közleményét A gazdasági hely­zettel foglalkozott és közölte a német néppel, hogy senki se várja hogy élel­miszerrel és fűtőanyaggal látják el őket a megszálló csapatok, mórt a szövetsé­ges katonaság csak annyi készletet hoz magával mindenbői, amennyi a saját ellátása szempontjából szükséges. Épen ezért a német népnek mindent el kell el vannak tökélve, hogv 'Németország­ban a visszavonulás útjában megsemmi­sítenek minden készletet, felgyújtanak minden el nem hurcolható árumennyi­séget és berendezést, hogy elhurcolják vagy megsemmisítik a lakosság élelmi­szerkészleteit és tönkreteszik a szállító­berendezéseket. Épen ezért a szövetsé­g es főparancsnokság nyomatékosan föl­ívja a német népet arra, hogy ezeket a rongálásokat akadályozza meg a saját érdekében, mert a megszállás alatt a követni, hogy a gazdasági összeomlást | német nép'ellátása teljesen a saját forrá­megakadályozza. A nácivezérek ugyanis I saira lesz utalva. A németek Budapest raktárait kiürítik, a férfiakat elhurcolják Stockholm, december 9. A Swenska Dagbladet közlL hogy a németek megkezték a buda­pesti üzletek és raktárak kész­leteinek elszállítását Németorr szágba. Továbbá megkezdődött mindazon 18—50 éves férfiak erőszakos eltávolítása, akik nem teljesítenek aktiv szolgálatot a hadseregnél. Ezeket Ausztriába viszik, ahol erődépitési munka­szolgálatot fognak teljesíteni. Templomot gyújtottak föl és papokat végeztek ki a menekülő németek Hitler-Németország kezdettől fogva első számú ellenségét a katolikus egyházban látta. Ez­ért támadt oly kíméletlenül a papság ellen. Magyarországon a lakosság vallásos meggyőződé­sét nem merte egyenesen pro­vokálni, tehát nem mutathatta ki foga Fehérjét. Most már. ami­kor az orosz haderő elől ha­nyatt-homlok menekül, már nincsenek gátlásai. Amikor a füzesabony— ujszászi vonalról „szakadt el", az egyik katolikus templomot felgyújtották, mert esetleg m"rtP;gyelőül szolgáidat az or j .uak. De még éjinél is felháboritóbb, hogy négy ka­tolikus papot felkoncoltak, mert nem akarták elhagyni állomás­helyüket. sőt híveiket is mara­dásra akarták birni. Oroszba­rátságuk miatt kellett vértanú­halált halniok. Diplomásai fogadás Moszkvában De Gaulle tiszteletére Moszkva, december 9. A szov­jet lapok ma hirt adnak arról, hogy Molotov külügyi népbiz­tos tegnap fogadást rendezett a diplomáciai kar számára, ame­lyen de Gaulle tábornok, a fran­cia köztársaság ideiglenes kor­mányának elnöke, valamint Bi­deaux francia miniszterelnök is megjelent, A magyarországi hadihelyzet A budapesti csata elnevezéssel illet­hetjük a Balaton és Duna kőzött most folyó hadműveletet. Igaz ügyai , hogy Budapest térbelileg 45—50 km, re van a csata színhelyétől, de gyö nyörü fővárosunk tétje ezen vérei1 és komoly hadijátéknak. Látható, hogy akár a Tisza felső folyásától nyugatra, akár Budapesttől észak-keletre, vagy délre, sőt a Duná­tól nyugatra és délnyugatra folyó harcok egy hadműveleti elgondolás alapján történnek. Söt a pikantéria ott rejlik, hogy ezeket a mozdula­tokat három különböző zseniáiis vezető parancsnoksága alatt álló hadseregcsoport hajtja végre. Budapesttől keletre és északkeletre folyó harcokkal most nem kívánunk foglalkozni. Híranyagunk az elért vonalakat világosan megjelölte. Ellen­ben a dunántuli harcok jelentőségét nem lehet eléggé taglalni és mél­tatni. Ismeretes és kifejezésre juttat­tuk, hogy a Drávától északra a Dunán átkelt orosz csapatok három irányban törtek előre. Északra a Dunával majdnem párhuzamosan, egy oszlop Pécsen át északnyugati irány­ban és a harmadik éle Zágráb felé mutat. Az első elérte már Ercsi vo­nalát, a másik Balatonboglárt és t harmadik Szigetvárt, Érdekesen alakulhat a Dunával párhuzamosan előretört oszlop hely­zete. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez csak feltehető és az orosz hadveze­tés rugalmasságától kitelhet, hogy erejének egyrészével a jelenlegi irány­ból félfordulattal irányt vesz a Dunán­tul legjelentősebb hegysége a magyar Közép-hegység felé is. Éz a hegység a Balaton nyugati csücskétől, mintegy 300 km. kiterjedésben a Duna váci könyökéig, ott megtörve a Sajóig terjed. Igaz ugyan, hogy a megren­dített hitleri hadsereg a Közép-hegy* ség vonalában jó védelmi lehetőség­hez jut, ugy dél, mint nyugat felől jövő hadmüveletekkel szemben. De a Bakony és Vértes közötti kapu, a mór-i horpadás birtoklása biztosítja a hadak-utját Komárom felé. Kétségen felül áll az is, hogy et az oszlop, mely most Dunával pár­huzamosan tör előre, á fehérmegyei síkságon a bőven termő Mezőföidön át Budára tart. A Mezőföld jól jár­ható, áttekinthető ésubkian gazdag vidék. Nagy ellenállásra a győzelem­ittas orosz hadsereg ezen területen nem talál. A második előretörő oszlop a Me­csek és a Balaton között tátongó, tá­gas Kapun, hol nagyobb emelkedé­sek nincsenek a Bakonynak déli irányból való megkerülésével tart célja felé. Akár a Mezőségen, akár a móri kapunál tör előre az orosz hadsereg, egy bizonyos, hogy a Budapestet védő hitleri hadsereg háta veszélyez­tetett és nem kell a közvéleményt előkészíteni a következményekre. Űrley Zoltán. A francia pénzügyminiszter bejelentette a vámok beszün­tetését Franciaországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom