Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-31 / 34. szám

•f 1944. december 31. DCLlHAUlAHOtfü/ttí 3 Erdei Ferenc belügyminiszter: A népi önkormányzat útján A háború, amelybe a bünő scn nemzetvesztő és népellenes politika sodorta a magyar népet, nemcsak avval a következménnyel járt, hogy a nemzet kataszlrófális összeomlásba zuhant. hanem azt is eredményezte, hogy az ország, magukra hagyott, egymástól elszigetelt helyi közösségekre, külön-külön veigődő városokra és falvakra esett szét. A nagy nemzeti szerencsétlenség mellett mindennapi ba ok és leirtok forrása, hogy minden községnek a maga erejéből kell küzködni a nehézségekkel és a maga kezdeményezésére utalva kell megkísérelni az élet megindítását. Ebben a helyzetben az első segítség, a rögtöni első segély, amire szüksége van az országnak: összekapcsolni a szétesett részeket, újra országgá fűzni össze a magukban vergődő falvakat és városokat. Mindennél riöbbvaló kormányzati feladat most helyreállítani a közlekedést a községek és az országrészek között és helyreállítani az összeomlott államszervezetet. Ez az égetően sürgős életszükséglete most az országnak s az államélet megújhodásának és a nemzeti újjáépítésnek ez a legelső lépése. Ez a teendő olyan életbevágóan sürgős és anynyira föltétele minden előrehaladásnak, hogy ez hál" térbe szorítja a l< ii lön ben siliílén sürgető és döntő fontosságú reformok megvalósítását a közigazgatásban és az államszervezet egycb területén. Az leliát most a halasztást nem tűrő szükséglete az országnak, hogy azonnal és minden erővel helyreállítani a közigazgatás gépezetét és az adminisztráció egyéb szervezeteit, ugy, ahogy lehet, mert mindennél fontósabb, hogy legyen valamilyen összekapcsoló szervezet. Akármilyen sürgető azonban a szükség és akármennyire nem aktuálisak az adott helyzetben az átfogó reformtervek, mégsem lehet arról szó, hogy a régi rendszer közigazgatási szervezetét változatlanul és mindenestül restauráljuk. Ez lehetetlen politikailag és lehetetlen gyakorlatilag. Az összeomlás olyan lesujtóan lezárta a regi rendszert minden tartozékával együtt, hogy az uj ország még részeiben sem használhatja fel maradványait. Másfelől pedig az ujjáépülés, az államélet újból raló megindulása olyan égető feladat, hogy azt gyakorlatilag csak a nép közvetlen szervei indíthatják meg. Maga az államszervezet és a közigazgatási gépezet helyreállítása olyan munlca, amit csuk a felszabadult nép szervezetei, a megelevenedett népi önkormányzatok kezdhetnek meg. Világosan áll tehát a feladat az Ideiglenes. Nomzcti Kormány előtt: nem elvont reformtervek megvalósítása most a teendője ebben a vonatkozásban, hanem az előttftiik álló sürgető sziik«éoi«te® kielégítése. És ennek a módja is nyilvánvaló : erősíteni, segíteni és összehangolni a helyi népi önkormányzatok kezdeményezéseit és szervezni, elősegíteni összekapcsolódásukat egy megujult államszervezetben. Áz önkormányzatnak és a decentralizált közigazgatási szervezetnek nagy múltja van a magyar történelemben. A vármegye különös és fejlett megvalósulása volt az önkormányzati elvnek, azonban mégsem az a hagyomány és mult ez, ami most folytatható lenne. A várraegye gyökerében nemesi-rendi autonomia volt és ezt a természetét a legutóbbi időkig megtartotta. Különböző reformok ugyan igyekeztek nagy óvatossággal demokratikusabb önkormányzattá alakítani, azonban ezek" a reformok nagyon keveset változtattak a régi uri-rendi vármegye jellegén. És ha változtattak is valamit, azt másfelől lerontotta az, hogy másfajta reformok viszont az önkormányzatot magát fejlesztették vissza és sorvasztották el. Nem sokkal volt elevenebb és fejlődésképesebb a régi rendszer városi és községi önkormányzata sem. Egyfelől a nép képviselete nem juthatott döntően szóhoz ezekben a testületekben, másfelől pedig ezeknek az önkormányzatoknak a szerepét még xxagyobb mértékben elsorvasztotta a reakciós-fasiszta rezsim, mint a vérxnegyéjét. Ott állunk tehát most ezekben a kritikus és sürgető időkben, hogy nincs kitaposott utja az önkormányzati rendszernek. El kell indulnunk a népi önkormányzat uj és járatlan utján, hogy az uj ország és az uj demokratikus népi közigazgatás fölépülhessen. Megkönnyíti azonbaix az Ideiglexxes Magyar Kormány és a belügyminiszter munkáját, hogy a magyar nép mindenütt a fölszabadult országrészeken már elindult ezen az uton. Mindenütt, ahol a fölszabadult városokban és falvakban megindult a demokratikus pártok munkája, az önkormányzati szervek indították el a közigazgatás munkáját A legtöbb helyen Nemzeti Bizottságok alakultak és ezek a demokratikus összefogáson alapuló népi politikai szervek megteremtették az önkormányzat népképviseleti szerveit és megválasztották a városi és községi igazgatás vezető tisztviselőit. Az uj demokratikus kormányzatnak nem lehet más utja az államszervezet és a közigazgatás helyreállítása és kiépítése felé, minthogy alapul veszi ezeket a népi önkormányzati szervezeteket. egységesili, összekapcsolja őket és általános rendelkezésekkel szabályozza működésüket. Olyan azonban még a helyzet, hogy a központi kormányzati szervek alig juthatnak el a távol cső városokhoz és falvakhoz, tehát egyidőre nagyon sok községe az országnak magára lesz utalva. Az ilyen hel.ve'keu ugyanaz a teendő. amit eddig csináltak a községek. Saját kezdeményezés alapján megalakítani a Nemzeti Bizottságokat és ezeken keresztül teremteni meg az önkormányzat szerveit: megujitani a népi demokrácia alapján a képviselőtestületet és megválasztani ezen keresztül a vezető tisztviselőket. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány programjának megfelelően minél hamarabb általános rendelkezésekkel szabályozza a községi és megyei önkormányzatok szervezetét és hatáskörét. Addig azonban, amíg ez bekövetkezik és a kormány szervei megközelíthetik a vármegyéket és községeket, azoknak a helyi népi szerveknek kell kezdeményezni és eljárni, amelyek központi irányítás és szabályozás nélkül megalakultak, vagy hamarosan megalakulnak. Változatos és sokban eltérő önkormányzati szervezetek és eljárások alakulnak igy ki, azonbai? ebből semmi baj nem szárma zik. Annál életképesebb és erő sebb a magyar demokrácia, mi nél gazdagabb és változalosabi módjait alakítja ki a népi ön kormányzatnak. S a demokra tikus kormány munkája is annál eredményesebb lesz minft több helyi kezdeményezésre ót példára alapithatja általán« í-endclkezéseit és központi irá nyitó munkáját. A fölszabadult ország város» és falvai a népi önkormányza utján inditották el újra az éle tet s az Ideiglenes Nemzeti Kot mány sem fog mást tenni, mi» szervezni és egységesíteni a önkormányzat munkáját és eze ken az alapokon építeni az p magyar demokratikus és nép államszervezetet. A Kommunista Ifjúsági Szövetség javaslata A K. I. Sz. szükségesnek tarl minden demokratikus ifjúsági szervezetet, amely hajlandó a független, szabad, demokratikus Magyarországért harcolni a németek és hazaáruló csatlósaik ellen, minden szervezetet, amely hajlandó résztvenni az ifjúság szabadságszerető, demokratikus szellemben való nevelésében és egyetlen ifjúsági szövetségbe tömörítésében. Hazánkra szakadt történelmi katasztrófának egyik főoka az ifjúság politikai tájékozatlansága és passziv magatartása. Elérkezettnek látjuk az idejét annak, amikor az ifjúság kezébe veheti saját sorsának kialakítását és komoly tényezőjévé válhat a magyar közéletnek. A mult egyik bűnös hibája volt a helytelen nevelés és az ifjúság erejének szétforgácsolása. A fasizmus elleni harcban és az ország újjáépítésének érdekében széleskörű összefogásra és az ifjúság erejének egyesítésére van szükség. Csakis igy látjuk biztosítva a mult hibáinak jóvátételét és a jövő feladatainak megoldását. A Demokratikus Ifjúsági Szövetség fölsorakozik a Magyar Függetlenségi Front Nemzeti Bizottsága mögé, elfogadja és támogatja annak programmját. Ezen túlmenően szükségesnek látjuk a kővetkező célkitűzésekért való harcot: 1. A választói korhatár leszállítását nemre való tekintet nélkül a 18 életévre. 2. Lehetővé tenni minden társadalmi réteg részére a legmagasabb iskoláztatást. 3. A tanoncifjuság helyzetének gyökeres megváltoztatása. 4. Ha egy fiatalkorú munkás ugyanolyan munkafeltételek mellett dolgozik, mint felnőtt munkatársa, ugyanolyan munkabért kapjon. Ugyanez vonatkozik a női ( leány) munkaerőkre. 5. 22 éven aluli ipari munkások részére 40 órás munkahetet. ö. A fiatalkoru mezőgazdasági munkások (cselédek, béresek stb.) életkörülményeinek megváltoztatása. Az érdekeltekből bizottságot alakítani és ezek javaslata alapján, a mai követ® ményeknek megfelelő bér I munkaidő rendezést. 7. A parasztifjuság bekapcs* lása a politikai és kultunátf élet vérkeringésébe. Könytáral kulturcsoportok, politikai sw xnináriumok megszervezése. 8. Tőrvényben biztosítani ka a tanulóifjúság részére a szí bad szervezkedés lehetőségét, 9. Az uj tankönyvek és uj t| nitási módszerek kidolgozását a tanulóifjúságot is bevonni. 10. Az ifjúság neveléséből lg zárni mind a fasiszta, mind reakciós elemeket, 11. A magyar ifjúság egész» felsorakoztatjuk az alakuló magyar nemzeti hadsereg ke* tébe. 12. Barátságot akarunk szomszéd népek ifjuságávl megismertetjük a magyar iflf sággal az orosz nép fiataljainü» kulturáját, a szabadságért vivo hősi harcát. Szükségesnek tartjuk a Di mokratikus Ifjúsági Szövet® megteremtését, ahol az iíjusí demokratikixs szellemű politih és kulturális nevelést kap. Javaslatunkat azzal a hatáj* zott kívánsággal tesszük kőz» hogy az érdekeltek (műnk. paraszt, értelmiségi ifjúság1' viselői tegyék vita tárgyává egy előkészítő bizottságot h< zanak létre, Az idő sürgeti a magyar ifjf ság nemzeti egységének megvi lósitását, Alakítsuk meg a MM gyar Demokratikus Ifjúsági St# vétségét. : VES2S EK magas áro( Bélyegkereshedéi Iskola-uica 29. Fogadalmi templommal szemben. Nyitva: d. e. 9—2-ig, d. n 3—4-ig. • i Használt bútorokért, képekért, si nyegekért a legmagasabb árat íizfjt' Hívásra házhoz megyek. Használt !) torokat legolcsóbban nálain veh Hassnált bútorcsarnok Török-utca udvarban