Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-30 / 33. szám

Szeried, 1944. december szorttni** Egye« szam ara 30 fillér itpgraiiwintüam V. évfolyam 33. szám. 4 Magyar Nemzeil Függellen$égi Front Lapja Szsrkes Etőbi zottság: Bsfogh Esfván dr. Erdei Ferenc Révai József FfiggetSen Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Magyar Kommunista PSrl A Biyomoriiság vámszedői A demokratikus kibontakozás, a magyar jövö szabotálásának igen sok módja van. De ezek kőzött a leggyávább, a legalattoinosabb ós a legveszcdelmesebb az, amellyel a kisemberekből álló tömeg a leggyakrabban találkozik és amely ellen csak a logdrákóibb rendszabályokká!, kollektív ellenállással lehet eredményesen védekezni. Az árdrágításra gondolunk, a spekulációra, az áruelrejtésrc, a közeilátás zavartalanságát veszélyeztető „üzleti" tevékenységre. Az ország romokban hever. A nyugati megyék egy részo még egy kegyetlen, vérszomjas idegen hatalom, egy hazaáruló, idege nh c re nc éracksz ö ve tkeze t rabszi.iáu vonaglik. De a fölszabadult részeken már meglapult a romeltakarítás nehéz, körülményes munkája ós megindull már az uv országépités. Bátor férfiak, áldozatkész magyarok vállalták ennek a nemzetmentő munkának a megszervezését ós irányítását. Nehéz munkájuk elé a sulvos akadályok egész légiója tornyosodik. Az igazságra eszmélt tömegek hittel telített várakozással figyelik ezt a munkát ós lesik annak eredményeit. Harmóniára, egyetértésre, a közös sors tudatosságára van lcgfőképen szükség. Akik akár egyéni, akár önző" célokból, akár sötét politikai szándékkal kihasználják az ilyen körülmények között mindig felvirágzó konjunktúrákat, ezt a harmóniát zavarják meg. Nemcsak a nyomorúság lelketlen vámszedői ők, dc bujkáló ellenségei a közösségnek, a kibontakozásnak, a rendnek, a magyar jövőnek ís. Kormányzatunk a demokrácia utján igyekszik kivezetni ezt az elárvult, rommá nyomorított országot abból a szörnyű helyzetből, amelybe idegen érdekek és azok hazai szolgálói dönt ötlók. A demokrácia azonban nem jelentheti cs nem is jelenti azt, hogy itt most már szabad a vásár és mindenki ugy garázdálkodhat, ahogyan kedve tartja. Önvédelmi harcot vivunk és a jogos önvédelem parancsait kell elsősorban teljesíteni, Tűzzel, vassal kell védekeznünk minden és mindenki ellen, ami és aki az országépitő munka eredményeit veszélyezteti, vagy akár késlelteti. Már pedig a spekuláns, az áruelrejtő, az árdrágító ezt cselekszi/ Zavart, nyugtalanságot, elégedetlenséget tfzít a Utcai harcok Budapest külső városrészeiben Szenfosidrénól kettévágták a főváros védőseregét A jelek szerint a magyar főváros eleste most már úgyszólván minden órában váíiiató. Budapest tökéletes bekerítése szerdán befejeződött, aniikoria Malinovszkv tábornagy csapatai a Duna keleti partjáról átkeltek Szentendrénél, 10 kilométerrel északra Pesttől és a túlsó oldalon egyesültek Tolbukin marsall seregével. Ezzel az oroszok két részre vágták a védősereget, amelynek egyik része most a fővárostól északra lévő erdős hegyi terepen Uisérli meg az ellenállás fenntartását, előreláthatóan kevés kilátással és sikerrel, Mialatt pedig Tolbukin seregei a Dunántúl előnytmiulr« mii- tZalshúrdJÚÍ ós Dánliidát is elfoglalták, azalatt a 2. ukrán sereg csapatai már az Ipoly Cs Garam közét ís teljesen megtisztították az ellenségtől. Az általános stratégiai helyzet szempontjából ez a legnagyobb figyelmet érdemlő hadmozdillat." mert ez itt már rohamosan közel hozta a harcok színterét Pozsony és Bécs előteréhez. Ennek jelentősége pedig csak akkor domborodik ki a maga valóságában, ha tudjuk, hogy az egész lengyelországi arcvonal tulajdonkepen erre a szárnyra támaszkodik. Ila tehát cz a szárny megtörik, ugy a németeknek rövidesen tarthatatlanná válik a helyzetük a Visztula-fronton is. így a harcok ezáltal itt is hamarosan német területre csaphatnak át. Eközben pedig az orosz seregek már Budapest külvárosainak utcáin harcolnak. A jelentések szerint a pesti oldalon már négy külváros, a biidai oldalon pedig három városrész máris orosz kézen van. A németek tehát ugy látszik mégis érvényesítem akarják a háztól-házig" való) küzdelem taktikáját, ami a Ncwyork Herald Tribüné-ban Sztálingrád emlékét idézi föl. „Tü hitte volna ugyanis — irja az amerikai lap — még ke? év előtt, amikor a németek Sztálingrádnál álltak, hogy két év multán ugyanúgy bekerítve fognak a gyönyörű magyar fővárosnál harcolui? Két év után és kétezer kilométerrel nyugatra a nácik most készek megismételni Európa egyik legszebb városában ugyanazt a desperált harcmodort?!" Most már a budapesti nyilas rádió is kétségbeesett hangokat hallat és tegnap nvilas miniszter vallotta líé', hogv a fuvaros " Hww'sa van most a hadiszerencse mérlegén. Kcsergően panaszos felhívásával a nyilas vezér a németeket igj'ekezett Budapest erőteljesebb védelmére ösztönözni. Ez azonban mit sem használ már, a nácik és nyilas barátaik sorsa itt már meg van pecsételve és Moszkva ágyuszalvéi rövidesen a budapesti harcok győzelmes befejezését adják majd a világ tudtára. A nyugati frontról érkező jeri lenlések'most már mind meg* egyeztek abban, hogy a nemé* offenzíva cUauyhult. Legveszé lycscbbnek látszott itt a Lütticlt irányában velő előretörés, azon* ban amint a szárnyakon már korábban bekövetkezett, ugy most itt is feltartóztatták a nft< rnet előhaladást. Az idő javulása most már lehetővé teszi a szőj vetségeseknek, hogy légi fölé• nvük'ct jórészbeu kihasznállias» sák, ami nagy részben hozzájirult a német támadás megfőke* zé*éhez. Annyi bizonyos, hogy Rundstaedt mindent beleadott ebbo az offenzív kísérletébe ót az is nyilvánvaló, hogy ez ütme« nett sikerek isdiéért hozzúuyuB a végső tartalékra szánt erükhöz is, tehát veszedelmes hazárdjáUzraával próbálkozott. Bizonyos azonban az is. hogy tartalék erők és főleg légitámoga* tás hiányában tartósan ugyseif tudja, folytatni támadását, amelyének igy a stratégia törvóuvef szerint tehát egyébként is előbb, utóbb önmagában is ki kelleti volna fulladnia. A^ oro$2& 1kareiér Moszkva, december 29, ATASSiroda jelentése szerint Csehszlovákiában Ipolyság városától keletre csapataink elfoglallak több ronto3 helységet Ipolyságtól | délnyugatra'pedig a szovjet csapatok sikeres harcokat folytattak az Ipoly és a Garam völgyének az ellenségtől való megtisztítására. Ezen a területen december 26-án lefolyt harcokban 1500 német katonát ejtettünk fogságba, Budapest körzetében a kőtömegekben, bizalmatlanságot ébreszt a kormányzat iránt, megnehezíti az amúgy is nehéz életet í tehát ellenség. A leggonoszabb, a legveszedelmesebb fajtából való. Fel kell venni ellene a harcot, ki kell irtani a magyar életből, cl kell távolítani a jövendő útjából minél hamarább, minél hatásosabb eszközökkel. Az önvédelmi fegyverek kiválogatásában nem lehet szerepe a kény eiségnek. Most életről, halálról van szó. A független, demokratikus, újjászületett Magyarország életéről, vagy haláláról. Elrettendő példára van szükség, hogy senkinek se támadjon kedve árdrágító bűncselekmények elkövetésére, hogy az orsz ágé pités ázabotőrjei és utonallói végérvényesen félrehúzódjanak. A tömegnvomoruság lelketlen vámszedőit népbiróság elé kell állítani. Ott vegyék cl cselekményeik gonoszságához mórt méltó büntetésüket rülkcritctt ellenség megSeur.uk, silésérc irányuló harcok tovább folytak. beesést ötszörös lövészárok kétszeres drótakadály erősitéá védte. Ez 12 kilométernyi!* vau a fővárostól. Csömör pedijr csupán nyolc kilométernyire Rendkívül kemény harcok i'oly* nak Budapest nyugati határú«' ban. A németek a házakat tüzelőállásoknak alakították ál és elkeseredett ellenállást tanúsítanak. Szovjet csapatok Budapesttől keletre átkeltek a Dunán és hevest harcok'árán kettévágták ai ellenséget. Ilt szinlén elkcsercK folyamak fedett harcok vannak ban. Még nem teljes adatok sz rint a nap folyamán elpusztítottunk löhb mint 3U0Ü ellenségei katonát, illetve lisztet, megró®« gáltunk 55 páncélkocsit és TOK liamágyut, zsákmányoltunk 2r páncélkocsit és sok egyéb ha<, dianyagot A Budapesttől nyugatra ét északnyugatra levő körzetekbe« a szovjet csapatok december