Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)
1944-12-28 / 31. szám
I. évfolyam 31. szám. Szeged, 1944. december 28. csütörtök Egyes szám ára 30 filíér A. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Belogh István dr* Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai József Magyar Kommunista Párt A Részletes tudósítás a debreceni nemzetgyűlés történelmi üléséről Az Edeiglenes Nemzetgyűlés első napja Történelmi napokat él ismét a nemzet. A rákényszeritett háború sorscsapásainak letargiájából magához térve, most végre u ból a saját kezébe vette sorsa irányítását és nemzetgyűlést hivott össze Debrecenbe, a magyar függetlenségi mozgalmak történetének e régi városába A nemzetgyűlésen a felszabadított országrészek várorosait és kerületeit azok akiküldöttek képviselték, akiket a Nemzeti Bizottságok jelölése alapján mindenütt maga a nép választott. Az ösi Debrecen erre a nevezetes és rilka eseményre valóban ünnepi diszbe öltözött. Nemzeti szinii zászlók és háromszínű zászlók és háromszínű drapériák ékesítették a házakat. Az Arany Bika-szálló, ahol a küldöttségeket fogadták, piros-fehér-zöld szinzuhatag, a kapu fölött hatalmas Petőfi-képpel, a hallban pedig a magyar szabadsághősök képeinek galériájával. Az utcákon lelkes boldog tömeg, igazi magyaros szeretettel és kitörő lelkesedéssel köszöntötte az ország minden részéből hatalmas autókon egymás után beérkező küldöttségeket. December 21-én, csütörtökön heggel az ideiglenes nemzetgyűlés képviselői felekezetek szerint istentiszteleten vetlek részt, Uélulán két órakor történt a Nemzetgyűlés ünnepélyes megnyitása. Az ősi kollégium kapujában rég nem látott kedves kép fogadta a gyülekező honatyákat: a pirospozsgás arcú, jóképű bajuszos magyar rendörök vigyáznak fegyveresen a Nemzetgyűlés külső, rendjére és igazoltatják a belépőket. A folyosókon végig drapériák és örökzöldek közölt a történelmi mult dicsőséges emlékei, a nemcet nagyjainak ódon képei melleit Kossuth kiáltványai és a negyvennyolcas idők számtalan jevezetes dokumentuma A hatalmas oratóriumterem is ncmzeliszinü áradatban úszik. Az elnöki emelvény'felelt Rákóczi és Kossuth életnagyságú képei emlékeztetnek a terem történelmi levegőjére. De ezt a. páratlan történelmi patinát sugározza ilt minden; az ódon falak, a régi padok, amelyeken Kossuth Lajos, Irányi Dániel és Vasvári Pál réznévtáblái tündökölve idézik a szabadságharc nemzetgyűlésének emlékét. Fenn a galériákon kőröskörül előkelő ünnepi hallgatóság, soraikban sok honvédegyenruhás katonatiszt. Lenn a teremben pedig a kiküldöttek zsibongó csoportjai alakulnak ki, amint boldog örömmel üdvözlik távoli országrészekről érkezett társaikat. Rendkívül jellemző a Nemzetgyűlés lelkes összhangjára, hogy a képviselők elhelyezkedésénél a pártke• relek nem érvényesülnek, hanem a legbékésebb egyetértésben és barátságban foglalnak helyet egymás mellett kisgazdák és kommunisták, szociáldemokraták, paraszt pártiak és liberálisok vatami mindent átfogó nagy testvéri harmonában. Ez a példátlan lelkes együttérzés és a parlamentarizmus történetében egyedülálló testvériesség az egész ülésszakra rányomta bélyegét. A pártok szinte egymást licitálták tul az ellenpá/rtok szónokainak, öunepi lésében és a szónokokat leg I melegebben mindig a testvérI pártok képviselői üdvözölték. Megkezdődik a nemzetgyűlés Féhárom órakor dr. Vásáry István, mint korelnök mégnyi" totta az Ideiglenes Nemzetgyűlést. Az énekkar rázendített a Himnuszra, amit az egész terem könnyes áhítattal és teljes szivéből énekelt. Utána Yásáry István a következőket mondotta: Tisztelt Ideiglenes Nemzetgyűlés! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő bizottságának nevében szeretettel üdvözlöm a a megjelent képviselőket ez ősi kollégium falai között. Templomba hivtuk a magyar nép megbízottait c terembe, amely a mult dicsőségének c sarnoka, de melynek falai közölt a magyar szabadság lángjai lobogtak és a szabadság lánglelkü apostolai szóltak egykor a nemzethez és az egész világhoz Történelmi teháta gyűlés helye, dc történelmi a gyűlés feladata is. Azért hivtuk a magyar nép képviselőit, hogy ünnepélyesen kijelentsék itt azt, hogy az a politika, amely a magyar nemzetet a mostani súlyos megpróbáltatáshoz juttatta, a magyar nép leikéiül merőben idegen. (Ugy van !) Ennek a politikának a magyar ncp nem döntő tényezője, hanein csak szenvedő alanya volt. Ennek a politikának az irányitói idegen érdekek szolgálatában tudatosan fertőztek az életet a maguk szolgalelküségében. A hazugság tengernyi áradatával zavarták meg sokak ítélőképességét és állandóan a megfélemlítés kardját suhogtatták gazdasági létében a hatalom birtokosaitól függő helyzetbe hozott állampolgárok felett. (Ugy van, le velük!) Azért hivtuk a magyar nép megbízottait, hogy az egész világ felé kinyilvánítsuk: ezt a háborút a magyar nép solia sem akarta. (Ugy van!) Ebbe a háborúba megkérdezése nélkül kényszerifették bele. Döntő bizonysága ennek a nemzet egyik hü és nagy fiának kiomlott mártirvére. Azért hivtuk a magyar nép megbízottait, mondják meg azt, hogy az idegen uralomtól felszabadult nemzet maga veszi kezébe sorsának intézését. (Zajos éljenzés.) Vezetőket állit magának, akik a nemzeti ügynek lesznek a munkásai és akik tetteikről nem az idegen halalomnak, hanein csak a magyar népnek adnak számot. (Helveslés.) Vásáry korelnök ezután az Isten áldását kéri a Nemzetgyűlés munkájára, majd kijelölte 'a mandátumvizsgáló bizottság tagjait dr. Purjesz Béla, Farkas Mihály és Bodnár József személyében és az ülést a mandátumok igazolásának idejére felfüggesztette. A bizottság 230 mandátumot igazolt.'Közlük Sze« ged megjelent 23 képviselőjét: Agócsy János, dr. Balogh Ist ván, Bernáth András, Bozsá János, Dobó Gyula, dr. Donászy Kálmán, Farkas István, Gen Ernő, Gombkötő Péter, Ggólay István, Horváth József, Komócsin Mihály, Lakó Antal, Nagyiván János, örley Zoltán, dr Purjesz Béla, Révay József, Somogyi Imre, dr. Valentiny Ágoston, Vass János, Vörös Józsaf és Wágncr Gyula, valamint a meg nem jelent Pap Róbert dr és Rákosi Mátyás i ' r i Szünet után következett a Nemzetgyűlés elnökének megválasztása A Ház dr. Valentiny Ágoston előterjesztésére egyhangúan dr. Zsedényi Béla egyetemi ta nárt, a kiváló közjogászt választotta meg elnökéül. Alelnökök lettek dr Juhász Nagy Sándotés dr. Sánlha Kálmán, míg C jegyzői székbe ugyancsak egyhangu választással Vörös Józsel (Szeged) és Vörös Vince került Az elnök ezután maga és tiszttársai nevében megköszönve • megválasztást, felhívta dr. Balogh Istvánt, hogy a Nemzetgyűlés szózatát a magyar nemzethez terjessze elő. Balogh fisfváu dr ismerteti a Nemzeigyülé* szózatát 1944. december 21-én Debreczeu* ben, — mondotta — a magyar függetlenségi eszme ősi várában összegyűltek a magyar nép hivatott képviselői, hogy megalkossák az Ideiglenes Nemzetgyűlést. Ezer sebből vérző, végveszélyt* cerült hazánk megmenlésére rendk' vüli erőfeszítésre van szükség! Az nem lehet, hogy nemzetünk elsüllyedjen a sirban, melynek szélére taszított bennünket a Németországgal kötött átkos szövetség I Néne akarjuk, hogy a német hódítók oldalán, a nemzet érdekei ellenére három és fél évig folytatott bűnös háború miatt elpusztuljon nemzedékek munkája és összedűljön a magyar állam ezeréves ípülete! Nem lehet, hogy a német zsoldban álló Szálasi-bűnszövetkezet hazaárulása miatt (Levelük I) egyedül Magyaror-