Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-30 / 10. szám

D£LMAGYAKORSZÁG aaHBM 1944. november 30. tmg moszkitö gépek 31 vasul i szerelvénye támadtak meg a né­met vonalak mögött. Ma délután a RAF bombázó Kötelékei Köln rendezöpályaud­varát támadták meg. Lancaster­gépek ma a kora reggeli <5rák­ban Münchent bombázták 15 percen keresztül. A bombázás­nál az ujabb 6 tonnás bombákat használták. Az időjárás javulása követ­keztében ismét megjelentek né­met gépek az égen. Az amerikai pilóták legalább 400-zal talál­koztak a nap folyamján és ami­kör harcra került a sor, az eredtoény mindig kedvezőtlen volt a németek száimára. össze­sen 122 német gép lelövését je­len tik. Amszterdam azon házai el­len, ahol a német parancsnok­ság tartózkodik, 36 Tiphloon­gép támadást intézett a mai nap folyamán. A felderítő gé­pek a támadás után nagy füst­felhőket láttak felszállni a meg­jelölt házak tájékáról. Egy angol repülőtiszt az uj 6 tonnás bombákról beszélve, meg­írni itette, hogy ezeket a szövet­séges pilóták »földrengésbomi­báknak becézik. Ezelc a botm!­biák nemi azonosak már a mult évben is használt 6 tonnás bom­bákkal, amelyek a robbanási körzet nagyságáról voltak híre­sek. Az uj bombák, amelyek ideálisnak bizonyultak, egy gát­romtooió támadásnál, különle­gesen kemény acélburkólátok­nál fogva rendkívül mélyen ha­tolnak be a célpont közepe felé, ezenkívül pedig robbanó erejük is fokioizolt. Rövidhírek A s/övelséges csapatok állal meg Kálit nyugatnémet területeken már Bjságok Í3 jelennek! meg rendszere­•en. Ezek H lapok a harctéri esemé­nyeken kívül helyi "híreket Is szor­galmasan közölnek. A közlésekből megállapítható, hogy például a Ban­kokban a takarékbetétek állománya a megszállás óta megkétszereződött. A holland miniszterelnök most ér­nezett vissza (elszabadított holland területen végzett szemlentjárói Lon­tfonba Kijelentette, hogy a nemzeti Bet rohamosan helyre lesz állítva » leszabadult részeken. Irájchan egy most nyilvánosságra aozott statisztika szerint jelenleg több, mint százezer idegen menekült lartózkodik, akik részben politikai menekültek, részben katonaszökevé­nyek. Ez utóbbiak csaknem kizáró­lag németek. BaJdor von Sirach, a német Ifjn­tági mozgalom vezére beszédet mon­iott egy újonnan íelállitott néphad­•Ktály előtt: »Én is veletek mennék • frontra — hangoztatta —, de szá­jaos teendőm Ideköt e helyhez«. Az Újdonsült katonák sorából olyan erős nevetés és hangzavar tőrt elő, hogy von Sirachnak Idő előft el kellett hagynia az emelvényt. A londoni lengyel főparancsnokság közli, hogv a lengyel hadsereg két tsatát nyert. Krakkó közelében és Dpetzana körzetében, Lt gyelország szivében. A németek bekerítettek len­íl csapategységeket, de a lengyelek itörtek és súlyos veszteséget okoz­lak az ellenségnek. De Gaulle tábornok Bidcaux kül­ügyminiszter, Juln tran la vezérkari lönök és Bogomolov párisi szovjet nagykövet kíséretében Teheránba ér­kezeti, ahonnan tovább folvtalja ut­|ál Moszkvába. A balkáni harcfér Egész Isztria területén heves harcok folynak a megszálló né­met hadsereg és a jugoszláv parti­zánok között. A jugoszláv szabad­csapatok több vasutvonalat átvág­tak és sok vasúti szerelvényt a le­gőbe röpítettek. A Valjevo-CsiacsaE-Pozsega há­romszögben körülzárt ellenséget csapataink miég szűkebb térre szo­rították és ezen csapatok a meg­semmisülésnek néznék1 elébe. — A Drína folyó mentén erös küzde­lemben kivertük1 a németeket és usztasa csatlósaikat Zvornflk váro­sából. A Visegrád—szarajevói vas­útvonal mentén szintén heves csa ták folynak'. Itt kilőttünk négy tan köt és 1500 német és usztasa ka tonát tnegsemimlisitettünk, vagy fog­ságba ejtettünk. "Montenegróba« DanilogradliőI kiindulva elfoglal­tuk Hrzslslc városkát. Ezen a te­repen a németek felhagytak azon kísérlettel, hogy nyugat felé pró­bálkozzanak kitöréssel. Likaban, t'rácsác városában csapataink be­törtek és miost ott utcai harcok folynak. Partizán osztagaink több helyen átvágták Dugo-Szelo—Nov szika és Karlovác—Zágráb vasút vonalakat. A fávolkeleti háború hirei Washington, november 28. A M a ri a ii a szigetekről felszállt amierikai szuper-bombázók há­rom nap alatt kétszer bombáz­ták! súlyosan Tokiót. A támadás elpusztította a kikötőberendézé­seket, a hajógyárakat és a fon­tos hadiipari üzemeket. A1 vá­rosban és környékén az előző támadás alkalmával okozott nagy tüzek imóg mindig égtek. A csenldesöceání szigetekről fel­szállt gépek ezzel a teljesítmé­nyűikkel uj ulat nyitottak a bom­bázások történetében, mert tá­maszpontjaiktól Tokióig és visiz­szia több mint 5 ezer kilométert kellett megtenniök. Hétfőn Indiából! IdMIüIó amerikai szuper-légietíődBk bombázták Bangkokot és Ran­goooit. ' A távol keleti légi offenzívával kapcsolatbanf Alrnold1 tábor­nok, az Egyesült Államok lég­ügyi vezérkari főnöke a követ­kező nyilatkozatot tette: Tokió bombázása nem elszigetelt ak­ció, haneinii egy rendszeresen fel­épített hadműveletnek a meg­kezdése. Az Egyesült Államok haditengerészete és hadserege szisztematikusan építette ki csend'esöeeáni pozícióit, ahon­nan imost már támadásba mehet át Japán ellen. A Japán sziget­országot ezentúl tehát rendsze­revsen bombázni fogjuk a leve­gőből, hajóhadának egy perc­nyi! nyugtot serni hagyunk és a még kezén levő szárazföldi tá­maszpontjait is megszerezzük. Londón, november 27. AZ Egyesült Államok csen'd'esóce'áni flottaegységeiről felszállt gépek a Fülöp-szigetek közelében kéf japán hadihajót és 16 még más hajót elsüllyesztettek. Két japán cirkálót a kínai vizeken telibe­találtak. Leite szigetén gyengül az ellenállás, a" sziget közelében három japán cirkálót torped'óz­tak meg. Az elsüllyesztett egy­ségeken kívül legalább még 48 hajót súlyosan megrongáltak'. Az uj amerikai külügymimszter Sleitinius Washington,, november 28. Cor­dell Hull amerikíai külügyminisz­ter megrendült egészségi állapotá­ra hivatkozva benyújtotta lemfom­dSását Roosevelt elnöknek. Áz ame­rikai ujsájginók sajnálkozva kom­mentálják1 Hull lépését és hosszú cikkeikben méltatják az 1933 óta közszeretetnek1 örvendő ¡külügymi­niszter karrierjét Az utóbbi időben Cordell Hnll egy olyan nemzetközi szerveset!feL áltitásán dolgozott, amely a tartós béke megszervezésével lett volna melgbizva. Roosevelt Stcttlntiis külügyi »­lamlitkárt nevezte !ki külügymi­niszternek, LJond'on, november 29. Á Itemok­ratiküs világ minden sajtóorgánu­ma őszinte sajnálkozásának! adott kifejezést Cordell Hull távozása fölött. Másrészt azonban nagy Öwőmtmel üdvözli Eduárd! Stetti­niusnak az eddigi külügymiinisz­fcSrthími ügyvezetőnek miniszteri ki­nevezését, miután az ő személyé­ben teljes garanciát látnak mind a szövetségesek teljes együltmü­ködlése tekintetében, nvind pedig a demokratikus gondolat teljes ér­vtényrejutását illetőleg. Jót haíad a lengyel földreform Moszkva, november 29. A Prav­da nemzetközi rovatában a len­gyelországi földreformmal foglak közik. Megállapítja, hogy azdkbn a területekén, amelyeket a Vörös Hadsereg fölszabadított, most va­lóban demokratikus hatóságok működnek. A Vörös Hadsereg föl­szabadító harca és a népi demok­rácia győzelme tetfe lehetővé Len­gyelországban, hogy a parasztság végre földhöz jusson. A' földrefor­mot egyre gyorsabb ütemben hajt­ják végre. Egy hónap alatt az uradalmiak' parcellázása révén már 40.000 paraszt- és cselédcsalád1 ju­tott olyan földek tulajdonába, a melyek na&y részét eddig is azok művelték. A Pravda szerint a föld1­reform jól halad és éppen ezért jól halad a lengyel demokrácia megerősödése is. I jugoszláv újjáépítés eseményei A felszabadult Jugoszláviában napról-napra rendezettebb az élet. Folyik áz újjáépítés, megindütt a termelés és a közélet minden ágg aktivizálódik, Belgrádban a németek áttal tönkretett telefonközpontot a vá­ros munkásai versenytempója munkával már helyreállították. Kettőezer készüléklet már be is kápcsottak a forgalomba. A nos­ta és vasúti forgalmat a Szerém­ség egész területén megindították, ták. A »Politika«, Jugoszlávia legna­gyobb napilapja, amely 1941 ápri­lis 6-áp, Belgrád szörnyű, hírhedt­té vált bombázása napján szűnt meg, ismét megjelent és most is a jugoszláv közvélemény szabad és harcos szócsöve. A szlovéniai Mohifv "község ju­goszláv nép bírósága meghoz! a el­ső Ítéletét. Halálra ítélte A'ojz Bo­gicsot, mert az a német megszál­lókkal összejátszott, a Costa non ak besugásokkaí tett szolgálat k it. Az elitélt családjának tagjait is va­gyonelkobzásra ítélte és internál­tatta. 3 elrafnW a v<láih'rl ceisto^owl Madcmna-lréne* Zürich, november 28. A Németor­szágból érkező hírek szerint a német csapatok lázas sietséggel ürítik ki Lengyelország megszállt részeit. Min­den kezükl>en tévő értéktárgyat ma­gukkal hurco'nnk. Ccnslochow városából, az ismert búcsújáró hely­ről a templom világhírű Madonna­képét már korábban Berlinbe küld-" tók. Ezt az ősi képet a hagyományok szerint maga Lukács cvangé'isln fes­tette. A kolostor priorját, aki az el* hnrcolásnál tiltakozott. Őrizetbe vet­ték. A fendye! feormánytmóstig a kibontakozás u!<a«t London, november 29 RaczktcxH lengyel köztársasági elnök vezetésé­vel a londoni lengyel politikusok kő­zött állandó tanácskozások folynak. Kwaptnski, a designéit miniszterel­nök tegnap Arldrsewsktve!, a tengvel szociáldemokrácia vezetőjével tanács­kozott hosszasan. Ezt a tanácskozást Illetékesek a kibontakozás biztató je­lének tekintik. H imsüHtsí?'* és itiénuütök e*ipt!­ntPidésM öro^r^m­jival alakit mn a mérneüöfí : szabad szakszervszele A' mérnökök1, vegyészek é.s mi¥« nök'ök Vasárnap délelőtt igen nagV éíd'cklődés mellett megalakított'« szabad szakszervezetüket. Az ala­kuló közgyűlés keretében Komó­csin Mihály tartott igen tartalmas előadást n végbement rendszervál­tozásból fakadó kérdésekről és' megvilágította a hitleri iga alól felszabaduló Magyarország újjá­építésének feladatait. Az újjáépí­tésben a mérnöki karnak vezető szerep jut, azonban ezen szerepét csak akkor tudja maradéktalanul betölteni, h'a a régi rendszer által kényszerű sötétségben tartó t mun­kásság neveléséhez, és szakmai to­vábbképzéséhez tevőlegesen hozzál­járul. A hwnkásság vezetői tisz­tában vannak azz.il, hogy a mér­nök' működésének egyik alapfe'tó­tele, hogy a fizikái pmnkós rö­szérűi megbecsülésből fakadó tá­mogatást kapjon. Ez a megbecsülés és tisztelet azonban a jövőben nem parancsszóra fog működdi, hanem szívből fog megnyilvánulni a mér­nök magasabb tudása hánt. A ma­gyar mérnöknek pedig igyekeznie keli a munkást magasabb szelle­mi szintre emelni, imlert csak ezzel tudja biztosítani a miüszaki ter­vek tökéletes kivitelezését. A most megalakult szakszervezet legfonto­sabb feladata,tehát a fizikai mun­kásság c& a mérnöki kar harmo­nikus együttműködésének biztosí­tása- Az alakuló gyűlésen Buócz Károly műszaki tanácsos elnöklete alatt alakult nreg a szakszervezel vezetősége, amelyben a mérnökök, vegyészek és münökök egyaránt helyet kaptak'. Ger§ Ern« beszéde, amelyet a Ma­gyar Kommunista Párt november 7-1 nagygyűlésén mondott el, »Leaz ma­gyar újjászületés« ómen füzeiben megjelent. Kapnalő a kiadóhivatal­ban és az újságárusoknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom