Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-19 / 1. szám

11945 november 19. DELMAGTARORSZXQ Budapest felé néz Október 15-én fővárosával együtt történelmi fordulót élt át az ország s á sors Budapesten dőlt el és az roszszabbra fordult. A kormányzó nyilatkozata egy órára fölvillantotta az ország népe előtt H háború gyorsabb befejezésének a reményét és megkutatta a nemzeti fejlődés járható Dtjait. A rövid reménységek után azonban a legsötétebb valóság következeit: a honvédség tulnvomő rétae nem teljesítette a kormányzó parancsát s akadt olyan politikai banda, •mely, a' német fegyverekre támaszkodva vállalta Hitler további kiszolgálását. Ez a tragikus fordulat rendkívül súlyos helyzetet teremtett a •óvárosban. f Március 19-e után, amikor a Sztót

ty-kormány betiltotta a demokratius pártok működését és a baloldali lapok megjelenését, illegális tevékenységre kényszerültek mindazok a politikai tényezők, amelyek az ország demokratikus átalakításának és R Németországgal való szakitásnak az figyéért dolgoztak. Ebben az illegális tevékenységben kialakult a Magyar Front politikai szövetsége eleinte n'égv, majd később öt pártnak a részvételével. A Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Kommunista Párt és a Legitimista Párt mellett ötödiknek a Nemzeti Parasztpárt csatlakozott a Szövetséghez és októberre odáig haladt előkészítő munkájuk, hogy biztosítva látszott a hitleri NémetországÍ

al való szakítás és egy demokratikus ormány megalakítása, ilyen élőziré Byck után került az ország népe elé H kormányzói nyilatkozat, azonban pkkor niár olyan körülmények kötött, amikor nyilvánvalóvá lett', hogy német haderő fegyveres erőszakkal akadályozza meg a nemzet többségéBek a szándékát. Olyan katonai "erőt vontak össze ekkorra "Budapesten a Bénietek, hogy áz meg tudta akadáIj-ozni a kormányzói parancs végre "hajtását. Nagy részük1 volt ebben az Hlenakcióban a Szálas! pártnak "és Bzoknak a magyar katonatiszteknek, Bkik a magyar nemzet nagy többségének az akarata ellenében és 'a magyar nemzeti érdekekkel szemben R maguk egyéni sorsának és náci politikai törekvéseinek a vélt biztositáfcára árulóként kiszolgálták a némelekct. A német haderő fellépése és a Bzálasi-kormány uralomra segítése az Rlső napokban megbénította a fővárost. A német katonák, a nyilas karszalagos magyar katonatisztek és M németek által fölfegyverzett nyilas gárdisták olyan terrort valósítottak meg a városban, hogy még az utcákon való mozgást Is megbénították. Gyűjtőhelyekre hurcolták a zsidókat, Rhol ellenálltak, ott a legerősebb harfcl fegyverekkel lőtték a házakat és a Bennlakókat, napókon át fogdosták össze a baloldali és németellenes egyéneket s az üzemekben és hivatalokban fegyveres őrségekkel kényazeritették ki a munkát. Ilyen körülmények kőzött a Magyar Front politikai tevékenysége is megneheBülf. Képviselőinek egvrészét elfogták, másrészük pedig bujdosni kényszerült. Csak néhány nap után sikerült néhányaknak találkozni és újra elkezdeni a földalatti munkát' a németek és nyilas bérenceik ellen. A terror dermedt napjai után már •2 éVső hét végén kezdett magához térni a város és itt fs, ott fs az eszmélés és az ellenállás jelei tűntek fel. Az első napokoan Csak fi csepeli gyárban tagadták meg nyíltan h munkát a munkások és csak néhány hivatalban tagadták meg »z eskütételt a tisztviselők, a nagy többség, a pesti nép tömege ekkor még dermedten és tehetetlenül szorongott. A hét végére azonban biár az üzemekben, hivatalokban, lakásokban, sőt még a kezdtek arról beszélni, hogy szembe kell szállni a németekkel és nyilas bércnceikkel. Munkások, diákok, tisztviselők gyűltek össze titokban s mind elszántabban keresték az útját annak hogy harcolhassanak a felszabadulásért. Ez a riéphangulat segítette elő. hogy a Magyar Front politikusai újra elkezdhették a földalatti szervezkedést. A németektől és nyilas bórenceiktöl fölszabadult országrészeken ezalatt bekövetkezett a nagy változás, de nem a magyar nép politikái és katonai erőfeszítése következtében, hanem az orosz hadsereg diadalmas előretörése által. A háború kegyetlen megpróbáltatása viselte meg ezeket a vidékeket, 8 ügy maradtak a front mögött, hogy felszabadultak a németek zsarnoksága és a németbérene magyar urálom alól, de egyúttal szétesve és megviselten magukra is maradtak és köz ségenként küzdenek a háborús nehéz ségek legyűrése és a "demokratikus önkormányzat megteremtése "érdekében. A nelyzcT ezekben a falvakban 'és városokban nagyon súlyos és öz élet újrakezdésének a nehézségei és aka dályai is nagyok. A háború magától értetődő pusztításai mellett óriási kárt okoztak a kivonuló német és magyar seregek. Állatokat hajlottak el, gépi berendezéseket vittek el, hi dakat, vasutakat rongáltak meg, munkásfórfiak ezreit riasztották, vagy haj tolták el s végül az elmenekülő i égi Vezetőemberek óriási pénzösszegeket és fontos üzleti és hivatali iratokat vittek magukkal. Mindezek a károk egyelőre pótolhatatlanok és ennek1 az országrésznek ugy, kell újrakezdeni az életet, hogy Csak meglévő eriSit használhatja fel, mert elvitt értékei nek a visszaszerzése nagyon bizonytalan és távoli lehetőség Ilyen körülmények közölt minden város és falu egy-egy kis köztársaság, amely magában küzködik a feltornyosuló feladatokkal s magában tapogatózik a politikai szervezkedéssel is és legfőképp önellátásra szorul gazdaságilag. Ez áz állapot természetesen nagyon keserves és a felelős vezetők éppenugy, mint maga a nép mindenütt várva-várja valami központi,, országos szervezetnek, vagy hatalomnak a kialakulását, mert' a legfontosabb és legdöntőbb ügyekben érzi a tehetetlenségét. Tehát Budapest felé néz az ország s onnan várja, hogy helyi kérdéseire országos feleletet kapjon. Az uj helyzetben azonban nemcsak a háború okozta nehézségek teszik nehézzé az életet, hanem á régi rezsim politikai bűneinek a következményei is jelentkeznek. Most derült kf, hogy miiyen gyökeresen elsorvasztotta h korábbi feudális és fasiszta uralom a "demokratikus erőkét, mennyire kipusztitotta a népből a felelős politikai gondolkodást, gerincességet és helytállást. Mindez most megnyilvánul abban, hogy a magukra maradt községekben és városokban Csak néhány ember, csak égy kis csoport tud politikailag gondolkozni a többiek helyett és próbál cselekedni a' kis közösségek érdekében. Mindenütt legelőszőr a kommunista párt szervezete áljott fel ugy-ahogy és most nekik kell képviselni az egész községet, akkor, amikor a régi rend mindent elkövetett befeketitésükre és vezetőembereik hitélének a lerombolására. Mégis mindenütt hősiesen végzik a dolgukat és keresik a többi politikai erőket, a nép más rétegeinek a képviselőit, hogy közös demokratikus frontot alakítsanak ki. De mivel nincs közeli múltja a nép tömeges politikai fellépésének és nincs iskolája a demokratikus egvüttmükövillamosokon Is mind hangosabban I désnek, ezen a vonalon több a váramm kozás még, mint a valóságos eredmény. Tehát ezért is Pest felé néz az ország, onnan várja h politikai élet országos megindítását s a nép demokratikus Dolílikai frontiénak kialakítását. Budapesten fejlödnek Is az események minden jel afra müfaf. Ami elindult a Szálasi-kormány első dermedt napjai után, az egyre gyorsuló ütemben halad a kifejlés felé. Hirek jönnek a fővárosból,, hogv a katonák és a nép együttes fellépése van készülőben a német hadsereg és a Szálasi-kormány .hátában. Egyre több a magasrangu katonatiszt, aki átjön az orosz seregekhez és ezek mind arról adnak hírt, hogy állandóan nő azoknak a katonáknak a száma, akik nem az oroszok, hanem á németek ellen akarnak harcolni. A munkásság és az ifjúság pedig a legnagyobb terror ellenére is szervezkedik és á város népe tömegesen áll a hátuk mögött. A próba, ami előtt az ország fővárosa "áll, óriási, de a tét is, ami rajta áll, vagy bukik, szintén óriási. A magyaf nemzeti fejlődés gyors kibontakozása, vagy a magyar nép hosszú kínlódása fordul meg azon, hogy a magyar főváros tud-e tevékeny részt venni az ország felszabadításában és ineg tüdja-e teremteni egy önálló magyaf kormány feltételeit. • r De nem néxheti (étlen várakozással az ország sem fővárosa Történelmi próbáját. A főváros kezdeményezhet és példát mutathat, de mindent nem végezhet el. Az ország minden falujában és városában is föl kell állni a nőp.-ek, politikai szervezeteket kell létrehoznia s tömegesen részt kell vennie az újjáépítésben. A németektől és magyar béreiiceikíöl felszabadult részeken élnie kel! azzal a szabadsággal, amit az orosz hadserég hozott és lázas munkával kell pótolnia a demokratikus múlt hiányát, önkormányzati politikai életet kell életre kelteni minden faluban és városban. Meg kell teremteni a demokratikus pártok szervezeteit és azoknak együtt a nép demokratikus frontját kell kialakítani. A kommunista párt már nagyon sók helyen mutatja a példát és arra is példát ad, hogy minden olyan demokratikus párttal és mozgalommal keresi és vállalja az együttműködést, amely áz ország függetlensége és demokratikus átalakítása érdekében küzd. Töbü helyen a Parasztpárt is megkezdte már a tevékenységét és a Kommunista Párttal együtt dolgozik a magyar nép politikai élefrekcltésén. Hogy eddig csak ez a' kél uj párt lépett föl, áz is kiáltó bizonyítéka a magyar demokrácia gyengeségének és elnyomoltságának. Még demokratikus pártjaink is olyanok voltak a régi feudális és fasiszta uralom alatt, hogy legnagyobbrészt nem a nép helyi szervezeteire épültek, ezért nem tudnak most központi vezetőség nélkül is talpraállni és részt venni » helyi önkormányzatok életében. "Mindenekelőtt való szükség és történelmi jelentőségű [ennivaló tehát, hogy az elnyomóktól szabaddá tett országrészeken gyökeres népi demokrácia épüljön fel, hogy a magyar! nép széles tömegei mozduljanak meg és vállalják a' részvételt az ország újjáépítésében. Mozduljanak meg 3 régi demokratikus pártok is, mert nélkülük nem végezhetnek tcljesértékü és eredményes munkát a legalsó néprétegek uj, de régi szükséglelet szolgáló politikai szervezetei. Budapest felé nézünk Icliátésdjlntő eseményeket várunk a magyar fővárostól, de mindent elkövetünk., hogv, a vidéken is megmozduljon a fiép és megteremtse a magyar nemzet felemelkedésének és az uj demokratikus Magyarországnak a széles, minden községben Kiépített népi alapjait Sztálin Magyarországról Sztálin fáb'ornagvnak, a szovjet kormány elnökének' novemberi 7i'ki beszédéről m'egcmlé'éezett az egész világsajtó. Az anc'ol és amerikai lápok azt emelték ki a, beszédből, amit Sztálin a szövetségesek1 közti együttműködés c.s barátság szilárdságáról, a bábom utáni biztonsági szervezetről imondótt. Világpolitikái szempontból kétségkívül ezek' a beszéd legjelentősebb ítészei. *De számiunkra jelentősebb az, amlit Sztálin tábornagy rólunk, Magyarországról mondóit. Sztálin sorra veszi az esztendő fojyamán a németekre mért csapásokát. Majd ezt mondja: »A' kilencedik csapás az év októberében vette k'eezdetét Magyarország földjén a iisza és D'undt közölt azzaT 9 céllal, hogy Magyarországot kiüssük a bábomból és Németország ellen fordítsuk.« Sztálin minden szava átgondolt, komoly, súlyos szó. Súlyos és komoly értelme van annak, "hogy Magyarországról szólva nemi egyszerűen azt mondta: le akarjuk' verni, harcképtelenné akarjuk! lenni, hanem' hozzátette: Németország ellen akarjuk fordítani. Hogy ez miit jelent, arról beszédéinek1 egy miásik része ad! felvilágosítást. (Nemi szabad' véletlennek tekinteni azt a tényt — mondotta Sztáin —, hogy Olaszország nyomán Németország többi szövetségesét, Finnországot, Romániát és Hulgáriát is kiverték' a német szövetségből. Azt is meg kell jegyezni, hogy ezek az államok nemcsak kilécDtrak: a háborúból, Németországa neki hanem' szakítottak al és hadai üzentek' s ezzel csatlakoztak az Egyesült Nemzetek arcvonalához... Nemi lehet kétség aziránt, hogy! Németország utolsó európai szövetségese, Magyarország is, ki IesZ verve a háborúból a közel jövőben* Világos, hogy ez "mit jelent. Magyarország október 15-éo fegyverszünetet kért. A Szálasi-ban'diláW német segítséggel (megakadályozták, hogy a magyarság túlnyomói többségének lelkiéből szóló fegyverszüneti kérés valóra váljon. De Sztálin a magyar ügyet a nyilasgazemberek puccsával nem tekinti lezártnak. Nemi szánja Magyarországnak1 azt a sorsot, ami flitlerIfNémelorszUgra vár. Október 15ike után is nyitva hagyja Magyarország számiara az Egyesült Nemzetekhez való csatlakozás útját Sőt, kétségtelennek tartja, hogy Magyarország is rálép erre az útra! Az Egyesült Nemzeteikhez a Szálasi-banda nem' fog csatlakozni. Ha Sztálin mégis kétségtelennek tartja, hogy Magyarország — ha elkésve, ha utolsónak is —. dé csatlakozik az Egyesült Nemzeteikhez, akkor csak egyről teliét szió;. Árból, hogy Sztálin számit rá, bízik' benne, hogy "Magyarországon is vannak számottévő német-eltenes, hazafias erők', akik a népet a németek' és nyilas bérenceik ellen tudják' fordítani, akikké tehát rá lehet hizni Magyarország sorsát. Sztálin számit ezekre a magyar crőkfe, módot akar adni nekik', hogy megmentsék hazájukat. EJnj kell az .ilk ál ómmal 1