Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-28 / 8. szám

1. évíolyam 8. szám. Szpged, 1944. novwiber 28, kedd Egyes szám ára 30 fillér A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai József Magyar Kommunista Párt A szabad közélete! meg kell tanulni s ennek! a dié­mokrácia az iskolája. Ahol régi gyakorlat már a szabad' szólás és vitatás, a közős elhatározáis kiala­kítása és a nyilt kritika, ott van csak' valóban szabad' közélet. S az Ilyen szabad közélet az előfeltétele annak, hogy megértsék egymást az emberek, tisztába jöjíénék egymás szándékaival, tudjanak tárgyilago­san tájékozódni és tudjanak' közös elhatározásra jutni. Csak ilyen lég­körijén lehet termékeny. a vita, ered'miénves a tanácskozás és sike­res a politikai 'küzdelem1. Nálunk az ilyen szabad közélet­nek semmi iskolája nincsen. Most megnyílt a leltet őségé, de egyelő­re ínég nagyon avatatlanul tudunk élni evvel a szabadsággal. Ezer gátlás és akadály áll az útjában, hogy nyíltan tudjunk beszélni egy­mással, hogy megértésre tudnánk törekedni egymással és a szándé­kokat őszintén tudhatnánk! össze­illeszteni. Ez persze nemi csodái­latos. A korábbi években a kon­zervatív reakció hideg, de kímé­letlen terrorja nehezedett rá anép­re s minden véleményt, szándé­kot és felismerést a hivatalos aka­rat szorító jávai fegyelmezett meg, az utóbbi években pedig a náci koreszim£ hangos uralma és a fa­siszták erőszakossága félemlítette meg az embereket. A jobb idők' elkezdődtek miár, de a mult komisz iskolájának a torzítása és nyomoritása iiem szűnt és nemi is szűnhetett meg^ egy csapásra. Most amikor mar nincs akadály, hogy nyiltan beszéljünk egymással, sza­badon megvitassuk kérdéseinket, a gállások még mindig bennünk van­nak és nem> tudunk' igazán nyiltan és tárgyilagosan szót érteni egy­mással. Igy persze nem ter­mékenyek a viták' és nem vezetnek igazán közös elhatározásra a ta­nácskozások s a kritika sem lehet igazán helytálló, amit alka'niaZiink'. Mindamellett ez nem bün, csak hiba, a,mit a szerencsétlen mult magyaráz Éppen .ezért kell és le­het segíteni rajta. Bele kell vetni magunkat a 'demokrácia iskolájába és mintegy késő tanfolyamon kell megtanulnunk mindazt, amiit a de­mokrácia iskolája adóit a népnek másutt. Ennek pedig csak az a mtódja, hogy használjuk föl a sza­badságunkat miinél több és minél szélesebb körű vitatásokra, meg­beszélésekre. Csináljunk tehát mi­nél tevékenyebb és minél zajlóbb közéletet, hogy minél hamarabb beletanuljunk á szabadságba. Rendezzenek előadásokat, vitá­kat minél többet a pártok, ifjúsági szervezetek s miinden olyan intéz­mény, amely alkalmas erre- Tehát lépjen elő a Szabad Akadémia is, óriási hivatás vár rá a mai idők­ben. Lapunk is ki akarja venni a részét ebből a feladatból. Azon felül, hogy hasábjain mindent el­követ a szabad közélet kifejleszté­se érdekében, előadásokat is fog rendezni, ahol a sző közvet fenségé­vel is segit ercdfroénvesebbé tenni a demokrácia iskoláját. flz oroszok kiszélesítették hídfőállásaikat a Dana nyugati partján Miskolc ös Hatvan közt van az északi támadás súlypontja Szövetséges csapatok átkellek a Rajnán Az európai harcterek katonai helyzetéiben az utóbbi napok Jelen­tős Változásokat hoztak. Az orosz hadsereg Magyarországon háriomi fő irányban támlád1. Az északi szár­nyon á táknlaid'ás éle Kassa irányá­ba mutat. Ettől öléire Tokai és Eger között m'ozog az orosz had­erő középső éke, amely most miár közvetlenül Miskolcot fenyegeti. Ezeknek1 a tátaladásokhalk! a nyo­mása az itt léivő német haderőket szemmellá th atólag fölfelé szorítják a Kárpátok északi folyóvölgyei irá­nyában. A harmadik! súlypont Bu­dapest előtt alakűlf kí. Az orosz csapatok' itt már keletről és délről felzárkóztak Budapest Külvárosai alatt. Külön nagy ngyeTettnke fart szá­mot a vÖWBs hadsereg uiabb étke lése a Dunán, amellyel a már ko­rábban az Apatinnál is B a un áriái (Kiskőszeg!) a nyugati parton léte­sített erős hídfőállásokat most je­lentősen kiszélesítették1. Nyugaton Venlö elfoglalásával a szövetségesek ujabb átkelési pon­tot szereztek á Maason, ami a rajnai előretörés szempontjából na­gyon fontos pozíció. A' 7. és 3. amerikai hadsereg a Saar-medence felé nyomja Vissza a németekét, akik Metz elvesztésével ennek1 az életbevágóan fontos ipari vidék­nek már legfőbb Védőbástyáját nél­nélkülöziik. A Metz és Luxemburg között egyesült két amterfk'ai had'­sereg most együtt nyomul Saar­brück'en feléL Aachentől keletre is folyik1 az előnyomulás Köln irá­nyában, itt a harcok főleg az aachen—kölni fontos műút birto­káért folynak elkeseredett erővel. Az amerikaiak ezen az uton tegnap ismét néhány kilométeres előha­lad'ást jelentettek. A' nyugati Front déli szakaszán, a Vogézekben az újonnan szerve­zett francia had'sereg teljes sikert aratott a Vogézeken húzódó né­met vonal áttörésével. A franciák rendkívül ügyes stratégiai fordu­lattal északról és délrőí, tehát a hegyvonulat alacsonyabb részein kerülték meg a német fővédelinni vonalat és itt törtek be a német állásokba, bekeriléssel fenyegetvén az egész vogézi középszakasz né­met seregeit. Ennek a gyors és sikeres vállalkozásnak lelt az ered­ménye Strassburg meglepetéssze­rűen váratlan elfoglalása. Eisen­hower itt is nagyszerű stratégának bizonyult. Elgondolása az eddigi nyilvánvaló jelek szerint kétség­telenül odairányul, hogy a néimet seregekét még a Rajna nyugati partján döntő csatára kényszerítse. Ezért nemi hagy a hátráló néme­teknek pillanatnyi nyugtot semi, mert meg akarja akadályozni, hogy a németek a Rajna mögé húzód­janak vissza. Ennek a döntő csatá­nak miár folynak az előkészítő mozdulatai és a németek' kétségbe­esett erőfeszítésekét tesznek, hogy a Vogézi harapófogóból kiszaba­duljanak és hogy legalább seregük egy részét a Rajnán átmentsék. A' legújabb' jelentések azonban őrinek a katonai akciónak is már eleve jelzik a sikertelenségét A! francia és amerikai csapatokugyan is támadásuk hatalmas lendül rtőt kihasználva, váratlan rajtaütéssel elfoglalták a strassburgi Rajna hi­dat és a folyóin átkelve ma már i 1 Rajna túlsó oldalán, német föl­dön harcolnak. Ezt a mozzanatot maglik a német katonai szak'rtők is döntő jelentőségűnek ismerték föl, amiint azt Hellensleben nyilat­kozata is tanúsítja A magyarországi harctér MoszkVa, november 26. Szovjet csapatok Budapesttől északkeletre elvágták a hatvan—aszódi ország­utat. Az ellenség 1200 halottat s mintegy 1000 foglyot vesztett. Tá­madó alakulataink a Hernádion át­kelve elfoglalták a Miskolctól 10 kim1.-re fekvő öregjcsanálost. Mis­kolc és Hatvan közölt súlyos harc tombol. Miskolc fontos 'kulcspont­ja az északVa előretörő csapatok­nak, Hatvan pedig felnyitja a bra­tiszlavai tereprész és a Bécsbe ve­zető utat. Míg az orosz híradások hallgat­nak a dunai átkeléssel kapcsolatos harcokról, addig maguk' a néme­tek1 igen komoly orosz sikereket ismernek be ezen a frontszaka­szon. Azt jelentik, hogy vApaltntál és (latinától (Kiskő­szeg) nyugatra az oroszoknak sikerült a Duna nyugati ol­dalán erős hídfőállást létesí­teni és oda erősítéseket! vinni, ezáltal állásait kiszélesíteni annak' ellené­re, hogy légierőnk1 állandó tüz alatt tartotta az oroszok' mozdulatait1.* A nyugati arcvonal Lóridon, november 26. A1 nyugati hadszíntérről jelentik', hogy a má­sodik brit hadsereg Ás az ameri­kai kilencedik' és első hadisereg pénteken egész nap rendkívül erős német ellentámadásokat vert visz­sza Geilenkirchen körül. A jelen­tések ezeket a harcokat ugy Ír­ják le, hogy ehhez hasonló öldök­lő küzdelem' talán csak' Caen-nál volt. Erős esőzések' a talajt egyet­len -mély iszaptengerrő változtatták és lehetetlenné tették' a szövetsége­sek' légiereje számára a csapatok támogatását. A kilencedik' hadse­reg az utolsó héten 118 német Ki­rálytigris tankot lőtt ki. Az ame­rikai harmadik1 hadsereg csapatai átkeltek a Saar-folyó felső szaka szán. Strassburgot a pénteki nap folyamán az ellenség utolsó ellen­állási fészkeitől is megtisztították. Különösen heves harcok folytak a Rajnán átvezető hid: birtokáért. A francia csapatoknak elkeseredett német ellenállás leküzdése után; végre sikerült azonban a hidat birtokukba venni és megvetni a lábukat a Rajna túlsó partján. Ez­zel a francia csapatok a Rajnán való átkelést német területre ezen a fontos ponton már biztosították és az amerikai csapatokkal együfl behatoltak német Tőidre. Londbn, november 25. Francig és amerikai előőrsök átkeltek a Rajnán Stnassburg környélkén ;ezed az első szövetséges csapatok a Rajna túloldalán. Strassburg né­met helyőrsége ma reggel mlegadtl magát. A 3, amerikai hadsereg kötelé­kei Saarbrückentől 40 klmVre át­lépték a Saar folyót és 4 km,-( nyomultak előre. A' 2. brit hadse­rég elérte a Maas folyót Venlovai szemben. A Vogézckben az 1. fran­cia hádsereg kis egyséigékben tá­madja és szakítja szét a német vé­delmi vonalat. A Reuter Iroda jelenti: A RUKB felé vezető uton heves kűzdélenl folyik az elkeseredetten védiefldezíS néimet csapatok' és a szövetségesed között. Köln irányában tartanak a súlyos harcok. Á' "Venfo-ért folyi­talott csata vétjső szakaszába érke­zett. Az elzászi síkságon, valamin! a Vogézekben nagy tért nyerték a szövetségesek. Vad lász és bombázd kötelékek! támadásokat hajtottak végre Strassburg környékén. Hallenslebcn, a német katonai hírmagyarázó írja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom