Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-26 / 7. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1941. november 25. A francia hadsereg gyors elo­kftőrése folytán a németek egész vogézeki stratégiáját feladni kényszerültek. A franciák nem szemből tá­madtak, hanem északról és dél­ről megkerülték a hegyláncot. Franciaországban, Svájcban és Ancliában óriási lelkesedéssel fogadták Srassburg elestének hírét és csodálattal adóztak a Tassigny-hadscreg sikereinek. Minden jel arra mutat, hogy az dsziászi csata eldőlt A francia csapatok az utolsó B4 óra alatt 30 kilométert nyo­mullak előre. 50 ezer német szo­rult a Strassburg irányában elő­renyomuló hadsereg és a már olt levő csapatok közé. A néme­tek uszályokat gyűjtenek össze • Rajnán, hogy visszavonulásuk •setén a hidak hiányát pótolják. A 9. amerikai hadsereg el­érte a Rőhr folyót. A nyugati partraszállás Óta a 710.000 foglyot lek. £ Mühlbnusenből clőrenyotóuló aRyik francia 1 ank'kú]önitmény egy civil aulókból álló oszlopot ért ntol. Az autókon a Gestapo veze­tőt menekül telt Németország felé. k tankök' tüze elől az autóik! uta­•ai a környező falusi házakba ne pékül lek, "ahonnan a francia ka­tonák egyenként húzták elő a félel­peles nirflkvől megfeledkező 09 te lálfélelemltől remegő nőmlet ityil­sokat. 1 London, novemlber BI. A' befc'e­lfléssel fenyegetett 50.00;) főnyi né­met hadkereg parancsot kapott a rttszavonulásra. Felszerelésüket fel­hagyva a németek' igyekeznek tyorsan elérni a Rajnát és remélik, hogy át tudnak1 kelni a folyón még mielőtt a szövetséges tüzérség lőtá­volába kerülnek'. Páris, november 24. Leclercque dbornok' csapatai Straasburg nagy résziét elfoglalták és 300D német foglyot ej teltek, közöttük! köt né­met tálxwnokot. Egy másik fran­da hadosztály kötetről tőrt be a víírosba és a város másik felében halad előre. »IIa elhagyjuk' aTsád­»ó vidékét, elérjük a Párásba és Strnssburgbí vezető utat*, mondot­tat Leclercquo tábornok! csapatai­nak' mlég két évvel ezelőtt Afri­kában. Szábsiék Sopronba meneküSfek •Londón, november 24. Szá lasii és kormánya elhagyták s magyar fővárost és az osztrák határ közelében lervjS Sopron ban tartózkodnak. A német-svéd kapcso­latok megszakításét követelik Svédországban Moszkva, november 23. Egy Gö­teborgban november 20-án rende­seit ülésen Frederik' Stran mun­káspárti képviselő azt követelte, hogv a svéd nép Ismerje el a nor­végek' és dánok felszabadító küz­delmét. Stran a továbbiak során azt követelte, hogy Svédország ne képviselje Németországot más Ál­lamokban. Az Ülésen résztvettek a legnagyobb helyesléssel fogadták Stran beszédéi. A göteborgi és más svéd lapok részletesen beszámol­tak a svéd képviselő beszédéről. Az Aftan Tiilningen rimü lap azt torja, hogy meg kell szakítani min­táén kanosolatot Németországgal. A déli front London, november 24. Tito jelenti, hogy jugoszláv csapatok betörtek Alsó-Ausztriába és Salnt Andrét elfoglalták. Brit repülők három' helyen tá­madták a Szarajevó—brodi vas­utvonalat, melyen a németek menekülnek. London, november 24. Tito tábornagy, főhadiszállásáról je­lentik: Maced'ffnfa felszaba­dítása teljes beefjezést nyert. Az utóbbi napok heves harcai fo­lyamán a menekülő németek több mint 3000 katonát vesztet­tek/A szövetségesek repülőgépei a szarajevókörüli vasúti célpon­tokat és a vasúti fővonalat bom­bázlá* A fávolkelefi harcfér Newvork, november 24. Ame­rikai Szuper-repülőgépek teg­napi (rendkívül súlyos támadást intéztek a japán főváros, Tokió ellen. A repülőgépek Saipon szi­getéről szálltak fel és igy ez volt az első légitámadás Tokió ellen, amely szárazföldi támaszpont­ról történt. A támadás során hatalmas bombákkal árasztot­ták el a kikötőberendezéseket, dokkokat, elpusztították a villa­mosmüveket, közlekedési cso­mópontokat. ezenkívül sok ha­digyárat találtak el. A németek garázdálkodása Norvégiában Petsamöból jelenlik: A néme­tek északnorvégiai visszavonu­lásuk során ugyanazokat a mód­szereket alkalmazzák, mtnt Uk­rajna, vagy mint a balti álla­mok kiöntésénél. Elcipelik a civil lakosságot, az állatállo­mányt, mindén megmozdítható értéket ós mindent felgyújtanak maguk után, hogy eltüntessék rablásuk nyomait. Azokat a norvég hazafiakat, akik megta­gadják a kiürítést elrendelő pa­rancs végrehajtását, azonnal ki­végzik. Sokszáz norvég hazafi lelte máú igy halálát. a demokrácia útján Antonescu tábornokíTak ís Hit­lert kiszolgáló pdUtíkáiámak "hata­lomra jutása RofiiUnlát ís a csat­lós országok üorána züllesztette. Románia is ntegszáVL. rab ország lett. Románia népei kése- «esen húzták a hitlerista" Igát Antonsscu es húsainak Htuláisáért Rjmaniá nak sok százezer román Ifjú ve­iével, a román nemzeti vagyon Javával kellett fizetnie. A föld alá szorított román de­mokratikus szervezeteik] már 1941­beu meghirdették! a román Hétti­zét Hitlerellenes szabadságharcát, szervezték a román demokrácia harcos egységét a Szovjetunió el­led folytatott rablőháborn elén: szabad, független, tHeimokúatiküs Romániáért. 1941 szeptember (Wn öerült nyilvánosságra a baloldal etaőnagy politikáj programjavaslata, mely az ország lakosságál harcba hív­ta osztályra, nemzetiségre és val­lási hovátartozandóságra való te­kintet nélkül, — a hitkrizmus el­leni A hagy román történelmi pár­tok: a liberális és a nemzeti pa­rasztpárt, élükön a Brtatiánuküdal és Maniu Gyulával, Antonescu or­Ifcáigvozető hitlerista diktatúrájával -feemtben passzív magatartást ta­núsítottak. A két párt vezetői a •kivárás, politikáját folytatták: hittek abban, hogy az orosz és német erők1 egymással ftnelmlben folytatott hosszas háborujukltón elgyengülnek1, hittek.' az orosz és angolszász világok hadászati és po­litikai ellentéteiben és ezek alapián az angolszászoktól remiélték a há­ború előtti helyzet visszaállítását, politikai hatalmuk' és kiváltságaik megmentését. A három nagy belpolitikai té­nyező: a szabadságharcos, anti­fasiszta nemlzeti erők, a 'passzív centrum' és a hijlerbérenc Anlo­nescu-gárda egymással szembeni magatartása és erőviszonyai több, múlt két esztendőn keresztül vál­tozatlanok maradlak. A komán demokrácia szervező és felvilágosító munkája <« az orosz hadsereg győzelmei lassan­ként azonban m elváltoztattál) háronr egymástól elkülönült bel­politikái tényező erőviszonyait. 1913 ban már Maniu és a liberális párt zömét képviselő D. Braiianu is tárgyalásokba kezdtek a Kommu­nista Párttal, — elfogadták az 1941 szeptember 6-iki, most mkír tör­ténelmtivé vállt egység-javaslatot, megalakult a •Nemzeti Demokrata Blokk*. I. [ 1943 őszién jniár csak k'ét lénye­ges belpolitikai erő állott egymás­sal szemben Romániában; a blokk és Aúlonescuék1. A blokk tönreg­harcaj és a Vörös Hadjsercg győ­zelmei Vezettek"el 1944 augusztus Svához, Antonescu ék el távol itásá­hoz, a fegyverszüneti feltételek alá­írásához. Románia kilépését Hitler tábo­rából a blokkhoz tartozók együt­tesen harcolták ugyan ki, belpoli­tikái vonatkozásúkban a blokkhoz tartozó pártok és csoportok ellen­tétei mégsem szűntek mleg. Maniu­ÍU csak a háború megszüntetését akarták, dé folytatni szeretnék a román reakció évtizedes, népelle­nes, soviniszta politikáját. A következeles demokrácia párt­jai és csoportjai állal elfogadóit uj, 1944 őszén alkotott politikai plattformot Mdniuék nem telték magúkévá 'és sem a nemlzeti libe­rálisok, sem a nemzeti paraszt­pártiak nemi léplek be a •Romá­niai Nemzeti Demokrata Front*­ba. A fegyverszüneti feltételeket aláíró első Sanatescu koimány Maniuék politikai befolyása alatt állt. Ez a kúrmány a kommunista Patrascanu kiválása után, a régi reakciós, félfasiszta politikusok garnitúráját gyűjtötte össze koa­licióban. A román nemzet a kor­mányt már összetételénél fogva i® bizalmatlansággal fogadta Gyakor­lati politikája ezt a bizalmatlan­ságot igazolta is. A' kormány kiját­szani és szabotálni igyekezett a fegyverszüneti feltételek végrehaj­tását. A belső demokratizálás tár­gyi követeléseivel. — az 50 hek­táron felüli földek' igénybevétele, a Nemzeti Bank és a nagybankok államosítása, a földnélküli parasz­tok földhöziullatása stb. — szem IveszálU­A Romániai Nemzeti Demokrata Front mozgósította a népet az első Sanatescu kormány ellen. Buka­restben és az ország minden na­gyobb városában naponta ismét­lődtek a tömegtüntetések, amelvekl mindegyike uj, demokratikus kor­mányt követelt. A tömegek Groza Péter miniszterelnöki megbizol ' át kívánták. Az ország demokral 'k is közvélemény Groza Péter által vezelelt nemzeti egységkonnánvt akart. Grozia Péter az »Ekcsekf Frontjáénak (román paraszt po­litikai szervezet/ elnöke, tagja és egyik kimagasló harcos vezetője a »Román Nemzeli Demokrata Front«-nak. Sanatescu első kormá­nyának a román tömegek nyomá­sára el kellett hagynia helyét. U} Sanatescu kormány került az or­szág élére, amelynek minisztercl­nökhclyettese Groza Péter lett. Az uj kormányban a Kommün Ír­ták Romániai Pártjának három képviselője, a nemneti demokrata frontnak' Groza Péterrel együtt négy képviselője vállalt miniszteri tárcát. Ott ül a kormányban a fenti hét között a román szak­szervezetek' képviselője is. Tgy aj uj kormánynak bét minisriore let­te magáévá a Nemzeti Demokrata Front akció programmját. A kor­m'ány többsége azonban mt^ min­dig nem. A román demokrácia 1© hát tovább folytatja a harcot. A harc feltételei nehezek'. A de­mokratizálást követelő tömegek, az igazi román hazafiak szervezetei és pártjai tárgyi követeléseik kielé­gítéséig folytatják harcukat. Az uf kormánytói követelik: a fegyver­szüneti ' feltételek toaradék talan végrehajtását, az államgépezet és közigazgatás megtiszti'Asá a ras's»­ta elemiektől, a fcldjgényfctev; tel végrehajtását, a nagybankok ál'a­mositását, a nemzetiségi egyenjo­gúság megvalósítását A kormány többsége nőin haj­landó radikális intézkedéseket leu­ni. Nem mer hozzáfogni a csend- ' őrség, a rendőrség, az állami 'a közigazgatási végrehajtó szervek! üvegtisztításához. Maniu folytatja ellenállását, kiharcoló n belügyi tárca három részre oszlását. Külön államtitkárt kapott a »rendészeti* ügyosztály. "Maniu es a román re­akciós érdekek védtelenül marad­nak'. A régi végrehajtó szervek vi­szont szabotálnak minden olyan intézkedést, amely n demokralizá­lód'ás menetébe tartozik. Maniu kitárta a nemzeti paraszt­párt kapuit n vasgárdista elemek előtt. Ezekből fegyveres terrorala­kúlatokat szervezett. Ilyen eszkö­zökkel is hajlandó a regi fasisz a, vagy? félfasiszta államgépezet ellái­volitását megakadályozni. A harc folyik, áz erőviszonyok egyre inkább a luareos nemzeti demokrata egység javára tol ód rak el, Ennek tulajdonítható az uj kor­mány első radikális intézkedése: a vasg/rdisták' letartóztatása és ezt minden bizonnyal követni fogja a Mgniu gárdák feloszlatása is. Ezek* k<3 az intézkedésekkel a kormány a demokratizálással legélesebben szembeszálló fasiszta szervezeteket semmisíti meg. S igy a román sovi­niszta reakció prost már csak kés­leltetni képes a szabad, független és demokratikus Románia megva­lósulását, de megakadályozni már nem. A szovjet szakácsképző iskolák jelentősége Moszkva ellátásában Moszkva, november 24. A szovjet főváros éttermeiben mintegy 60 000 ember dolgozik. A szovjet főváros éttermeinek személyzete most ujnbtt szakképzett szakácsokkal gazdagodott. A szakácsképző iskolában jelenlegi 3000 lanfolvnmista van s ezek kö« zül 2000 lépett most szolgálatba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom