Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-25 / 6. szám

1944. november 25. DÉLMAGYARORSZAG Harcos demokráciát Mióta felvetettük, hogy a nyilasok Hazaáruló bandája ellen kérlelhetetlen harcol kell Indítani, egyre-másra merülnek fel az aggodalmak. Hogyan élelmezzük a mnnkaszázadba beosztott nyilasokat? Mi lesz a családjukkal? Célszerü-e internálni őket? Fizessünk-e munkabért nekik? Ezek az aggodalmaskodók lehet, hogy Igen lelkiismeretes emberek, fcsak az a baj, hogy a fáktól nem látják az erdőt. Azt felejtik el, hogy » nyilasok elleni darc elsősorban nem szervezeti, nem városigazgatási, nem pénzügyi probléma, hanem politikai kérdés, a nemzeti önvédelem és a demokratikus újjászületés kérdése. Ugyan mit csinálnának velünk a nyilas banditák, ha Szegeden ők lennének a mi, és mi az ő helyzetükben? Gyilkolnának bennünket mindenféle szervezeti, városigazgatási, pénzügyi és emberbaráti aggodalmaskodás nélkül. ők nem azon törnék a fejüket, hogy a mnnkaszázadba beosztott demokratákat és hazafiakat esténként hazaengedjék-e a családjaikhoz, vagy gyűjtőtáborba zárják őket. Vannak olyanok is, akiknek »}ogi« aggodalmaik vannak a nyilasok elleni harccal kapcsolatban. Nem szabad bolygatni a fennálló jogrendet, mindennek a régi törvények alapján keit történnie! Semmit sem szabad Csinálni, ami tételes törvényeknek Ukár egyetlen betűjével is ellenkezik t Ha ezeknek az aggodalmaskodóknak az érveit szószerin t vennénk, okkor odajutnánk, hogy a nyilasok és cimboráik fognák el a nazafiakat és demokratákat, nem pedig a hatattak és demokraták a nyilas banditákat. Idézzük ezekkel a jogi aggodalmaskodókkal szemben Kossuth Lajost, aki 18IS szeptemberében azt mondotta, hogy a haza megmentésének eszközeit nem a Corpus Jurisból, hanem a hazát fenyegető veszélyből keit meríteni? Idézzük a római demokrácia elvét, amely szerint a leglőbb törvény a közjó? Nem idézzük. Amikor az orosz hadsereg magyar lerületre lépett, akkor az orosz hadseregparancsnokság ünnepélyesen kiÍ

elentcltc, hogy nem "a magyar álamrend, a magyar jogrend megváltoztatása a célja. Ezt a kijelentést mindéit magyar, megkönnyebbüléssel , és megnyugvással vette tudomásul. De abból, hogy az oroszok nem akarnak változtatni a magyar törvényes renden, azt a következtetést levonni, hogy most már nekünk magyaroknak sem szabad változtatnunk az eddig érvényben volt törvények egyetlen betűjén sem, furcsa és önkényes következtetés. Ma természetesen nincs itt az ideje annak, hogy n régi, reakciós tőrvényeket azonnal felcseréljük uj, demokratikus törvényekkel. Hisz egyelőre nincs kormányunk, nincs törvényhozásunk. De ki vitathatná cl a magyar népnek, az Uj, demokratikus önkormányzati szerveknek azt a jogát, hogy a haza megmentésére szükséges intézkedéleket neesak a régi törvényekből, hanem a fennálló rendkívüli helyzethői, a hazát fenyegető veszélyből merítsék? Ki vitatná el- azt a jogunkat, ftogv ezen a kereten beliü, ha a közjó követeli, éltérjünk a régi törvényektől? Állítjuk azonban, hogy a nyilas banditák elleni harcot a régi törvények alapján is lenet teljes eréllyel folytatni, csak akarni kell. A nyilas pártokat a régi kormány tiltotta be. Az internálási eljárást a régi rendszer alkalmazta. A különbség fcsak az, hogy most nem a hazaárulók fogják alkalmazni a hazafiak ellen, hanem a hazafiak a hazaárulók ellen. Ami pedig azt illeti, hogy nincs paragrafus, aminek az alapján biró»ág elitélhetné a nyilasokat, kérdjük nincs a magyar büntetőtörvénykönyvben rendelkezés a hazaárulásra, kémkedésre, ar. ellenséggel való összeíjátszásrn és kíVre alkalmazhatók ezek a rendelkezések, ha nem ft hazaáruló, kémkedő, az ellenséggel összejátszó nyilasokra és cimboráikra? Aki jogi, városigazgatási, pénzügyi aggodalmaskodással hátráltatja a nemzet ádáz ellenségei elleni kérlelhetetlen harcot, áz akarva-akaratlan fedezi a banditákat! A jószándék nem számit. A pokolba vezető ut is tudvalévően jószándékokkal van kikövezve. Meg kell érteni: a nyilasok ártalmatlanná tétele politikai kérdés, az országnak a ncmef uralom alól felszabadított részén ez ma a központi kérdés és minden egyéb kérdés — a közrendtől a forgalom megindításáig azon múlik, hogy czl a kérdést, a nyilasok ártalmatlanná télelét, megoldjuk-e? A különböző gazdasági, igazgatási, pénzügyi nehézségeket a városi tanácsok, az önkormányzati testületek, a hatóságok tisztán önerejükből leküzdeni nem tudják. Ha a néptömegeket nem sikerül mozgósítani, ha az ezer bajjal küzködő hatóságok számára nem tudunk népi hátvédet teremteni, ha nem tudjuk elérni azt, hogy a néptömegek teljes erővet, lelkesedéssel és áldozatvállalással segítsék a hatóságokat, egyszóval, ha nein tudjuk elérni, hogy a nép a közügyeket a maga ügyének tekintse és nekilásson, hogy segitsen önmagán, akkor a hatóságok minden küzködése hiábavaló lesz, nem fognak megbirkózni se a pénzügyi, se a forgalmi, se a gazdasági nehézségekkel. De ahhoz, hogy a népet talpraállitsuk és bevonjuk a bajok megoldásába, az kell, hogy megmutassuk, megmagyarázzuk a ránkzudult mindennapi nehézségek és a nagy nemzett katasztrófa közötti összefüggéseket. A németbérenc bitangok a bűnösek abban, nogy nincs varat, hogy nincs pénz, hogy a föld egyrésze parlagon hever, hogy az ország szethullóban van, hogy Szegednek nincs kenyere. A hitlerista kutyák felelősek azért,, hogy az ország október 15-ikén nem jutott fegyverszünclnez, hogy az oroszok még rfia is kénytelenek ugy kezelni Magyarországot, mint ellenséges országot. A nyilas-haramiák a felelősek nemcsak azért, hogy a német háború még mindig pusztítja Magyarországot, hanem azért is, hogy Szegednek nincs szene, hogy a lisztet, zsirt, hust, amiben Szeged népe hiányt szenved, Makóról, 'Hódmezővásárhelyről, Orosházáról, amely bővében van, nem lehet ideszállitani. Lakoljanak a büjgösök, akik a nemzeti szerencsétlensegért és alföldi városaink nyomoruságáérf egyként felelősek! Ha a bűnösöknek hajaszála sem görbül meg, akkor a népet nem lehet rávenni arra, hogy segitseh megoldani a nehézségeket. A nép akkor fog segiteni magán és az országon, ha látja, hogy a bűnösök lakolnak! A nyilasok elleni narc célja: felrázni, mozgósítani a néptömegeket, bevonni megoldásába. A nyilasok elleni kérlelhetetlen harfc tehát nemcsak az őket a helyi és az országos bajok országmentés előfeltétele, hanem mindennapi, gyakorlati nehézségeink megoldásának is előfeltétele. A nyilasok elleni kérlelhetetlen harc nélkül nem tudunk egységes, nemzett közvéleményt teremteni. Enélkül pedig nincs demokratikus újjászületés. A demokratikus újjászületést meg lehet és meg kell azonnal kezdeni, nem kell és nein lehet várni addig, amíg lesz uj kormányunk, uj tőrvényhozásunk. A kérdés csak az, milyen legyen u a demokrácia, a melynek jegyében az összeomlott országnak ujjá kell születnie? Gyenge, vérszegény demokráciát akarunk-e, mely engedi magát letaglózni, vagy harcos, népi demokráciát-e, mely könyörtelenül leszámol a nemzet ellenségeivel? Demokráciát akarunk-e mindenki szántára, tehát a demokrácia esküdt ellenségei számára is, vagy demokráciát a demokraták, a hazafiak, a tisztességes magyarok számáJ\T? Olyan demokráciát akarunk-e, mely egyet' ' i.u vényekre, rendőrségre, bi"t' s;. „ra támaszkodik, vagy olyant,Fi • y a tömegek segítségére, a nép r. js karjára támaszkodik? Mentevél k gyemé a demokrácia a hazaárulók zámára, vagy pallos, mely lesújt a fasisztákra? Mi azt akarjuk, hogy pultos legyen, ne menlevél. Harcos demokráciát akarunk! Tudjuk, hogy vannak nálunk demokraták, akik a demokráciát nem ilyennek akarják. Demokrácián valami elvont, általános jogegyenlőséget értenek, nem pedig egy olyan állami rendet, mely a népet szolgálja és üldözi a nép ellenségeit. Az ő számukra a demokrácia tőrvényekből, hatóságokból, állami intézményekből áll és nem a saját érdekein és az ország érdekein éberen őrködő, az ország belső ellenségeire lesújtani tudó népből. Nyilván ilyen fogatlnvértelen, hústalan demokráciát ni írnak ázok is, akik a nyilasok Ci mi harc közben jogi, pénzügyi és egyéb aggodalmakat hangoztatnak. De ne felejtsük cl, hogy mai nemzeti szerencsétlenségünknek nem utolsó sorban az az oka, hogv a magyar demokraták, sajnos, l dnyornórészt ilyen fogatlan, vértelen, hústalan demokrácia hivei voltak, akik az áldást felülről várták, nem alulról, nem a népre építettek, hanem a kormányhatalomra, Horthyra, Kállavra, Lakatosra bizták a nyilasok ártalmatlanná tételét, éppugv, mint a Hitlerrel való szakítást. Es miközben felülről várták a sült galambot, bekövetkezett március lö-ike és október 15-ike. Ha magyar újjászületést akarunk, tanulnunk kell a magyar demokraták március 19-iki és október 15-iki kudarcából Is. A Iiáboru három és fél éve alatt az volt a baj, hogy a nyilas hazaárulók elleni harcban a magyar demokraták lényegében fcsak asszisztállak, de önállóan nem cselekedtek. A nemzet issza meg most ennek a léyét. Itt az ideje, hogy ebből is levonjuk á tanulságokat,.Nemcsak Magvarországnak, hanem a magyar demokratáknak is ujjá kell szü!etáiök!Ncm asszisztáló, 'hanem cselekvő demokratákra van szüksége a nemzelnek! A magyar dcmokiaeia vagy harcos demokrácia lesz, vagy nem lesz! A nyilasok elleni harc — többek között — azért is kell, hogy a magyar demokraták ujjá nevelődjenek és végre megtanulják, mi a harcos, népi demokrácia! Révai József. Brit csapatok elfoglalták Castíglfone városát London, november 23. Az olaszországi harctérről jelentik': a 8ik' hadseregben harcoló lengyel csapatok1 ConWerselle előtt nagy támadást intéztek a német óllások ellen. A hadsereg prfcvon,alánaki középső szakaszán bírilt cCiapatok' elfoglalták Castiglione városát. A másik szárnyon a szőve) séges seregek Faeiiza feléi nyomlóinak1 előre és 6 kim'.-re megkozlel i tették a várost. H távolkeleti háború hírei London, november 23. A' tSvoIkeleli harctérről jelentik', hogy brit csapatok' Bamo városa előtt megrohamozták a japánok' erősen kiépített hegyi állásait és az ellenséget onnan kiűzték. "A japánoknak az az ujabb kísérlete, hogy ujabb csapa ter ősi léseket tegyenek partra Lete szigetén, a szövetséges repülők beavatkozása Folytán meghiúsult. A Khiusu japán anyaországbeli sziget ellen intézett támadásban az amerikai szuper erődlök 20 japán gépet lőttek' te és huszonkettőt súlyosan megrongáltak1, az amerikaiak veszteségje csupán két gép volt. Szegedi h rek — A Szegedi Zsidó Hitközség felkéri tagjait, hogy f- hó 26-án (vasárnap) délután 2 órakor a hitközségi székházban feltétlenül jelenjenek meg. Tárgy: A hitközségi ügyvitel megbeszélése és egyes megüresedett hitközségi tisztségek megbizás utján történő behelvettcsítése. Színházi műsor Ma premier a Városi Színházban! Komoly előkészületek után ma mutatja be először a szinbáz »Tisztelet a bevételnek* elmü jazzrevüjét. Mindent, ami vidám, táncot, éneket, jazzt, ötletet, beleadott Kátdor, a revü kitűnő rendezője. A teljes gárda felsorakozott. Káldor, Sugár, Rácz, Gaáf, Szikszay Viki, Pctrovits Erzsi, Bucsezán Ilonka, Csermely és sokan mások, mind-mind tudásuk javát adják. A sok igyekezet, a sok uj ötlet célja ugyanaz: nevessünk: A második részben a magyar bohózatirodalom ellenállhatatlan gyöngyét, »öíelsége szobáját* játsszák; Kátdor, Sándor Ita és Rácz Imre. Előreláthatóan komoly támadás készül a rekeszizmok ellen. Nevessünk! Van-e Szegeden olyan, aki Tihanyi mester nevét ne ismerné? A megfejthetetlen trükkök titokzatos mestere, a mágikus tudományok misztikus papja, aki a legkomolyabb produkcióból is tréfát csinál! Mindenki várja rég esedékes 'felléptét. Nevessünk! Mozik műsora Korzó Mozi- 3 órai kezdettel Behajtani tilos. Szereplők: Lalabár, Ittlicsi, Simor Erzsi. Kiss Manyi Yaszarv Piri és a két Pethe.s. Vasárnap két előadás; d. e. 11-kor és d. n. 3-kor. Belvárosi Mozi: Szerdától péntekig: Afrikai vőlegény. Szereplők: Vaszary Piri, Hidvéghy, Pataki, Lalabár, Misoga. Előadások: S-lól 5-ig. Pénzt előadás előtt félórával nyit. Széchenyi Mozi. 3 órai kezdettel Szeptember végén. Szereplők: Szörényi Éva, Horváth László, Dolly Ferenc, Mihályi Ernő, Maklári Zoltán. II londoni egyelem Nirlov MoszkVn. november 23. Londonból jelenük', hogy a nogy orosz meseköltő, Krilov halálának' századik1 évfordulója alkalmából előadást tartottak1, Az előadást a londoni egyetemien niüködő szláv tanszék' rendezte. A mlegielentck körében igen nagy érdeklődést keltett az előadás ama része, amely arról szólt, hogy milyen hatása van Krilov müveinek Angliában. A Szovjet tudományos akadémia 1945 évi munkaterve Moszkva, november 23. A" Szovjetunió- tudományos akadémiájának természettani és malenvatikai osztálya most (ülésezett MopjkVábán. Áz osztály vezetője az ülésen ismertette, hogy a mlatetaatikai,. fizikai és csillagászati osztály milyen tudományos munkára készül az 1945. éivben. A számelmélet átdolgozására készül a matematikai osztály, a fiziklai osztály a kozmikus sugarak tanulmányozását és az atomrombolás kísérleteit folyt tatja. A tudományos akadémia természettani és/ matematikai osztályának nmnk'átervéiben jelentős helyet tölt be az 1945 julius 9-én bekövetkező teljes napfogyatkozás tanulmányozása. A napfogyatkozás megfigyelésére a Szovjetunió 18 tudományos intézete kaDCsaló§SB be.