Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-11 / 58. szám

ö!SriM$6Y«R0BSZAg SZOMBAT. 1944 MARCID?: 11, MAGYAR NYILVÁNOSSÁG JŐ CSÍK LAJOS, a kiváló iró irja az alábbi cikket /Kossuth nevét hiába ne vegyed!* cimen a Kis Újságban: Kőt dátum közeleg, máreius idusa és március 20. éjjelének 11. órája. Az egyik nemcsak a magyarság, hanem a dunai népek történetének is eddigi leg­nagyobb eseménye, amikor a magyar­ság Kossuth vezetésével a középdunai népeknek kezébe adta a feudalizmus­ból való kibontakozás kulcsát: a job­oágyszabaditást. A második dátum már anuak halálát hirdeti ennek előtte 50 esztendővel, aki a bözépdunamedencei feudalizmusnak ezt a világtörténeti döfést megadta, öt nap távolságában a naptári időben megemlékezünk a nagy eseményről és a nemzet nagy gyászáról. S a két évfordulóval kapcsolatban mindenki készül, hogy kihasználja a technikai lehetőségeket. Mindenki Kossuth-apológiára és Rossuth-siratásra készül. Készülnek a kossuthi örökspg egyenes érvényesítői és jogos birtokosai. Készülnek azok, akik napjában százszor megátkozták nem is olyan régen a liberalizmust, holott Kossuth éppen ennek jegyében hajtotta végre történelmünk legna­gyobb eseményét a Jobbágyszabadi­tásban. Készülnek az antiszemitizmus újfent harcosai, holott Kossuth zász­lói alatt zsidók is harcolhatlak a sza­badságért. Készülnek fajelméleteseink. holott Kossuth számára egyetlen faj létezett: az emberiség! Klapkát és Gör­geyt az emberiség ügyére figyelmez­tette akkor is, amikor hadmozdulatai­kat szervezték a komáromi sáncok alatt. Készül az a politikus, akinek tu­<faf$ban nem dolgozik immár a ma gvar politikai öncélúság, holott Kos­suth a II. Rákóczi Ferenc harcában elejtett magyar politikai öncélúság Zászlaját emelte magasra Készül a körmyhuHatásra az a. nagyiparos, aki Mtá'ar mit sem gondol a magyar ipar öncéluságára, holott Kossuth ezért alapította meg az Iparegyletet és a Védegyletet és gazdasági öneélusá­érdekében harcolt azért, amit 67 meggondolatlanul odadobott: az önálló vámterületért! Készül az ünneplésre és a siralásra végül az, aki határain­kon nem lát túlra, vakságba zárkózik, felett Kossuth az egész Duna völgyérc figyelmeztetett a magyar lét biztosítá­sával kapcsolatban. Készül az ünnep­lésre és siratásra a negyvennyolcas, a hatvanhetes, a deákpárti és széchenyiá­nns, S mi lesz az ünneplés és siratás utáni Eltesszük ünnepi könnyeinket és örömünket a következő évfordulóig? A cselekvés javára nem következtelünk éppen Kossuthtal kapcsolatban, holott minden ó és maradi értékelésben, me­lyet róla írtak, megtaláljuk ezt a szte­reotip mondatot: Kossuth a cselekvés embere volt? Szálljunk magunkba hál az ünnep­lés és siratás előestéjén és Kossuth nevét felelőtlenül ne vegyük ajkunk­ra! Nézzünk mélyen magunkba és csak akkor mérjük gondolatainkat és szán­dékainkat az ö gondolataihoz és szán­dékaihoz, ha övéihez hasonlatosak. Csak akkor álljunk öröksége meüé, ba bizonyosan tudjuk, hogy negyvennyolc­ban és negyvenkilencben ott lettünk volna zászlói alatt" s ha vele meufünk volna a száműzetésbe is. Aki egy rez­zenetnyi fenntartást is érez vele kap­csolatban, nz ne vegyüljön az ünnep­lők és siratók táborába. Vegye észre, hogy ezzel éppen ugy megtisztelheti] mintha álkőnnyekri hullatna emléke felett -36 Nemzetgyalázás! kSvet el, aki március 15-én a nemzeti érzést sérti, szakadnzs", fakó zászlót tüz ki házára HorooM **"inck H gyümölcsösök terU lésére kiválóan alkalma, nagyrészt marhafrágya, vagontételben kapható. Szeged, Szent* györgy utca 10, I. em. 1. Telefon 3J-3S Budapest, március 1U. A Jogi tiw lap legutóbbi száma a Kúria hatáiuzu­iai között hozza a törvényszék jog­erőre emelkedett ítéletét, meJy szenet egy vádlottat nemzetgyaíázásban mon­dott ki büuösnek, mert a házára mar cius lö-en kitűzött nemzetiszínű lobo­gó kicsi, csúnya, kirojtosodott szélű és zöld része fakó volt. A törvényszék ítélete ellen a vád tolt semmisségi panaszt jelentett be, de azt a Kúria elutasította és Ítéleté­hez a következő érdekes indokolást rüzte: Március 15-ike törvényhozásilag nemzeti ünneppé nyilvánított nap. Egy miniszterelnöki rendelkezés értelmé­ben az illetékes hatóság rendelkezésé­hez képest március 15-én a házakat nemzeti lobogóval vagy a nemzeti szí­nek alkalmazásával fel kell disziteni, hogy március 15-ének nemzeti ünnep­nap jellege, a külső disz, minél általa nosabb alkalmazásával a lehetőség szerint kifejezésre jusson. Ellenben nincs olyan rendelkezés, amely a lakóházak diszitésére szolgá­ló lobogó nagyságát, vagy anyagának minőségét előírná. A dolog természe­téből következik azonban, hogy nem­csak ünnepélyes alkalmakkor, hanem egyébként is általában használni szo­kott nemzeti lobogónak feltétlenül olyannak kell lennie, hogy annak nagy­sága s anyagának minősége a célnak, a rendeltetésnek megfelelően, vagyis a nemzeti lobogó a magyar állam hi­vatalos jelvényeként külsőleg a ma­gyar állami méltóság, továbbá a ma­gyar nemzeti együttérzés és együvé­tartozás kinyilvánítására alkalmas, ezenkívül a lobogó tulajdonosának tár-J sadalmi és vagyoni hleyzetébez képestt megfelelő legyen. Ehhez képest a magyar állani mél­tóságát, a magyar nemzetet megillető tisztéletet sérti s a magyar nemzettel való együvétartozást tagadja meg az, aki általában, főleg pedig nemzeti ün­nepnapon a vádbelihe* hasonló nagy­ságú és minőségű anyagból, továbbá a vádbeli módon készített kicsi, csú­nya, kirojtosodott szélű, fakószinü és az ő személyi és vagyoni körülményei­hez egyáltalán nem illő lobogót hasz­nál, illetőleg eltűri, hogy házára ilyen lobogó kerüljön. Az Olvasó irja Rendezzék a klinikák és iskolák környékéi! Tisztelt Szerkesztő tirl 'A' tavasz közeledtével ismét felmerült az a probléma, hogy Szegeden a klini­kák, valamint a tanintézetek kör­nyékét még mindig nem rendezték. Valami bosszantó véletlen folytán éppen a klinikák és az egyes tan­intézetek környékén található az a zörgős, rázós, nyáron poros és lár­más kövezet, amely a leginkább nem oda való! Amint kinyitják az ablakokat, a szegény betegek szív­hatják a kellemetlen, poros leve­gőt és hallgathatják a dübörgő ko­csizörgést, a tanárok és tanítók pe­dig kiordithatják a tüdejüket, vagy ötpercenként, esetleg percenként félbeszakíthatják az előadást, ame­lyet a kocsizörgés amugyis hall­hatlanná tesz. Persze, mire ismét folytatják — két kocsizörgés kö­zötti csöndes percekben —, a gyer­mekek, tanulók figyelme másfelé terelődött és kezdhetik újra az egész témát... Egy kis séta Szegeden meggyőz­het akárkit arról, hogy mennyi sür­gős városrendezés probléma van még megoldatlanul. Ott van a gyö­nyörű Szukováthy-tér, a bölcsé­szetkari egyetemi épülettel. Évek óta elcsúfítja és porossá, lármássá György szobor környékén, ha egy kicsit esik, hatalmas tócsák és sár tenger terpeszkedik ugy, hogy ­a múltkor láttam — az egyetem részére nem lehetett a tözclőkész­letet behordani, A klinikák körül nincsen aszfaltburkolat, ami por és zaj szempontjából igen kellemet­len, de még ennél is kellemetle­nebb, hogy a rakodópart forgalma is ott bonyolódik le. Más városok ban, amelyek folyó partjára épül­tek, azért van az alsó rakodópart, hogy ott bonyolódjék le a vizi te­herforgalom. Ezt Szegeden is sür­gősen meg kell oldani, mégpedig az alsó rakodópart komoly kikö­vezésével s ne a Tisza Lajos-körut alsó, hanem felsővárosi végén bo­nyolítsák le a bekötőforgalmat, igy elkerülné az a klinikákat, ame­lyek nyugodt munkáját illene már végre biztosítani! Illetékeseknek nem szabad állan­dóan arra hivatkozniok, hogy há­borús időket élűnk s azért nem le­het semmit csinálni. A minap jár­tam Szentesen s ott olyan város­rendezési munkát láttam, ami pél­daadó lehetne Szeged számára is. Ha Szentes kap hozzá anyagot, munkást és egyebet, akkor Szeged­teszi a sportpálya, amelynek fa- j nek is kapnia kell! Szeged szellemi kerítésénél csúnyábbat el sem le-j rangja megköveteli, hogy egyeteme het képzelni a hatalmas, szép épü- és egyéb tanintézeteinek kultur­let tövében! És emiatt a pálya miatt nem lehet az épületet főbe* járattal megközelíteni, csupán a Baross-utcai bejárat felől. Vigyék el onnan sürgősen a sportpályát valamelyik közelfekvő, de mégsem annyira közeli térre, területre és a Szukováthy-teret parkírozzák ki, valamint lássák el aszfaltburkolat­tal! Rövidesen úgyis aktualitást nyer az egyetemi tornacsarnok fel­építése, de nehogy a Szukováthy­térre tervezzék, mert ott lenne a legalkalmatlanabb helyen. A Dám-tér mőg'éh pedig, a Szent munkáját ezzel is elősegítse! (Alá­írás.) Spanyolország ismét kap o!ajot Jícwyortc, március 10. A Budapesti Tudósitó jelenti: A Néwyork Tribüné jelenti, hogy küszöbön áll a Spanyolor­szágba irányuló olajszállítmányok ti­lalmának felfüggesztése a szövetsé­gesek és Spanyolország kőzött rövide­sen várható megállapodás alapján. A lap megjegyzi, hogy Spanyolország , , „ , hajlandó a azövetséfíwk legfontosabb .gyermekeket alkalmaznak, feltételeit teljesíteni. (MTI). jraég iskolakötelesek volnának. Kormányrendelet a köz* hivatalon elhelyezéséről Budapest, március 10. A uivalaloe lap pénteki száma kormányrendeletet közöl, ameiy szerint a belügyminiszter a honvédelmi törvényben meghatáro­zott honvédelmi szolgálatosok igénybe vételét közhivataloknak és más közér­dekű intézményeknek elhelyezése cél­jából is elrendelheti. Felhatalmazza a kormányrendelet a belügyminisztert arra is, hogy » honvédelmi törvényben felsorol: dolo* gi bonvédelmi szolgálatosok igénybe­vételét is elrendelhesse fenti célból. A belügyminiszter felhatalmazása alap­ján mindezek igénybevételére a kor­mánybiztos is jogosult. Városokban az indokolt lakásseak­ségletet ugy kell megállapítani, hogy öuátló felnőtt személy részére egy la­kószoba és ha családja van, egy csa­ládtag esetében egy további lakószoba, több családtag esetén pedig egy-egy ujabb lakószoba érintetlenül marad­jon. Annak részére pedig, akinek te­kintettel élethivatására, vagy foglal­kozására, külön dolgozó szobára vagy dolgozó helyiségre van szüksége, ézeta a cimen is egy külön szoba érintette* niil maradjon az emiitett mértéken fe* lül. Községekben az indokolt lakásszűk­srgletct esetenkint a községi elöljáró­ság állapítja meg. Szigorúbb elleuőrzést sürget az iskolaszék az ískolamulasztók ellen (A Délmagyarország munkatársá­tól) A város elemi iskoláiban aa őszi beiratkozások során 3000 gyer­meket vettek fel. Egy esztendővel ezelőtt még 3,500 volt az elemi is­kolák növendékeinek a száma, ugy hogy az iskolaügyi hatóságok fel­fogása szerint sok lehet Szegeden az iskolamulasztó. Általában ugyanis 3 és félezer körül szokott lenni a városi elemi iskolás 7107011* dékek száma és egyáltalán neia indokolt, hogy a mult évről öt­százzal csökkent ez a szám. Idő­közben ugyan szoktak behatásokat eszközölni, de ez csupán néhány­nyal emelheti a beiratkozott nö­vendékek létszámát. Az iskolamulasztás tényét iga­zolja az a körülmény is, hogy aa elemi iskola hetedik és nyolcadik osztályaiban feltűnően lecsökken a tanuló létszám. Tavaly a hetedik osztályban még 30 növendék irat­kozott be, az idei tanévben azonban a nyolcadik osztályban mindössze* 15 gyermek jár. Az iskolaszék véleménye szerint sok Szegeden az iskolamulasztó H előterjesztést is tettek a város ha­tóságánál, hogy körültekintőbb el­lenőrzést rendeljenek el. A törzs­könyvi hivatalnak volna a teendője az iskolakötelesek nyilvántartása* de értesülésünk szerint — sze­mélyzet hiányában nem tudják a nyilvántartást elkészíteni és aa ellenőrzést sem foganatosítják. A!s iskolaszék legközelebb újból fel­hívja a várost, hogy az iskolakö­teleseket ellenőrizze, mert a ta­pasztalat szerint sok helyen olyan akik

Next

/
Oldalképek
Tartalom