Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-07 / 54. szám

A MANSz kaltaroszfályának mafméfa (A Délmagyarország munkatársából) A MANSz kulturosztálya Magyar asszonyok — magyar asszonyokról dmü előadássorozatának második matinéját rendezte vasárnap a városháza közgyűlési termében. Az ujszegedi kendergyár >Remény« dalkörének sikeres szereplése vezette be a matinét, majd dr. Széchenyi Istvánná mondott bevezetőt Bejelentette, hogy Vészitsné Móra Panka, a kulturosztály társvezetője hetegen fekszik lakásán és ezért nem tarthatja meg tervezett előadását Pnmp Mária főiskolai hallgató olvasta fel ez* ntán Tormay Cecil egyik hangulatos novelláját, majd a Remény dalkör adta elő Hajabács Ernő krrnajgp •Dicső Szent Erzsébet* cimö szerzeményét a szerző vezényletével. Nagy érdeklődéssel hallgatta végig a matiné közönsége dr. Sáfrán Györgyi tanárnő tanulságos előadását az Árpádház nőalakjairól. Sorra vette az előadó Szent István király édesanyjától kezdve «z utolsó árpádházi király családjáig a magyar történelem nevezetes nőalakjait, akik az erős férfiak mellett irányiiották okosságukkal a magyar történelmet és dicsőséget szereztek a magyar névnek. Pemtp Mária szavalt még, majd Széetienyt Istvánná zárószavai után a Himnusz felezte be a MANSz nivós matinéját. A középkor francia irodalma Pierre Moorgat előadás* (A Délmagyarország munkatársától) Nagysikerű előadást rendezett a cia intézete. Pierre Moorgat, a budapesti egyetem francia lektora beszélt a Szukováthy-téri épület II. számú tantermét teljesen betöltő közönség előtt a középkori francia irodalomról. Az előadó közvetlen modorban, francia szellemességgel teljesen közel hozta tárgyát a hallgatósághoz. Keresztmetszetben, műfajok szerint sorolta fel a francia középkor szellemi termékeinek jellegzetes tulajdonságait: a chanson de geste-efe külsőséges hősieskedé«ét, a breton mondakörhöz tartozó epikának bájos idealizmusát, a középkori versben irt regények realizmusba hajló költőiséget, a fabljauk gyakran durvaságba fulladó komikumát és végül a középkor lángeszű csavargójának, Francois "Villonnak nagyszerű költészetét. Pierre Moorgat bemutatta hallgatóinak a francia középkori irodalom jellegzetes alakjait: az eposzok idealizált, mindig szőke hölgyeit, akik csak néha könyörülnek 3ieg a rajongó lovagon, a fabliauk ravasz polgárasszonyait, a rászedett férjeket, a kóborló furgangos barátokat, a jonglenrőket, botcsinálta doktorokat, a kalandokat kedvelő lovagokat és a mái gyakran unalmas bősszerelmesekötletes hősét, a mindég és mindenütt szerelmet kereső diákot. A francia középkort Moorgat — a mai iroda, lotnfelfogáshoz hiven — ngy mutatta be, mint az európai kultúra legnyngalmasabb korszakát, amelyen jellegzetesen gall szellemesség szabadon gúnyolhatta ki a mindennapi élet fonákságait. Kiemelte, hogy Moliére, I afontaine és a francia szellemi élet több kiválósága előszeretettel dolgozott fel középkori témákat. Az előadó idézetekkel — a francia verselés kevéssé ismert remekeivel — élénkítette előadását. A közönség Pierre Moorgat-t nagy lelkesedéssel ünnepelte, kifejezést adva a?on óhajának, hogy minél gyakrabban látogassanak el hozzánk á magyarországi francia kolónia kiváló egyéniségei. Az előadást Birkás Géza professzor szavai vezették be és az előadás után ő mondott köszönetei a kiválói •iöadóaaV- I Minden kis nép szabadságát hirdette a magyar föggatlanság árdakában Kossuth Lajos A nemzetisági egyenjogúságra ás a belső szabadságra akarta épitení a nagy száműzött a durtavöigyi népek szövetségét ötven évvel ezelőtt halt meg turini száműzetésében Kossuth Lajos. Középeurópa tarka népraozaikját az első világháború végéig az osztrák-magyar monarchia foglalta állami keretbe. 'A monarciától délre, illetye ha a régi Románia félkaréjának észak felé nyujó darabját is számítjuk, keletre is, kis nemzetállamok terültek el. Keletre és délre Románia, délre Szerhia, Montenegró és Bulgária. A páriskörnyéki békeszerződések eltemették Középeurópa hagyományos rendjét. Helyén nemzetiségekkel megrakott nemzeti államokat tenyésztettek. E megállapítás alól csak két kivétel volt: Ausztria és Magyarország, amelyek nemzetiségileg jórészt egységesek voltak. A régi monarchia Bármenyire elavult hatalmi szerkezet is volt az osztrák-magyar monarchia, még mindig jobb volt a páriskörnyéki békeszerződések által létesített rendnél. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a monarchia alapjában véve nemzetiségileg közömbös hajlandóságú volt. Csak a dinasztia nemzetekfeletti rendje iránti hűséget kívánta meg, azon tul viszonylag keveset törődött a nemzetiségi jelleg kiélésével. Nem kell mondani, hogy ez a dinasztikus hűség megköveteli a lemondást az önálló külpolitika, a hadsereg és gazdaságpolitika eszközeiről, tehát végeredményben igen érzékeny korlátozásokat jelentett, de ezeken belül nem korlátolta á nemzetiségi jelleget. Soha nem nyúltak a közéleti, v u dasági és szellemi sanyargatásnak és a lélektiprásnak azokhoz az eszközeihez, amelyeket az elszakított magyarságnak két évtizeden át naprólnapra éreznie kellett Ezenfelül arról se feledkezzünk meg, hogy az osztrák-magyar monarchia körülbelül ötvenötmillió ember számára egységes gazdasági területet alkotott A romjain alakult kis államok azonnal a gazdasági elzárkózás módszereihez nyúltak. A Magyarország megfojtsál* alakult kisantant gazdasági képtelenség volt Ezek" a feltételek pedig nem egyebek, mint minden benne résztvevő nemzet egyenjogúsága és minden néptöredék békés fejlődésének és saját nemzetiség jellegének biztosítása. Mooyor attSráa Ezért nekünk magyaroknak bem szabad megfeledkezni róla, hogy a dunai államszövetség eszméjét magyar államférfi adta a világnak: Kossuth Lajos. A? ő nyolc évtizedes terve azonban egy alapvető pontban különbözik azoktól a tervezgetésektől, amelyek a közelmúltban felmerültek. Nevezetesen: Kossuth, a magyar szabadság hőse tisztán látta, hogy a nemzetek közötti békés együttélést csak a szabadság eszméjének minden nemzeten belül való meggyökereztetésével lehet elérni. Mi magyarázza meg Kossuth máig is élő hatalmas tekintélyét és tiszteletét a nyugati államokban? Nem más, hogy bennek nem csupán egy szabadságáért küzdő kis nemzet vezérét, de egyben az emberiség egyetemét illető szabadságeszme hirdetőjét, hivallóját és harcosát látták s látják mind a mai napig. Emigrációja második évtizedében felismerte Kossuth, hogy a magyar függetlenség kivívásának utja nem vezethet egyedül az osztrák császári uralom megdöntésének diplomáciai fondorlatain keresztül. Tapasztalnia kellett, hogy a nyugati nagyhatalmak a magyar függetlenség ügyét a maguk változó érdekei szerint használják fel Ausztria meggyengítésére. Ha pedig nem érdekük az osztrák császárság gyengítése, akkor megvonják támogatásukat az elnyomott magyar nemzet ügyétől? Kossuth igy jött arra a gondolatra, hogy a magyar függetlenség ügyét akkor tudja a leghatásosabban előmozdítani, ha meghirdeti a Dunatájon és pedig jórészt a HabsD8EMK6 Y3IHOB S t Áf? KEDD, 1944 MÁRCIUS 7. 5 kivételektől eltekintve, egy jó szavuk nem volt a három és félmilliói kisehbsiégi sorsba jutott magyar, szenvedéséről, csupán a belügyeik* ben kizárólagos joggal rendelkezői államoknak ajánlgatták gazdaságig együttműködést, addig Kossuth Lajos a dunai népek együttműködését a legszorosabban összekötötte a népek belsőd szabadságának ügyével. Kossuth világosan látta, hogy aé nemzetek egyetértésének feltételek hogy mindegyik tiszteletben tartsa a töbhi nép jogait Hol vannak ez eszmének a magasrendűségétől a világháború utáni államférfiak javaslatai: Tarieu -volt francia Miniszterelnök az 1930-as évek elején javasolta a dunai államszövetség létrejöttét. De ő ugy képzelte, hogy az egyes országokon belül mindem maradjon a régiben s a magyar kisebbségek érjék be a Népszövetség •védelmével*. Tardien csak gazdasági célzatú összefogást sürgetett » az egymással összekeveredett nemzetiségek együttélésének fájó kérdéseire legfeljebb fájó szólamokat ajánlott orvosságul. A kisantant politikusai meg azt mondták, hogyti nem szükséges a határmódositás* hanem a meglevő Határokat »spiritualízálni* kell. Azaz olyan állapo-( tokát kell teremteni, amelyek melW lett a határokat jóformán észre s« lehessen venni. Nyilván azt hitték, hogy a könnyű határforgalom és az előzékeny vámvizsgálat mindent jóvátesz... A dunai államszövetség külpolitikai szükségességét Kossuth egy le* veiében indokolta meg, amelyet gróf Károlyi Györgynéhez intézett 1862ben. E levélből idézzük a következői részleteket: »A törők birodalom bomlásnál* indult. A? ottani keresztyén népek fel fognak szabadulni, de elég erősek lesznek-e támasz nélkül megállani? Ha e támaszt nekik a ruagyArrali konföderáció megadja, nem keresendek mást...« »"A" javaslott konföderáció nélkül az eriensi krízis vagy irányunkba** ellenséges direkciót veend, vagy legalább Keleten egyik-niásik nagyhatalom prepondranciáját fogja roegburg-birodaloraban élő többi népek I alapítani. A konföderációval ellen szabadságát is._ Am ő nem esupán ben a keleti krízis irányunkban baegyes népek külpolitikai önállósá gára gondolt. Az lebegett látnoki szeme előtt, hogy mind e nemzetek belső életük* ben is biztosítják és tiszteletben tartják a szabadságot mindenki számára. • Elsősorban pedig tiszteletben tarthárom tagját semmiféle közös gaz- ják a közöttük elkeveredett más dasági érdek nem fűzte egymáshoz.! nemzetiségű lakosok nyelvi, ranveBármily kevés tevékeny jóakarat lődési önállóságát s ennek biztositáis él az emberekben avégre, hogy megjavítsanak kóros társadalmi állapotokat, a középeurópai kérdés rendezését illetőleg mégis felbukkantak időnként tervek. Ezeknek a terveknek vezető mozzanata a dunai konföderáció (államszövetség) ész* méje, Nem tudjuk, hogy a dunai álsára nekik hatályos és valódi önkormányzatot engednek. Enélkül szó sem lehet semmiféle államszövetségi tervről. Kossuth afapeszmája Ezen a ponton mutatkozik meg Kossuth Lajos világtörténelmi magyarsága. Mig az első világháború J közöül valamelyik felé leszen kénv Iamszövetség megvalósul-e valaha utáni idők tervezői beletörődtek a . telcn gravitálni,..« és milyen formában, lEemzetiséeek elnyomásába, ritka I, * ~ (B. S.) rátságos direkciót veend, szabadságunk kivívását biztosítja; fennállásától minden külveszélyt elhárít * Keletről nem csak az idegen preponderanciát eltávolítja, hanem nemzetünket teszik a szomszéd népek szabadsága támaszpontjává 9 igy az ő számukra biztosítja a ve-' zérbefolyást.« »E konfödérádéval a magyar felszabadul azon kényelmetlenségtől, hogy valamely európai nagyhatalom politikája felé legyen kényszerítve gravitálni, sőt e konföderációval egészen független irányt követend külpolitikájában; e konföderációi nélkül a Keletért egymással rivalizáló nagyhatalmak'