Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-05 / 53. szám

Mostoha körülmények között tengődika szegedi egyetemi könyvta r Szeged városa segítsen élővé tenni a ládakoporsókban porosodó 45 ezer tudományos könyvet —Miért nem kap kötelespéldányt a Horthy Miklos-Tudomsnyegyetem könyvtára — Munkáson vasók az egyetemi könyvtarban Nincs fővárosi, meg vidéki egyetem csak egyetem van! (A Délmagyarország munkatársá­ét) Minden egyetem életében a köz­ponti, összekötö szerv, valamennyi tudomány tárháza: a könyvtár. A sziv munkáját látja el az eleven, hatal­mas szervezetben; a vérkeringést biz­tosítja s ezáltal az egyetem fejlődésé­nek ,virágzásának közvetlen szolgála­tában áll. Most, amikor ősrégi kultú­rájú városok hatalmas könyvtárai (pusztulnak el szerte Európában, ket­Í Szőtten fontos szerep vár azokra a ©névtárakra, amelyek állanak s re­méljük megmaradnak. Nem lehet elég­gé szorgalmazni a szegedi Horthy S fiklód-Tudománvegyctem könyvtárá­ak rendezését, illetőleg az egyetem 'fönnállása óta egyre csak súlyosabbá ivált könyvtárprobléma végleges meg­oldj -át. C.xmyos, hogy néhai Klebels­Berg Kunó kultuszminiszter is na­gyon fontosnak tartotta egy, az egye­temhez méltó könyvtárépület felépí­tését s ez a probléma éppen azért maradt mindmáig megoldatlan, mert túlságosan nehéznek és fontosnak látszott. Ma pedig sajnos, nem alkal­masak az idők arra, hogy — mint ahogyan kellene — nyomban hozzá­fogjanak egy korszerű és modern könyvtárépület tetőaláhozásához;; vi­szont mindenütt tapasztalható az a lázas készülődés, amely a háboéu utá­ni építőmunka előjátékának számit. Nem szabad elmulasztani tehát, hogy a szegcdi egyetem legfontosabb prob­lémáit napirenden tartsuk és komoly tervekkel készítsük erő a háború utá­ni megoldásokat. A Horthy Miklós-Tudományegyetem legfontosabb problémája a jogi kar felállítása mellett a könyvtárkérdes megoldása. Az egyetemi könyvtár helyzete ugyanis — a Ferenc József­Tudományegyetem elköltözése és a központi egyetemi épület második emeletének a királyi tábla számára történt átadása óta — évről-évre rom­lik. Holott az egyetemi könyvtárak­nak — de minden más könyvtárnak is — csak úgy van létjogosultságuk, ha évről-évre, a tudomány haladásá­val egyforma tempóban fejlödnek, bő­vülnek! A szegedi egyetemi könyvtár ebből a szempontból nem nevezhető már régóta élő könyvtárnak, inkább — a könyvek temetőjének... A könyvek temetője Hogy meggyőződést szerezzünk . csolatos állapotokról legjobb, ha sa­azokról a szűkös állapotokról, ame-|ját szemével győződik meg... _ ta­es ikás asoKrui a nnci].,. i,... n. v,cm.- . ,... .. .. -,....... .... • • — lyek az egyelem könyvtárának teljes-j nácsolta Fröhlich prorektor "értékű munkáját akadályozzák, felke- szívesen vállalta, hogy dr. Pusl restük Fröhlich Pál prorektort, a köiryvtárhizollság elnökét és kérdést intéznünk hozzá az egyetemi könyv­tár problémáira vonatkozólag. Fröh­lich professzor a következőket mon­dotta: , • — Azt hiszem, nem lehet, de nem ís kell eléggé hangsúlyozni, hogy az egyétein életében a könyvtár milyen elsőrendű fontosságú szerepet tölt be. Mind a tudományos kutatómunka, mind a tanítómunka szempontjából a legfontosabb központi szerv, mely a fejlődést, a vérkeringést biztosítja. Amióta a Délvidék visszatért, a Hor­thy Miklós-Tudományegyetem könyv­tárának . hivatása hatalmas módon .módon meguövekedett Ennek a könyv­tárnak olyannak kellene lennie, hogy »z egész Délmagyarország kulturális életét irányíthassa! — Ami az egyetemi könyvtár igaz­gatójának és személyzetének munká­ját illeti ~ f oly lattá nyilatkozatát a prorektor —, a legnagyobb tudással és készséggel állanak minden profesz­szor segítségére. A könyvtárral kap­Endie könyvtárigazgató' társaságában végigkalauzol a — szükségkönyvtár labirintusain... Az egyetemi könyvtár — mint is­meretes — a központi épület első emeletét foglalja el. Már a bejáratnál kitűnik, hogy a könyvtárnak az utóbbi J ^mm^ ——ammmm^m^^mmm^ időben hely tekintetében zsugorodnia j kellett, mert hatalmas állványok töl-j lóban központja, irányitója lehetne azj — Nem helyes és semmivei 8ei» tik meg a folyosót, amelyen keresztül egész Délvidék kultúrájának. A S o - j indokolható, hogy a budapesti egyete­a könyvtárhelyiségekbe jutunk. A Jm ogyj-könyvtár és az egyetemi (mek és könyvtárak kiváltságos"hely­körbefutó folyosó másik részében pe-> könyvtár között dr. Puskás igazga­tó olyan jogi viszony felállítását tar­taná jónak, mint amilyen a kolozsvá-i Ferenc József-Tudományegyetem és dig hatalmas ládákban fekszik az uj könyvanyag — eltemetve... Amikor a királyi tábla beköltözött az egykor táblai épületkent szerepelt központi az Erdélyi Múzeum Egyesület között egyetem felső emeletére, akkor ke- , van, amelynek könyvtára a kolozsvári rült ezeknek a könyveknek nagyrésze egyetemi könyvtár kibővítésére szo!­ládakoporsójába. Most ott alusszák gaiv Az állam adná a helyiségeket s csöndes álmukat és arra várnak, hogy ] a személyzet nagvrészét, ezzel szem­a békés szellemi munka újjáéledése ben a város a SomőgyS-könyrtár alkalmával teljesen modern, esetleg a egész állományát közős használa'ra a légiháboru tapasztalatait is fel- boósájtaná Igy valóban központivá használó egyetemi könyvtárépület- válna a könyvtári élet. t<;rv valósuljon meg s akkor feltámad­hassanak a tudomány és a művelődés nagyobb dicsőségére! A két legnagyobb probléma Dr. Puskás Endre könyvtárigaz­gató Fröhlich Pál professzor szí­ves közbenjárására feltárta előttünk a könyvtár jelenlegi helyzetét. Első­sorban vázolta azt a hősies küzdel­met, amit a könyvtár tudományos munkát végző személyzete a szűkös viszonyokkal folytat. Azokat a müve­ket, amelyekre akár a tudományos kutatómunka, akár a tanítómunka elő­segítése szempontjából szükség van, bárhonnan is, előkerítik! »— Felkutatjuk, ha. kell az egész or­szágot s ha másként nem lehet, köl­csönkcppcn is megszerezzük — más könyvtaraktól — a kívánt müvet. - A legnagyobb problémánk természetesen a helykérdés, — folytatta a könyvtár­igazgató. — Ideiglenes megoldás az fenne, ha a rendőrségi palota felépülé­sével megüresedő helyiségeket a vá­ros -átengedné nekünk. Akkor egy kis lélekzetbez jutnánk, mert azokat a könyveket, amelyek most ládákba csomagolva pihennek s á könyvtár ré­Az egyetemi könyvtár nagyobb problémája az. kap köteles példányokat. másik hogy Amíg lég­ii em Fe­renc József-Tudománvegyetem volt. addig a szegedi egyetem kapta a ki­adók köteles példányait Ezt a jogot az 1897 évi 41. törvénycikk szabá­.;,. . t u L„»„i_i,. lvozta Először csak a Nemzeti Mű­szere nem léteznek, feldolgozhatnánk,, zeiini , Tu(l0mány0s Akadémia legalább is egy részét annak a rop- kflnvv,. fc k ,es é,. pant anyagnak, amely. így a jdánvokat. később az Érdélvi Múzeum nyos munka szamara nem naszu^n- , egészen 1919 -ig. maid a i megszállás után ez a fog a szegedi egyetemre szállt Amikor a kolozsvári egvélem visszatért Frdélv f-városába. magával vitte a kötetes példányokra vonatkozó iogot is s azóta a szeged' egvétem évente sokezer példánnyal Ami a szegedi egyetemhez méltó > könyvtárépület terveit illeti, Ft ő h ­1 i c h prorektor és dr. Puskás könyvtárigazgató kijelentették, hogy kész tervek vannak már a miniszté­riumban. A legmodernebb könyvtár­épület lenne a szegedi egyetemi könyv­tár,- esetleg á Som ogy i-könyvtárraí közös épületbe kerülne s ezáltal va­é lett- szegényebb! Itt Fröhlich prorektor közbe­szólt: WÉBER OPTIKÁ-FOTO | Széchenyi-tér 5. —Töivénvszéx mettett. zetet elvezzenek. Amikor legutóbb Szinveí-Merse kultuszminiszte­rünk itt járt, arra kértem, törölje ai magyar szótárból ezt a szót: vidéki egyetem. Mert ezt a fogalmat sehol másutt nem ismerik. Ehhez hozzáfűz? hetem, hogy szfinjék meg az a tnegkii­lönböztetés is, hogy vidéki könyvtár. — Kértük a minisztert, hogy az egész ország területén az egyetemek; tudományos céljaikra egyformán kap­janak köteles példányokat _ folytat­ja a könyvtárigazgató. — A könyv­nyomtatás mai fejlett technikája mel­lett nem számít az a néhányszáz pél­dány, amit egv-egy kiadónak ilyenfor­mán évente szét kellene küldenie. Esy kis statisztika Dr. Puskás Endre igazgató egv kis statisztikát is összeállított szá­munkra az egyetemi könvvtár életé­ből. Ebből a statisztikából mindennél iobbnn kiviláglik, hogv miiven nyo­morúságos viszonvok között tengődik" az egvetemi könvvtár Az 1942—4.3. tanév vérén a könvvtár állománya 142.906 mű. ttletöleg 237 700 kötet. Éh­ből feldolgozott használható anvag 118 800 mii. vagvis 213.387 kötet, fel­dolgozatlan: 24.0.37 mü. illetőleg 44.313 kötet, természetesen csak hozzávető­leges becslés szerint, tehát ennél több is lehet. A könvvtár az 1912—43. évben csaknem" 10 000 kötettel gyara­podott s ennek felét a Széchcnvi­könwtárból kanták, a Ma rcza li­ba gvn lék hói. a jándékképpen. Az olvasók száma a most befeje­zés felé közeledő tanévben meghalad­ta a 10 ezret & az olvasott müvek

Next

/
Oldalképek
Tartalom