Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-03 / 51. szám

JfUUáfy Uázostápa Mihály tanyai bérlő regi ismerős még abból az időből, mikor felesége, a joságos Veca leányképpen a családban szolgált s Mihály ugyancsak unszolta, hogy inkább az ö háztartásában vezérkedjen. Barátkozásunk később is megmaradt, Vecában azonban nem volt anynyi erő, bogy emberét visszatartsa az italtól. Szelid és alázatos ember volt mindig ez a Mihály, a bor is iukább kedveskedésbe olvasztotta az egyéniségét, gorombaság tekintetében iVecának nem akadt panasza, munkáját elvégezte, de az italra nem tudott haraggal nézni. Most nagyobb idő elteltével kerül az utamba és szerfelett örvendezünk mind a ketten, épp csak hogy cigarettára nem merek gyújtani, akkora Maligandh-fokok felhője burkol kőről. — Mit csinálnak, hogy vannak? — Hát a Veca meghalt, azt tudja. Abbizony, most rémlik valami, de hát ugy tornyosodnak az események, hogy maholnap összezavarunk mindent. Az emberek kisurrannak az életből, az egyik nagy dérrel-durral, a másik pedig halkan, hogy ezzel se kellemetlenkedjék másoknak. — Persze, persze, tudom én azt, hogy meghalt a jó lélek, nagyon megsirattuk, biszen élhetett volna még tovább. Maga mit csinál most, Mihály? — Megházasodtam megint — vakarja a fejét. — Nono, aztán csak nem fiatal lánnyal! — Dehogy is, nyolcvan esztendős az asszoDy. — Hát az ilyesmi hogy történik meg? — Véletlenül, tekintetes ur, nem passzióból. Tudhatja, hogy a magimfajta elmaradt paraszt milyen buta. Kérdeztem én, hogy hány éves, azt mondta, nogy 64-ben született Nem volt egész tiszta az emlőm, ugy értettem, hogy 6i esztendős, annyi, mint én, összepászolunk. Csak mikor elhoztuk Horgasrul a keresztlevelit, akkor sült ki a tévedtség. De már késő volt, mit csinálhattam? — Ha maga ilyen gavallér, akkor semmit. — Az a szerencse, fejezte be információját Mihály, hogy nem látszik meg rajta. Végzi rendesen a dolgát s szót se szól, ha alkonyatkor elnézek á kocsmába világ dolgát megbeszélni, mert olyankor ü már alszik. — Aztán nem félti kend Mihályom t menyecskét? — incselkedtem a tévedt férfiúval. Mihály feltekint a plafonra, megborzolja ritkás haját, az ajaka körül pajkos mosoly játszik. — A tekintetes ur is mindig ilyen játékos eszű marad. Ugyan kinek kellene az a kiszáradt vén csoroszlya' (_b.) —oOo— Ipari növények termesztése. Budapestről jelentik: Illetékes helyről nyomatékosan felhívják a gazdaközönség figyelmét arra, bogy az ipari növények termelésére vonatkozó kötelezettség változatlanul fennáll. — A »Magyar Csillag* március 1-i Száma. >Az orosz rejtély* cimen Kiss Dezső, >Ferencjózsefi idők* cimen pedig Halász Gábor irt tanulmányt a Magyar Csillag március 1-i számában. Zenekritikai esszét Veress Sándor tollából közöl a folyóirat Bartók Béláról, a magyar Baudelaire-ról pedig Szentkulhy Miklós elmélkedik. A szépirodalmi részben Illyés Gyula folytatja >Hunok Párisban* cimü regényét, Illés Endre, Boldizsár Iván és I.aczkó Géza novellát irt. Verseket Sárközi Györgytől, I. Gyarmathy Erzsébettől, Vas Istvántól és Csordás Nagy Dezsőtői közöl az uj szám. A >Figyelőirovatban Drley István, Bóka László Veres Péter és Vincze László könyvkritikáit, Schöpflin Aladár színházi cikkét, Farkas Zoltán és Szegi Pál képzőművészeti beszámolóit találjuk. A szám ára 3 pengő. Negyedévi előfizetés 1.5 pengő. Kiadóhivatal; -V^j .{Vilmos császár-ut 34. " i. SZÍNHÁZ A kaméi ás hölgy (Dumas fils drámájának felújítása) Ifjabb Dumas Alexander román-. mint egy párisi turffolyóiratból kivátikus dramája A kaméliás hölgy nem gott kép. Szép beszéde most tartozik a klasszikus szinmüvek közé.j is kitűnt s annyi méltósággal, rejtett, Problémái, amelyeket fölvet, ma már nem problémák, vagy csak nagyon ritka esetben okoznak tragédiát. Mégis: ki ne ismerné Gautier Margit, a •tévedt nő* történetét, amelynek könynyes szentimentálizmusa annyi filmgiccset eredményezett a mozi háború előtti fénykorában... ? Hogy A kaméliás hölgy túlélte mégis korát s időnként feltámad poros repertoirsirjából, annak három okát jelölhetjük meg. Az első Verdi művészetének zseniális fénye, amely bearanyozta ezt a talmi értékekkel fényeskedő müvet, amikor megírta belőle a »Traviata* cimü operát. A második a címszerep érdekessége, amely időnként Cfíy-egy nagy színésznőt ragyogó alakításra ihlet. Időrendi sorrendben Duse Eleonora, Greta Garbó és Bajor Gizi kedvéért vették elő a Kaméliást; ezeknek a nagy díváknak csodálatos emberábrázoló művészete öntött nj életet Gautier Margit halványuló alakjába. És ne tagadjuk meg a harmadik aktualitást sem Dumas fils tői: szinpadi műve, de méginkább a regény híven festi annak a páthoszos, határozatlan kornak, amelyben íródott levegőjét és felszínes problémáit. A szegedi színtársulat áldozatos, precíz munkával készttette el. A kaméliás hölgy csfltörtökesti felújítását. Nálunk elsősorban Ba jor Gizi nagy sikere tette most aktuálissá ennek a színjátéknak felújítását s Szegeden is akadt olyan tehetséges művésznőnk, akinek kedvéért érdemes volt — a budapesti páratlan sikertöi eltekintve — elővenni ezt a színpadi művet. P. Radnöthy Éva egyénisége, kiemelkedő szín játszókészsége finom pasztellszínekkel ékes, mégis eleven alakká varázsolta Gautier Margitot. Jó! emlékezünk még arra, hogy egy másik »B a i or-szerepben«, a Donna Dianaban milyen nagy. talán színi pályájára is kihaló sikert aratott. de minduntalan előtörő melegséggel formálta meg nehéz szerepét, hogy minden elismerést megérdemel. Egy kicsit talán halványabb és merevebb volt a kelleténél, de a darab stílusához ez az elképzelés nagyon illett A rendező: Both Béla ugyanis ilyen patétikus, kissé páthoszos levegőt teremtett a színpadon, mert csak így, a korszerűség kidomboritásával tudta elhihetővé tenni a cselekmény mamái erősen giccsnek ható felépítését A színpadképek is rendkívül ötletesen képszerflek voltak, a fekete bársony körfüggöny keretébe illesztett bútorokkal és csupán jelzésnyi dfszletezéssel. Both Béla rendezői zsenialitása I

gyar ének — magyar lélek. Ádám Jiv nő népdalíélórája. 6: Az Operaház előadásának közvetítése. A bűvös vadász. Regényes dalmű három felvonásban. Szövegét irta Kind Frigyes, fenéjét szerzette Weber. Fordította Lányi Viktor. Vezényli Berg Ottó, Rendezte Nádasdy Kálmán. 6.45: Hirek. Majd A honvédelmi minisztérium légoltalmi csoportfőnökségének elő* adása. 8: Sportkőzlemények. 9.15; Géczy Barnabás zenekarának műsorának műsorából. 9.40: Hírek. 10.10: Hírek német, angol és francia nyelven, 10.40: Szórakoztató muzsika. 11.45: Hirek. BUDAPEST IL 5: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 7: Látogatás a Városi Könyvtárban és a Múzeumban. Közvetités Pécsről. 7.20: Tessék választani. 1. Szalonzene; 3, Magyar nóták. Előadja Solthy Károly, kiséri Gáspár Lajos cigányzenekara. 3í Tánczene. 8.50: Somlay Artúr emlékkönyve. Közreműködik Somlay Artúr, Abonyi Géza," Fényes Alice, Kovács Ernő. Kovács Károly, Lukács Margit, Rápolthy Anna, Somlay Júlia, Ungváry László. Rendező Csanáterekkel. 10.40: Hirek. átitatta az előadást ezúttal is, csupán ) dy György. 9.40j Mestermüvek — meaa mellékszereplőkkel nem foglalkozott most talán annyi igyekezettel és formálóerővel, mint máskor. A mellékalakok közül kitűnt Völes ey Rózsi vérbő és jóízűen nyers Prudenceja, S i p o s Ila kecses kis Olympcja, az ügyes Makláry Márta, mint Nichette, a bájos Hedrich Éva, valamint id. Máthé László és Varga D. József. A többiek jórészt erőtlenek és nem találják helyüket. Az előadás jó tempójú és hangulatkeltő volt. a közönség hamar felmelegedett és a felvonások végén vastapssal jutalmazta a rendezőt és a szefeplőket. (es. p.) —ooo— I színházi iroda M«emímift A tegnap este felújított Kaméliás hölgy ma A- és B-bérletben, holnap és vasárnap este bérletszünetben, hétfőn tisztviselői bérletben, kedden ped5g munkáselőadásban kerül szinre. A darab szereplőinek korhű kosztümjeit, a általános ZENE Az egyetemi énekkarok sikeré* hangversenye Kolozsvári utja előtt a Horthy Miklós tudományegyetem énekkara sikeres hangversenyt adott szerdán esteas egyetem központi épületének aulájában. A nagyterem zsúfolásig meglelt közönséggel, amely elismerő figyelem{ tnel kisérte a vegyeskar szép produkcióit. Deák—Bárdos >Betlehemi kö» szöntő«-je, Rossa Ernő >Hála zsoltár* cimü kórusmüve — amelynek szövegé* Sík Sándor forditotta —, Orlandua Lassus tavalyról már ismert Visszhangja, ugyancsak a tavalyi hangversenyen már hallott kedves Fridericimü, a Baráti kör, Kodály Zoltánnak Petőfi költeményére irt kőrusmüve, a címszereplő Radnóthy Éva feltűnést keltő ruháit a szinház múhe-, Székelyekhez, Bárdos Bogojai tátmdaIve készítette Bene Jánosné vezetésé-! lok és egy bemutató szerepelt a vevei. Tekintettel arra, hogy a darab őt gyeskar műsorán. A bemutatásra ke„,„„.„,„ lB Mimiu felvonásból áll, az igazgatóság ezut- rült mü Kozáky István paptanár raogOperaénekesnőnek készült, mint csen-Stal hívja fel a közönség figyelmét ar- kapóan szép Húsvéti örömdala volt, gőhangú. kitűnő operettprimadonna mutatkozott be Szegeden s itne, mint drámai művésznő is tökéletesen megállja a helyét. Tiszta, szépen árnyalt színpadi beszéde, mozdulatainak csiszoltsága és az a bensőséges átélés, amellyel teljesen szerepének adja át magát, hozzásegítette ahhoz, hogy elhihetővé tegye a főszerep tragikus végzetszerüségét és azt a harcot, amely a test salakjából kiemelkedni akaró lélek diadalával végződik. Bensőséges, szép sikere volt, amihez kétségtelenül hozzájárult az a négy pompázatos toalett, amelyet a színház állított ki számára. Az előadás másik főerőssége Szász Károly volt, a Vígszínház fiatal művésze, akinek szegedi Hamletjére még élénken emlékezünk. ra, hogy az előadásokon helyét pon tosan foglalja el. Vasámap délután mérsékelt helyárakkal játsza a szinház Herczeg Ferenc Kék rókáját. A főszerepeket: Pe-, kart. Kodály Zoltán Ave Máriájával 4 tur Ilka, Ladányi Ferenc, Szegedi j női kar jeleskedett, ezenkívül a tehet? Szabó István, Fesztoráczy Kató és j séges, fiatal szavalómüvésznő: Cseuey amelyet a vegyeskar kiemelkedő sikerrel mutatott be. A közönség szeretettel ünnepelte a kitűnő szerzőt, Kertész Lajos karnagyot és az énekVarga D. József alakítják. ii.hm, RÁDIÓ PÉNTEK, MÁRCIUS Magda és a jóbangu Zalánvi SámuN Juhász Gyula. József Attila és Hölderljn verseiből adtak elő. Pándi Ifi egy zongora szám mai szerepelt: Chopin Impromptu fantáziáját játszott* el sok érzékkel és igen üffvesen. TŐZSDE BUDAPEST I. 6: Őzen az ottbon. A Vöröskereszt | Budapesti értéktőz»de<:á: i*t, Ma 1* bajtársi rádiószolgálata. 6.25: Ébresz- csendes volt az értéktőzsde forgalma, tö, torna. 6.45: Reggeli zene. 7: Ili- Kezdetben a kereslet és a kínálat tarSzász Károly megjelenésének finom reIí közlemények. 8: Hirek német, ro- (tózkodása miatt kevés üziet jött létenerváltságával, dallamos organumá- mán, szlovák, ruszin és szerb nyel- re. A tőzsdeidő későbbi folyamán * nak szép és bensőséges modulációival Ven. 835: Délelőtti muzsika. 10: Hí-j vasipari értékekben a forgalom mégés az intellektus minduntalan helyes rek 10.15: Rendőrzenekar, Vezényel élénkült és a Fegyver, Ganz, HoHher, Bánfalvi Miklós. 11.10: Nemzetközi j Rima és Vasárugyár részvényekben vizjtelzftszolgálat. 1115: Kamarazene. •• több kötést jelentettek be. A fixkama1140: Keresztény egészségtan. Dr. So- tozásu papírok piaca csendes, fizleímogyi Béla előadása. Felolvasás. 12: telen. Magyar Bank 965, Magyar ÁlHarangszó. Himnusz. Utána a rádió- talános Hitelbank 136.5, Nemzeti Bank zenekar műsorából. 12.40: Hirek. 1.20: (432.—, Kereskedelmi Bank 239.5, MaIdőjelzés, vízállásjelentés. 1.30: Hon- gyar Kender 74.1, Szegedi kenderíouévédeink üzennek. A Vöröskereszt rá-j gyár 311.75. diószolgálata. 2: Roósz Emil szalon-! Zürichi deviza zárlat. Páris 6.2625 zenekara. 2.30: Hirek, müsorismerte- London 17.34, Newyork 430.—, Brihatés. árfolvamhirek. piaci árak, élei- J szel 69.25. Madrid 39.75. Amszterdam miszeVárak. 3.05: Filmdalok. 3.30: f 229.37.5. Berlin 172.55, Szófia S.37B, Nagv kortársaink. Dr. Genthon Ist-i Bukarest 2.875. ván beszél Venturi olasz műtörténész-j A Magyar Nemzeti Bank hivatalos - ri51. 4.20- Hanglemez. 4 45: Időlelzés. valutaárfolyamai: Szlovák borona A'ripaiid atyja 'ólyán kttrfiű volt éí hfrt-ib 5: Néniét iSfeatóiöbcak. — 11,45-11.75, fira sváid frank megjelenésre is ;«afiji» illuáótkeltő.,.Für unsere deutsebeo H&öiF. S^fe j^g* utat megvilágító fölényével formálta meg ezt a ma már valószínűtlen és vérszegényen ható hősszerelmesszerepet. Bár rossz közérzettel, lázasbetegen játszott, ez nem volt érezhető alakításán, amelynek legszebb momentnma a harmadikfelvonásbeli szenvedélyes szerelmi vallomás és a »nagy jelenet* kissé páthoszos, de éppenezért kitűnő tolmácsolása volt. Bizonyos, hogy a legszebb reményekre jogosító szinjátszótchetséget ismert meg benne a közönség, amely P. Radnöthy Évával egvütt szeretettel ünnepelte. Szeceiíi-Szabó István, mint