Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-31 / 73. szám

SÍEMAGYARORSZAO' PfiNTBl, 1944 MÁRCIUS 31 i)ó! is nem zsidónak minősül. Kivételes helyzetbe juttatják a rendeletek a zsidók közül azokat, akik ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért arany vagy legalább kétizben elsőosztályu ezüst vitézségi érmet, vagy kardokkal kesitett másodosztályú vaskorona rendet, vagy ennél magasabb kitüntetést kaptak, továbbá akik 75 f zúzalékban Hadirokkantak, végül : ki az 1919-es forradalmi mozgalmikban szerzett kimagasló érdemeikért, vagy a visszacsatolt területeken az elcsatolás ideje alatt tanusitott kimagasló magatarásukért az órszágos vitézi széktől vagy az iletékes kormányhatóságoktól mentesítő okiratot kaptak. Budapest, március 30. Á kormány a honvédemi törvényben kapott felhatalmazás alapm elrendelte, hogy a gépjárműékkel (személyautó, teherautó, motorkerékpár stb.) rendelkező zsidók kötelesek április 18-ig ajániott levelezőlapon a kereskedelems közlekedésügyi minisztérium 10. s/akosztályához bejelenteni a következő adatokat: A gépjármű tulajdonosának neéf, foglalkozását és lakását, a gépjármű forgalmi rendszámát, illetve 'olt rendszámát, nemét (személyutó, motorkerékpár stb.), gyártmányát, jelenlegi tárolási helyét és •u mi abroncsainak darabszámát. Végül a gépjárműnek van-e E vagy Ü jelzése, van-e honvédelmi aénvbevétel alól menlesi tése vagy clenleg a honvédség által ideiglenesen igénybe van-e véve. Annak Megállapításában, hogy a rendelet zempontjából ki nem zsidó, az 94í. XV. t. c. 9. és 16. paragrafusának rendelkezései irányadók. A rendeletet a hivatalos lap pénteki zárna közli s azonnal lép életbe. Megverte ideálját egy tápéi legény, nehogy asszonykorában is eszébe jusson kacérkodni tényezőnek számit a magyarság eseíé-a ben. - A mindvégig rendkívül érdekes *MW adást a közönség élvezettel és megköt lönböztetett figyelemmel hallgatta,! majd Halasy-Nagy professzor elismerőszavakkal megköszönte. Az újvidéki országúton „rosszul letl" egy disznó, bajba jutott a gazdája (A Délmagyarország munkatársától) Az igazságszolgáltatással keveredett nézeteltérésbe Boksity Milán 44 •vés sajkásgyörgyei lakos egy — beteg sertés miatt. Boksity tavaly ápri.st>an hat sertést hajtott Sajkásszentgyörgyéről Újvidékre. Az országúton •íz egyik disznó >rosszul lett®, neru tudott tovább menni, úgyhogy a gazda célirányosnak látta ott helyben, az országút szélén leszúrni és húsát » környékbéli tanyák lakossága közölt kimérni. Az országúti disznóvágásnak izonban tanuja akadt egy rendőr személyében, aki jelentette a dolgot az újvidéki közellátási hivatalnak, amely szont a rendőrségre tette át az i jyet. Az. újvidéki rendőrség keresetni kezdte Boksityot, meg találók másnap a piacon, amint maradék rom disznóját árulta. Kiderült persze, bogy Boksitynak se szállítási, se vágási engedélye nem volt és ezért a ondőrségre kisérték, hogy meginditák ellene az eljárást. A gazda, bogy ennek elejét vpgye, 20 pensrövé) aieg akarta vesztegetni a bekiséréaéreküldött két rendőrt. A rendőrök elfogadták a pénzt hogy' legyen bizonyítékuk, aztán feljelentették Boksityot veszte. Kelésért. Az újvidéki törvényszék vesztegetés bűntettében mondotta ki bűnösnek •toksity Milánt és t> hónapi börtönre télte. Fellebbezés folytán csütörtökön % smgedi ité,lőt4bla Elemy-'anácsa Csíkozott az üggyel és a büntettet ndtséggé minősitve. 2 hónapi fogházra jÉllMottt le Boksity büntetését. . (A Délmagyarország munkatársától) xSzerelmi ügyet® tárgyalt csütörtökön a szegedi járásbíróságon dr. Domonkos Sándor büntető járásbiró. Az ügy vádlottja Tóth Pál 22 éves tápci legény volt, aki ellen könnyű testisértésért emeltek vádaf. Tóth Pál régebb idő óta udvarolt Bán Hona 22 éves tápéi leánynak. A fiatalok együtt jártak mindenhová, igy tánciskolába is. Egyik alkalommal, amikor a legény a tánciskolába kisérte a leányt, ugy került sorja, hogy a tánciskolában jelenlevő bakáknak nagyon megtetszett a szemrevaló Bán Hona és alaposan megforgatták. A leánynak is tetszett a dolog, szivesen táncolt, úgyhogy bizony Tóth Pálnak alig jutott egy-egy lánc. Alig is várta a hoppon maradt udvarló, hogy vége legyen a táncnak, kint a sötét utcán, amikor kettesben hazafelé tartottak, nekifámadt az imádott leányzónak éá mi türés-tagadás, egyszer-kétszer ( ugy képen teremtette, hogy szegény kisleány csak ugy kékültzöldülf. A csütörtöki járásbiröságí tárgyaláson Tóth Pál őszinlc megbánást mutatott. Elmondotta, hogy szereti Bán Júliát és csakjót akart vele tenni, amikor megfenyítette. Feleségül akarja ugyanis venni és a veréssel azt akarta elérni, hogy aszszonvkorában eszébe ne jusson szerelmesének' idegen férfiakkal kacérkodni. Kijelentette, hogy használt is a verés a leánynak, mert azóta nagyon jól viseli magát, máiki is békültek és nagyon szeretik egymást. Á biróság méltányolta ezt a lényeges enyhitő körülményt és erre [ való tekintettel csupán 50 pengő pénzbüntetésre ítélte Tóth Pált. A (fiatalember belenyugodott az ítélet- ; jbe és szerelmesével együtt boldog' egyetértésben távozott. ) KELLV MN US LEGEIiVEI JÓZSEF "54r"" vidám est jegyei a Délmagyarország jegyirodáiéban —OJ - .. ........ ....... ~oJ • r. f 1 a s y-N agy József elnölrolt, aki néhány szóval Máthé Elek egyetem! magántanár előadása az amerikai magyarságról (A Délmagyarország munkatársától) Nemzeti szempontból rendkívül fontosságú, de sajnos igen elhanyagolt problémával, az amerikai magyarság helyzetével foglalkozott alapos felkészültségű és mindvégig lebilincselően érdekes előadásában dr. Máthé Elek kiskunhalasi református lelkész, egyetemi magántanár. Az előacms színhelye a központi egyetem aulája volt s a szabadegyetemi' előadássorozatot rendező Egyetembarátok Egyesülete nevében dr. professzor bevezette M á t h é Elek előadását. Az előadó magántanár bevezetésxént arról nyújtott képet, hogy milyen számarányra tehető az idegenbeszakadt magya rság. — Körülbelül 7—800 ezer lélekről van szó— mondotta s ebből a legnagyobb csoport az Északamerikai Egyesült-Államok területén él. Az. VSAban élő magyarok száma miutegy 000 ezerre tehelő. Braziliában 40—50 ezer magyar él, még pedig nagyon szerercsétlen viszonyok közölt. A délamerikai államokban ugyanis az ivóbbi évtizedek során kiterebélyesedett a latin öntudat, ami azt jelend, bogy nemzeti kisebbségeik jogait alig biztosítják. Négy évvel ezelőtt az utolsó magyar nyelvű lapot is betiltották. Az előadó kifejtette ezután, hogy az amerikai magyarságnak az egyház a legnagyobb támasz:) A magyar nyelvű prédikációk tartják a lelket az ottani magyarokban s vasárnap dclutánonkint a templom köré; gyűlve ápolják összetartozásukat. Beszélt ezután a kanadai magyarságról, amely ma is legnagyo,bbrcsz, földművelő, farmer s nagyon jő módban él. Ezek száma is eléri a 60.000-et. Majd előadta, hogy mennyire elhanyagolták a boldog békekorszakok magyar kormányai az amerikai magyarság ügyét s milyen keveset törődtek államférfiatok nz ottani magvarok sorsával, helyzetével. Kozma Miklós volt az egyetlen, aki felismerte ennek a kérdésnek rendkívüli fontosságát és terreket készilett arra, hoffv a háború után felvehessük a kapcsolatot az óceánon túlra szakadt véreinkkel, _ „ . , — Nemcsak nyelvében, de még inkább szellemében él a nemzet — mondotta az előadó az amerikai magyarokra aplikálva a régi mondást. Az amerikai magyarok második, meg harmadik generációja ugyanis alig vagy egyáltalában ncm beszél már magyarul, de azért ők mégis magyaroknak tartják magukat és nem tagadják meg a szellemi közösséget. Amerika, a nagy olvasztótégely, amely minden nemzet fiait könnyűszerrel beolvasztotta, a magyarodat még nem tudta eltüntetni. Bár az emerikai kormányzat abban a tekintetben igen engedékeny, hogy nemzeti jellegüket az ott lakók meg akarják-e őrizni, sőt szivesen veszi, ha kulturális kapcsolataikat az óhazával ápolják és fenntartják. Viszont az angol kultura és civilizáció olyan érés, hogy csak nagyon intelligens és művelt emberek képesek arra, hogyha ezt elsajátították, még a maguk civilizációjukból is megőrizzenek valamit. Ezért nem beszélnek a fiatal amerikai magyarok anyanyelvükön többé. Dr. Máthc Elek megrenditő részieteket idézett Kende Géza muakájából arra vonatkozólag, hogy mennyire nem törődtek a milleneum idején s azután is az idehaza élők az amerikai magyarokkal s azok mégis mennyire ápolták és fejlesztették nemzeti érzésüket, hovatartozandóságukat. Érdekes volt, amit Muraközy Gyula, a budapesti Kálvin-téri református templom lelkészének megfigyeléseiből elmondott az előadó, aki már a legújabb észleletcket tolmácsolta idehaza. Eszerint az 1920-as években Amerikába került magyarok, főleg a fiatal inleilektuellek semmiféle kapcsolatot nem teremtettek a már régebben ott élőkkel' és soha sem találkoztak magyarokkal. Ezek már teljesen el is veszlek a magyarságra nézve. Széles távlatokat nyitó és igen értékes terveket, lehetőségeket vetett tel előadása befejező részében dr. Máthé magántanár az amerikai magyarságnak a most folyó háború után történő visszatelepítésére. Nem lehet sokra számitani — mondotta —, de mintegy 25.000 igen jómódú amerikai magyart jól megszervezett apparátussal haza lehetne telepiteni. Ezeket egyrészt a háború utáni konjunktura vezetné heza, másrészt fiaiknak jobb tgnulási lehetősége s nem utolsó sorban a konvágv, amely még ma is igen jelentő® Zombory Jenő nyugalomban Zombory Jenő, a szegedi királyi főügyész, betöltötte 70-ik életévét s ezzel elérte azt a korhatárt, amely után a hivatalból járó Dyugdijazá* következik. Nem Szeged szülötte, doazt a harminc esztendőt, amit közöttünk töltött, a város legjobb fiaihoa méltó életben, világfelfogásban töltötte el. Mindig felelősségteljes és sokszor súlyos körülmények között telje-sitett szolgálata alatt is megmaradt a törvény megalkuvást nem ismerő őrének, az igazság fanatikusának. Jóságos, szelíd egyéniségére az sem tudott r.eheztelni, akit. a legsúlyosabb váddal? terhelt, mert ugy tette, annyi meggyőző erővel, szinte rábeszélően, hogy elsősorban maga a bűnös lássa be, neki vezekelnie muszáj. A törvény fenséges magas trónuson ülő fogalom, őrködik az ember élete és vagyona felett s aki ártalmára van a kettőnek, az árt a közösségnek, vezekelni köteles érte. Itt nincs egyéni szimpátia, csak kölcsönös kötelesség. Ezt a legkeserűbb pilulát tudta Zombory Jenőannyi embeii jósággal beadni a vádlottjainak, hogy nem egyszer könnyek-, re fakasztotta a cinikus bűnöst is. Magánéletében a csendet kereste, visszavonultan a családi éle* melegében minden szerepléstől, áldozva * Múzsáknak. Tudomásunk szerint nagyértékű szépirodalmi munkái hevernek! a fiókjában, a nyilvánosság elö csak! egyszer lépett egy Passio-játékával, amelyet több év előtt a szegedi színházban adtak elö. Sok hivatásos iró büszke lehetne arra az értékre, ami ebben a magasan szárnyaló műben jut. kifejezésre. De hát Zombory Jcuő sosem értett ahhoz az önadminisztráláshoz, ami egyik főkelléke az irodalmi sikernek s igy a nagy reményekre jogosító kezdésnek nem lett folytatása* Talán sor kerül rá most, hogy felszabadult minden más kötelezettség alól. Az egészségben, szellemi erőben töretlen főügyész lelkületét amúgy is. a legjobb múzsák ajándékozták megt kincseikkel. * Zombory Jenő középiskolai tanulmányait az ungvári katolikus gimnáziumban végezte. Igazságügyi szolgálatát mint joggyakornok 1900-ban a: máramarosszigeti törvényszéknél kezd* te meg. Négy évvel később, 1904-bem! az újvidéki törvényszékhez albiróvá* majd 1908-bqn a szegedi kir. ügyészséghez ügyésszé nevezték ki. A hábo-f ru kitörésének évében, 1914-ben a sza-' badkai törvényszék elnökévé nevez-' lék ki, innen a szerbek a hűségeskü' le nem tétele miatt 1919-ben kiutasították. Ettől az időtől kezdve a, szegedi ügyészségnél mint beosztott ügyész működött, 1922-ben a szegedi, ügyészség elnökévé, 1927-ben főügyészhelyettessé, 1931-ben pedig szegedi kir. főügyésszé nevezték ki. Ebből » diszes cs felelősségteljes állásbóJ megy most nyugdíjba a jól végzett mönka tudatával. A sulvos időkre való tekintettel, kérésére kartársai mellőzik az ünnepélyes búcsúztatást, da meleg kézszorítással bocsátják el aaaktiv szolgálat színteréről. VPPGA MIHÁLY' kenderkikésritő, kötélárugyár és mechanikai Háiágyir SZEGED, Aradi-uíca 4, Nagy teljesítményű rádiót 4* «fy telepes rádiót vekkáfc Teleion 32-51. 881.