Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-29 / 71. szám

4 DÉCMXGY A RORSZA Qihefi az embert — mondotta az elő­SZFPDA. 1944 MÁRCIUS 29 I adó. A történeti tényben mutatkozik meg az ember igazi lénye. Egy nagy francia filozófus mondja, hogy az em­beriség halottakból és élőkből áll és az élőknek kötelessége átvenni a ha­Halasy-Nagy J Jzseí egvefemi fcnár előadása al emten közösségről (A Délmagyarország munkatársától) A Szülők Iskolájának előadássorozá­ában kedden délután dr. Halas y­N agy József egyetemi tanár tartott általános érdeklődéssel kisért előadást •A magyar öntudatra nevelés feladatai a családban* cimmel. Azzal kezdte leadását, hogy az »apollói parancs*: -mert meg önmagadat!, milyen nagy­ontosságu az ember életében. Hangoz­atta, mennyire nagyfontosságú az ön­smeret, mert az önismeret és az ön­udat az a pont, abol az ember való­iban emberré születik. Az ember ket­ős lény, egyrészt a természetes élet aordozója, másrészt a természetes < !et fölé is tud emelkedni az ember. Az emberben állandó harcban áll az állati ösztön, az emelkedett szellemi ésszel. Ez az utóbbi rész az értéke­ebb az emberben és a cél, hogy en­ek az eszményei szerint éljen az em­!>er. Embernek lenni, igazi emberi éle­i t élni, ahogy az apollói parancs követeli — nem egyszerű dolog — revmond az előadó. Az ember abban különbözik az állattól, hogy a meg­tevőnél különb világot is tud a maga zámára kialakítani, a jobb- és több­mber elérésére akar törekedni, célok­ót, eszményekről, feladatokról tud és /••két hosszn és összefüggő fejadatok­an tudja megvalósitani. Jobb és különb élet megvaló­sítására törekszik, a felismert értékrendszer szolgálata, az emberi élet. A továbbiakban Halasy-Nagy pro­cesszor az emberről, mint társaslény­öl beszélt. Vázolta a tudomány, majd z állam fogalmát az emberi közösség lottak példáját, tovább folytatni tö­rekvésüket és nagy célkitűzéseiket. * A nivós és értékes gondolatokban gazdag előadásért a megjelentek ne­vében dr. Fekete Miklós igazgató mondott köszönetet. PIIÖCZ Béla renifőrfőkapifánvhelyeites íSete a zsidótörvény hatálya alá eső személyek rádióvevökészülékeinek bevonásáréi Dr. Buócz Béla rendőrfőkapitány­helyettes az alábbi hirdetményt juttatta el a Délmagyarország szer­kesztőségéhez: A m. kir. rendőrség szervezeti és szolgálati szabályzatát megállapító 39.820—1921. B. M. rendelet 38. §-ában körülirt jogköröm alapján a közrend és a közbiztonság meg­az 1939. évi IV. tc. hatálya alá esnek, rádióvevőkészüléküket ezen rendeletem közhirrétételétől számí­tott 48 óra alatt a rendőrkapitány­ságnak Kossuth Lajos-sugárut 22. szám alatti székházában szolgál­tassák be. Aki ezen rendeletemnek eleget nem tesz, azt a fenti rendelet értelmében nem csak kihágási utom vonom felelősségre, hanem el­óvása érdekében elrendelem, hogy \ lene az internálási eljárást is meg­mindazon zsidófaju egyének, akik indítom. Szeged, 1944 március 28. Uj nyomon keresik a párisi tömeggyilkost Dr. Pefiot lenyúzta a bőr! áldozatainak arcáró1, hogy ne lehessen felismerni őket erős embert cl­Páris, március 28. Dr. Paul tör­vényszéki orvosszakértő a párisi tömeggyilkos villájában felfedezett testrészek megvizsgálása alapján arra a megggyőződésre jutott, h"gy a régebbi gyilkosságokat is dr. Pe­tiot követte el. A gyilkos ügyes se­zempontjából. Kifejtette, hogy min-tbőszként ugyanazokat a vágásokat <íen ember valami módon rászorul a 1 alkaJ utazta. Valósággal »megskal­íbbi emberekre, elefántcsonttoronyba polta* áldozatainak arcát és levágta /zárkózva nem élhet az ember. A orrukat, hogy ne lehessen megálla­családról, két ember• közösségéről ér- j Uani személyazonosságukat, '•éhezett ezután az eiőado es a család 1 az igy feladatait vázolta. Az egyik fel­ogás, amely azt mondja, hogy a csa­ád szerepe abból áll, hogy az életet ovább vigye. A másik felfogás azt váRja, hogy a család materiális okok­ból való szövetkezés, gazdasági ala­uíat, amely a megélhetést könnyebbé ivánja tenni. De nem lehet tagadás­a venni a tennészetes tényt, hogy a és a nő vonzódásán kivül. az em Amidőn 1942 juniusában és 1943 januárjában emberi testré­szekkel lelt csomagokat halásztak ki a Szajnából — közölte az orvos­szakértő az újságírókkal — már akkor azt mondottam Berry vizs­gálóbírónak: »Ez hallatlan, a gyil­kosnak orvosnak kell lennie*. Meg­lepetéssel láttam aztán a Rue Le­érnek nemes kötelessége, hogy a csa-Jsuer 21. számú házában a holtlest­hü életet benső és lelki tartalommal (maradványokon Petiot kitűnő skal­ölűse meg. A családot bizonyos közös p0i{-, módszereit. raes és rendkivül tennie láb alól. Petiot áldozatai között van egy másik alvilági férfi is, ezt Francois de Corse néven ismerték. Az azóta szintén eltűnt felesége, a tömeggyil­kos többi áldozatához hasonlóan, külföldi utazásról beszélt, amelyet egy orvos segítségével tesz majd ineg férjével. Auxerre városában megállapítot­ták, hogy az a fejnélküli női holt­lest, amelyet 1926-ban egy bőrönd­ben találtak, Lisette Delavau cse­lédleány holtteste volt. A leány két évig Petiot kedvese volt. A tömeg­gyilkos akkor Villeneuve város polgármesteri tisztét töltötte be. A rendőrség keresi azt a könyvet, amelyben dr. Petiot — Bené Ne­zontez nevü barátjának vallomása szerint — áldozatainak nevét és el­pusztításuk részleteit bejegyezte. Nezontes védője közölte, hogy vé­dence azért hallgatott január óta. szmek szolgálata tartja össze azo- A nVomozó hatóságok névtelen „IL „1.. ...... J ^StSaSiíSSI^Seket kaptak, amely szerint két,amikor erről tudomást szerzett, óikor érezzük a nagyobb érteket, ba Holiandiabol elmenekült gazdag csa- j mert nagyon felt Petiot bosszujatol. -aládi tradíciók szolgálatát látjuk. A Iád tagjai 1942-ben Petiot segitsé-, Keresnek továbbá 47 bőröndöt is, iái családban éppen az a szomorú,' gévcl akartak kivándorolni Argen- amelyet a tömegyilkos villájából iiogy a mai idők áramlata közben tel tinába. A levél szerint felszólítási ismeretlen helyre szállítottak volt. /óktak bomlani a családi tradició*. kaptak arra. hogy néhány napraj Maurice Petiot, a gyilkos fivére Megfeledkeznek arról a mai natura-j rejtőzzenek el az Arc de Triomphe szabadlábrahelyezését kérte. A vizs­isztikus felfogást vallók, azt mond- kfeelében egy házban. A tömeg- gálóbiró azonban elutasítóba ké­gvilkos villája is azon a környéken van. A hollandok hatan vagy ik, hogy a családi élet egy aféle kényszeralakulat, amelynek egyedüli összetartója a szexuális vonzásban, van. Ha azután ez megszűnik, meg- heten — eltűntek, termeszetesen ?zünik a családi élet is. Ezek azok az értéktárgyaikkal együtt, •mberek. akik azt mordják, ma ezzel rclmét. felek, holnap azzal és ezáltal nem ala­kul ki a családi életben a benső lelki kapcsolat. A materialisztikus felfogást is vá­zolta Ilalasy-Nagv professzor a csa­ládi élet szempontjából, majd a gyer­mekek problémájáról beszelt C2zel kapcsolatban. A nagy családról, a népről •.$ szólt érdekes előadásában tlalasy­Nagy professzor, aki kifejtette, hogy a nép természetes közösség, a nemzet <zonb"n tudatos, lelki közősséget ké Megállapították 14 áldozat sze mé'yozonossáqát Petiotné tudóit férje rém­tette rő' •Tanuja voltam, amikor Bené Nezontez, Petiot barátja Peliotnét januárban tájékoztatta a Rue L<?­Eddig 14 áldozat személyazonos- suer-ban történt gyilkosságokról* ságát sikerö't megállapitani, de — jelentette ki Aimée Lesage beteg ­csak háromnak a nevét közölték, ápolónővér, Nezontez barátnője A halálvillában megtalálták egy; a vizsgálóbíró előtt telt vallomá­férfi fényképét. Ez Georges Rocreux sában. René Nezontez Petiot fivé­alvilági alak volt, »vaskara Joe« rétől tudta meg, hogy a gyilkos néven emlegették. Valószínűleg könyvet vezetett rémtetteiről és ieánvkereskedelemrael is foglalko-' hogy legalább 50—60 gyilkosságra zott mert két félvilági nőt akart ki. lehel következtetni. Aimée Lesage csempészni Délamerikgba, akik ezt szerint Petiotné csak színlelte az pcz. A nemzet é.tékk^össég,!a nagyerejü embert ismerték a ájulást amikor Nezontez férje bün­mert tagjai ugyanazon eszméknek szol- rendőrségen kijelentették, hogy Pe- tetteiről felvilágosítottá, sálatába, állítják életűket. Igazán ön-/tiol nyilván rendkívüli eszközökkel A rendőrség ennek a tanuvailo­iudatossé csak a történet tanulása te- dolgozott, ba sikerült ez a veszedfl- .másnak riagv fontosságot tulajdo­nít és azt hiszi, hogy Petiotné feb­ruárban, férje kiszabadulása után, segítségére volt férjének a szökés­ben és valahol rejtekhelyhez jut­tatta. Petiolné. a rendőrség felte­vése szerint először Auxerre köz­ségbe ment, ahol Petiot fivére la­kott és ott vele március 12-én, va­sárnap, a gyilkosságok felfedezését követő nap találkozott. Petiot fivére azotf a napon 100.000 frankot veti fel egy ottani barátjától, nyilván, hogy fivére szökését elősegítse. A1 tanukat szembesitik. (NST) Két évig nem sikerült meg­idézni a vádlottakat bűnügyök fó'íárgyalására, most pedig megszöktek az ítélethirdetés elől (A Délmagyarország munkatársá­tól) Szuronyos csendőrök kisértek kedden két tápéi legényt a törvény­székre, vitéz dr. Szalav Zoltán büntetőtanácsa elé. A legények: Ma tők Mihály és Cseh István 1492 március 12-én a tápéi ördög­féle vendéglőben borozgatás közben olyan kijelentéseket tettek, amiért kormányzósértés miatt indult elle­nük eljárás. Az eljárás megindulá­sa után rövidesen ki is tűzték ügyükben a főtárgyalás!, a vádlot­tak azonban nem jelentek meg aa idézésre. A törvényszék többször is megkísérelte megidézésüket, do mindannyiszor hiába, mert a legé­nyek nem vették át az idézést, vagy ha át is vették, nem jelentek meg a kitűzött időre. Ekkor elővezetésü­ket rendelte cl vitéz dr. Szalay Zol­tán tanácselnök, ez is eredménytelen lett azonban, mert Matókot és tár­sát nem lehetett megtalálni. Két cvig nem sikerült megtartani ügyükben a főtárgyalást, mig most a legutóbb kiadott elővezetési pa­ranccsal sikerült elcsípniük őket a csendőröknek és ilyenmódon a két éve huzódó ügy főtárgyalását meg lehetett tartani. A legények azon­ban nem akartak emlékezni a két evvel ezelőtti dolgokra. Tagadtak körömszakadtáig, nem akartak tud­ni az ördög-kocsmában elhangzott kijelentésekről és arra sem voltak hajlandók, hogy annakidején a csendőrség előtt tett beismerő val­lomásukat elismerjék, sőt kijelen­tették, hogy a vallomásuk alatt lát­ható aláírás nem tőlük származik, hanem közönséges hamisítvány. D e v i c h Sándor x írásszakértő azonban iráspróba után kijelentet­te, bogy az aláírások megegyeznek a vádlottak aláírásával. A tanuk is mind rávallollak Makikra és Csebre, igy a bíróságnak minden bizonyíték rendelkezésre állt elíté­lésükhöz. A tanács vissza is vonult, hogy meghozza ítéletét s pár perces ta­nácskozás után a birák njra meg­jelentek a teremben az ítelet kihir­detése végett. Az ítéletet azonban nem lehetett kihirdetni, mert — a vádlottak nem voltak sehol... Kiderült, bogv a bíróság tanács­kozása alatt beállott Szünetet arra használták fel, hogy kimenjenek a folyosóra levegőzni, onnan pedig »meglógtak« az itéiet kihirdetése elől. A két csökönyös »tárgvaláske­rülő« ügyében ismét elővezetést rendelt el Szalav tanácselnök már­cius 30-ra. Remélik, hogy most majd sikerül előttük kihirdetni a* iéletet... \

Next

/
Oldalképek
Tartalom