Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-28 / 70. szám

DCLMAGYARORSZAG KEI) I), 1944 M A R C 1 C K 2* tetői, mivel tul sok a dolga és a lon­tíoniati jó része elégedetlen az lőmgn üfficebeli tevékenységével. A lap po­litikai munkatársa ugy véti, hogy a felülről és lentről is jovö kritikai* sze­rint Eden inkábt) az alsóház vezetését tartja meg magának, külügyminiszteri tisztérői viszont lemond. Egyrészről teljesen jogos az. a regi bírd lat, nog\ Eden nem volt képes arra, hogy vilá­gos politikai vonalvezetést dolgozzon k. magának és hogy ezé kövesse. Ez az alulról jövő bírálat. Másrészt viszont a Churchill—Roo­scvelt—Szl a I in-találkozók alkalmaval a kényes külpolitikai határozatoknak egész sorát hozták, ami azt jelentette, hogv olyan fontos külpolitikai irány­Felkérjük Sz. Lajos urat a 83098 V» B. sz. sorsjegy tulajdonosát, hogy 10.000 pengős nyereményének felvétele végett jelentkezzen a PeföBankltáz ban Churchill kijelentései vonalakat határozlak el, amelyek ka- le<z,)loü \mszlmkmi, március 27. hcill rádióbeszédében nagy ghur­dicsé­. i i»m I- Sztálinról, »akintk tonai okokbol meghaladlak a roreignl. ,, , , .. , Office hatáskörét, l'ay látszik tehát,iícl'Ma.mazasa lehetővé tette, hogy hogy Kairó és Tehferán riagyobb jelen-jmilliókat mozgasson meg és ugy tőségü volt, mint a külügyminiszterek ; alakítsa a háború vezetéséi, hogy az nagy előnnyel jár Szoyjelorosz­ország é.> szövetségesei számára*. Ezzel kapcsolatban a brit minisz­terelnök kijelentette, hogy Szovjet­oroszország nem tudta "teljes mén­ekben értékelni* nagyméretű két­laki hadmüveletek nehézségeit. A brit és amerikai feladat — hang­súlyozta— nehéz és teljesen eltér a Szovjetétől, ami nem érinti a szov­jetorosz nép katonai sikerei iránti csodálatot. moszkvai tanácskozása. Hz a felülről jövő bírálat, mint ahogy ezt végül is hz Observer munkatársa megállapít­ja. (MTI) Amszterdam, március 27. Mint a brit hírszolgálat jelenti, a Daily Mail cél­zást tesz annak lehetőségére, hogy egv küszöbön álló kisebb kormány-át­csoportosítás keretében Edent külügy­miniszteri tisztében lord C r a n b o r­n e, a felsőház vezetője és dominium­ügvt miniszter váltaná fel. (MTI) Török lap cikk® Fftworszáq el^otározáséró! Istanbul, március 27. Finnország elhatározásával foglalkozva a Tasvir Eskiar azt árja, hogv eme elhatározás nem kis mértékben az angolok és ame­rikaiak hibájából fakad. Az első orosz —íinn háború idején ugyanis ők báto­rították ellenállásra a finneket, ké­sőbb pedig ellenük fordultak. Ilyen körülmények között a szövetségesek­nek cgváltalán nincs okuk csodálko­zásra Finnország elhatározása felelt. 'Az angoloknak és amerikaiaknak egyetlen jó szavuk sem volt a finnek­nek és egyetlen kőnk rét kezdeménye­zéssel sem segítették elő n finn béke­Finnország elhatározása min­dení'Setre olyan esemény, amelv kelle­metlenül érinli a szövetségeseket és nagy figyelmet kelt a többi hadviselő és semlegés körében. (MTI) Német illetékes hely Rooseve t leculóbbi beszédéről Boriin, március 27. Jllelekes nemet Helyről közlik lajékoztatásui: Roosevelt cinok a Fehér Ház pén­teki sajtóértekezletén hivatalos nyilat­kozat lormájaban azt az ajániatoi tel­té, hogy íJburópa es Ázsia szabad nem­zetei nyissák tueg átmenetileg határai­kat az emigránsok és meneküllek szá­mára.* Roosevelt nyilatkozata, amely — mint Berlinben hangsúlyozzák. _1 nyílt­ságában semmi kívánni valót nem hagy hátra, megerősíti az Európában az amerikai politika alapelveiről már eddig is elterjedt felfogást, amely sze­nnl csábító ígéreteket bőven tartai­jezésig fognak harcolni, Churchill rádióbeszéde további folyamán megpróbálta eltéríteni a kormánya fölötti bírálatot. Chur­chill kijelentette, bogy bizonyos miniszterek már ma megbízást kaptak a háború utáni tervezések­re, de »nem szavatolhatja, hogy minden tökéleles lesz*. Beszéde végén Churchill »az egy­re inkább közeledő legnagyobb harc-eredmények óráját* emiitette, amiért demobilizálásról nem lehet beszélni. Itt is utalt »az Egyesült- j Államok nagyszerű hadseregére®, i amely készen áll, illetőleg beáram­lik. Ezzel kapcsolatban elismerte A rőgtőnbiráskodás kiterjesztése Budapest, március 27. A m. kir.mí­.íisztéríum a, rögtön&iráskodást a uiav umnálló jogszabályokban megjelöli bűntetten felül kiterjeszti mind a pol­gári, mind a honvéd büntető bírásko­dás körében az. ország, illetőleg a hon­véd büntetőbíráskodás egész területé­re rádió adókészülék, vagy rádió adó­vevő készülék vagy berendezés enge­dély nélkül való létesítése, vagy üzem­ben tartása által elkövetett bűntettnek minősülő bűncselekményre. Nem esik rőgtőnbiráskodás alá annak a cselek­ménye, aki a rádió adókészüléket, vagy rádió adó-vevő készüléket, vagy beren­dezést legkésőbb a rőgtőnbiráskodás ezen ujabb kiterjesztésének kihirdeté­sét követő napon a rendőrhatóságnak bejelenti. A rendelet a kihirdetés nap­ján lép életbe. (MTI) Szólott a keletázsiai cs az európai '3niiak a lehetőségét, bogv Anglia harc kapcsolatáról. Számítani lehet maga »az ellenség részérői uj for­arra, mondotta, hogy »az amerikai nióju támadások* tárgya lehet, testvérek« egész erejükkel a befe- (MTI) A Wilhelmstrassen kiábrándítónak mondják Ch urch Ül beszédét Uerltn, március 27. Illetékes néinet helyről közlik tájékoztatásul: Churchill rádióbeszédet a Wilhelm­strassen rendkívül gyengének és álta­lában véve kiábrándítónak mondják. Ez a beszéd lényeges pontjaiban csu­pán ábrándokra támaszkodhat, nem Churchill csalódást okozott azoknak, akik feltűnést keltő nyilatkozatot vár­tak tőle, pedig sokan voltak ilyenek. A beszéd főként belpolitikai haszná­latra szolgált, tekintettel elsősorban az atlanti okmány brit korínánynia­gyarázatával szemben mindinkább nö­maz, de az ezek megvalósításához nek az invázióról tett homályos célzú­szükséges tulajdonképpeni segítségre csak olcsó szavakat pazarol. Roosevelt ebben az esetben is haj­landóságot mutat arra — hangsúlyoz­zák német illetékes helyen —, hogy az európai szövetségesekkel szemben iá piált féktelen dühét szabadjára en­gedje, arra azonban semmiképpen sem vállalkozik, bogy csalogatásai áldoza­tainak maga nynjtson menedéket. Ezt n feladatot természetszerűleg nagy ürömmel engedi át más nemzeteknek. (MTI) pedig a fényekre. Ugyanez, a vélemé-í vekvö ellenzékre. Meg kell említeni nyc az. angolszász és a semleges saj- > ezzel kapcsolatban a brit körök nyug­tónak is. Churchill egyáltalán nem lalanságét London gyenge politikája foglalt állást a brit külpolitika balsi-j miatt, amelynek folytán Anglia Mosa­kereivel kapcsolatban és semmit sem - kvával 'cs Washingtonnal szemben mondott a lengyelekről, az. Atlanti I háttérbe szorul. (MTI) Chartáról cg a szövetségesek iigym».' Vezett együttműködéséről. Arra az ál­talános érdeklődést keltő kérdésre, hogy mi lenne Európa és a világ sor­sa a szövetségesek, győzelme esetén, • •'iipáii azt a választ adta, hogy rendki­i ül ki'incny idők lesznek. Ha a brit mi­niszterelnök bizonyos mértékben mint nagy feltűnést keliő tényt jelentelt be egv gazdasági és szociális négyéves tervet, amelynek részletei nemzeti szo­cialista alapelvek nyomán készültek, Berlinben ugy hiszik, joggal rámutat­hatnak arra a lényre, hogy ugyanaz a Churchill, aki 1089-ben hirdette a há­borút, hogy megsemmisítse a nemzeti szocialista alapelveket, ma a brit köz­vélemény olött különös belpolitikai vívmányként szeretné feltüntetni ugyanezeket az alapelveket. Churchill A pápa rádiószózata Róma, március 27. Mint vatikáni körökben hírlik, a pápa nagyszom­bat estéjén ujabb rádiószózatot szándékozik intézni a világ nyil­vánosságához. (MTI) sai nem adnak iuditékot arra német részről állást foglaljanak velük kapcsolatban. A Wilhelmstrassen csu­pán arra emlékeztetlek, bogy erről a kérdésről már Churchill is mondott korábban lényegesen többet és kézzel­foghatóbbat. (MTI) Baky László államtitkár kinevezése, Gergelyify államtitkár felmentése Budapest, március 27. Magyaror szág föméltóságu Kormányzója a bel­ügyminiszter előterjesztésére Baky "°Sy László országgyűlési képviselőt állam­titkárrá kinevezte. A legfelsőbb kéz­iratot a hivatalos lap keddi száma közli. Churchill beszéde csalódást kelteit Stockholm, március 2f7. A Slock­Magyarország föméltóságu Kor­mányzója a belügyminiszter előterjesz­tésére dr. Gergelyify András ál­lamtitkárt ettől az" állásától buzgó odaadással teljesített szolgálatának el­ismerése mellett saját kérelmére fel­mentette. A legfelsőbb kéziratot a hi­holm* Tiilniugen megállapítja, hogy vatalos lap keddi száma közli. (MTÍ) Mig a készlet tart: nfllffBBlfó készülék, rádió alkatrészek, hangszórók, sporthorgász Biaupunkt és Telefunken MfKfllBl| cikkek, horgászbotok. Olaj-, benzin- és petróleum­világvevö llHIilll kannak. Motorolajok, Autó és motorkellékek. Bruckner Elemér műszaki és import vállalat. Melegvizkuinál. Bolsevístaellenes fcultur­délután Felsövároson (A Délmagyarország munkatársá­tól) A felsővárosi katolikus kör kulturbizottsága szombaton bolse­vistaellenes kulturdélutártl tartot­tak a felsőhárosi kulurbázban. A Himnusz eléneklése után P. Körtvélvessy L. Albin tartott megnyitóbeszédet. Beszédében em­lékeztette a hállgatóságot, hogy Ma­gyarország magatartását a kül­földről jövő felforgató törekvések­kel szemben Szent István határoz­ta meg. amikor a kereszténységet tette meg életünk irányító eszmé­nyének. Ha ezt az eszményt követ­jük, a legelszántabb harcot kel? folytatnunk az országunkat most fenyegető bolsevista veszedelem el­len." Annak a hitének adott kifeje­zést. hogy ezt a harcot sikerül eredményesen megharcolni és hus­vét közelgő ünnepe számunkra is a feltámadást hirdeti majd. Az ünnepi beszédet Lázár László tanár tartotta, aki történel­mi visszatekintés^ nyújtott az el­múlt évszázad uralkodó eszme­áramlataira és rámutatott, hogy a liberalizmus hármas jelszava, a szabadság, egyenlőség, testvériség mint lett élő valóság helyett csu­pán jelszóvá a liberalizmus kizsák­mányoló gazdasági rendszere foly­tán és miként eltek vele vissza a rendszer hatalmasai. A szabadság­ból szabadosság lelt, a testvériség hazug jelszó maradt csupán, a ma­gyarság számára kolduslarisZnyát és vándorbotot jelentelt. az egyen­lőség pedig ahelyett, hogy csak­ugyan egyenlővé tette volna az em­bereket, megoszlottá a társadalmat. A liberalizmusnak ezek az el­fajzásai tették lehetővé, hogy a bolsevizmus megszülessék és kifej­lődjék. Ezért kellett bekövetkeznie annak a helyzetnek, amely jó hogy bekövetkezett az elmúlt nanokban — mondotta a szónok. —• Vázolta ezután a jobboldali gondolat útját Szegedtől Gömbös Gyula kormány­zatán át addig a pontig, amelyet 3 napokban bekövetkezett események zártak le. A tapssal fogadott szónoklat után Boros József beszélt a munkás­sorsról. majd dr. Padánvi Vik­tor tartott a bolsevizmus bomlasztó hálásáról előadást. Dr. Kőrtvélyessy 1 Albin zárószavaival és a Szózat el­Uneklésével ért Véget' a délután.

Next

/
Oldalképek
Tartalom