Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-25 / 69. szám

kosa volt Gyönyörű tengerparti fek• tise mellett történelmi értékű épületei teszik széppé a keleti tartományok fővárosát. A város leghíresebb épülete a város szivében lévő középkorból megmaradt Pyöreá Tomi (Kerektorony), amely ma muzeumnak van erendezve. Az 1939—40-es finnorosz téli báborn során ez a város szenvedett a legtöbbet és a februárvégi nagy küzdelmek Idején egyedül Viipuri védelmében több, mint tizenhétezer finn katona vesztette életét. A másik legfontosabb karjalai város Kakisalrai. közvetlen a Laatokkató partján épült. Lakosai száma alig I. OSZlÖlUII hozásrn SORSJEGYEK OSVAin-i6árusllonál Szeged, Tábor-utca 3. (Adóhivatali palota) már kapnatók Negyvenezer kismester dolgozza fel a magyar fát — Statisztikai Tudósitó közli — dik az építkezések és a lakások aszA fával dolgozó kisipart a nagy- talosmunkálatain. Egy-egy mesterre ipar aligha poiolbatja valaha is illa- több, mint négy seged esik és így az haladta meg az ötezrei, mégis kiváló ' arcii -<m. As»zia • s. acs, eszterga-.ebbe a szakmaba tartózó fa-kisiparo- j fekvése, kifejlett ipara Karjala' lep- iyos, bognár, kádár, kerekgyártó, ko-lsok az egesz szakma segédlétszámáfontosabb városai élére 'emelte. Kaki-. ceigyárto, aosarfono, t a szobrász, mm-Inak hétnyolcadát, a tanoncoknak pesalmi egvben Finnország legszebb vá- f takeszúö, sziu-rijk.agyai ló: ezektől dig hattizedét ' foglalkoztatják, holott vsainak egyike. Juhani Aho, a nagy, az iparosokból összesen -W.őpS mes-lök maguk a mestereknek csak mintnn költő a virágzó almafák városá- ter tagot tart számon tagjai között az J egy négytizedét alkotják. Az ácsok nak nevezte. Ennél a városnál kezdő- ipartestületek 01 szagos szövetsége, is j már jóval kisebb segédlétszámmal uoidik a híres Vuoksi tó folyó láncolata, mivelhogy 15 millió ieiek él ma az goznak, a többi faiparosok meg ép: nely Suomi szivéig terjed. ország határai között, minden egyes ipen túlnyomó nagy részben csak maSortavala jelentős mezőgazdasági faiparosra 375 léleknek bútorral, ház- iguk állanak szerszámaik mellett, és iskola-város. Kiváló -termőföldje, tetővel, hordóval, kocsival és kerék- J A fővárosban természetesen a kisnagy tehenészete és vajfeldolgozó te- aggyal, szitával való euáíása jut. Vaj- ipar is jóval fejlettebb és magasabb pe van. Az elcsatolandó karjalai te- jon elegendő lenne az, ha az ország- gazdasági szintet mutat, mint a vidériilet legészakibb városa, a Laatokka- ban minden 375 lelket számláló köz- ki. A mesterek száma a lélekszámhoz ló északi partja mellett. jségben egy fafeldolgozó iparosmester viszonyítva a fővárosban kétszer a tejelne ? Egy ilyen közsegben körülbelül (kora, mint a vidéken, mert itt mwEszok koou'a* Patsamol 50 ház van s uKyanaDnyi> vasy vala- den 30 lakosra esik egy kisiparos, a . itwrt ., ' ... , . 'mivel több csalad, mert hiszen nincs: vidéken 57-re. Emellett a vidéken ,„i , l minden családnak magának háza., száz kisiparos együtt csak 131 segéhnJÍSn- r Csakhogy a mi helységeink n'em ilyen det tart, a fővárosban ellenben száz •e samo uavams" Zno^z leíest kÍCSÍDyek ;U,a^an' Üanem ' ipartestüleü tagnak együtt átlagosan rh l -M l rt S i-M 1500 lelket számlállak. A mai terűié- 1160 segédje van. Viszont a tauoncKibb területe, egy keskeny foldsav, va!amive, kisebb az átlatr. mert: lét.«*m? minden harcik amely Norvégia es Orszország kő zött szabad utat biztosit a finneknek az északi Jeges-tengerre. Ezen a földsavon épült Suomi legészakibb városa, Petsamo, amely egyúttal Európa gészakibb fekvésű bástya-városa, Finnország egyik legfejlettebb ipari ten valamivel kisebb az átlag, mert j létszám: a vidéken, minden harmadik kisközségek peremterületei tértek ha-'mester tart tanoncot, a fővárosban azokban meg több a fa. Egy minden másdik, sőt emellett még min-za, 2500 lelket számláló községben esze-jden tizedik mesternek nem is egy, rint átlag 6—7 faiparos él. j hanem két tanonca van. Ez a szám De a mesternek segédei és tanor.-l ellene szól annak, mintha a fővárosi , , . cai is vannak. A bazai faiparosok kismester nem törődnék a tanonctar1 innorszag egyflk legfejlettebb ipari | összésen 81J70 segédet foglalkoztat- ' fással. De a-valóság az, hogv a fővá..ozpontja. Európa egyik legbővebb ki- ,mk va is 4Hagosan minden mes- rosi ,anoncnevelés nem elégendő az termelem könnyűfém lelőhelye Petsa- ké, s édet tart A faipari éd. iUc„i szakmunkásszükséglet utánpótmo kornyékén van. A földnyelv ten- ,étszám vklamivel nagyobb) „int. a lásáhpz. A vidéken ugvanis minden 4Ű,rPfr. 1. eP° többi ioaragakban. mert például ácsot öt segédre esik egy tanonc, a fövá' kikotoje, itt ugyanis a golfaram vajóbar ;llig lehe, elképzelni segéd rosban minden 33 segédre egv. Ami kovetkez eben nem fagy be a tenge-. nélkü, de sz aszta!osmunka is c,ak ismét azt mutatja, hogv a vidéken lerSSt femkf te^érnéSSf ^lló W nch zkese" meg* ba nincs olyan mértékben folyik a tanoncneveeruietet eszasi testvei nepuna utoiso ,,ki , mislern€': segitsen. De az rt az !és, ami a vidéki munkásszükscgletei heletig vedelmezni akarja, hiszen ha scgéd,étszám mégis n3gyon ala- ebben a pillanatban meghaladja. A csony és még rosszabb a tanonclét-. fővárosnak tehát van honnan rneriteszám Csak minden negyedik faiparos-1 nie szakmunkásokat és talán jó is, ha nak van tanonca és csak minden hét a szakmunkás nem a fővárosban tasegédre esik egv tanonc. A faipar egv- nult ki. Itt ugyan a szakképzés feltétfelől ne" z munkj, amit maga a ta- lenül jobb. de miután a fővárosi mesnonc nem váltai szívesen, másfelől ter nem vállalhatja a tanoncnak saját meg a szülők közvéleménye — amely otthonában, sői családi módon való -zónt hadaszatilag A szovjet ugyan- • pedig a legpontosabb konjunkturaha- nevelését, a fiatal lélek a fővárosban is támaszpontot követet maganakezen .0lnéter _ nem itéli valami nagyon feltétlenül károsabb behatások alá. . területen. Lz a koveteles Etnnor- kedrező jövőnek gyermeke szamára, kerül, mint a vidéken Sajnos, c tekin-! fővárosban a mesterek száma a segédekéhez mérten mégis kicsiny, itt csak minden 29 segédre esik egy tanonc, holott a vidéken minden ötre egy. Hogy mit termel a vidéki mester és mit a fővárosi, arra nem igen van adat. De egy fővárosi faüzemnek eszerint — csak a kisiparosokat véve — 12 segéd és egy mester, vagyis 13 dolgozó munkaereje van és itt még nem a gép riunt, hanem a dolgozó emberi erő. A vidéken ellenben egy mester és 1.3 segéd, meg 0.26 tanonc, vagyis jó, ha összesén harmadfél dolgozót számithatunk. Ila a fővárosban átlag 2000 pengőt, a vidéken átlag ezeret számolunk, akkor egy fővárosi faiparos évi munkabérszámlája, a saját maga keresetével együtt lehet 2á ezer pengő, a vidékié 2500. S mivel » faiparos átlagosan nagyobb értékű anyagot dolgoz fel, mint amennyit * maga . munkaereje ad az elkészült munka értékéhez, egy átlagos fővárosi faüzem évi forgalma lehet 60—70.000 pengő, egy vidékié talán 6—7000. Természetesen nem mai; hanem a régebbi, állandó árakon számolva. Vagyis a fővárosi kisipar gazdasági átmérője a vidékinek a tízszerese körül van. Amiből azonban nem következiM az, hogy tehát a vidéki kisiparos törekedjék arra. hogy elkerülhessen at fővárosba, hanem az, hogy gazdaság* Dolitikánk és főként életszintpvlitikánk foglalkozzék nagvon behatóan ezekkel a kérdésekkel. Mert az egyetleneffv főváros nem végezheti el aí ország ipari munkáj'át és ha méffis éhben az irnr.vban feilődnék továl akkor ez csak a főváros gazdagoó'Asára. de urrvarakkor a vidék szegé-ivedésére vezetne. elcsatolnák, egyetlen bányavárosától s téli kikötőjétől fosztanák meg. rtanko Hanko félszigetének és szigetcsoportjának sem területi, sem gazdasagt jelentősége nincs, annál fontosabb viBÚTOR Ásrtékbán ^AKUSZI JXs'nái "COSSUTH LAJOS-SUGARUT 5. alatt az ugvatban. Sajátkészítésű, legmagasabb igénveket is k elégi'ő bútorok, ot só áron szprezbptő'zág szempontjából nem jelent keve-( Legnépesebb faiparunk az aszta- tetben a meglévő és egvébként nagyon ebbet, mint katonai hatóerejenek tel-- iosrnePtcrség. 17.300 mester 70.<)00 2yér tanoncotthonok "még nem jelen ;p8 megbenitását. . . Ezzel a támaszponttal nemcsak Suőmi teljes déli területén tudna ura.kédni katonailag, hanem hatáskörébe "*'aaoj és hatezer tanonccal mükö-ltcnek megoldást. Fafeldolgozó kisiparunk 1913 végén (IPOK adatai) Mester Segéd Tanonc Száz mesterre Száz segédre segéd tanonc taDonc Kád ái 2211 897 334 52 142 10 Asztalos 16181 41663 5727 1615 29913 365 Ácsmester 1725 2129 670 189 934 39 Ácsiparos 6017 1234 816 — — — Bognár 6525 1796 1578 515 856 744 Esztergályos 752 701 72 106 90 38 Kerékgyártó 2545 427 412 117 70 21 Kocsigyártó 819 267 165 117 70 21 Kosárfonó 658 279 118 34 57 1 Faszobrász 97 38 8 24 13 2 Szitás, rostás 259 127 28 20 67 9. 37789 "~4ítS58~~ 2789 32212 1250 • artozna az a többszáz apró sziget, • melyik Hanko körül fekszik elszórtárt a tengerben. Apró szigetek ezek, katonai jelentőségük azonban igen "agyHanko fontosságát már a középkorban felismerték a finnek, előbb Délfinnország legfontosabb átmenő kikötője volt, később a rablókereskedelem elhatalmasodása miatt katonai és hadászati fontossága egyre növekedett. Az 1940 március 12-én megkötött moszkvai béke a szovjetnek támasz(•ontokat biztosított ezen a területen, az orosz—német báboru kitörése következtében az oroszok kiüritették' 'lanko félszigetét és 1941 december mint « iwui vagy is a >y.sege< a tovarosoan sem marad el a 1-én ismét finn csapatok szállták meg. déki ága szegényesebb, mint a iővá-'vrdéki átlag mögött, söt egy árnvalat* (rosi. Igaz, ennek az is oka, hogy a. tal nagyobb is annál, de a vidéken Ezeket a területeket követeli ma-1 fővárost ipartestületekben rendesen' száz faiparos átlag 131 segédet tart, "ónak a Szovjet. Ez a követelés azon- benne vannak az egyes szakmák gyá- a fővárosban ellenben száz faiparos ban nem jelentene mást Finnország ri üzemei is, — nem mintba ez köte- mesterre 1160 segéd esik, vagyis áfaszámára, mint a lassú sorvadást, a; lességük volna, hanem hogy ezzel a gosan majdnem tizenkettő mtndegyikassu meghalást Érthető, hogy északi szakmához való tartozásukat dokn- re. Ebben a számban feltétlenül "vanpstvérnépünk miért ragaszkodik any- mentálják. Ez viszont a fővárosi kis- nak a kézműipart meghaladó bútor-, nyira csökönyösen minden talpalat- ipar valóságos átlagait eltorzítva mu-' gyárak is. i nyi helyhez, amely már évszázadok tatj'a. A fővárosi átlagokból ebben aj" A faiparban egészen feltűnő, hogy' óta az övé. | vonatkozásban mindig le kell vonni' a fővárosi mesterek milven nagvmérA világ figyelő arca ezekben a oe- j valamit. De csak részletes statisztikai tékben igyekszenek tanoncokat neveiOlven-hafvan embert olt meg Petioi Páris, március 24. Petiot gyilkossági ügyében pénteken ujabb fordulat történt. A gvilkos letartóztatott fivérének egy barátja elmondotta, hogy Petiot 50—60 embert ölt meg. Olyanokról van szó, akik Délamerikába akarlak kijutni. Ezekkel Petiot elhitette, hogy 50 ezer frankért útlevelet szerez számukra vagy más modon szökteti el őket. A pénzt átvette, áldozataitól levelet kért. amely szerint azok értesitik hozzátartozóikat, hogy szerencsésen megérkeztek Délamerikába majd elcsalta az á'd zatokat a halálvillába és ott méregbefecskendezéssel végzett velük. (MTI) A faipar sorsa nagyjában ugyanaz, segéd közül 32.200. A faiparos »sürü-' nint a többi iparágaké, vagyis a vKsége* a fővárosban sem marad el a '.',!; , „,•.>. i.KK „,í„t .. ÍÍI..A • ... l' £. 1 £ -=1, . £ . _ , Hámary Zoltán .fővárosban dolgozik 2800 és a 82000.miu3en négyre csak egy De mivel a. Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy felejthetetlen édesapánk, nagyapánk, testvér és rokon VARJSA L£J3S volt vendéglős, életének 70. évében hosszú szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi maradványait március hó 25-én délután 4 órakor fogjuk a belvárosi temető kupolacsarnokából a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. A GYÁSZOLÓ CSALAD