Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-25 / 69. szám
4 DFLMA6YARORSZAQ S 7 O M B A T. 1944 M áRCTT> A mi kis varosunk... Hunom van, nehezen elünk. A legtöbben korán teks/.ünk, korau kelúiih. cs egyáltalán nem vagyunk rosszabbak, onnt békés időkben, l'auaszko »1unk enrtK'rtársainkra, villamosra, luxira és a rossz kávéra, <le az ördög talán még sem olyan fekete, mint amilyennek testjuk. Nézzük csak az embereket a mi kis városunkban. 1. Reggel van. esős márciusi reggel. A vibamosmegalional emuer-emuer lalán. ügy fiatalember udvariasan •lőreenged egy idős asszonyt, mire egy sztentori hang a háttérből: — Siessünk, ne udvariaskodjunk, <nás is akar utazni! Sogor, vagy nem sógor, le a vonatról! A hangos felszólításra senki sem válaszol s végül, ha mindjárt a lépcsőn is állva, de azért mindenki utazik. Rent a kocsiban egy diák kel fel ülőhelyéről, hogy egy bácsi leülhessen. Iigv nő hirtelen leül a diák helyére és a bácsi hoppon marad. Az emberek összenéznek, de nem szólnak. A Klebdsberg tér előtt feláll a nő, a kocsi egy nagyot zökken, mire sértődötten mondja: — Az ember majd elharapja a saját nyelvét! — Annak örülnének otthon... — jegyzi meg valaki hangosan. A nő mérgesen néz körül s csak amikor már leszáll a kocsiról, mondja az előbbi hang: — Jaj. de csúnya mamája lehet! Ilogy mostanában milyen rossz a kávé, arról regényeket lehelne elkövetni. Miből készül, hogy készül, ki tudja? Rejtély, mint sok minden ebben a szomorú életben. Van kávés, amelyik tagadja, hogy rossz a kávéja, viszont van, aki bevallja. Egy ismerősünk a zsebéből előhúzott lapos üvegbe észrevétlenül betöltötte azt a kávénak nevezett micsodát, amit a főnők ur sajátkezüleg tett az asztalra és egy jó negyedóra múlva előhúzta az üveget s így szólt a kávéshoz: — Ezt a kávét kóstolja meg, főnök ur, ezt a löttyöt, amit félórával ezelőtt a maga konkurrense szolgált fel nekem. A kávés jót húzott az üvegből, de mindjárt ki is köpte, felháborodva es őszintén mondta: — Hát ez valami pocsék! Ismerősünk ugyancsak vajszivü ember. Nem volt szive felvilágosítani az őszinte embert. K k.) Az 52-iW Dl. KIS. SSZTÁLVSORSJATÉK játékterve páratlan esélyeket nyújt. Egy sors:eggyel . szerencsés esetben nyerhető: EGYMILLIÓ P. A nyeremények összege több, mint Tizenötmillió P. Jutalom: 600.000 P Főnyeremény: 400.000 P Nyeremények: 200.000 P 100.000 P 75.000 P 50.000 P 3x30.000 P. 5140.009 P. 1X30 000 P, 22X20 600 P. 2115.000 P, 30X19 000 P. és aiég száwos kézép es kisebb nyeremény. A lerijegy ára oaztályeaként i nyolcad 5 — P negyed 10.— P fél 20 — P egész 40.— P A sorsietu kapható éi Összes toorasitéknoi Hűtáskezdele ápr.Iis 13. Csendes szemlélődés 3000 emberi koponya szegedi birodalmában A legrégibb mopyarorszagi ősember koponyájától az é'ó magyarokig — A szegedi embertani intézet koponyacsodái közölt — Annikor száz darabbál kell összeállítani az ősember koponyáját (A Dcltnagyai ország munkatársától) A szegedi Horthy Miklós-tudományegyetem Dugonics-téri központi épületének földszintjén kapott helyet nemrég az embertani intézet. amely a legnagyobb ilynemű tudományos intézet Magyarországon. Amikor pár évvel ezelőtt dr. Bartucz Lajos professzor, az európahirü antrópologus, leliozta Szegedre az embertani anyagát a fővárosból, még szűkösen bár. de eltudta azt helyezni itt, a kijelölt helyiségekben. Azóta folytonosan uj anyaggal bővült a szegedi embertani intézet és most már a központi egyetemen a további terjeszkedésre nincs meg a lehetőség, csak az egyetem további kiépítésével lehet ezt a problémát is megoldani. 3000 koponya között. .. Látogatást tettünk a szegedi embertani intézetben, az emberi koponyák és csontvázak birodalmában, Nem kevesebb, mint 3000 koponya és 1500 csontváz van itt, minden egves kononváról, a legapróbb csontról is karlotékszerü nyilvántartás készült: az embert koponyák ezreinek tudományos leltára. Magyarország történelemclötti és történelmi korának legkülönbözőbb szakaszaiból tucatjával találunk itt koponyákat és értékessé teszi -ezeket az a körülmény, hogy mindegyik koponya és csontváz régészetileg megnyugtatóan igazolva van. Hatalmas üvegszekrényekből vigyorognak a belépőre már a legelső teremben is a koponyák százai. A neolitkorhói és rézkorszak 1*>1 igen szép anyag található itt, külön osztályozva a gepida, avar, jazyg koponyák, másik oldalon pedig a honfoglaló magyar elődeink néhány érdekes koponyájával találkozunk. Mellettük a hun harcosok koponyája, egymás mellé kerültek ift a tudomány intézetében 4 legrégibb magyarországi ősambsr koponyája Kiállitásszerüen van csoportosítva a koponyák szegedi birodalmában őskori anyag is, amely ugyancsak páratlanul .gazdag. Ott látjuk a neandervölgyi tipuxu ősember, majd a mai ember diluviális fajtáinak koponyáját és csontvázrészeit hü utánzatokban. Az ősember első leletei Németországban, Belgiumban és a mai Horvátország területén kerüllek napfényre, de a Kaukázusban és Palesztinában is sok ilyen koponyát és csontvázat találtak. Az egyik kiállítási részen a legrégibb magyarországi ősemberlcletlel, a subalyuki csontvázzal találkozik a kései szemlélődő. Hermann Ottó lelkes agitációjának köszönhető. hogy nagyobb arányokban és módszeresen megindulhatott a magyar ősemberkutatás, amely — mint halljuk — most már nagvszetü és felbecsülhetetlen értékű tudományos eredményekkel szolgál. Furcsa, torzított koponyák vannak kiállítva az egyik nagy üvegszekrényben. (íyeremekkorban, drasztikus beavatkozással szabályozták ezeknek a koponyáknak a növését, amely bizarr látványt nyújt. A Krim-félszigeten találták meg a legérdekesebb példányait ezeknek az elnyújtott koponyák; nak, hátulról vannak hosszura nyújtva, bizonyára nem volt nagy élvezet annak, akinek igy szabályozták a koponyája növését. Az egyik koponya rövidebb, a másik hosszabra van elnyújtva és különös megbecsülésben lehetett része annak, akinek leghosszabbra elnyúlt ,a koponyája. Koponyafékdés sokezer évvel exe'őtt Van itt jónéhány koponya a szomszédos üvegszekrényben, amelyek a többezer év előtti koponyasebészet feltűnő fejlettségéről tanúskodnak. Ezek a koponyák megvannak lékelve, akad köztük több olyan is, amelyet nem is egy, dc két helyen is meglékeltek és a tudományos vizsgálat megállapítása szerint, hosszú ideig is elélt vele a koponyasebészet egykori szenvedő hőse. A neolit korból is kerültek elő ilyen lékelt koponyák, bizonyságul arra, hogy ebben a korszakban is fejlett lehetett már a koponvalékelés tudománya. Az egyik koponya, amely itt az intézet üvegszekrényében kiállításra került, pláne arról bizonyít, hogy valósággal körül lékelték, ennek j a komplikált műtétnek nyomat világosan láthatók a kononván és még igy ís vígan el élt vele a mai ember régesrégi elődje. Tudományos adatok szerint hazánkban a koponyalékelés a bronzkorban élhette virágkorát A csontbetegségek érdekes kezeléséről beszélnek azok a koponyák és apróbb-nagyobb csontdarabkák, amelyek ugyancsak itt az intézetben kiállításra kerültek. A szegedkörnyéki népvándorláskori anyag Rendkívül gazdag anyag található itt a népvándorlás korából Főleg a szegedi Fehértón, a Makkoserdőben. továbbá Szentes környékén. Hódmezővásárhelyen. Csongrádon, Kiszomborban és Eleken számos értékes népvándorláskori leletre bukkantak. Móra Ferenc ásatásainak anyaga is értékes részei a szegedi embertani intézetnek. Bartucz professzor annakidején a pesti intézetébe vitte fel tanulmányozás céljából a Móra-ásatások koponya és csontváz anyagát, majd az intézel Szegedre helyezésével, azok visszakerültek ide Szegedre. Közel 800 koponyára tehető ez az értékes anyag és igen számottevő a csontváz is. A Banner professzor nagyszerű irányítása alatt működő szegedi egyetemi régészeti intézet is állandóan nagyértékü anyagot bocsájt a» embertani intézet rendelkezésére és a szegedi múzeum tudományos ásatásai is sok ritka leletet szolgáltatnak. Gyakran megtörténik, hogy a három tudományos intézet közösen folytat ásatásokat, a tudomány szolgálatában. A magyarság és mrltóan reprezentálva van • mbertani intézet kiállításán. Szemléltetően csoportosítva vannak itt a bonifoglaló magyarokra vonatkozó leletek, mellettük az árpádkort, majd a középkori magyarságra utaló bőséges anyag kövekezik. Száz dnrabra tert koponya Az élő magyarság szép emberpéldányai, vidékek sze« cint csoportosítva, fénvképsoroza'ban került kiállításra. Szcgcdkörnvék egészséges népe is képviselve van ift. A szegedi embertani intézethez tartoznak még az alagsori helyiségek is. Itt apró ládikákban a csontvázakat helyezték el, mindegyik ládán a pontos tudományos megje lölés. Sötétkamra és prcpalálómühely tartozik még az intézethez, e» utóbbiban mossák, preparálják * koponyákat és a csontvázakat. Noná könnyű munka ez sem, legtöbbször ugyanis a feltárt sirok mélyéből a sokezeréves koponya száz darabra törve kej riil elő és a preparálás nagyszerű tudománya segítségével rekonstruálják ezekből az apró csontdarabkákból az ősember koponyáját. Koponvák merednek mindenütt » szem'élódőre az embertani intézetben. Ezek a koponyák nem félelmetesek, hiszen a tudomány szolgálatában állanak. A 3000 emberi koponya szegcdi birodalma. » váló Bartucz professzor embertani intézete, a magyar tudományos vl" Iák értékes, reprezentáló hajléka.
