Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-21 / 65. szám

vidéki muzeum a Vsza ^aú^án 70.000 látopatá a sztpedi múzeumban — 4 szepedi muzeum töizsáltománpa több, mini BeJbhuen, Hecskemtt, Hassa, Vesz^Um és Mis muzeumanpapa epputtuéue — Iflóia feunc is a muzeum felbecsülése — ícdekes statisztika a Somoppi-könputá* otyasáiíM (A Délmagyarország munkatársi-jlépődijakat a mult év márciusában tói) J)r. Csal lány Dezső mu-,20 fillérről 30-ra emelte fel a város, zeumigazgató most nyújtotta be 'de ez a körmény nem csökkentette Sokszorosításit la minSségfl stencil nnte iünnioissznrssiff. Lege ridii Sraicfegier K^mér c**n6g, M^IeavizkuünáL jelentését a polgármesterhez a városi muzeum és a Somogyi-könyvtár 1943. évi állapotáról. A terjedelmes jelentés elsősorban is megállaa forgalmat. Érdekes az összehasonlítás a látogatók számában az 1912-es évi forgalommal. 1912-ben 52.758 volt a látogató, a mull évben pitja, hogv az 1943-as háborús tehát 18.000 fővel többen látogatták esztendő erősen éreztette hatását két intézmény életében. A városi és állami támogatások mértéke megnőtt ugyan, de az állandó drágulással a beszerzések mind nehezei )bé váltak. A városi niuzeumnak az elmúlt évben 70.000 látogatója volt cs ez már rekordemelkedést mutat. Múzeumi belépőd Íjakból 3600 pengő folyt be. A muzeumi látogatók emelkedéséről ezeket mondja a jelentés: — A konjunktúra és a háborús pszihozis kellően megmagyarázzák ezt a. jelenséget, melynek kihatásai kedvezően érintik a muzeumi belépődijakat. A törzsállomány gyarapodása nem nagy. Az épülettel és gyűjteményekkel kapcsolatos munkálatok azonban tovább a szegedi muzeumot. A muzeumi látogatók száma egyébként évrőlévre szinte ugrásszerűen emelkedik. 1941-ben ugyanis 40.000, 1940ben pedig 26.000 látogatója volt a' múzeumnak, tehát megállapítható, hogy 3 év alatt 44.000 fővel növekedett a látogatók száma. Korábbi evekben az olvasott mii- felbecsültették és ez az érték szere* veknél a szépirodalmiak arányban .peU a város vagyonleltárában is. állották a tudományos munkákkal, Egyszer jó tíz esztendővel ezelőtt, az elmúlt évben azonban a tudo- (amikor Móra Ferenc már magában manvos müvek használata messze hordozta a betegségét, leirat érke* meghaladta a szórakoztató könyvek zett a kultuszminisztériumból, hogy kötetszámát. 'állapítsák meg a szegedi muzeumi * J^r, kÖtelfmek száma anyag értékét. Móra nem kis bosz141.973, Ebből hittudományi mü SZUsággal forgatta kezében a mi7801 kötet, jogtudományi 7/99, ál- injszl(5riuuli irástf végre aBul4n cllamtudományi 7799, orvosi 488b, küldtc válaszát s ebben megírta, matematika, fizikai 14.056, filoló- 'hogy gia, esztétika 14.786, történelem,, í1'' ..,„,, • . , ... 7..,, n-7 "qt o . lehetetlent kivannak tőle. loldrajz 27.387, nyelvtudomány * irodalom 27.836, vegyes 11.246, uj ságok 6448, incunabulomok, Cime- [47.001) 1272, oklevelek, Hogyan állapítsa meg, hogy « darabból álló bogár, pille, kéziratok >vaSy madárgyüjtemény, amelynek 'egyik-másik része már százévesnél Somogyi-könyvtár !is löbb> milyen értéket reprezen® tálnak. »Van itt hronz-szijvég —* irta többek közt Móra a hivatalos válaszában —, ebből csak egy van egész Európában, a tudomány száÉrdekes, hogy az 1943. év végén a muzeum állománya mennyire < gazdag volt. A régiségtár állomá-|R.® ,2ne.r_ Janos nya összesen 44.558 darabból áll, a. , - néprajzi-tár állománya 7708 da-(akkor meS_ne™ volt' elso ny°mai leon 4657. Amikor 1881-ben megkezdte működését, 40.000 kötetes alapítványi és 3000 kötetből álló városi könyvgyűjtemény állolt az érdeklődők rendelkezésére. volt ebben az 'időben a könyvtárigazgató, muzeum rab, a képzőművészet 5221 darab, a természetrajzi gyűjtemények öszszeseii 60.912 darabból állnak, a szegedi muzeum összes állománya tehát 118.399'darabból áll. Szőke Mihálv könvvtárnok áldicséretremélló gonval csak 1883-ban találkozni. Az 1888 év végén teszik meg az első (hivatalos lépéseket a városi muÍ

zeum megalapítására. Ettől kezdve a muzeumi állomány már rohamosan emelkedik, legelőször a régészeti és éremtár alakult ki a szege- 1 mára szinte megfizethetetlen, de anyagi értéke, mint iparművészeti tárgyé, nem több, mint 10 pengő.* — Nem is kérték többé a muzeui anyag értékelését Mórától... Jóreggeit uramlitolta össze , , . „ , dossággal a nagyhírű Somogvt-muzeumba*. Ma mar a regiseg- ; könyvtár statisztikáját, amely igenj1*' az éremtárral együtt 44.5o8 tari,s„™ gvat számlál. Tömörkény és Mora folytak. Nagy lendületet vett a régészeti állomány javítása, konzer- érdekes adatokat mutat. A könyv válása, fényképezése és leltározása tár olvasóterme 1943. évben 272 jegyüttes a rendkívüli államsegélyből, az napon állt a közönség rendelkeEgyctemi Régészeti Intézet t:\mo- jzésére. Az olvasók száma 9869 volt és ez háborús mélypontot árul cl. Jellemző tünet, hogy a férfi olvasók száma állandóan csökken. Az olvasók többsége: középiskolai ta- j nulókból, egyetemi és főiskolai gatásával. A muzeumi kiállítások élénkebbé tették a látogató forgalfóht. Megállapítható a jelentésből, hogy a muzeum és a könyvtár személyzetének javadalmazása a mult évben 30.599 pengőt tett ki. A könyvtár gyarapítására a városi háztartásból 0900 pengőt, államsegélyből pedig 800 pengőt fordíthattak. A muzeumi anyag gyarapításához a város 5000 pengővel, az állani 800 pengővel járult hozzá a mult évben. 'Az ásatások, kutatások 800 pengőre rúgtak. Szekrények csináltatása 1000 pengőbe került, a könyvtár és a muzeum fűtésének évi költsége 3465 pengőt telt ki, a könyvtár világítása I»cclig 1180 pengőt emésztett fel. A múzeumépület fenntartására igényelt összeg 27.300 pengő volt. A régiségtár gyarapítása, beleértve az ásatásokat is, 4767 pengőbe került, a szépművészeti gyűjteményt 1922 pengős értékkel gyarapították, a néprajzi osztály gyarapítására 130 pengőt fordítottak, mig az éremtár gyarapítására 56 pengő, a történeti gyűjtemény gyarapítására 25 pengő, végül a természetrajzi tár gyarapítására tavaly összesen 15 pengőt költött a város. A szegedi muzeum a 70.000 látogatójával szinte országos rekordot teremtett A nagy látogatottságra való tekintettel rendszeresítették ünnepnapokon a délutáni látogatást is, sőt gyakran hétköznap délután m heencedtók a látogatókat. A behallgalókból, tanárokhói és tanítókból, köztisztviselőkből, papokból, valamint mérnökökből és építészekből került ki a mult évben. A legtöbb olvasó volt október 25-én, 85, a legkevesebb május 29-én, mindössze 8. Az olvasók átlagos száma 36. A Somogyi-könyvtár olvasóinak társadalmi tagozódása igen érdekesen alakult tavaly. 1913-ban 1942-ben Egyetemi és főiskolai hallgató 2253 2321 középiskolai tanuló 2489 3393 pap 414 501 tanár, tanitó 1102 1337 iró, hírlapíró 156 138 művész 246 173 ügyvéd 109 86 mérnök, építész 412 339 orvos, gyógyszerész 201 145 katona 362 353 köztisztviselő 704 743 magántisztviselő 338 624 vasutas, postás 218 118 kereskedő 191 232 iparos 253 321 földműves, birlokos -142 151 magánzó, nyugdíjas, ház tartásbeli 229 144 összesen: 9869 11.179 'Az olvasók közül férfi volt 6904, nő 2965. Érdekes az is, Fogy az olvasásra kikért müvek közül szépirodalmi 3636, tudományos mü 31.587, Tömörkény munkásságából született Tmeg a természetrajzi osztály, amely ma 60.912 darabból áll. A muzeum törzsállománya 60 év alatt 118.400 darabra gyarapodott, a 142.000 kötetes könyvtár mellett. Ezek a számok a szegedi muzeum ós a könyvár fejlődésének óriási (arányait jelzik. A vidéki városok hasonló közművelődési intézményei között a szegedi áll az első lielyen. Lássunk csak itt egy összehasonlitható kimutatást: Debrecen 40.934 muzeumi és 36.534 könyvári és oklevél i törzsállománnyal rendelkezett 1942ben, a kassai muzeum törzsállománya 27.996, a kecskeméti muzeumi állomány 19.374, sepsiszentgyörgyi székely-muzeumnál 62.524 tárgy van, Balassagyarmat 27.544, Kaposvár 11.251, Miskolc 84.204, Nyíregyháza 16.704, Sopron 26.508, Szekszárd 30.640, Székesfehérvár 62.154, Szombathely 38.862, Veszprém 8057, Keszthely 31.312 éS( Pécs 21.238 muzeumi állománnyal' messze mögötte maradnak a sze- j gedi muzeum 118.400 tárgyból és j még tömérdek leltározatlan darabbl álló gyűjteményének. Szomorú tény ezzel szemben, hogv a személyzeti létszám megszervezése tekintetében valamennyi muzeum megelőzte Szegedet, az ország legnagyobb vidéki városát és legnagyobb vidéki közgyűjteményét. Pedig a szegedi muzeum törzsállománya több, mint Debrecen, Kecskemét, Kassa, Veszprém és Pécs város muzeumi anyaga együttvéve. Réggebbcn, amikor az értékelések Jncm voltak kitéve az ingadozásnak, |a muzeum hatalmas anyagát is üdvözöl X. ur délelőtt fél 10-kor a Dugonics-téren. — Megjött a levele. Elképedek. Igaz, hogy vártam levelet — mondogatom is a postásnak már két napja —- de hounét tudja ezt X. ur? Cs honnét tudja, hogy megérkezett? — Miért csodálkozik? A postás unokahugá mondta a Kelemeneknek, én a Kelemenek cselédleányuk, nak az udvarlójától hallottam. — Nem ismerem a postás unoka* hugát, a Kelemenéket sem ismerem — cselédestül, udvarlóstul —, de engedje meg kedves X. uram, bámu. lattal bár, dc csodálkozom. * Viszont hangsúlyozom — bámulattal és tisztelettel. Mert ez nem egyszerű pletyka uram — ez már majdnem művészet. Gondolja csak meg, a világirodalom nagy és klaszszikus alkotásaiban mennyit pletykálkodnak. Biztosan emlékszik még hetedikes korából az Aeneisre. Ver. gilius mester gyönyörködve fecsegi el a »trójai vérből sarjadt* Aenear és a szép Dido viszonyát. — Igazhogy előtte klasszikus sorokban zengi el a Hir terjedését —, hogy ezzel is cxcuzálja magát. ön is excuzált uram, mert a postás unokahúgát, a Kelcmenék házatáját tolta maga elé. * Mindenki mindent tud mindenkirói _ tegyük hozzá mindenhol és minden időben. A Hir kétezer éve éppen olyan gyors szárnyakon és kitartóan terjedt Libya városaiban, uiint ma, mondjuk egyik Temesvárikörúti autóbuszmegállótól a Dugó nics-térig. Aeneas és Dido dolgait kétezer évvel ezelőtt éppen ugy tárgyalták Libyában, mint a legUtóöbi film eseményeit — Szegeden. A nagyképű emberek ilyenkor igy kiáltanak fel: Minden változik és semmi sem változik. * De én nem kiabálok —, hanenl szép csendesen felkapaszkodom az első rókusi villamosra. Elmegyek az öreg Zajvagó András bácsi sógorának a keresztlányához, n szép Nellikéhez és tisztelettel megkérde* zem tőle, hogy a nagybátyám mikor küld nekem száz pengőt. Mert ezt csgkis a Nellike tudhatja a legbiztosabban ... (b. p.|>