Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-12 / 34. szám

DÍLMAGY'ABOBSZA® * Í FL M B 4 T, 1944 FEBRUÁR 12. Telefonos briaantík keserítik egy pékmester életét (A Dé I na agy a ror szág munkatársá­tól) Pénteken reggel sokan keresték fel a Szabadság-téri Lázár-sülődél. A sok látogató közül többen a pék­ség á'a iránt érdeklődtek, isméi mások rőzsét akarlak vásárolni, több fiatal elány pedig kiszolgáló­kisaszonvnak ajánlkozott. A sütöde tulajdonosa nem tudta mire vélni 9 dplgQt, hiszen nem yoll szándé­kában özemét árubabocsátani, rő­zséje se volt eladó, kiszolgálólányra sem volt szüksége. Az érdeklődök azonban pem tágítottak és a sze­gedi újságok pénteken reggel meg­jelent számára hivatkoztak, ame­lyekben mindegyikhen egv-egy apróhirdetés volt" a Lázár-sütőd'e aláírásával. Ezek a hirdetések a sütöde eladó voltát, rőzseeladást és kiszolgálólány felvételét adták tud­tul. A sütöde tulajdonosa felhábo­rodva vette tudomásul a hirdetés megjelenését és közölte az érdeklő­dőkkel, hogv azokat nem ö adta fel a lapoknak, nyilvánvaló tehát, hogy rossz tréfáról lehet szó. Nyomban ezután a rendőrségre sie­tett és feljelentést tett a tréfacsi­11 ál ók ellen, közölte egyúttal azt a gruppját, hogy a hirdetések feladó­ja nyilván ugyanaz a titokzatos személy lehet, akj néhány nap óta éjjel-nappal telefonon felhívja ót és drasztikus szidalmakat kiabál bele a kagylóba­A rendőrségen jegyzőkönyvbe Vették Lázár sütőmester panaszát és megindították a nyomozást a telefonos brigantik kézyekeritésére. 'Á feltevés szerint éretlen tréfáról, vagy bosszúról van szó. Remélik, hogy a titokzatos telefonáló hama­rosan kézrekerül. Délkefeteurópai hirek Bukarest A rtapá« papíripar 1913 vfső felében körülbelül 40.000 tonna különféle minőségű papirt termett 2 miíijárő tej értékben. 1942 első felé­ben a termelés 3.4000 topna volt. Istaubul A török gazdaságkutató intézet közlése szeript az idei ió ter­més követke^tébeg pz ország ellátása kielégítő és az élelmiszerárak decem­ber folyamán tovább csökkentek. Az általános áratakutásról a következő (193$ - 100) jetzöszámokat köztik: élelmiszerek 326,0. ruházati cikkek 6Í2.9, cipő &6?,0, tüzelőanyag 2M.8, vi­lágítás fvilianyárgm, gáz, illetve pet­róleum) 140.1. Az általános jelzőszám novemberben 334$, decemberben 323.5. A jelentés megemlíti, hogy a nagyvárosok tüzelőanyagellátá^a ki­elégítő: Ankarában és Istanbulban a kóspqn.ft fűtésű szágs.ára kiutalt szénkészlet harmadik harmadát is ki­szolgáltatták­Isünthnl. Az t930-ben forgalomban LEVŐ HAPK-IEGYAIFTÜTYISÉG 350 MILHÓ töyök font volt s a bankjegyforgalom 191.3 régéig f?& millióra nevekedett. A háborn elején azonban a török jegy­bank aranvkészlete mindössze 26 ton­na veit- mig 1943 végén 143 tonna arany és 32 mittió font értékű deviza volt 3 jegybank birtokában. FERENCJÖ2SEF KESERŰVÍZ 58.000 peorOi Keresett vitéz Tahacs Illháitj Msfesstitén eau hönqvhiadd es QOQBOKc Csalás es sitoTasdás m?«?f foluth cücnttH az ciíárés «i szegedi uricnnsitHm (A Déímagyarország munkatársá­lól) Egyszerű földmüvesemfcer volt vitéz Takács Mihály Ambrózial­in Egyszerűsége és becsületessé­ge mellett még volt egy nagyszerű erénye: hős volt. Mint egészen fia­talember harcolt az első világhá­borúban és hősisességért megkapta a vitézi cimet. Amikor hazatért a világháborúból, falujában családot alapított és házasságát tizenkét gyermekkel áldotta meg az ég. Tör­tént azonban, hogy Takács 19-30­ben a háborúban szerzett betegsé­gében elhunyt és fclelsége a 12 gye­rekkel, akik közül a legidősebb még alig ért a serdülőkorba, egyedül maradt a világban. Háborús baj­társai és vitéztársai, akik nagyon szerették és magyrabecsülték őt, elhatározlak, hogy segítenek a sze­gényen maradt özvegyen, meg az árvákon, ezért emlékbizottságot alakítottak és elhatározták, hogy kiadják könyvalakban vitéz Takács Mihály hősi cselekedeteinek törté­netét s a könyv árából felsegélye­zik az árvánmaradt családot, Az emlékbizottság felkérésére vitéz Kusztos Sándor iskolaigazgató vállalta, hogy megírja Takács hősi cselekedeteinek történetét, vitéz Keresztes Sándor, az emlékbizott­ság elnöke pedig megállapodott Kempfncr Sándor budapesti könyvkiadóval, illetve annak Gráf Béla nevű ügynökével, hogy kiad­ják a könyvet, terjesztését is vál­lalják és a tiszta jövedelmet az őket illető haszon levonásával át­adják özv. vitéz Takács Mihályné­nak- A könyv yl is készült és sok példányban elfogyott. • Kempfner és Gráf 1939 október 7-én leküldtek egy elszámolást Ambrózfalvára, november 17-én másikat. Ezekben a könyvek ter­jesztésének célját szolgáló körleve­lek tételénél 7743 pengővel, a köny­vek előállítási költségénél 8947 pengővel nagyobb összeget tüntet­tek fel hamisan és ezzel az emlék­bizottságnak tetemes vagyoni kárt okoztak. Az eladott könyvek folyó­tyüket készítenek rágcsálóink eme legkártékonyabbjának szép feke­te prémjéből és bizony ezeket a hazai prérneket jól megfizetik a fővárosi szűcsök, akik örülnek, ha manapság valami prémhez juthatnak­A hörcsögvadászok munkája elé némely helyen akadályt gördítenek * helyj vadásztársaságok* mert azt hi­szik, bogy p hörcsögvadászok né­melykor megfogják a nyulakat is. Másutt viszont szivesen megengedik területünkön a hörcsögök vadászását, de kikötnek bizonyos százalékot a zsákmányolt hörcsögök prétnjéböl. A hatóságok azonban nfindcnütt támo­gatják a munkát, mert a hörcsögök irtására szükség van a veszedelmes rágcsálók óriási kártételei miatt III ii A stockholmi értéktőzsde mult évi forgalma Stockholm, február 11. Stockholmi jelentés szerint a svéd értéktőzsde a számlájára 46.430 pengő 91 fillér most e1imuU év folyamán pontosa* totot hí IALIAI xc,_ ugyanolyan nagy forgalmat WftU­tott le, punt 1912-ben, a különbség folyt be az előfizetőktől, ezt az ösz szeget Kampfner és Gráf teljes egé­szében felvették és maguk céljaira fordították, holott ez a megállapodás szerint özv. Takács Mibálynét il­lette volna. Amikor kiderült a csalás, Ta­kácsné és Keresztes feljelentést tet­tek a könyvkiadó és ügynöke ellen. Kcmpfnerrel és Gráffal szemben a szegedi ügyészség csalás és sik­kasztás miatt emelt vádat. Ügyüket péntekre tűzte ki tárgyalásra a sze­gedi törvényszéken vitéz dr. Hárs László büntető egyesbjró. A pénteki tárgyaláson a megidézett tanuk közül több nem jelent meg, ezért a a tárgyalást elnapolták és uj ha­tárnapot állapítanak majd meg megtartására. A — a Uöccsöpvadászat Eger kalmazujvárost polgár naponta szás pengőt keres -— . Hogyan vadásszák a legveszedelmesebb kts rágcsálót? Balmaznjvaios, február 11. A baj-,tán az eladás munkája következik, dumegyei csendes és álmos Balmaz-S Mintegy 800-1000 balmazújvárosi r , „n állandó „,;„} a köt* újváros az utóbbi időben sokat beszél-! ember foglalkozik ezidöszerint hör-í~ ®P£®B „ y\B-' fnk4bS tet magáról. A népes alföldi nagy- csögvadászattal. Hogy ez kitűnő idény- S^k fel'é fordu^ Az év Tolyamán ép­lillTLf^t ^^KttJÍ U in a kötvények piacán nagy volt a kibocsátási tevékenység. Aung csak annyi, hogy a részvényforgalom csökkent, a kötvényforgalom pedig nőtt. A tőzsde forgalma nem valami nagy: egy év- alatt 243 millió korona, éppen egymillióval kevesebb, mint egy évvej ezelőtt, de ebből 109 millió fseiji a részvényforgalomra az 1912. évi 169 millió helyett, a kötvényforgalom pe­dig természetesen ugyanebben a* arányban és ezzel az összeggel emel­kedett. Havonta tízmilliót sem ért te­hát el a részvények forgalma, ami kétségtelenül igen nagy nyugalomra és a játékszenvedélynek teljes hiányá­ra vall. Ezt mutatja az is, hogy még az árfolyamok is változatlanok ma­radtak. Az év végén általában 4—5 százalókkal mozogtak ezek az év ele­jének szintje felett. Ez ismét azért meglepő, mert ha más országban a kereslet olyan,pagy mértékbeu vissza­vonul, hogy egy év alatt a forgalom­nak kétharmada elvész, akkor nem árfolyamemelkedés, hanem zuhanások sorozata szokott 'bekövetkezni. Ugy látszik, Svédországban ez is másként van. Ott a papírokat nem játékra, ha­nem befektetésre használják s, az ár­foíyamküiönbőzet senkit sem érdekel. Viszont igy meg a? érthetetlen, hogy a részvények átláss árfolyama mégis 4.4 százalék volt a kötvények 3.3 szá­zalékos átlagos kamatjával szemben. Mi magyarázhatja meg, hogy miután a . I részvények hozama — Svédországban község lakosai ugyanis népes, »an szélednek el az ország mindén'keres vadásznap után gyakran égy-­vidékén és ott hetekig, hónapokig űzik}egy százpengős üti a szerencsés höF­külöpös, de jól jövedelmező alkalmi jcsögvadász markát. Nem ritka azon­foglalkozásukat: a hörcsögvadászatot. A hörcsögvadászat a következő módszerek mellett történik — kapjuk meg a választ egy gyakorlott balmaz­újvárosi hÖFCsögirlóiól. — A vadász tőrt helyez el a hörcsög földalatti la­kásának kibúvó földhányása előtt. Ez a tőr voltaképpen egy csőszerű al­kotmány, amelyet deszkák kereteznek, 5 két végére pedig hurkot erősítenek. A lyukakat reggel kell megjelölni és tőröket estefelé kell odahelyezni. Egy-egy lyukra többször egymásután is lehet tört rakni, mert a lyukakhan mindig népes családok laknak és hg el is fognak a családból egy-két ta­got. a többi családtag azért kijön ar­ra és meg is érzi az idegenszagot, azért nem riad vissza, hanem — a hörcsögöt jeliemző nagy bátorsággal és vakmerőséggel — nem tér vissza óvatosan. A sikeres fogás után a vadász lenyúzza a hörcsög bőrét, ymelyet egy, párhuzamosan futó sod­ronyra kifesti száradás céljából. Apaikor a bőr már jól kiszáradt, há IAl-V.-i ..ol-ió? oleyáIlitiálí o liür70ti és ban az ennél is nagyobb napt kere­set sem. A balmazújvárosi vadászok az ország minden részébe elmennek, ahol hirét hallják a hörcsögök elsza­porodásának. Október közepétől egé­szen g komolyabb fagyok beálltáig tart a hörcsög vadászat idénye. Sokan Erdélybe, a Bácskába vagy a Dunán­túlra mennek el vadászatra és nagy vadászkészségeiket mind magukkal vi­szik hazulról a tetthelyre. Volt olyan kereskedő, aki ezalatt a rövid idő alatt 500.000 pengős üzletet bonyolí­tott lo a hörcsőgvadászat révén. De akárhány balmazújvárosi ember van, aki hőrcsögvadászalból szerzett pén­zen szép lakóházat épittetett magá­nak' ... A háborúi megelőző időben a hörcsögöt elsősorban bőre migtt vadászták, amellett, hogy kártétele miatt volt általános gyűlölet és ül­dözés tárgya. Ujabban azonban, hogy szünetel a tengerentúli szőrmék beho­zatala, a hörcsög finom szőrméje ejp­a jegyzett részvények összege 93:3 millió' koronával nőtt, a piacon 943 millió koronányi uj kölcsönt engedé­lyeztek, amiből 575 millió koronát for­dítottak konverziókra. A stockholmi értéktőzsde semmiféle irányítás vagy ellenőrzés alatt nem áll, a forgalom­mal kapcsolatos adókat sem módosí­tották az év folyamán. A belső, gaz­dasági életben tehát semmi sem za­varta a tőzsdét, a külső eseményeknek pedig arra egyáltalában nem volt ha­tásuk. A részvények árfolyama ugyan­olyan állandó, mílté 38 ipari termeléd üteme, amely most novemberben 5s ugyanazon a szinten volt, mint az elő­ző'évben. A foglalkoztatottság átlagos mérőszáma 109, egy évvel azelőtt 111. Á legjobb a gépgyártás foglalkozta­tottsága, mert ahhoz tetőzik a hajó­építő ipar is. A mérőszám e csoport­ban 16ö, a vas-' és acéliparban 139. A* év tavaszán ennél jóval magasabU volt, de nem volt magasabh 1942 no­vemberében. Körülbelül a legrosszabH helyzetben -a papírgyártás van, meri ennek mérőszáma nem több mint 49. Ez ugyan két ponttal johh, mint okló­rRrukko.lt 3 nemes préniek közöli és berbe-p volt, de 15 ponttal marad el a a W/M keresett szőrmék 'k.qzé vergődött fel. 1942. évi oo.vemhere mögött, A pamr­iákba rakják elszállítják a körzeti és Ma már finom bundákat] gallérokat,1 ipar tehát a legnagyobb mértékbe* #.jw«wti fyüjtőállemásofcrq. aholgz- rövid női kabátokat- és drága kesz-fszenved * háborús viszonvok folvtán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom